Új Szó, 2004. augusztus (57. évfolyam, 177-202. szám)
2004-08-13 / 187. szám, péntek
f/A KERTESZKEDO 2004. augusztus 13., péntek __________________________ _____ 1. évfolyam 25. szám Egé sz évben gazdag vitaminforrás lehet Termesztett bimbóskel Augusztusban a rendszeres permetezés ellenére erőteljesen támad és károsít az uborkalisztharmat Ez a betegség minden évben tarol Somogyi Tibor illusztrációs felvétele A lisztharmat az uborka legismertebb és leggyakoribb gombabetegsége. A rendszeres védekezések ellenére főként augusztusban károsít. Jelentőségben csupán a vírusbetegségek előzik meg. CSERES ZOLTÁN A lisztharmatgombák a levél felületén élő parazita szervezetek. A gombafonalak tapadókoronggal tapadnak a növény felületéhez, nem hatolnak be a növényi szövetekbe, csak szívókorongokat bocsátanak a felső sejtekbe. A gomba innen szívja fel a számára szükséges tápanyagot. Hatására a megtámadott levelek lankadni, hervadni kezdenek, majd idő előtt elpusztulnak. A lombfelület zsugorodása folytán a termés mennyisége és minősége is csökken. Minél korábban, fiatalabb korban támadja meg a lisztharmat a növényeket, annál súlyosabb a kár. Kezdetben az apró foltok napról napra növekednek, végül összefüggő lisztes bevonatot képeznek a levelek színén, fonákján, levélnyélen és a hajtásokon. Erős fertőzés esetén a fiatal bimbókon és terméseken is. Az idősebb levelek fogékonyabbak a fertőzésre, mint a fiatalabbak. Mi okozza a fertőzést? Szabadföldi termesztés esetén a betegség első tünetei először a nyár derekán az uborkán, a tökféléken, a sárgadinnyén majd a görögdinnyén jelenik meg. Mivel csak július végétől számítunk a lisztharmat elhatalmasodására, a korai termesztésű szabadföldi uborkát gyakorlatilag alig veszélyezteti. A másodtermesztésben azonban komoly gondot okoz a termelőknek, mert már fiatal növényt támadja, gyengíti. Nemcsak a termés mennyisége, hanem a minősége is romlik. A sárgadinnyét szabadföldön általában a tenyészidőszak végén károsítja a lisztharmat. A termés mennyiségében nem tesz nagy kárt, minőségét azonban jelentősen rontja. A görögdinnyét csak járványos években támadja meg a betegség. A spárgatök és közeli rokona, a patisszon vagy csillagtök, igen erősen fertőződik minden évben, azonban ennek ellenére is bőséges termést ad. Ezért a tökféléket nem szokták - legfeljebb a korai erős fertőzéskor - permetezni. A kabakos növények lisztharmatát két gombafaj, az Erysiphe ci- choracearam és a Sphaerotheca fu- liginea okozza. A károsítási tüneteik azonosak. Az első, a száraz körülményekhez alkalmazkodott, az aszályos nyarakon ez a gomba jut túlsúlyba. A Spahaerotheca fuligi- nea viszont a párás körülményekhez alkalmazkodott. Esős nyarakon vagy öntözött területeken ez az uralkodó gomba. Azonban egyszerre is előfordulhatnak. Hajtatás-' ban, ahol a levegő páradús, a Sphaerotheca fuliginea az egyedüli kórokozó. E két gomba eltérő környezeti igénye a magyarázat arra, hogy miként terjedhet, okozhat gondot a lisztharmat szabadföldön száraz és nedves nyáron, öntözött és öntözeüen területeken, valamint a hajtatásban egyaránt. A várható termés megmentéséhez - az ellenálló fajták hiányában - nélkülözhetetlen a lisztharmat elleni rendszeres védekezés. Mikor permetezzünk? A lisztharmat ellen az első foltok megjelenése után késlekedés nélkül védekezzünk. Ezt nem könnyű észrevenni, de arra a sokéves megfigyelésre támaszkodunk, hogy a lisztharmat szabad földön júliusban jelenik meg. A permetezést 5-7 naponként kellene ismételni, mindaddig, amíg a fertőzési nyomás tart, de 10-14 napnál hosszabb ideig ne hagyjuk védetlenül a növényeket. A lisztharmattól erősen belepett leveleket hiába permetezzük, a vastag bevonatot nem tudjuk kellően átnedvesíteni permetszerrel. Ezért kell olyankor kezdeni a permetezést, amikor még csak néhány folt észlelhető, és ezután sem szabad megvárni az erős gomba bevonatosodást. Mivel védekezzünk? Nagyon fontos, hogy a levelek színét és fonákját egyaránt meg- védjük. Ha nem felszívódó (szisztematikus), hanem kontakt szert használunk, hiába permetezzük a levelek színét, a gomba a levélfonákon tovább él, és tömegével képezi szaporító sejtjeit, ezek pedig tovább fertőznek. A gombaölő szerek közül a kontakt hatású kéntartalmú szerek használhatók, például Kumulus WG (0,5%), Sulika 80 WP (0,3%), Thiovit (0,3%). Nagy előnyük, hogy az emberre nem ártalmasak, és az egészségügyi várakozási idő minimális, mindössze 3 napos. Tehát a készítmények szedés idején is használhatók. A kéntartalmú szerek hátránya, hogy 25 C fölött perzselnek, ezért a nagy melegben nem használhatók. Hajtatásban pedig egyáltalán nem tanácsos kéntartalmú szerrel permetezni, mert a hajtatható fajták csaknem kivétel nélkül érzékenyek a kénre. A szerves hatóanyagú kontakt szerek közül gyógyító hatású a Karathane LC (0,5%), Várakozási ideje 7 nap, azonban ez a készítmény is 25 C fölött perzsel. A felszívódó (szisztemikus) gombaölő szerek közül a Discus (0,02%), Topsin M 70 WP (0,075%) és a Rubigan 12 EC (0,03%), Systhane 24 E (0,15%), Topas 100 EC (0,035%) használhatók. A permetszereket a lombfelület nagyságától függően bő vízben kell kijutatni, legalább háromszor 10-14 naponként. Lehetőleg cserélgessük a hatóanyagokat, hogy megelőzzük az ellenálló törzsek kialakulását. A szerző a Központi Mezőgazdasági Ellenőrzési és Növényvédelmi Intézet (ÚKSUP-OOR) komáromi munkatársa KAPPEL NOÉMI Nem eléggé megbecsült és elterjedt káposztaféle nálunk a bimbóskel, annak ellenére, hogy a hideget is jól viseli, így szinte egész télen át frissen szedhető és fogyasztható. Formáját és ízét tekintve olyan, mint egy apró kelkáposzta. Erre utal elnevezése is, bár amennyivel kisebb, íze annyival lágyabb és ros- tozata is finomabb óriás rokonánál. Könnyen emészthető, vitamindús ételek készítésére alkalmas. Táplálkozási értéke fölülmúlja a többi káposztaféléét: 90-13mg/g C-vitamint és sok Bl- és B2-vita- mint, ásványi sót, íz- és zamatanyagot tartalmaz. A termés nagy részét a hűtőipar dolgozza fel, ilyen formában itthon és külföldön egyaránt keresett cikk. Felhasználási lehetősége szerint megkülönböztethetünk a friss fogyasztásra, ipari feldolgozásra és mélyhűtésre alkalmas fajtákat. A bimbóskel kétéves növény, az első évben a 25-150 cm hosszú karószáron a levélnyelek hónaljában fejlődnek ki a diónyi, tömör kelkáposztafejek, a kelbimbók. A második évben ezekből hajtja a virág a magszárakat. Egy-egy növényen 50-80 bimbó fejlődik, így tövenként 0,6-1 kg terméssel számolhatunk. Biológiai igényei a többi káposztaféléhez hasonlóak, RIMÓCZI IRÉN A zöldborsó akkor a legfinomabb, ha a szemek még puhák, ezért ne késlekedjünk szedésével, ha már kigömbölyödtek a hüvelyek. A másodvetésű borsó kisebbre női, hüvelyei is rövideb- bek. A zsenge szemeket előfőzés után a mélyhűtőben tárolhatjuk. A patisszon és a cukkini többet terem, ha folyamatosan, 2-3 naponta leszedjük a terméseket, majd jól belocsoljuk. A 20-25 cm hosszú cukkiniket, vagy 10-12 cm átmérőjű csillagtököket hámozás nélkül is felhasználhatjuk. A burgonyát akkor kell felszedni, amikor a szára már teljesen elszáhőoptimuma 13 C fok körüli, de a hosszú tenyészidejű fajták a mínusz 15-20 C fokot is elviselik károsodás nélkül. Tápanyagigénye nagy, különösen nitrogénből, káliumból és borra is szüksége van. Figyelni kell azonban arra, hogy a túlzott nitrogénadagolástól a bimbók fellazulhatnak. A bimbóskelt csak szabadföldön ültetik, a rövid tenyészidejűek alkalmasak másodtermesztésre is. A hosszú tenyészidejű fajták a télállóbbak. Az őszi és téli betakarításhoz április elejétől június közepéig ültetjük, a palántanevelésre 4-5 hetet számoljunk. A betakarítás fő időszaka október-november, de a télálló fajták kisüzemben a téli fagyok után is szedhetők. A hideg hatására (miután a fagy megcsípte), jobb lesz a bimbók íze, nagyobb lesz a cukor- tartalmuk és csökken a káposztaíz. A bimbók fejlődése az őszi esők hatására indul meg. Az október előtt kifejlődött bimbók lazák, kinyílnak és így értéktelenebbek. A bimbóképződést siettethetjük, ha szeptemberben, amikor a törzs elérte a megfelelő magasságát, a tenyészőcsúcsot kitörjük, nem sértve meg a levélkoronát. így a felső bimbók is elérik a szabványban előírt méretet. A bimbókat kézzel szedjük. Télen az egész tövet kiszedve, szedjük le a termést. radt. Gumókat előtte is találunk a tövek alatt, azok egy része azonban még nem érte el a végleges méretet. Ezért mindig csak annyi bokrot bolygassunk meg, amennyi alatt a főzéshez elegendő gumót találunk. Laboratóriumi vizsgálatokkal is igazolták: a paradicsom akkor a legfinomabb, ha a bogyókat keményen, de pirosra éretten szedjük le. Ősszel viszont célszerű leszedni a zöldeket is, amiből savanyúságot készíthetünk. Az erős napsütésben a karfiol rózsái megsárgulhatnak, megbar- nulhatnak, ha nem takarják őket a levelek. Célszerű ezért a belső leveleket összekötni vagy egyet-kettőt a rózsára törni. A pirosán szedett paradicsom a legfinomabb Mit mikor szedjünk? PIACI ÁRSÉTA sárgarépa Pozsony augusztus 11-én 9-14 Sk/kg Komárom augusztus 11-én 10-12 Sk/kg Rimaszombat augusztus 11-én 20 Sk/kg Zseliz augusztus 11-én 10 Sk/csomó Losonc augusztus 12-én 10 Sk/csomó Szepsi július 21-én 9 Sk/csomó Kassa augusztus 11-én 12-14 Sk/kg petrezselyem 10-12 Sk/csomó 12 Sk/csomó 35 Sk/kg 12 Sk/csomó 10 Sk/csomó 9 Sk/csomó 10 Sk/csomó burgonya 8 Sk/kg 6-10 Sk/kg 10 Sk/kg 6-8 Sk/kg 9-10 Sk/kg X 5-10 Sk/kg tojás 3,40-3,90 Sk/db 2,70-3,00 Sk/db 2,50 Sk/db 3 Sk/db 2,40 Sk/db X X kukorica 3-7 Sk/cső X X X 4-5 Sk/cső X 4-10 Sk/cső karalábé 15 Sk/db 4-8 Sk/db 12 Sk/kg X 8 Sk/db X 5-10 Sk/db paprika 15-30 Sk/kg 14-20 Sk/kg 16-30 Sk/kg 14-22 Sk/kg 15-35 Sk/kg 37 Sk/kg 18-20 Sk/kg paradicsom 15-20 Sk/kg 12-15 Sk/kg 30 Sk/kg 10 Sk/kg 15-16 Sk/kg 22 Sk/kg 10-18 Sk/kg vöröshagyma 15-16 Sk/kg 12-14 Sk/kg 20 Sk/kg 12 Sk/kg 8-12 Sk/kg X 12-14 Sk/kg fokhagyma 70 Sk/kg 2-3 Sk/db 55 Sk/kg 40 Sk/kg 50 Sk/kg X X zöldborsó 80 Sk/kg X 40 Sk/kg X X X 40 Sk/kg uborka 15-24 Sk/kg 12-25 Sk/kg 20 Sk/kg 10 Sk/kg 12-15 Sk/kg 18 Sk/kg 7-18-32 Sk/kg őszibarack 28-32 Sk/kg 25-35 Sk/kg 25 Sk/kg 20-22 Sk/kg 26-38 Sk/kg X 25 Sk/kg szilva 26 Sk/kg X 15 Sk/kg 6-10 Sk/kg 22-26 Sk/kg xg 20 Sk/kg görögdinnye 5-14 Sk/kg 12 Sk/kg 15 Sk/kg 7 Sk/kg 10-12 Sk/kg 16 Sk/kg 10 Sk/kg
