Új Szó, 2004. augusztus (57. évfolyam, 177-202. szám)

2004-08-06 / 181. szám, péntek

10 Kertészkedő ÚJ SZÓ 2004. AUGUSZTUS 6. Mitévők legyünk, ha a balkonláda földje kiszárad Száraz tőzeg ellen ÖSSZEFOGLALÓ Néha mindenkivel előfordulhat, hogy elfelejti megöntözni virágait. Súlyosabb esetekben ez ahhoz ve­zet, hogy a nyári nagy melegben kiszárad a balkonládákban és a cserepeken található tőzeges föld. Ezt természetesen lehet orvosolni azzal, hogy ismét adunk vizet a növénynek, de számítanunk kell rá, hogy a tőzeg alapú virágföld szerkeze megváltozik, soha többé nem fogja úgy raktározni a vizet, mint azelőtt tette. Kissé javítha­tunk a helyzeten, ha a cserepet egy órára vízbe állíjuk, majd hagyjuk, hogy a felesleges víz kicsöpögjön a cserép alján. Használjunk jó minő­ségű virágföldeket az egynyári és dézsás növényekhez! A zacskózott virágföldet, mindig jól zárjuk vissza, ezzel a földkeverék tovább megtartja nedvességét, és hívatlan vendégek sem költöznek bele. A legtöbb évelő és egynyári nö­vény gondozásához hozzátartozik az elnyílt virágok eltávolítása. Amellett, hogy az elszáradt virá­gok és termések elcsúfíthatják a vi­rágágyunkat, ennek a munkának egyéb haszna is van. A virágok el­távolításával ugyanis a növények nem a termések kifejlesztésére for­dítják energiájukat, hanem újabb virágokat fejlesztenek helyette. Ha a következő évre szeretnénk mago­kat nyerni, akkor hagyjunk meg néhány elnyílt virágot, és várjuk meg míg beérik rajtuk a termés. Magvetéssel csak a fajtaazonossá­gukat megtartó évelőket szaporít­suk. A legtöbb egynyári növény magja nem alkalmas szaporításra, mert azokból gyengébb minőségű utódok fejlődnek (begónia, ne- báncsvirág, petúnia, bojtocska) Vannak olyan növények is, ame­lyeknél nem szükséges ezt a mun­kát elvégeznünk, mivel újonnan fejlődő virágaikkal eltakaiják a már elszáradtakat, (kertpont.hu) Megjelent a Jó Gazda nyári duplaszáma Bemutatókert zöldségtermesztőknek LAPAJANLO A hagyományokhoz híven az idei nyáron is újra összevont számmal dupla terjedelemben je­lentkezik az agrárgazdálkodók lapja. Benne az időszerű tenniva­lók mellett az olvasók megismer­kedhetnek az időszerű növényvé­delmi és tápanyag-ellátási te­endőkkel, az uniós növény-egész­ségügyi előírásokkal, a 2004-ben engedélyezett új zöldségfajtákkal. A zöldségtermesztők számára minden bizonnyal érdekes infor­mációkat nyújt az egyes fajták ter­mesztését bemutató nagymegyeri mintakertről szóló írás. Olvashat­nak a káposztafélék termesztési trükkjeiről, a szójatermesztés fel­tételeiről, a kevésbé ismert hüve­lyesek termesztéséről és a dinnyéről. A gyümölcstermesztők a szilva időszerű növényvédelmé­vel, a barackfák gutaütésének oka­ival, valamint a szamóca telepíté­sének feltételeivel ismerkedhet­nek. A lap beszámol a szlovákiai szőlősgazdák és borászok magyar- országi sikereiről is. A szántóföldi növénytermesztés területén a gaz­dák tájékozódhatnak a gabonapia­ci szabályozásról, az intervenciós felvásárlást végző központokról, és az új magas minőségű búzafaj­tákról. A magyarországi gabona- termesztők értékesítő szövetkeze­tét bemutató írás arra hívja fel a fi­gyelmet, hogy akár a kisebb terü­leten gazdálkodók is hozhatnak létre közös érdekérvényesítés cél­jából szervezetet. A növényvédel­mi rovat a mezei csorbóka és az el­lene való védekezés lehetőségeit taglalja. A virágtermesztők a hagymás és gumós növények tu­lajdonságairól, a golgotavirágról és a pünkösdi rózsafajtákról kap­nak tájékoztatást. Az állattartók a kecsketej házi feldolgozásáról és a csirkék kannibalizmusát kiváltó okokról olvashatnak, (sz) A szamóca ültetési ideje: Az epertövek telepítését ajánlatos legkésőbb augusztus 20-ig elvégezni A biztos és bőséges termés titka A szerző archívumából A szamóca telepítésének időpontja a szaporítóanyag beszerzési lehetőségeitől, a termesztés céljától és a talaj előkészítettségének állapo­tától függ. Árutermelő ül­tetvényekben a termőföld gazdaságos kihasználása is befolyásolja az ültetés időpontját, melynek helyes megválasztásával az első termés előrehozható. ANDRÁSSY LÁSZLÓ A szamóca fejlődési ciklusai alapján a legkedvezőbb a minél ko­rábbi ültetés. A gyakorlatban a sza­móca ültetésének két időszaka ter­jedt el. Egyik a tavaszi, március má­sodik felétől május elejéig terjedő időszak, a másik, a július végétől szeptember végéig tartó őszi telepí­tési időszak. A telepítés időpontja alapvetően megszabja az első év termését. Minél korábbi az ültetés, annál nagyobb termésre számítha­tunk az ültetés utáni évben. A késői telepítéseknél viszont (szeptem­ber-október) a telepítés utáni év­ben nincs termés, ami a ráfordítási költségeket aránytalanul megnöve­li. Különösen a későbbi, az augusz­tusi, szeptemberi ültetéseknél lé­nyeges az az időszak, ami az ültetés és a tél beköszöntése között a sza­móca meggyökeresedéséhez ren­delkezésre áll. A meggyökerese- déshez 3-4 hét szükséges, ez idő alatt a palánta regenerálja gyökér­rendszerét, és megindul a levelek képzése is. Általában az ültetés utá­ni 4. héttől kezdve fogékony a sza­móca a napszak hatására. Éghajlati adottságaink mellett a telepítést legkésőbb augusztus 20-ig ajánla­tos elvégezni, hogy a következő év­ben komoly termést kapjunk. A frigó palántákat a tavasz kez­detétől augusztusig lehet ültetni úgy, hogy a következő évben teljes termést szüretelhessünk. A július végi, augusztus eleji ültetési idő­pont a termőföld kihasználása szempontjából is kedvezőbb. Tava­sszal a hőmérséklet mérsékelt, a páratartalom kedvező, az esetek többségében a talajnedvesség is elegendő. Bár az ültetéskor és azt követően néhány hétig az epertö­vek öntözése elengedhetetlen, a nyári, nyár végi ültetéshez viszo­nyítva az öntözővíz igénye mini­mális. Az ekkor ültetett frigó vagy leveles palántáknak marad idejük a megerősödésre, oldalelágazódások és virágrügyek képzésére. A szerző agrármérnök Akár monokultúraként is termeszthető a málna, ha természetes életkörülményeket teremtünk számára Szép hozamok, egészséges termés KÖTELES GÁBOR A szemnek, szájnak kívánatos pi­ros málnabogyó a legkedveltebb gyümölcsök egyike. Frissen fo­gyasztva nagyon egészséges, de befőzéssel, fagyasztással jól tárol­ható. A túlérett termésből pedig kitűnő lé, esetleg dzsem készíthető. Jelenlegi kertembe 29 évvel ezelőtt telepítettem a málnát, mintegy 30 négyzetméternyi terü­letre Mohácsy Mátyás: Gyümölcs- termesztés a házi és háztáji kert­ben című könyvének útmutatásai alapján 150 cm sor- és tőtávolság­ra. Minden évben elvégeztem a feltüntetett munkákat (hajtásvá­logatás, letermett vesszők eltávo­lítása, ezek elégetése, a tövek táp­anyagpótlása és növényvédelme). Mindezek ellenére csak közepes terméshozamokat értem el. Rá­adásul a termés között sok volt a málnabogár által bepetézett bo­gyó, erősen jelen volt a málna­vessző foltossága és a termést sze- dergubacslégy is károsította. Húsz évvel ezelőtt, amikor kezd­tem a biológiai kertművelésre át­térni, a málnással kapcsolatban nagy volt a dilemmám. Az már ugyanis 9 éves ültetvény volt, s az akkori agrotechnikai ismereteim szerint a málna ugyanazon a he­lyen legfeljebb 10 évig termeszt­hető. Mivel a málna más helyre va­ló telepítése jelentős kertrendezési munkákat igényelt volna, úgy dön­töttem, hogy továbbra is ugyanott fogom a málnát termeszteni, csak­hogy a vegyszermentes biológiai kertművelési technikával. A málna biokertben való termesztéséről közzé tett írások közül leginkább Gertrud Frack: Öngyógyító kiskert című könyvében leírtakkal azono­sultam. Ennek légyege: ♦ A málna eredetileg az erdőszéli tisztások növénye, ahol megfelelő növénytársulásban él. Ezért a kert­ben is átgondolt növénytársulást kell számára létrehozni. Nagyon jó társnövény a körömfű. ♦ A málna vegyszermentes ter­mesztése feltétlenül megköveteli a talaj állandó takarását. ♦ Ez a növény rendkívül érzékeny a nitrogén minden gyorsan ható formájára, ezért ha csak lehet, ke­rüljük a friss állati eredetű trágyák alkalmazását. A tápanyagpótlás bi- okomposzt felhasználásával na­gyon előnyös. ♦ Ajánlatos bodzából, zsurlóból és varádicsból erjesztett trágyale­vet készíteni és ezt rügypattanás után és a vesszők letermése után al­kalmazni. A fentiek alapján a következő termesztési módszert alakítottam ki: A termés megszűnése után, au­gusztusban, kimetszem a letermett vesszőket, helyben összeaprítom és elterítem a megmaradt málna­vesszők között. Ha a takarás hiá­nyos, kiegészítem fűkaszálékkal, zöldséghulladékkal, esetleg szal­mával. A talajtakarást a vegetáció folyamán többször ellenőrzőm, ha kell, újra kiegészítem. Az állandó talajtakarással leginkább megköze­líthetjük a málna életének termé­szetes körülményeit. Minden év szeptember harma­dik harmadában időt szakítok a málnatövek tápanyagellátásának kiegészítésére. Ezt kizárólag bio- komposzttal végzem. A málnatö­vektől elhúzom a takarást és erre a sávra biokomposztot terítek, majd az elhúzott anyagot visszaszórom rá. A málnaültetvény monokul­túra jellegének fellazítása érde­kében a sorok végére ribizlibok­rokat, a tövek közé mezei ibolyát telepítettem. A sorok között és az ültetvény szélein felváltva igyekszem tulipánt, fokhagymát, zöldhagymát, lestyánt, spárgát, nefelejcset vagy bársonykát ter­meszteni. Tavasszal kimetszem elfagyott vesszőket, kurtítom a hosszú hajtá­sokat, majd később a hajtásváloga­tást is elvégzem. A kimetszett vesszőket, hajtásokat, ha szüksé­ges, összeaprítom és a talajtakarás kiegészítésére használom. A fent leírt vegyszermentes, ve- gyeskultúrás biotermesztés révén fokozatosan csökkent a gombae­redetű málnabetegségek előfordu­lása. Az elmúlt években a málna­vesszők elhalását vagy a levéllika- csosságot okozó gombabetegsé­gekkel egyáltalán nem találkoz­tam, a vesszők kékülését okozó gombabetegséggel pedig csak né­hány esetben. A legjobban mégis annak örültem, hogy termésho­zam emelkedett, a termés pedig nem volt kukacos. A szerző a szepsi mezőgaz­dasági iskola nyugalmazott szaktanára PIACI ÁRSÉTA Pozsony Komárom Rimaszombat Zseliz Losonc Szepsi Kassa augusztus 4-én augusztus 4-én augusztus 4-én augusztus 4-én augusztus 5-én július 21-én augusztus 4-én sárgarépa 9-15 Sk/cs 10 Sk/csomó 16 Sk/kg 5 Sk/csomó 10-11 Sk/csomó 9 Sk/csomó 12 Sk/csomó petrezselyem 10 Sk/csomó 12 Sk/csomó 38 Sk/kg 8 Sk/csomó 10-12 Sk/csomó 9 Sk/csomó 10 Sk/csomó burgonya 5-10 Sk/kg 10-12 Sk/kg 10 Sk/kg 6-8 Sk/kg 8-10 Sk/kg X 5-10 Sk/kg tojás 3,40-3,90 Sk/db 2,70-3,00 Sk/db 2,80 Sk/db 3 Sk/db 2,40 Sk/db X X kukorica 4-7 Sk/cső X X X 4-7 Sk/cső X 5-8 Sk/cső karalábé 10-15 Sk/db 4-10 Sk/db 10 Sk/db X 8-10 Sk/db X 5 Sk/db paprika 20-30 Sk/kg 16-20 Sk/kg 30 Sk/kg 15-22 Sk/kg 20-35 Sk/kg 37 Sk/kg 18-22 Sk/kg paradicsom 15-20 Sk/kg 13-15 Sk/kg 20 Sk/kg 15-18 Sk/kg 15-16 Sk/kg 22 Sk/kg 15-20 Sk/kg vöröshagyma 14 Sk/kg 14 Sk/kg 18 Sk/kg 12 Sk/kg 12-14 Sk/kg X 14 Sk/kg fokhagyma 70 Sk/kg 2-3 Sk/db 65 Sk/kg 35 Sk/kg 50-55 Sk/kg X X karfiol 10-20-25-30 Sk/fej X X 15-20 Sk/db X X 5-20 Sk/fej uborka 8 Sk/kg 12-14 Sk/kg 15-18Sk/kg 6-12 Sk/kg 12 Sk/kg 18 Sk/kg 7-18-28 Sk/kg őszibarack 26-29 Sk/kg 25-30 Sk/kg 25 Sk/kg 22 Sk/kg 20-32 Sk/kg X 25 Sk/kg szilva 26 Sk/kg X 30 Sk/kg 25 Sk/kg 20-28 Sk/kg xg 22 Sk/kg görögdinnye 10-14 Sk/kg 8-12 Sk/kg 15 Sk/kg 9 Sk/kg 12 Sk/kg 16 Sk/kg 10 Sk/kg

Next

/
Oldalképek
Tartalom