Új Szó, 2004. augusztus (57. évfolyam, 177-202. szám)

2004-08-11 / 185. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2004. AUGUSZTUS 11. Régió 5 Nem kerülhető el az oktatásügyi intézmények racionalizációja - a gazdasági megszorításokat végre kell hajtani A vétó elodázta a megoldást Az épület, amelyben a magyar nyelvű speciális iskola működik, higiéniailag nem megfelelő (Vas Gyula felvétele) Gúta. A városi hivatalnak a képviselő-testület soron következő, szeptemberi ülésére javaslatot kell ki­dolgoznia az oktatásügyi intézmények további mű­ködtetését, hálózatának ra­cionalizálását illetően. Er­ről határoztak a képviselők múlt heti ülésükön, miután Árgyusi Imre polgármester korábban megvétózta a testület június elején ho­zott döntését. V. KRASZNICA MELITTA Az akkor elfogadott határozat ér­telmében a város megszüntette vol­na az Erdő utca 8. szám alatti, ma­gyar és szlovák osztályokkal műkö­dő óvodát. A magyar osztályok a Brünn téri magyar óvoda igazgatá­sa alá kerültek volna, a szlovák osz­tályokat pedig az Erdő utca 10. szám alatti szlovák óvodába költöz­tették volna át. Az így felszabadult épületet a nyitrai kerületi iskolaügyi hivatalnak kínálták volna fel meg­vételre, mégpedig a városban mű­ködő speciális szlovák és magyar is­kolák részére. A magyar osztályok ugyanis higiénia szempontból elfo­gadhatatlannak minősített épület­ben találhatók, és a kerületi iskola­ügyi hivatal már többször kérte a várost, kínáljon fel megfelelő ingat­lant számukra. A lukrativ helyen ta­lálható veszélyes épületet a telekkel együtt a város szeremé megvásárol­ni az említett hivataltól, hogy aztán helyén üzletsor épülhessen, vagy más beruházási lehetőségre kínálja fel az ingatlant. A testület döntése, érthető mó­don, nemtetszést váltott ki az érin­tett óvoda pedagógusaiban és az intézményt látogató szülők köré­ben, akik lakossági fórumra hívták a polgármestert. Ő akkor ígéretet tett a jelenlévőknek arra, hogy megvétózza a határozatot, és így is tett. A képviselőket viszont meg­lepte a polgármester lépése, hiszen a testület oktatásügyi bizottsága által kidolgozott javaslatot beter­jesztése előtt megtárgyalta a város vezetése is. „A polgármester, a hi­vatalvezető, az oktatásügyi bizott­ság vezetője és jómagam tárgyal­tunk az anyagról, és elfogadásra javasoltuk azt - mondta Lengyel István alpolgármester. - Mi több, a júniusi testületi ülésen maga a pol­gármester arra kérte a képviselő­ket, hogy szavazzák meg a határo­zatot.” Azt, hogy a képviselők mi­ért nem törték le a polgármesteri vétót, Gogh Mihály, az MKP- frakció vezetője részben a testületi matematikával magyarázta. „A 19 tagú városi képviselő-testületben jelenleg 9-en tagjai az MKP- frakciónak. És bár az eredeti hatá­rozatot több független képviselő is támogatta, bizonytalan volt a vétó leszavazásához szükséges háro- mötödös többség - mondta. - Más­részt úgy gondoltuk, hogy most már a városi hivatal, illetve a pol­gármester álljon elő kedvezőbb ja­vaslattal, ha tud.” Az üggyel kapcsolatban szeret­tük volna megszólítani Árgyusi Im­rét is, ám ő azzal zárkózott el a nyi­latkozat elől, hogy szerinte most nem időszerű ezzel foglalkozni. „A hivatal szeptemberig kidolgozza a javaslatot, és akkor beszélhetünk róla” - mondta. Ugyancsak nem volt hajlandó megindokolni vétó­ját. Felvetésünkre, miszerint elkép- zelhető-e, hogy a racionális érvek helyett az emóciók nyomásának engedett, azt válaszolta, hogy ő is csak ember. A gazdasági megszorításokat vi­szont Gútán is előbb-utóbb végre kell hajtani. Gogh Margit, a városi hivatal oktatásügyi osztályának ve­zetője kérdésünkre elmondta, hogy a tavalyi évhez képest 829 ezer ko­ronával kaptak kevesebbet az okta­tásügyi intézmények finanszírozá­sára. „Reális értékben azonban kö­zel egymillió korona a hiány, hi­szen az említett összeg nem tartal­mazza az inflációt és az osztályfő­nökök 1000 koronás pótlékának ki­fizetésére sem kaptunk egyelőre pénzt - árulta el. - Sőt, már a tava­lyi évben el kellett volna végezni az elektromos vezetékek revízióját, amire félmillió koronára lenne szükség.” Kérdés, hogy ezek után milyen megoldást találnak a prob­lémára a városi hivatal dolgozói, és az elfogadható lesz-e a képviselők számára. Holnaptól XX. Galántai Vásár és XII. Sörfesztivál Sorverseny és gulyásfőzés GAÁL LÁSZLÓ Galánta. Holnap kora délután­tól szombat késő éjszakáig tart a ju­bileumi XX. Galántai Vásár rendez­vénysorozata és a XII. Sörfesztivál. „Az város vezetése úgy döntött, hogy rendhagyó látványossággal teszi még attraktívabbá a huszadik évfolyamához érkezett Galántai Vásárt, ezért a rendezvénysoroza­tot díszfelvonulással kezdjük” - tá­jékoztatta lapunkat Lívia Gábri- sová, a városi hivatal helyettes ve­zetője. - „így is szeretnénk bemu­tatni a városban és környékén mű­ködő különböző műkedvelő cso­portokat, folklóregyütteseket, sportklubokat és hasonló szerveze­teket.” A vásárra hagyományosan meghívják a testvérvárosok kül­döttségeit, ma már 7 ilyen testvér- városa van Galántának. Újdonság­nak számít, hogy a vásári bemuta­tón és a felvonuláson részt vesz a nemrég megalakult Galántai Vete­ran Car Club. A háromnapos ren­dezvény érdekesebb attrakciója a sorverseny, hagyományos kísérő- rendezvény a szabad tűzön való gulyásfőzés, amelyben már rend­szeresen részt vesz az ismert szí­nész Jozo Dóczy, de idén kollégája, Ivan Vojtek is megígérte, hogy el­jön. A vásári rendezvényeknek első alkalommal lesz része a borkósto­ló. Az úgynevezett borutcát a Spor­tok Háza udvarán állítják fel. Emlí­tésre érdemes a világhírű szlovák származású festő, Koloman Sokol kiállítása, akinek alkotásait Sokol szülővárosa, Liptószentmik-lós köl­csönözte Galántának. A felsorolta­kon kívül persze vásárolni is lehet a mintegy háromszáz árusnál, kör­hinta és egyéb búcsúi attrakció, ze­nei koncertek, diszkó és egyéb szó­rakozás várja a vásárra látogatókat. IZSÁK ILDIKÓ Hetény. A testvérváros, testvér­község fogalma nem újkeletű. A gyakorlatban ez főleg a kultúra és a sport terén való együttműködést jelentette napjainkig. Az uniós csatlakozás óta azonban új távlato­kat nyithat tájainkon. A lehetőséggel tudni kell élni - ez a gondolat csengett ki Lucza Sá­ra, a komáromi járásbeli Hetény polgármesterasszonyának szavai­ból, amikor a hetedik alkalommal rendezett falunapon nyilatkozott lapunknak. A sportpályán a „pol­gármester vándorserlegéért” zaj­lottak a mérkőzések a helyi, a dunamocsi, a martosi és a makádi futballcsapatok között, a színpa­don erdélyi, kárpátaljai, délvidéki néptáncegyüttesek és népdaléne­kesek szórakoztatták a közönséget. Eközben a polgármesterasszony a magyarországi testvérközség, Ma­kád polgármesterével, Bódis Ist­vánnal a múltat idézték: 1938-ban a makádiak hozták az országzász­lót Hetényre. Lényegében ekkor in­dult a két kisközség kapcsolata, s 1965-ben erősödött meg igazán, amikor a futballcsapatok barátsá­gos mérkőzésen mérték össze ere­jüket. A focisták között egyébként fiatalemberként Bódis úr is rúgta a bőrt. Újdonság, hogy a falunap előtt pár nappal jelentkeztek a Szé­kesfehérvár melletti Pátka község elöljárói is hasonló jellegű kapcso­latfelvétel ügyében. A hetényi ön- kormányzat igent mondott, s en­nek ünnepélyes megpecsételésére augusztus második felében kerül sor. Lucza Sára az Új Szónak el­mondta, a községek közötti kap­csolatfelvétel legfőbb hozadéka, hogy közösen pályázhatnak meg uniós pénzeket. A BÉLÁI FALUNAP PROGRAMJA 2004. augusztus 21. 10.30: ünnepi szentmise, 13.00: a meghívott vendégek ba­ráti találkozója, 14.00: a párká­nyi mazsorettek felvonulása, 14.30: zenés szórakoztató és kul­túrműsor a községi parkban. Fel­lépnek: a helyi kisiskolások, bélai ének- és néptánccsoport, bényi asszonykórus, köbölkúti asszonykórus, Dobó bohóc - ze­nebohóc, szórakoztató bűvész, Kóka Rozália népi mesemondó, 20.00: utcabál - Melody Band, közben tombola értékes díjakkal Egész napos rendezvények: kézműves foglalkozások, tájház és parasztudvar megtekintése, falunéző lovashintóval, kellemes hangulat a kastély újjáépített bo­rozójában, pónilovaglás és kocsi­kázás, háziállatok etetése a pa­rasztudvarban, lufiszobrászat Kísérőzene: Pepes Sándor és népi zenekara, Zácik Róbert - szórakoztató zene Westernfilmbe illő jelenet a vágkirályfai Humanita Gyermekfar­mon. Bertram Berták és felesége, Marika, a farm gazdái itt első­sorban fiatalokkal, köztük mentálisan sérült gyerekekkel foglal­koznak. A gyerkőcök részt vesznek a farmon lévő állatok ellátá­sában, és a különböző bemutatókon amatőr színészekként is szerepelnek, (gl) (Szőcs Hajnalka felvétele) 260 millió koronás beruházás a tejüzemben Több tejtermék, kevesebb munkaerő JÓZAN MÓNIKA Nagymegyer. Augusztus elején befejezték az Euromilk tejfeldolgo­zó üzem modernizációját. Az egy évig tartó fejlesztésnek köszönhető­en új termékekkel bővült a kínála­tuk, és megerősítették marketing­politikájukat is. A gépsorok áthelyezését, a tech­nológia modernizációját és az üzem teljes átépítését magába fog­laló fejlesztésre az európai unióban érvényes higiéniai és élelmiszeripa­ri szabályok miatt volt szükség, tud­tuk meg Marnia Krisztiántól, a cég igazgatójától. A 260 millió koronás befektetést hitelekből és európai alapokból finanszírozták. A moder­nizációnak köszönhetően főleg jog­hurtok és más poharas termékek, valamint a vajkrémek területén bő­vült a termékskálájuk. Mivel nagy a konkurencia, a költséges befekte­tést nem az árakon próbálják meg behajtani, hanem az előállított ter­mékmennyiségen. Naponta nyolc­vanezer liter tejet vásárolnak fel, ami duplája a tavalyi átlagnak, és szeretnék ezt a mennyiséget tovább növelni 100-120 literre. .Jelenleg száz dolgozót foglalkoztatunk, bár az üzemben történt változások mi­att szükségessé vált néhány dolgo­zó elbocsátása” - mondta Matula Krisztián - „A volumenizációnál azonban még szükség lehet kiegé­szítő munkerőre.” Újabb bérházat adtak át Vágsellyén - az épület fele-fele arányban állami támogatásból és a lakásfejlesztési alap által nyújtott hitelből épült Tibor Bar an polgármester Gyurovszky László miniszter társaságában vágta el a szalagot (Szőcs Hajnalka felvétele) Beköltözhető 32 bérlakás, a jövőben újabbak épülnek GAÁL LÁSZLÓ Vágsellye. Harminckét városi bérlakást adtak át tegnap a járási székhelyen. Az ünnepélyes át­adáson Tibor Baran polgármes­ter Gyurovszky László építésügyi és régiófejlesztési miniszter és Kása Zoltán, az Állami Lakásfej­lesztési Alap igazgatója társasá­gában vágta el a szalagot. A polgármester elmondta, hogy a bérház, amelyben 8 egy­szobás, 8 kétszobás és 16 három­szobás lakásba költözhetnek be az elkövetkező napokban a la­kók, 50 százalékban állami tá­mogatásból, 50 százalékban pe­dig a lakásfejlesztési alap által nyújtott hosszúlejáratú kedvező kamatú hitelből épült fel. Gyu­rovszky László arról szólt, hogy a tárca valamilyen formában a jö­vőben is támogatni fogja a ha­sonló lakásépítéseket. Azt már Karol Grüner, a kivite­lező pozsonyi Invest AG cég ügy­vivője mondta el, hogy a főút mellett álló bérház 32 millió ko­ronás beruházásból 2,5 fél év alatt készült el. Azt is elárulta, hogy még az idén ősszel hozzá­kezdenek egy többfunkciós ház építéséhez, amelyben 24 lakás áll majd az érdeklődők rendelke­zésére. 25 ezer eurós képzés Sikeres tanfolyamok Érsekújvár. A napokban vehet­ték át az angol nyelv, és az informa­tika-tanfolyam elvégzését igazoló bizonylatot azok a fiatalok, akik a Regionális Művelődési Központ ál­tal szervezett tanfolyamon sikeres záróvizsgát tettek. „A januárban in­dult, 25 ezer euró összértékű tanfo­lyamot pályázati pénzből fedeztük. A támogatás Phare-forrásból, illet­ve a munka-, szociális- és család­ügyi, valamint az építésügyi és ré­giófejlesztési minisztériumtól szár­mazott - mondta Magyar Béla, az RMK projektmenedzsere. Angol nyelvből 32-en, informatikából 29- en szerezték meg az egész Európá­ban érvényes bizonylatot, (vkm) Szorosabb kapcsolatok, kiváló együttműködés Uniós pénzeket akarnak

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom