Új Szó, 2004. augusztus (57. évfolyam, 177-202. szám)
2004-08-13 / 187. szám, péntek
6 Külföld ÚJ SZÓ 2004. AUGUSZTUS 13. RÖVIDEN Bezárták a papneveldét Sankt Pölten. Azonnali hatállyal bezárták az ausztriai Sankt Pölten papneveldéjét. Ezt tegnap jelentette be Klaus Küng püspök, az intézményben kirobbant gyermekpomo- gráfia-botrány felderítésével megbízott apostoli vizitátor. A történtek miatt „teljes újrakezdés szükséges” - mondta a Vatikán megbízottja, aki szerint a Sankt Pölten-i papneveldében az elmúlt években nem fordítottak kellő figyelmet az oda kerülők megfelelő kiválasztására. (MTI) Rumsfeld Bakut magasztalta Baku. Az USA és Azerbajdzsán a jövőben is szorosan együtt fog működni biztonsági kérdésekben - hangsúlyozta tegnap Bakuban Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter és Ilham Aliyev azer- bajdzsáni elnök. Rumsfeld köszönetét mondott Aliyevnek azért a segítségért, amellyel Azerbajdzsán hozzájárul a terrorizmus elleni világméretű harchoz, utalva az afganisztáni tálibok elleni amerikai hadjárathoz nyújtott azeri támogatásra és az iraki stabilizációban való részvételre. Azzal gyanúsította Iránt bakui sajtó- értekezletén, hogy kapcsolatokat tart terrorszervezetekkel, és újólag aggodalmát fejezte ki Teherán nukleáris törekvései miatt. Rumsfeld előzőleg megvitatta az iráni nukleáris program ügyét Aliyewel, aki nemrégiben tárgyalt Mohammed Hatami iráni elnökkel. Sem Aliyev, sem Rumsfeld nem közölte a közös sajtóértekezleten, mire jutottak ebben a kérdésben. (MTI) Aliyev értésre adta: amerikai segítséggel szeretné korszerűsíteni az azeri hadsereget (Képarchívum) Harci kiképzés serdülőknek Gus Katif. Különleges kiképzést kapnak zsidó telepes serdülők egy Gázai övezetben létesített „nyári táborban”, hogy fel tudják venni a harcot Ariel Sáron izraeli miniszter- elnök kivonulási terve ellen. A tábort működtető szélsőjobb- oldali zsidó aktivisták abban reménykednek, hogy mozgalmuk több száz rokonszenve- zőre talál, akiket katonaüag is kiképezhetnek arra, hogy megtorpedózzák a tervet. A táborlakó fiatalok közül sokan a vallásos zsidók hagyományos öltözékét hordják. Jóllehet a túlnyomó többség telepeken nőtt fel, olyanok is akadnak közöttük, akik izraeli városokból érkeztek. (MTI) Már a békefenntartóknak is van halottjuk - géppuskákat, aknavetőket, automata gránátvetőket és légvédelmi ütegeket is bevetettek Háborúval fenyeget a konfliktus kiterjedése Chinvali/Moszkva/Tbiliszi. Két grúz békefenntartó is meghalt, egy harmadik pedig megsebesült a Grúziától elszakadt, de jogilag még hozzá tartozó Dél- Oszétiában tegnap reggelig tartott heves tűzpárbajban. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Az orosz irányítás alatt álló béke- fenntartók parancsnokságának megállapítása szerint először dél- oszét fegyveresek nyitottak tüzet egy grúzok lakta falura, s ezután kezdték lőni a grúzok a terület központját, Chinvalit, ahol az első hírek szerint hét civil sebesült meg. Napközben érkezett a hír, hogy a több mint öt órán keresztül, géppuskák, akna- és automata gránátvetők, valamint légvédelmi ágyúk bevetésével vívott tűzpárbajban két grúz katona is meghalt, s egy megsebesült. Még a halálos áldozatokról szóló hírek előtt Valerij Loscsinyin orosz külügyminiszterhelyettes közölte, hogy Moszkva a vegyes ellenőrző bizottság haladéktalan összehívását javasolja Chinvaliba, és katasztrofális következményeket vetített előre arra az esetre, ha folytatódik a konfliktus. Grúz részről nem sokkal később bejelentették, hogy a bizottság grúz társelnöke, Georgi Haindrava államminiszter, aki tegnap délelőtt tért csak haza Moszkvából, ahol Georgi Boromidze védelmi miniszterrel együtt tárgyalt, kész azonnal Chinaliba utazni. Megszólalt az ügyben Alek- szandr Dzaszohov, Oszétia Oroszországhoz tartozó északi részének az elnöke is, aki eddig kínosan ügyelt rá, hogy nyilvánosan ne mondjon véleményt a dél-oszét- grúz konfliktusról, s követelte, hogy haladéktalanul szüntessék be a békés dél-oszétiai lakosok elleni tüzet. „Minden lövés hangja hallatszik Észak-Oszétiában, és nyugtalanságot vált ki az őszét és grúz emberekből.” Konsztantyin Koszacsev, az orosz törvényhozás alsóháza, a duma nemzetközi ügyekkel foglalkozó bizottságának elnöke kijelentette, hogy Oroszországnak nyugodt, visszafogott és objektív magatartást kell tanúsítania a 12 éve tartó konfliktus jelenlegi szakaszában, egyszersmind értésre kell adnia azt is, hogy megvédi a válságövezetben tartózkodó orosz állampolgárok érdekeit. Andrej Kokosin, a duma FÁK-bizottságának vezetője szerint Moszkva minden tőle telhetőt megtesz, hogy elkerülje a Grúzia fellépése miatt élesedő dél-oszétiái és abháziai konfliktus erő alkalmazásával történő megoldását. Kifejtette: az Abházia és Dél-Oszétia területén elő oroszok ezreinek joguk van Moszkva teljes védelmére. „Nem csupán a vérontás elkerüléséről, de az orosz állampolgárok jólétéről, életéről és vagyonáról is szó van. Oroszországnak az alkotmánnyal és a nemzetközi joggal összhangban kellő alapja van állampolgárai érdekeinek megvédelmezésére minden rendelkezésére álló eszközzel” - tette hozzá a bizottsági elnök. Mihail Szaakasvili grúz elnök természetesen másképp látja a helyzetet. Tbüisziben kijelentette: etnikai tisztogatás és humanitárius katasztrófa veszélye fenyegeti a Dél-Oszétiában élő grúz népességet. Az elnök két feladatot határozott meg a grúz kormánynak: meg kell akadályozni, hogy újraéledjen a csempészet Dél-Oszétián keresztül, mert ez tönkretehetné a grúz gazdaságot, és „nem engedhető meg, hogy külső erők belesodoiják Grúziát egy nagyszabású katonai konfliktusba”. A grúz kormányfő pedig arra szólította fel a nemzetközi közösséget, különösen az USA-t, avatkozzon közbe a konfliktus kiterjedésének megakadályozása érdekében. Dél-Oszétia oroszországi képviselője, Dmitrij Medojev délután azt állította, hogy grúz harckocsioszlop indult útnak a Chinvalitól 25 kilométerre délre fekvő Goriban lévő támaszpontjáról a szakadár térség felé. Ezt a grúz állambiztonsági miniszter helyettese cáfolta. Ijád Allávi kormányfő fegyverletételre szólította fel a síita milíciákat - Ali imám mecsetjét megkímélték Macedón törvény Elfoglalták Nedzsefet az amerikaiak A tüntetők Nedzsefért szólították harcba a bászrai síitákat (Reuters-felvétel) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Nedzsef/Bagdad. Az amerikai haderők tegnap a késő délutáni órákban elfoglalták Nedzsef iraki síita szent város központját. Kivéve Ali imám mecsetjének komplexumát, ahol a feltételezések szerint Muktada asz-Szadr radikális síita vallási vezető is tartózkodik, bár pontos holléte nem ismert. A harckocsikkal és helikopterekkel támogatott tengerészgyalogosok ugyanakkor heves tűz alá vették a Szadr háza, a temető körül kiépített síita állásokat. Az amerikaiak és az iraki hadsereg lezártak minden, a mecsethez vezető utat. Az Irakot megszálló amerikai katonai vezetés korábban azt ígérte, hogy nem indítanak a síita iszlám egyik legszentebb helye, az Ali imám mecset- és mauzóleumkomplexuma ellen támadást. Egy iraki belügyi szóvivő úgy nyilatkozott a CNN amerikai hírtelevíziónak, hogy csak az iraki erők fegyverezhetik le a Mahdi hadseregének a mecsetbe szorult harcosait. Szadr hívei azonban kijelentették: ha kell, utolsó csepp vérükig harcolni fognak. Ijád Allávi iraki ideiglenes kormányfő a kora esti órákban fegyverletételre és Ali imám mauzóleumának elhagyására szólította fel a síita milíciákat. Falah an-Nakíb belügyminiszter hozzátette: semmilyen idegen erő nem fog behatolni a szentélybe. Bejelentette: letartóztattak olyan embereket, akik nem beszélnek arabul. Bár a miniszter nem nevezte meg a külföldiek nemzetiségét, Iránt már korábban azzal vádolták a bagdadi vezetők, hogy megpróbálják destabilizálni az országot. Közben a szunnita vallási vezetők, az ulemák tanácsa arra szólította fel az iraki biztonsági erőket, hogy ne harcoljanak irakiak ellen az amerikaiak oldalán. A tanács által kiadott fatva (vallási rendelet) emlékeztet arra, hogy „tilos egy muzulmánnak együttműködni megszálló erőkkel testvérei és honfitársai megölésében”. A bagdadi egészségügyi minisztérium tegnap közölte: 165 ember vesztette életét és csaknem hatszáz sérült meg az Irak területén folyó harcokban az utóbbi huszonnégy óra folyamán. Hetvenötén a középiraki Kút város ellen végrehajtott amerikai légitámadásban haltak meg, 25-en a nedzsefi harcokban estek el. A főváros, Bagdad síita negyedeiben 33 halálos áldozatot követeltek az összecsapások. A dél-iraki Bászrában suták ezrei, köztük Szadr milíciájának tagjai tüntettek az amerikaiak nedzsefi hadművelete ellen. A tüntetők Szadr portréját ábrázoló táblákkal vonultak fel, s közben Ame- rika-ellenes jelszavakat skandáltak. Bagdadban is többezres tüntetés zajlott le. A felvonulók transzparenseire festett jelszavak azt kérdezték, hogy amerikaiak, miért vagytok itt, bezzeg Bush biztonságban van, amíg ti itt harcoltok. A német kancellár első útja Erdélybe, a Kolozs megyében lévő Mezőcsán temetőjébe vezetett Schröder először kereshette fel apja sírját ÖSSZEFOGLALÓ Bukarest. A gazdasági kapcsolatok fejlesztése, az európai integrációs felkészülés témája, valamint a német-román kétoldalú kapcsolatok elmélyítésének lehetősége áll Gerhard Schröder német kancellár tegnap kezdődött romániai látogatásának középpontjában. A kancellár kétnapos látogatását a program nem hivatalos, de a nemzetközi média által annál nagyobb figyelemmel kísért részével kezdte. Rögtön megérkezése után ugyanis a Kolozs megyében lévő Mezőcsánba (Ceanu Maré) utazott, ahol felkereste apja sírját. A kancellár azt kérte a román vezetéstől, hogy a temetőben nyilvánosság kizárásával adózhasson kegyelettel édesapja emlékének. Schrödert népes üzletembercsoport is elkísérte útjára, ezért a látogatás fontos állomása lesz a román-német gazdasági fórum, amelynek keretében energetikai és infrastrukturális beruházásokról körnek szerződést a felek. Mezőcsánban a román zászló mellett már napok óta mindenütt ott leng a német lobogó is. A kis erdélyi település büszkén várta, hogy a kancellár felkeresse 1944- ben katonaként itt elhunyt apja, Fritz Schröder sírját. A tizedest annak idején a Kolozsvárhoz közeli falu templomának kertjében temették el nyolc bajtársával, s mindegyiküknek megkongatták a harangot, ahogy szokás - mesélte Remus Hadarean, az öreg tanító, aki megírta a település történetét és beszélt az egykori szemtanúkkal. A sírt közvetlenül a templom fala mellett ásták, ahol már a húszas évek óta emlékmű áll a háborúban elesett falubeliek emlékére. Amúgy a templom kertjében csak a különleges tiszteletben álló polgárok pihennek, a többieket a falu szélén lévő temetőben helyezik végső nyugalomra. Akkoriban, azon az 1944. októberi napon nem lehetett felismerni, melyik sereghez tartoznak az elesett katonák, mert egyenruhájuk igen rossz állapotban volt. A Wehrmacht visszavonulóban volt, s Fritz Schröder a közelben, Bergen mellett, a szovjet hadsereggel vívott csatában esett el. A falu lakói azóta ápolták a sírt, bár nem tudták, ki nyugszik benne. A síron cseresznyefa áll, meg egy új fakereszt a máramarosi falusi temetők stílusában. Ezenkívül semmi nem változott, s ezt Dániel Crisan, a pap hangsúlyozza is: a kancellár úgy lássa a sírt, ahogyan az mindig is volt. Schröder kancellár már 2001- ben is készült ide, de akkor a tervezett látogatást a New York-i merényletek miatt kellett lemonda-1 nia. Személyes emlékei nincsenek az édesapjáról, hiszen csecsemő volt, amikor Fritz Schröder bevonult. Azt, hogy egy erdélyi faluban található a sírja, a kancellár nővérének köszönhetően sikerült kideríteni. (MTI, ú) Korabeli fotó Fritz Schröderről (Reuters) Többjog az albánoknak Szkopje. Az önkormányzatokat megerősítő, az albán kisebbségnek a gyakorlatban több jogot biztosító decentralizációs törvényt fogadott el a macedón parlament. A törvény elfogadása egyik kulcseleme volt a nemzetközi közvetítésnek köszönhetően, 2001 augusztusában aláírt ohridi békemegállapodásnak. Ez vetett véget az albán lázadók és a macedón kormánycsapatok között több mint 7 hónapon át tartó harcoknak. A törvény alapján 123-ról 80-ra csökken az önkormányzatok száma, így az albán többségű északnyugati régiókban számos helyhatóságban többségbe kerülnek az albánok, akik a 2 milliós lakosság hozzávetőlegesen 25 százalékát teszik ki. Szkopjéban, ahol az albánok a népesség 20 százalékát alkotják, az új törvény kötelezi a hatóságokat az albán, mint második hivatalos nyelv bevezetésére. (MTI) Líbiai kártérítés Amerikaiaknak nem fizet Tripoli. Líbia visszautasította a washingtoni külügyminisztérium felhívását, hogy fizessen kártérítést az 1986-ban Nyugat-Berlinben elkövetett merénylet amerikai áldozatainak vagy azok hozzátartozóinak. Az amerikai felhívást a Németország és Líbia között kedden született megállapodás apropóján tették közzé. Mint ismeretes, a Kadhafi Alapítvány, a líbiai vezető egyik fia által irányított jótékony- sági szervezet kötötte a kártérítési megállapodást a La Belle diszkó elleni merénylet nem amerikai áldozatainak képviselőivel. A nyugatberlini robbantásban három ember vesztette életét, egy török és két amerikai katona, további 260 személy megsebesült. A berlini merénylet után az amerikai légierő csapást mért Tripolira és Bengázi- ra, a támadásokban 41 ember halt meg és 226 megsebesült. A líbiai külügyi szóvivő tegnap kijelentette: „Ezért úgy gondoljuk, hogy a líbiai áldozatok családjainak járó kártérítésről kellene beszélni és nem az amerikaiakéról.” Szerinte az amerikai követelés abszurd, hiszen Ronald Reagan akkori amerikai elnök valóságos háborút indított líbiai városok ellen. (MTI)
