Új Szó, 2004. augusztus (57. évfolyam, 177-202. szám)

2004-08-14 / 188. szám, szombat

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2004. AUGUSZTUS 14. írótábor Martoson A Szlovákiai Magyar írók Társasága idén immár hatodik alkalom­mal rendezi meg a Fiatal írók Táborát. Az augusztus 20-án kezdődő háromnapos rendezvény színhelye a martosi Feszty-park. Pénteken 11 órától vasárnap délig számos előadást és felolvasást hallgathat­nak meg az érdeklődők, illetve több, minden bizonnyal érdekfeszítő beszélgetésnek lehetnek részesei. Néhány név a fellépők közül: Barak László, Bárczi Zsófia, Csehy Zoltán, Gazdag József, Géczi Já­nos, György Norbert, H. Nagy Péter, Hodossy Gyula, Juhász R. Jó­zsef, Keserű József, Leck Gábor, Mészáros Ottó, Mizser Attila, Né­meth Zoltán, Sz. Molnár Szilvia, Tőzsér Árpád, Zalán Tibor és Z. Né­meth István, illetve a hazai magyar folyóiratok, lapok és kulturális rovatok vezetői. Pénteken 21 órai kezdettel Vas Ottó adja elő Barak László verseiből készített összeállítását. A rendezvényekre minden irodalmárt és irodalombarátot szeretettel várnak a rendezők. Jelent­kezés és szállásigénylés a 031/552-90-28-as telefonszámon, (in) MOZI POZSONY HVIEZDA: Pókember ^2 (amerikai) szombat, vasárnap 18, 20.30 HVIEZDA - KERTMOZI: Az 50 első randi (amerikai) sz., v. 20.45 MLADOST: Shrek 2 (amerikai) sz., v. 16 Choking hazard (cseh) sz., v. 18 Elveszett jelentés (amerikai-japán) sz., v. 20 Szégyenfolt (amerikai) sz., v. 21.45 AUPARK - PALACE: Garfield (amerikai) sz., v. 14.20, 15, 15.20, 16.10, 16.50, 17.10, 18, 19, 20.50 Pókember 2 (amerikai) sz., v. 15.30, 16, 17.50, 18.30, 20.40, 21 Arthur király (amerikai-ír) sz., v. 14.50,16.40, 17.40,19.30,20.20 Csak az a szex (amerikai) sz., v. 14.10,16.30, 19.10, 21.30 Jószomszédi iszony (amerikai) sz., v. 15.10, 17.30, 19.40, 21.50 Betörő az albérlőm (amerikai) 18.40, 21.10 Shrek 2 (amerikai) sz., v. 15, 17.20, 19.20, 21.20 Pofa be! (francia) 15.40, 20.30 Harry Potter és az azkabani fogoly (amerikai) sz., v. 17.30 Choking Hazarad (cseh) sz., v. 14.30, 16.20, 18.10 Szé­gyenfolt (amerikai) sz., v. 20.10 PÓLUS - METROPOLIS: Garfield (amerikai) sz., v. 13.15,13.45,14.30,15,15.30,16.15, 16.45, 17.15, 18, 18.30, 19, 20.15, 20.50 Jószomszédi iszony (amerikai) sz., v. 13.35, 15.35, 17.35, 19.35, 21.35 Shrek 2 (amerikai) sz., v. 13,15,17,19, 21 Pókember 2 (amerikai) sz., v. 13.30, 15.50, 18.10, 20.30 Harry Potter és az azkabani fogoly (amerikai) sz., v. 15.05,17.40 Betörő az albérlőm (amerikai) sz., v. 19.10, 21.10 Pofa be! (francia) sz., v. 13.20, 17.20, 21.55 Hol­napután (amerikai) sz., v. 19.45 Trója (amerikai) sz., v. 20.20 Szégyenfolt (amerikai) sz., v. 15.10, 21.50 KASSA CAPITOL: Arthur király (amerikai-ír) sz., v. 18, 20.30 ÚSMEV: Garfield (amerikai) sz., v. 16, 18 Pasifutam (cseh) sz., v. 20 IMPULZ: Holdfényév (amerikai) sz., v. 17.15,19.15 DÉL-SZLOVÁKIA SZENC - AMFITEÁTRUM: Shrek 2 (amerikai) sz., v. 21 NAGYME- GYER - SLOVAN: A passió (amerikai-olasz) sz., v. 20 PATH - KERTMOZI: Pán Péter (amerikai) sz. 20.30 Pókember 2 (amerikai) v. 20.30 VÁGSELLYE - VMK: Az 50 első randi (amerikai) sz., v. 21 PÁRKÁNY - DANUBIUS: Holtak hajnala (amerikai) v. 20 LÉVA - JUNIOR: Szégyenfolt (amerikai) sz., v. 18 KERTMOZI: Szégyenfolt (amerikai) sz. 21.30 Piszkos tánc 2 (amerikai) v. 21.30 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Jószomszédi iszony (amerikai) sz., v. 19 GYŐR PLAZA: Én és a hercegem (amerikai-cseh) sz., v. 15.45,19.30 Füg­gőség (amerikai-német) sz., v. 13.45, 15.45, 17.45, 19.45 Harry Potter és az azkabani fogoly (amerikai) sz., v. 11,14.15,17 Hirte­len 30 (amerikai) sz., v. 14.30, 16.30, 18.30, 20.30 Holnapután (amerikai) sz., v. 20 Holtak hajnala (amerikai) sz., v. 13.30,18, 20.15 A legelő hősei (amerikai) sz., v. 10.15, 12.15, 14.15, 16.15, 18.15 A megtorló (amerikai-német) sz., v. 14.45,17.15,19.45 Pók­ember 2 (amerikai) sz., v. 10.30, 11.45, 13, 14.15, 15.30, 16.45, 18, 19.15, 20.30 Shrek 2 (amerikai) sz., v. 10, 12, 14, 16, 18, 20 Trója (amérikai) sz., v. 17.30, 20.30 Az 50 első randi (amerikai) sz., v. 13.30,15.30 A mosonmagyaróvári kulturális nyár rendezvényeként ma 19 óra­kor nyitják meg Dolán György festőművész Fekete foltok című multimediális kiállítását a Flesch Károly Kulturális Központban. A kiállítás szeptember 15-éig tekinthető meg. Képünkön Dolán György Noé bárkája címűfestménye. Ötven, bizony, dalolva ment... - rendhagyó köszöntő Bettes István ötvenedik születésnapjára Egy (elmaradt) kiállítás képei Ezekben a percekben már visszavonhatatlanul meg­történni látszik, ami mind­eddig elképzelhetetlen volt. Bizony, nem vicc, még ha annak hangzik is: Bettes István holnap betöl­ti a félszázat! Az ünnepelt barátjaként kötelességem­nek érzem, hogy egy hoz­zá méltóan rendhagyó írással köszöntsem. Az eleddig publikálatlan laudáció egy kiállítás meg­nyitójára készült két évvel ezelőtt. íme! HIZSNYAI ZOLTÁN Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Barátaim! Keziccsókolom! Szeasztok! Úgy alakult, hogy életem során elég sok beszédet kellett monda­nom, pedig ha csak egy mód volt rá, meghátráltam az ilyen felada­tok előtt. Ha a csőstül érkező fel­kérések zömét vissza nem utasí­tom, mára már vérprofi lennék a műfajban. Ámde nem vagyok az, mert orátori pályafutásom kezde­tén, mindössze tizenhárom éve­sen, egy agydaganatban elhunyt padtársamat kellett elbúcsúztat­nom abban a sírkertben, ahol a hanvai pap hamvai nyugszanak, így hát a rétori megszólalásokat övező jól fejlett - és máig tartó - fóbiámmal csak kivételes alkal­makkor vagyok hajlandó megküz­deni. Ez ilyen alkalom. Ha jól emlékszem, kiállítás­megnyitón például még nem is szónokoltam. Egyszer megírtam ugyan egy rövid beszédet, de más olvasta fel, mert végül nem tudtam elmenni az aktusra. Most itt vagyok, és már kábé fél perce beszélek, noha egyáltalán nem értek a képzőművészethez. Ami persze nem akadály, mert ugyan ki ért hozzá?! Aki csinálja, az biz­tosan nem; így van ez az iroda­lommal is. Aki meg kívülről ka­var bele, az valójában sohasem a legfontosabb dolgokról beszél - ezt minden magyarázatnál szug- gesztívebben megteszik maguk az alkotások. Illetve, ha az alko­tások erre képtelenek (vagy hogy szalonképesebben fejezzem ki magamat: mi, befogadók va­gyunk hülyék, korlátozottak és értetlenek)... - no hát akkor két­ségtelenül lehet némi közvetlen gyakorlati haszna az értelmezé­seknek. Hogy tiszta vizet öntsek a po­hárba: azért vállaltam, hogy Bettes Pista vizuális alkotásainak bemutatója előtt szólok néhány szót, mert ennek az alkalomnak a létrejöttében, vagyis inkább a lét- rejövés folyamatának a beindítá­sában nekem is volt egy csekélyke szerepem. Azt mondtam Pityu­nak: „Pityu! Hallod-e, te írod itt ezeket a jó kis verseket, közben meg elég ügyes kézzel rajzolgatsz is. Sose gondoltál még arra, hogy a kettőt valahogy összehozd? Mért nem csinálsz egy kép-vers kiállítást?!” Hát ezt találtam mon­dani a mi Pityeszünknek. Ő meg komolyan vette, merthogy ko­moly ember, amint azt mindnyá­jan tudjuk. Megjegyzem, a „kép” és a „vers” szó közé jól kihangsúlyozott gon­dolatjelet tettem. Pityu ezt is rendben megértette, és - mint ahogy az itt látható - nem próbál­ta összemosni a két fogalmat. Nem volt rá szüksége: írni tud, a tolla sercegése nyomán szinte hal­lani a megszülető szavakat, ami pedig a vonalakat illeti, én úgy lá­tom, azok is beszédesek. Hogy úgy mondjam, magukért beszél­nek. Nem kiáltanak kéretlen pró­kátorért. Amit itt látunk kiállítva, az már első pillantásra nyilvánvalóvá te­szi, hogy egy olyan alkotó műhe­lyéből került ki, aki zsigerileg a közvetlen hatásra utazik. Ezt úgy értem, hogy nem támaszkodik sem az elvont tudományosságba jegelt művészetfilozófiai elmélet- cirkalmak, sem a moralizmusok- ban feltüzesített ideológiák man­kóira. Hogy föltétel nélkül bízik a maga egyszeri és megismételhe­tetlen művészi habitusának, egye­di látásmódjából gejzírként feltö­rő atmoszférateremtő képességé­nek delejező erejében. Szerintem jól teszi, hogy így tesz. És azt is jól látja - merthogy vé­gigpillantva az itt kiállított kép-verseken számomra olybá tű­nik, kristálytisztán látja -, hogy minden művészi tett így vagy úgy tevés. Szerepjátszás. Ami - és: aminek tudása - jottányit sem von le a művészi tett hiteléből. Sőt! Különösen akkor nem, ha az alko­A születésnapi versválogatás címlapja (Somogyi Tibor felvétele) tónak van humora, szatirikus haj­lama és van fogékonysága a gro­teszk és az abszurd iránt. És van annyi önbecsülése, hogy a fönti pszichés diszciplínák vitriolba mártott nyilait olykor akár önma­ga ellen fordítsa. No és ki tagadná azt, hogy a mi Pityunk minden­nek birtokában van, hogy dúskál bennük, és hogy éles - és minden­kor precízen a szívatás tárgyára kiélezett - tréfáival gyakorta orosz rulettet játszik?! Pisti a kollektivizált hiánygaz­daság verszivatarában ugyan­olyan tréfálkozó kedvű poéta volt, mint amilyen a privatizált vadka­pitalizmus nyers szivárgásában. Most már tudjuk, grafikusként sem bújt ki a bőréből. Ez az adott­sága egyfelől előnyös, de van szá­mára egy nagy hátránya is. Az előny a tréfálkozó kedvű művé­szek alkotásaira jellemző köny- nyed tömörség közérthetőségé­ben rejlik. A hátrány szintén a tö­mörségből adódik. Vonnegut mester, aki a veszt­fáliai Funnegutok leszármazott­ja, így ír erről a Virágvasárnap­ban: „A tréfamesterek írásai rövi­dek. Ez társadalmilag nagy hát­rány, hiszen korunkban az iro­dalmi rangot súlyra mérik. Az itt a főgond, hogy a tréfa lényegre törően foglalja össze az eszmé­ket. A poén elsütése után fölösle­ges is minden magyarázat. In­nentől kezdve máris jöhet a kö­vetkező eszme. Na meg a követ­kezőjó poén.” Vonnegut szerint tehát - aki nyilvánvalóan tapasztalatból is nagyon jól tudja, mit beszél - az irodalmi tréfamesterek érvénye­sülésének útjai igencsak görön­gyösek. Ráadásul a mester a hír­névre és mesés gazdagságra áhí­tozó fiatal íróknak az alábbi ta­nácsot adja: „Először is igyekez­zünk minél jobban hasonlítani egy vicsorgó vérebre. Amint ez sikerül, jelentsük be, hogy napi tizenkét órát dolgozunk egy va­lóságos mesterművön. De figye­lem: aki közben elvigyorodik, mindent elront.” No most képzel­jük el szegény Pityeszt, amikor egy vicsorgó vérebre akar hason­lítani! Meg hogy napi tizenkét órát dolgozik, vagy hogy akár csak ezt mondja - és közben nem vigyorodik el! Nem csoda hát, hogy írói hírneve meg sem köze­líti valóságos írói rangját, és hogy következésképp mesés gaz­dagsága is inkább csak a lelkiek­ben jut érvényre. Ezért hát amikor többek között én is ennek a kép-vers kiállítás­nak a megvalósítására biztattam Pistát, azt is nyomós érvként tá­laltam, hogy több műfajban és műnemben cikázva talán valami­vel könnyebben lehet venni az eg­zisztenciális akadályokat. Hát majd meglátjuk... Mindenesetre kívánom neki, hogy a világ legje­lentősebb modern művészeti gyűjteményei vegyék meg lábon az itt látható anyagot. És legyen a mi Pistánk materiális tekintetben is mesésen gazdag. Akkor majd meglátjuk, sikerül-e megőrizni fa nyár humorát olyan érintetlenül, ahogyan Vonnegut mesternek si­került. Ami engem illet, ilyen áron szívesen lennék akár még tragiko mikus is. Már persze amennyiber a mi Pityunk az őrjöngő világsi­kert követően nem feledkező meg az ő hű mentoráról. Úgy le gyen! Köszönöm, hogy meghall gattak!... No, és itt kellett volna jönnie < lelkes tapsnak meg a koccintás nak - már persze ha a tervezett ki állítás egyáltalán megvalósul Nem valósult meg. Mint ahog; sok egyéb sem Pista körül. Pedij sokszor ki akarták már állítani Nem is csoda: az ő nonkonformiz musa mindig is olyannyira követ kezetes volt, hogy nem csupái egyik vagy másik eszmerendsze ideológiai csinovnyikjait sértette hanem nagyjában-egészébei minden irányból egyenlő mérték ben borzolta fel a kedélyeket Mert hát előtte is volt nálunk oda mondogatás az irodalomban meg óvatos formai lázadásokra i akadt már példa, de hogy a ketti ilyen természetességgel habaró dott volna össze egy, a dada radi kalizmusáig feszített versnyelv ben, olyan még nem volt. Mindamellett az a nagy bohóc kodókra jellemző kód is szerve részét képezi az ünnepelt habitu sának, hogy talán sohasem les ugyan kiállítva, mindig valahc ott maradhat a pálya szélén. Most, hogy ötvenéves lett, talá: majd megjön az esze... (De azéi nagyon reméljük, hogy nem.) Akárhogy is lesz, szívből kivi nőm: Isten értesse meg a világgá: Bettes István Küzdelem a jellemért (Óhatatlanul Elemérnek) Meg-megért meg ellenért hol megért hol ellenért egyben másban egyetért megkapja érte a bért Küzdve küzd egy jellemért mely nem áll jót a jelenért de kéznél van az ellenérv majd az érvhez visszatér Ám ha jó ez csak azért hogy belássuk: a lemért dolgok egyik fele mért fordul áts lesz ellenérv

Next

/
Oldalképek
Tartalom