Új Szó, 2004. augusztus (57. évfolyam, 177-202. szám)
2004-08-06 / 181. szám, péntek
GONDOLAT 2004. augusztus 6., péntek_____________________________________________________________________________________4. évfolyam 16. szám Népszámlálás 2001 - A legutóbbi évtized adatsorai meglehetősen kedvezőtlen képet tárnak elénk a magyar népesség lélekszámának alakulásáról A szlovákiai magyar lakosság kor és iskolai végzettség szerinti megoszlása A magyar lakosság ötéves korcsoportjai Szlovákiában 2001, % 80* ' 75-79 T 70-74 ....... 1------1 65-69 — ■ ! ■ ; , í 60-64 55-59-----------1 , 50-54 ........•* i 45-49----------—-------------------□ Szlovákia 35-39------------——--------J □ magyar 30-34--------r 25-29 20-24 1 un 1.1 II.IU .1.11 1 UHUI j .iji umuulmjiv j-t . 1 -------------| - -- - -- - -- ..-........-........- — .*.**”-.*.*".*■**.”**'!.** ’-’V'. 15-19 ..............i---------■ 10-14 5—9------------------!----0-4 j 1. ábra — 0 0 t.O 2,0 3,0 4,0 5.0 6.0 7,0 8,0 9,0 10,0 Az Új Szó korábbi számaiban több alkalommal foglalkoztunk a 2001-es szlovákiai népszámlálással, különös tekintettel a cenzus magyar lakosság szempontjából fontos eredményeivel. GYURGYÍK LÁSZLÓ Külön tanulmányokban ismertettük a szlovákiai magyarság fogyásának okait, illetve a magyarlakta területek településszerkezeti megoszlásának változásait az 1990-es években. Ebben a dolgozatban két további aspektusból vizsgáljuk a magyar lakosság etnodemográfiai változásait: a kor- összetétel és az iskolai végzettség szerinti megoszlás változásait ismertetjük. Korösszetétel - korcsoportok szerinti megoszlás Szlovákia lakossága az utóbbi évtizedekben az elöregedés jeleit mutatja. 1970 és 1991 között a lakosság átlagéletkora 31,7 évről 33,6 évre, 2001-ben 36,1 évre növekedett. A magyar lakosság elöregedése előrehaladottabb, mint az összlakosságé. 1970-ben a magyar lakosság ádagéletkora 34 év volt, ez 2,3 évvel, 1991-ben 36,2 év volt, ez 3,1 évvel, 2001-ben pedig 39,0 év volt, ez 2,9 évvel volt magasabb, mint Szlovákia lakónépességéé. (A magyar nemzetiségűek 2001-es évi adata számított érték.) Szlovákia lakosságának biológiai korcsoportok szerinti megoszlása jelentős mértékben módosult: a gyermekkornak (0-14 évesek) száma (1 313 961-ről 1 015 493-ra) 298 468-cal, részaránya 24,9 %-ről 18,9 %-re csökkent. A felnőtt korúak (15-59 évesek) száma (3 177 510-ről 3 487171-re) 309 661-gyei, 60,2 %-ról 64,8 %-ra emelkedett, az időskorúak száma (781 391-ről 829 267-re) 14,8 %-ról 15,4 %-ra növekedett. A korábbi népszámlálásoktól eltérően nem hanyagolhatjuk el az ismereden korúak számának alakulását, mivel számuk a 10 évvel korábbinak 32-szeresére, (1473-ról 47 524-re) arányuk 0 %- ról 0,9 %-ra emelkedett. A magyar lakónépesség biológiai korcsoportok szerinti megoszlása az előzőnél is kedvezőtlenebb változásokról nyújt részletesebb áttekintést (1. táblázat). A gyermekkornak (0-14 évesek) száma (1991 és 2001 között) (116 117-ről 77 943- ra) 38174-gyel, részaránya 20,5 %- ról 15,0 %-ra csökkent. A felnőtt korúak (15-59 évesek) száma (348 845-ről 339 062-re) 9783-mal, részaránya (61,4 %-ról 65,1 %-ra) növekedett. Az időskorúak száma kis mértékben (102 374-ről 101 462-re) csökkent, részaránya (18,0 %-ról 19,5 %-ra) emelkedett. Szlovákia lakossága szintén öregszik, de a magyarság korösz- szetétele gyorsabb mértékben válik egyre kedvezőtlenebbé. A magyar lakosság korcsoportok szerinti megoszlása A továbbiakban a magyar lakosság ötéves korcsoportok szerinti megoszlását az országos adatokkal egybevetve vizsgáljuk. A szlovákiai magyar lakosság és Szlovákia népességének ötéves korcsoportok szerinti megoszlását az 1. ábra tartalmazza. Az adatokból látható, hogy az összlakosság és a magyar népesség ötéves korcsoportok szerinti megoszlása nagymértékben hasonló. Ugyanakkor itt is megfigyelhető, hogy a magyar népesség elöregedése előrehaladottabb az országos trendeknél: a magyar népességen belül a legfiatalabb korcsoportokhoz tartozók aránya jelentős mértékben alacsonyabb, mint a szlovákiai értékek. Az összlakosság és a magyar nemzetiségűek 30-34 évesek korcsoportjának aránya csaknem azonos. A 35 éven felülieknél a magyar ötéves korcsoportok aránya rendre magasabb az országos értékeknél. Az országos és a magyar korfa egyfajta tükre a születések számában bekövetkezett változásoknak, de magán viseli a nagyobb társadalmi traumák (elsősorban háborúk) következményeit is. A magyar nemzetiségűek és Szlovákia lakossága ötéves korcsoportjaiban bekövetkezett változásokat a 2. ábra tartalmazza. Az adatokból itt is látható, hogy a magyar népesség egyes korcsoportjai számában bekövetkezett változások többé-kevésbé hasonló ten- denciájúak voltak, mint az összlakosságon belül bekövetkezett változások. Ugyanakkor a magyar népesség valamennyi korcsoportjában a növekedés kisebb, a fogyás pedig nagyobb volt, mint az összlakosságon belül. Az egyes korcsoportokhoz tartozók arányának alakulása elég pontosan tükrözi a születések számának az utóbbi néhány évtizedben megfigyelhető igen jelentős ingadozását. A legnagyobb mértékű fogyás a 0-4, illetve 5-9 évesek korcsoportjában tapasztalható, a magyar népesség körében a csökkenés mértéke a 0-4 éveseknél eléri a 38 %-ot (az összlakosságon belüli csökkenés 30,5 %). Növekedés országos szinten a huszonévesek korcsoportjaiban mutatkozik, a magyar népesség körében csak a 20-24 éveseknél. A 60-as években születettek aránya a magyar népesség körében több mint 20 %-kal, az országos adatok szintjén több mint 10 %-kal apadt. Az idősebb korcsoportok felé haladva megfigyelhető a 2. világháború után született évjáratokhoz tartozók (40-54 évesek) számának jelentős mértékű növekedése. A még korábban születettek arányszámának változásai is magukon viselik az első világháború utáni évtizedek változásait. A magyar lakosság aránya az összlakosságon belül korcsoportonként A fiatalabb korosztályok felé haladva fokozatosan csökken a magyar korcsoportok részaránya. 2001-ben a 35-39 éveseknél, illetve idősebbeknél éri el, illetve haladja meg a 10,5 %-ot, a 25-29 évnél fiatalabbaknál 9,0 % alatti, a 10 év alatti populáción belül 8 % alatt van a magyar gyermekek részaránya. Szlovákia népességének ötéves korcsoportok szerinti nemzetiségi megoszlása jobban megfog- hatóvá teszi az egyes nemzetiségek részarányát az egyes korcsoportokon belül, másrészt valamelyest előrevetíti, prognosztizálja az egyes nemzetiségek részarányának várható változását az elkövetkező évtizedekben. A fiatalabb korcsoportok felől az idősebbek felé haladva fokozatosan növekszik a korcsoportokon belüli magyarság részaránya. 2001-ben a 4 évnél fiatalabb gyermekeknek 7,6 %-a, 1991-ben 8,5 %-a, 1980-ban 9,1 %- a, 1970-ben pedig 10,5 %-a volt magyar nemzetiségű. A kimutatott legidősebb (80 éven felüli) népességen belül a magyarok aránya 2001-ben 12,6 %, 1991-ben 14,2 %, 1980-ban 14,4 %, 1970-ben 16,7 % volt. Az utolsó évtized adatsorai meglehetősen kedvezőtlen képet tárnak elénk a magyar népesség lélekszámának alakulásáról. Ennek egyik, talán legmarkánsabb jegye a fiatalabb korosztályok számának csökkenése. Az összlakosság számának alakulása mellett egyes népcsoportok számának változásai is kiemelkedő jelentőségűek. Ezek közül jelentősek a szülőképes korú nők számának és arányának változásai, melyek a születési mozgalom jobb megismeréséhez nyújthatnak segítséget ( 2. táblázat). 1991 és 2001 között a szülőképes (propagatív) korú nők száma összességében (1 333 708-ról 1 429 928-ra) növekedett, a magyar nemzetiségűeknél (141 367-ról 134 473-ra) csökkent. A magyar női populáción belüli részarányuk a 90-es években 48,2 %-ról 49,8 %- ra, a szlovákiai női népességen belüli arányuk 49,4 %-ról 51,7 %-ra emelkedett. A szülések számának fokozatos csökkenése következtében a gyermekek többségét továbbra is a 20-29 éves korú nők hozzák világra, annak ellenére, hogy az első gyermek születése időben egyre inkább kitolódik. Ezért a legtermékenyebb korú nők demográfiai változásait is érdemes átteldntenünk. Országos szinten egy évtized alatt a 20-29 éves nők száma és aránya is jelentős mértékben emelkedett. Ez a szülésszám az 1970-es évekbeli jelentős növekedésnek köszönhető. Az 1970-es évek közepén, második felében születettek léptek a 90-es évekre a legtermékenyebb korba. Az összlakosságon belül a 20-29 évesek aránya 13,9 %-ról 16,0 %-ra emelkedett. A magyar nemzetiségűek száma elenyésző mértékben (+106 fővel) aránya viszont 13 %- ról 14,2 %-ra emelkedett. A 20-29 éves magyar nemzetiségű nők aránya a szlovákiai női populáción belül 10,2 %-ról 8,7 %-ra apadt. A magyar nemzetiségű 20-29 éves nők aránya a 21. század első évtizedében a magyar női populáción belül, de Szlovákia női népességén belül is nagy valószínűséggel csökken. Iskolai végzettség szerinti megoszlás A II. világháború utáni, 1945-1948 közötti években a szlovákiai magyarságot sújtó intézkedések maradandóan meghatározták a magyarság társadalmi összetételét. A „hontalanság éveiben” a kitelepítéseket, lakosságcserét, reszlovakizációt átélt magyarságnak nemcsak a „statisztikai értelemben vett” nemzeti hovatartozása, de társadalmi rétegződése is alapjaiban megváltozott. A negyvenes évek végére gyakorlatilag értelmiség nélkül maradt a szlovákiai magyarság. Ennek következményeit huzamosabb időn át magukon viselték és részben ma is viselik az újra formálódó kisebbségi intézmények - iskolahálózat, sajtó, társadalmi szervezetek stb. Az anyanyelvű iskolahálózat 50-es években történt újraszervezése lehetővé tette egy viszonylag jelentős számú, magyar kultúrtérben felnőtt, kö1. táblázat A magyar nemzetiségű lakosság megoszlása Szlovákiában biológiai korcsoportok szerint 1991, 2001 Korcsoportok Összesen Ebből magyar 1991 2001 1991 2001 0-14 24,9 18,9 20,5 15,0 15-59 60,2 64,8 61,4 65,1 60+ és ismeretlen 14,8 16,3 18,0 19,9 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 2. táblázat A propagatív korú (15-49 éves) magyar nők megoszlása 1991-ben és 2001-ben Korcsoportok (év) 1991 2001 Szlovákia összesen Ebből magyar Szlovákia összesen Ebből magyar 15-49 1333708 141367 1 429 928 134473 % 49,4 48,2 51,7 49,8 Szlovákia = 100% 100,0 10,6 100,0 9,4 20-29 374662 38125 441 371 38 231 % 13,9 13,0 16,0 14,2 Szlovákia = 100% 100,0 10,2 100,0 8,7 A magyar nemzetiségű lakosság ötéves korcsoportok szerinti változása Szlovákiában, % j=f==‘ □ Szlovákia □ magyar 2. ábra
