Új Szó, 2004. augusztus (57. évfolyam, 177-202. szám)
2004-08-13 / 187. szám, péntek
8 Kultúra UJ SZÓ 2004. AUGUSZTUS 13. A Böngésző nyertesei A Vasárnap 32. számában feltett kérdésre a helyes válasz: Bálint család. E héten az 500-500 koronát Vaski Mónika perbenyíki, Kővári Evelin dunaszerdahelyi és Sandal Erik dunatőkési olvasónk nyerte. Gratulálunk! Magyar és szlovák formatervezők együtt Zólyom. Tizennyolc fiatal magyar és szlovák formatervező munkáiból rendeztek vándorkiállítást, amelyet előbb Győrben, a Városi Művészeti Múzeumban, majd Budapesten, az Iparművészeti Múzeumban mutattak be. Az anyagot tegnap a zólyomi Szlovák Nemzeti Galériában tárták közönség elé. Október 19-től pedig a pozsonyi közönség láthatja - a kulturális minisztérium Sznf téri dísztermében állítják ki. A vándorkiállítás rendezőinek célja, hogy a kortárs szlovák és magyar design bemutatásával a fogyasztók figyelmét a hazai termékekre irányítsák, (tb) MOZI POZSONY HVIEZDA: Pókember 2 (am.) 18, 20.30 HVIEZDA - KERTMOZI: Az 50 első randi (am.) 20.45 MLADOSf: Shrek 2 (am.) 16 Choking hazard (cseh) 18 Elveszett jelentés (am.-jap.) 20 Szégyenfolt (am.) 21.45 AUPARK - PALACE: Garfield (am.) 15.20, 16.10, 16.50, 17.10, 18, 19, 20.50 Pókember 2 (am.) 16, 17.50, 18.30, 20.40, 21 Arthur király (am.-ír) 16.40,17.40,19.30, 20.20 Csak az a szex (am.) 14.10, 16.30, 19.10, 21.30 Jószomszédi iszony (am.) 15.10, 17.30, 19.40, 21.50 Betörő az albérlőm (am.) 18.40, 21.10 Shrek 2 (am.) 15, 17.20, 19.20, 21.20 Pofa be! (fr.) 15.40, 20.30 Harry Potter és az azkabani fogoly (am.) 17.30 Choking Hazarad (cseh) 14.30,16.20,18.10 Szégyenfolt (am.) 20.10 KASSA CAPITOL: Arthur király (am.-ír) 18,20.30 ÚSMEV: Garfield (amerikai) 16,18 Pasifutam (cseh) 20 DÉL-SZLOVÁKIA SZENC - AMFITEÁTRUM: Trója (am.) 21 PATH - KERTMOZI: Életeken át (am.-kan.) 21 VÁGSELLYE - VMK: A főnököm lánya (am.) 21 PÁRKÁNY - DANUBIUS: Oviapu (am.) 18 Horrorra akadva 3 (am.) 20 Az utolsó szamuráj (am.) 22 LÉVA - JUNIOR: Inkognito (am.) 18 KERTMOZI: Inkognito (am.) 21.30 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Jószomszédi iszony (am.) 19 GYŐR PLAZA: Én és a hercegem (am.-cseh) 19.30 Függőség (am.-ném.) 17.45,19.45 Harry Potter és az azkabani fogoly (am.) 11,14.15,17 Hirtelen 30 (am.) 16.30,18.30, 20.30 Holnapután (am.) 20 Holtak hajnala (am.) 18, 20.15 A legelő hősei (am.) 10.15, 12.15, 14.15, 16.15,18.15 A megtorló (am.-ném.) 14.45,17.15,19.45 Pókember 2 (am.) 14.15,15.30,16.45,18,19.15, 20.30 Shrek 2 (am.) 4,16,18, 20 Trója (am.) 17.30,20.30 Az 50 első randi (am.) 13.30,15.30 A Pátria rádió kétnapi kínálatából válogathatnak Hétvégi programok MŰSORAJÁNLÓ Szombat reggel 7 órától fél 12-ig a Hétről hétre című zenés, publicisztikai magazinunkat hallhatják, Sándor Renáta szerkesztésében. A tartalomból: Változnak-e a közeljövőben a húsárak, többletpénzhez jutott az Állami Lakásfejlesztési Alap, az athéni olimpia kapcsán beszélgetést hallhatnak a játékokon részt vevő komáromi kajaknégyessel, Rimaszombatban szeptember elsején megnyitják az ország legna-, gyobb diagnosztikai központját. Az iskolák és pedagógusok helyzetéről szól fél 12-kor Miklósi Péter Mintakép című műsora, amelynek vendége Szigeti László oktatásügyi államtitkár lesz. A13 órakor kezdődő Tékában beszélgetés hangzik el Tóth László költővel, valamint Dupka György kárpátaljai költővel, lapigazgatóval. 13 óta 30 perctől Keresd a nőt! Női magazinunk témája, miként fogyjunk le kényelmesen, pirulák, diéta és megerőltető tornagyakorlatok nélkül. A műsor vendége lesz Edita Sipeky, A fogyás magasiskolája című könyv szerzője. Komáromban nemrég rendezték meg a Kárpát-medencei Magyar Kulturális Napokat - ez lesz a fő témánk A kultúra világában 15 órától. Vasárnap reggel 7 órakor hírekkel és sportösszefoglalóval indul a műsor. A Világosság református műsorral jelentkezik 9 óra 5 perckor. Molnár István királyhelmeci segédlelkész Sámuel próféta működésének egyik jelentős eseményéről szól, majd egy zsinati tanácsossal készült beszélgetés hangzik el, valamint bemutatjuk a kiskö- vesdi gyülekezetét. 10 órakor hírek, majd a legkisebbeket vátjuk a Gye- rekzsúrral. 11 órától az Ifjúsági műsorban beszámolunk a III. Zo- boralji Rockfesztiválról, ízelítőt adunk a Sziget Fesztiválról, és vendégünk lesz Nagy Edmond. 13 órakor Térerő - műhely, melyben a felújítandó Ipoly-hidakról hallhatnak. 14.00-kor hírek, majd a Kaleidoszkópot közvetítjük - bemutatunk egy most megjelent tanulmánykötetet, amelyet a komáromi Pont Kutatóintézet munkatársai állítottak össze, s melynek témája a szlovákiai gazdaság a ’89-es rendszerváltás után. Szamborovszky Nagy Ibolya történész bemutatja a beregszászi magyar tanárképző főiskolát, dr. Szőlősi-Vágó László pszichológus pedig a vajdasági magyarság fogyásának okairól beszél, végül dr. Seres István turkológust mongóliai és törökországi kutatásairól kérdezzük. 15 órától a Segítsünk adásában először a Tornaiján működő gondozói szolgálatról beszélünk, majd szó esik arról, hogy egyre több szociális szolgáltatást nyújtó intézmény létrehozására van igény, végül a neves magyarországi pszichológust, Polcz Alaine-t hallhatják. A fél négykor kezdődő néprajzi összeállításunkban Banyák István prímást mutatjuk be. (Nyit.) Ron Affif, a világhírű dzsesszgitáros nagy sikerű koncertet adott a Menora Saag Centrum Artis udvarán Ipolyságon hangba borult az ég Juraj Griglák, Ron Affif és Martin Valikor a (Blazsejovszky Zoltán felvétele) Madeira, New York, Pozsony útjai Ipolyságon futnak össze. Beletorkollanak az apró kaviccsal felszórt, romlást és szépülést önfeledten őrző, enyészetet és épülést egyszerre jelképező zsinagógaudvarra. Ez a házfal és kőkerítés közé szorított kisvilág igazi, értelemmel megtöltendő hely. Most zenészek vállalták itt a játszva teremtés izgató kalandját. FORGÁCS MIKLÓS Szakértők szerint: ha van gitáros, aki magába szívta a negyvenes évek bee bopjának minden kunszt- ját, rafinériáját, hagyományát, szellemét, akkor Ron Affif az. Ha van gitáros, aki a dzsessz megújulásának, az új évezred klasszikus értékeket magába építő, de ezeket elegánsan meghaladó dzsesszstílu- sa kimunkálásának tevőleges résztvevője, egyik központi alakja, akkor - és ezt is szakértők állítják - Ron Affif az. No mármost: ha Ron Affif történetesen Ipolyságra érkezik (mint ahogy nemrég), és ott olyan zenésztársakra talál, mint az alázatosan bravúros, a komolyzene és a dzsessz emlőjén egyszerre nevelkedett Juraj Griglák, valamint a dobot szinte melodikus hangszerként használó, energikusan pimasz Martin Valihora, akkor semmi rendkívüli nincs abban, hogy az Ipoly menti kisváros három órára zenei központtá, igazi művészeti fővárossá válik. Mint ahogy múlt vasárnap azzá is vált. A dzsesszzenészek szerint egy téma kibontása olyan, mint egy óvatos egymást firtatásból kibomló parázs vita, vagy éppen a nagy egyetértést, egymásra licitálást követő összeborulás, a véleménycsere ficánkoló öröme. Affif gitárjából törékenyen, szinte finomkodva gördülnek elő a hangok. Ehhez csatlakozik a dobok és a bőgő páncélvonatot idéző, lomha, súlyos zakatolása. Később a gitár csillámlik, vil- lódzik, vibrál, a bőgő komoran böl- cselkedik, a dob vérszagtól fölaj- zott vadként csörtet. Aztán pittyeg a gitár, csörömpöl a dob, s a bőgő konokul összetartja őket. A David Bruback-szám akár komikusnak is tűnhet, Affif bugybo- rékoltatja, reszeli, citeráztatja, mormoltatja és felvinnyogtatja a húrokat. A gitár az elkényeztetett, hepciáskodó, vattában őrizgetett egyke, a dob gonoszul sürgeti, űzi, kergeti, a bőgő átölelve, szeretettel cipeli. Griglák bőgője néha szinte emberi hangon szól. Megfontoltan beszél, mégse nyugodtan. A hangok tumultusából egyszer csak ismerősnek tetsző dallam emelkedik ki, de elenyészik. A következő számot Affif a barátnőjének ajánlja. A kezdet húzós, countryt idéző. Később lebeg és mélázik a dallam, aztán bevadul, majd újra ábrándozik. A dob is szinte áhítatos, érzelmes és szemérmes. A nagybőgő elfojtott vágyaival küzd. A gitár zavarba ejtőn kitárulkozik, mire a dob macsós pimaszsággal kujonkodik, a bőgő pedig szégyenlős bumfordisággal teszi a szépet. A gitár és a dob hol őszinte, hol meg pimaszul flörtöl, és a basszus sem olyan ártatlan, amilyennek tűnik. A dzsessz így udvarol. A következő szám is igazi meglepetéseket tartogat, bizonyítva, hogy ez a műfaj a rögtönzésben, a szabályokba foglalt őrületben, a rendbe rakott szabadságban bontakozik ki igazán. Ron Affif zenésztársaitól megtudta, hogy a közönség közt van Rado Tariska, a közeli Nagykosz- mályról származó kitűnő altszaxofonos, s meginvitálta zenevendégségbe. Párbeszédképes ez a mi provinciánk. A gitár mesélni kezd, ajnároz és provokál. A szaxofon először csak kérdezősködik, fagga- tózik, találgat, egyre vadabbul belefeledkezik a történetbe, egyre határozottabb a véleménye. Egyre feszültebben hajtogatja a magáét. A gitár nem adja föl szinte már fölényes eleganciáját. A dob dzsungelvágó késsel hadonászó harcosként irtja a sűrűt, vág utat. A bőgő hátul, csöndes derűvel magyarázza halkan, mire is véljük ezt az egészet. A szaxi már belegabalyodott a sztoriba, már extatikusan csomózza a gubancot, majd hirtelen elfárad és abbahagyja. A gitár mosolyogva veszi vissza a szót, a szaxi lehiggad és visszatér, most már valóban beszélgetni. A gitár éteri, a szaxofon ingerült, az egyik állít, a másik keres. A koncert felére megtanulják egymást a zenészek, igazi egymást értés a játék. A gitáré az elegáns vadság, a dobé a fegyelmezett őrület, a nagybőgőé a megveszekedett fegyelem. Majd kiszélesednek a dallamok, elmerengenek a húrok, és érzelmes hangulatba ringatnak minket a koncert végére. (A koncertnek helyet adó zsina- gógaudvart - amely öt új műalkotással gazdagodott - Átrium Európa néven ma 17 óra 10 perces kezdettel avatják fel. A részletes műsor az 5. oldalon olvasható.) OLVASÓSAROK Pontos és meztelen kuszaság SZABÓ LEA Vannak szövegek - jelen esetben az úti beszámolók, utazó regények, útleírások mezőjére szűkítve a kört -, melyeknek utazó hősei nehezítik a terükbe való belépést. Petőfi Úti leveleinek vagy Sterne Érzékeny utazásainak elbeszélői, utazói élményeik folyamatos reflektálásával mintha sokszor a látvány, az úti történések előterébe furakodná- nak, zavartalan szemlélését nehezítve valós és fiktív tájaknak. Mészöly Miklós Pontos történetek útközben című regényének elbeszélője nem ilyen utazó. A hősnő, aki felkeresi 30 éve látott rokonait Erdélyben és Pannóniában - ismerősökkel és idegenekkel beszélget várótermekben és vonatokon -, végig a háttérben marad. Innen figyel. Inkább tanúja az eseményeknek, mint aktív részese. A női elbeszélői perspektíva a hagyományos mészölyi szenvtelen- objektív kifejezés- és látásmódot mintha lágyítaná, finomítaná. A női nézőpont érvényesítése a történetek szereplőinek, hangsúlyosabb alakjainak kijelölésében is megmutatkozik: az utazások során az elbeszélő főként a női sorsok megmutatkozására fogékony. A hősnő tekintete egyfajta „érzékeny kameraként” működik, amely előtt az erdélyi és pannóniai, rokon vagy idegen asszonyok megnyílnak, beszélni kezdenek. Felmutatják élettörténetük egy darabját. Az utazó/elbe- szélő távolságtartása, háttérben maradása a regényvilág szereplőinek és tájainak reflektorfénybe kerülését, így az olvasó zavartalan szemlélődését segíti. A jelen idejű elbeszélés, az úti történetek világa a szűk magánvilág. Még a sosem látott idegenekről is kiderül, hogy valamilyen szállal a családhoz vagy a tágabb rokonsághoz tartoznak. A tágabb történelmi és társadalmi kontextus a tárgyak, a szűkebb és tágabb környezet leírásaiban jelenítődik meg. A hajdan virágzó rétszilasi majorság dü- ledező gazdasági épületeinek, a szanaszét heverő roncsoknak, a gépek csontvázainak érzékletes leírásai az államosítás utáni évek történetmondóivá válnak. Az udvar ka- catjai között megbújó, terepszínűvé vált galambok: a pusztulás néma tanúi. „Szemükben ugyanaz a lefokozott, üres éberség, mint a tyúkokéban. Sehol egy pillantás.” Az úton levés állapota, a meg- nem-érkezettség a bizonytalanság közérzetének előhívója. Bizonyosság és bizonytalanság, pontosság és pontatlanság a regényben egymást kiegészítő, a narrációba dinamikát vivő fogalmakká válnak. Nincs végső bizonyosság, csak átmeneti nyugvópontok. A regény Dürer-mottója is erre utal: „...olyan vonalakra van szükségünk, melyeket nem húzhatunk meg határozott szabály szerint, csak ponttól pontig.” A mikropers- pektivikus látásmódot segítő ponttól pontig haladás következtében a narrátor a legapróbb részletekre is felfigyel. Egy vidéki városba érkezve a szállodáig egy idegen asszony kíséri el. „Nyomott mintás sálján Szajna-part. Eiffel-torony.” Az egy pontra fókuszáló figyelem azonban a makroperspektivikus látásmód igényével is kiegészül, mikor az elbeszélő egy szálloda erkélyéről a neonfény mögötti berendezés feltárulkozó csupaszságát szemléli. A pontokat összekötő vonalak felülnézetből kusza rajzolatot mutatnak. „A balkonról lelátok a bejárat fölötti neonberendezésre. Kavicsos, keskeny tető, tele különböző csövekkel, drótokkal, fémdarabokkal. Az egész nyitott, nincs semmivel befedve. Pontos és meztelen kuszaság.” A ponttól pontig, helyszínektől helyszínekig való haladás az egyenletesen múló idő képzetét sugallja. A múló idő tárgyiasulása a vízaknai templom tornyában lévő monumentális óraszerkezet, melyet az utazó kétszer is megtekint. „Minden monstrum itt, bezsúfolt és mégis szerkezetszerű. Vaskos tengelyek, fogaskerekek, harapófogó formájú élek... Itt már nincs madárpiszok. Ablak sincs. A szerkezet teljesen mozdulatlannak látszik, pedig mozog.” A toronyóra a moz- duladannak látszó, mégis haladó idő tárgyiasulása. Ám ahogy a hősnő útitervét gyakran módosítják előre nem várt események: elszalasztott csadakozások, nem induló vonatok, úgy ebben az egyenletesen múló időben is előfordulnak megakadások, kizökkenések. A hatalmas óraszerkezet is lezuhant egyszer, nem tudni hogy miért. A regény egyik legszebb története a „szebeni szép nap” délutánjának történetietiensége. Az elbeszélő szebeni rokonainál tett látogatásakor időérzéke megszűnését tapasztalja. A szebeni vendéglői jelenetben a 70-es évek Romániáját egy délutánra Krúdy Budapestjének atmoszférája lengi körül. A regény két végpontját a legbiztosabbnak tartott pont, a halál jelöli ki. „Kolozsvárra utazom haza látogatóba, halottak napjára.” - olvassuk a kötet első mondatát; és az utolsó: „Kevés dolog lehet biztosabb, mint az, hogy Médi nem vakkant föl az eresz alatt, mikor benyitok.” A regény történetei a halál bizonyosságának, biztos pontként való kijelölhetőségének megkérdőjelezései is. A szebeni Arankát körbeveszik halottai, köverik mozdulatait, nézik, ahogy a fagylaltot méri, ahogy átsétál az utcán. Az elhalálozott nagy szerelem, Mituka Aranka jelenének aktív részese: születés- és névnapját a barátokkal együtt évente megülik. Neki is terítenek. A halál viszonylagos ponttá vált a ’48-as honvédek számára is, kiknek sós víz konzerválta, felszínre vetődött testük az idők során „tudományos értékké” változott. Mészöly Miklós Pontos történetek útközben című regénye 2001- ben az életműsorozat kilencedik köteteként látott napvüágot a Jelenkor Kiadónál. A kötet első, 1970-es megjelenése óta az eredeti írás folyamatosan újabb elbeszélésekkel bővült. 2001-ben, Mészöly Miklós halálával a történetek végére végleges pont került, ám mű és befogadójának lezárhatatlan dialógusa, a befejezhetedenség ténye, a regény olvasóját a történetek folyamatos tovább- és átírására készteti.
