Új Szó, 2004. július (57. évfolyam, 151-176. szám)

2004-07-21 / 167. szám, kedd

2 Közélet ÚJ SZÓ 2004. JÚLIUS 21. Valóban családellenes kulturális forradalmat akadályozott meg Vladimír Palkó és Dániel Lipsic? Uborkaszezon és homoszexualitás RÖVIDEN Uniós pénzek a hazai vidékfejlesztésre Pozsony. A szlovák vidék fejlesztésére szánt kulcsfontosságú tá­mogatási csomagot hagyott jóvá néhány európai uniós intézmény az elmúlt napokban. Az operációs programok 30 milliárd koronával erősítenék meg 2004 és 2006 között az elmaradottabb mezőgazda- sági és vidékfejlesztési szektort. A legfőbb célkitűzések között szere­pel a szlovákiai farmok termelési hatékonyságának növelése, vala­mint az erdősítések kiterjesztése. A támogatás jelentős hányadát az EU egyébként a közös brüsszeli költségvetésből fedezi. (TASR) Ellentmondás a környezetvédelem terén Pozsony. Megelégedéssel fogadta a kormánytól független szer­vezetek platformja az Európai Bizottság (EB) Natura 2000-et érin­tő javaslatát: évente hatmilliárd euróval támogatnák a környezet- védelmet. A szakemberek ugyanakkor attól tartanak, hogy az anyagi hozzájárulás nem fedi a költségeket. Az EB-nek a Life- Nature európai uniós alap megszüntetésére irányuló javaslatát vi­szont döbbenetesnek tartja a platform, hiszen az nagyban hozzá­járulhat több súlyosan veszélyeztetett faj kihalásához. (TASR) Bomlik a kommunista párt szervezete Snina. Kilépett tizenegy képviselő tegnap a Szlovákia Kommu­nista Pártjának (KSS) sninai szervezetéből. Az elkövetkező napok­ban további tagok is hasonló lépésre készülnek. A pártot elhagyó politikusok Lubomír Fecík KSS-képviselő szerint egyre inkább há­tat fordítanak a marxista-leninista eszméknek. (SITA) Pályázat hazai eurós érme tervezésére Pozsony. A Szlovák Nemzeti Bank tegnap pályázatot hirdetett az európai uniós pénzérmék szlovákiai külalakjának megtervezésére, holott az euró hazai bevezetésére még 2008-ig biztosan várni kell. Az érméken nem szabadna élő személyek arcképének vagy a faji meg­különböztetést erősítő motívumoknak megjelennie. A verseny első körének záró terminusát 2005. január 31-éré tűzték ki. (SITA) Vegyvédelmi alakulat vár az olimpiára Pozsony. Görögország segítséget kért Szlovákiától arra az esetre, ha az olimpiai játékok alatt terrortámadásra kerülne sor, ha radioak­tív anyaggal vagy más vegyszerrel mérgeznék meg a részvevőket. A sugárzás- és radioaktivitás-mérésre szakosodott alakulatunk augusz­tus 1-jétől 31-éig készenlétben áll a pozsonyi reptéren. Az egység a görög fél kérésére 12 órán belül a helyszínre utazik, (sza) Végre pont került a Slobodník-Feldek ügy végére Sérült a szólásszabadság ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Strasbourg. Szlovákia megsér­tette Andrej Hrico, a kassai Domino efekt hetilap egykori főszerkesztő­jének a szólásszabadságát - hang­zik az emberjogi bíróság ítélete a Slobodník-Feldek ügyben. A dön­tés értelmében a szlovák állam kö­teles erkölcsi kártérítést fizetni, és az államkasszából kell térítem a bí­rósági költségeket is. Ez összesen 3030 euró (121 ezer korona) az adófizetők pénzéből, abból lénye­gében ezer euró vándorol Hrico zsebébe. A Domino efekt 1994-ben és 1995-ben három cikket közölt Dusán Slobodník valamikori bel­ügyminiszter és parlamenti képvi­selő, valamint Lubomír Feldek pub­licista peréről, és az egyikben le­rántották a leplet a politikus fasisz­ta múltjáról. Feldek a vitatott írás­ban rátámadt arra a bíróra, aki az üggyel foglalkozott, és a bíró 1995- ben beperelte Hricót rágalmazá­sért, becsületsértésért, bírói tekin­télye aláásásáért. Az illetékes kas­sai bíróság megállapította: Feldek egyértelműen azzal a céllal írta cik­két, hogy megalázza, megsértse és ellehetetlenítse a felperes bírót, ezért a főszerkesztőnek erkölcsi anyagi kártérítést kellett fizetnie. Ő nem hagyta annyiban, fellebbezett, és az ügy egészen a strasbourgi em­berjogi bíróság elé került, ugyanis az újságíró alapvető emberi joga, a szólásszabadság megsértését ne­hezményezte, jogosan. (t, sza) Pozsony. Családellenes kul­turális forradalmat akadá­lyozott meg Szlovákia, ami­kor az Európa Tanácsban felemelte hangját az azonos neműek regisztrált párkap­csolatai ellen, véli Vladimír Palkó belügyminiszter. ÖSSZEFOGLALÓNK Két kereszténydemokrata mi­niszterünk - Vladimír Palkó bel­ügyi és Dániel Lipsic igazságügyi tárcavezető - hétfőn tiltakozott az ellen, hogy Hollandia megpróbálta egy védelmi, igazságügyi és bel­ügyi kérdéseket taglaló dokumen­tumba csempészni az azonos ne­műek regisztrált párkapcsolata el­ismerését szorgalmazó megjegy­zést. Ez azt jelentené, hogy Szlová­ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A legnagyobb autó­gyártókkal kötött privatizációs szerződések közzétételét követően a szakminisztériumok már dolgoz­nak a többi nagy magánosítási szerződés közzétételének előkészí­tésén. „Már megszólítottuk az álla­mi bankokat privatizáló befektető­ket, hogy szerintük mi számít üzleti titoknak a velük kötött szerződé­kiának is el kellene ismernie az azonos nemű személyek más or­szágokban kötött regisztrált pár- kapcsolatát. Palkót és Lipsicet ez a gondolat annyira felháborította, hogy megvétózták a javaslatot, és az ET egyelőre nem szavazott róla. A hazai politikusok reagáltak is, meg nem is a KDH kalózakciójára - főleg az ANO és a melegszerveze­tek tiltakoztak -, a legtöbben ugyanis szabadságon vannak, így csak néhányan figyeltek fel a do­logra. Miroslav Kusy emberjogi ak­tivista szerint viszont csak az tör­tént, hogy a kereszténydemokraták az uborkaszezont kihasználva pró­bálják eladni magukat. Kusy sze­rint nem véletlen, hogy a keresz­ténydemokraták éppen az uborka- szezon alatt húzzák elő a homosze­xualitás témáját. Tudják, hogy a sajtó nyáron mindenre ráharap, másrészt ellenlábasaik talán nem sekben” - nyilatkozta Peter Papa- nek, a pénzügyminiszter tanács­adója. A legnagyobb hazai pénzin­tézetet, a Szlovák Takarékpénz­tárat az osztrák Erste Bank, az Álta­lános Hitelbankot (VÚB) az olasz Intesa Group, az IRB-t a magyar OTP Bank, a Szlovák Biztosítót pe­dig a német Allianz szerezte meg. Nem kívánja eltitkolni az általa kö­tött szerződéseket a közlekedési tárca sem. Az ő hatáskörébe a Szlo­lendülnek ellentámadásba, hiszen sokan külföldön nyaralnak. „Az a mód is megkérdőjelezhető, aho­gyan megvétózták a holland elkép­zelést. Miniszterekként nem tilta­kozhatnak a kormány mandátuma nélkül. Meggyőződésüket nem kényszeríthetik az egész országra! Arról nem is beszélve, hogy nem­csak a kabinet, hanem a parlament mandátuma nélkül sem helyezked­hettek ilyen álláspontra” - mondta Kusy. A parlament éppen a KDH ja­vaslatára döntött úgy, hogy a kor­mánytagok meghatározott mandá­tummal mennek Brüsszelbe, s ettől csak kivételes esetben térhetnek el. A politológus úgy véli, Lipsic és Palkó partizánakciót hajtott végre - jól tudván, hogy az európai ügye­kért felelős parlamenti bizottság még nem működik rendesen. „A kormánynak és a parlamentnek fe­lelősségre kellene őket vonni kalóz­vák Távközlési Vállalat, ma Slovak Telecom privatizációja tartozott. Ezt a Deutsche Telecom vette meg. A tárca szerint a szerződés minden olyan részét szeretnék közzétenni, amely nem vonna maga után pénz­ügyi szankciót. A gazdasági tárcá­nak az autóipari privatizációs szer­ződéseken kívül közzé kellene ten­nie az energiaipari magánosításo­kat is. Ezek közül a legnagyobb pri­vatizációs ügyletnek a Szlovák Gáz­kodásukért, és mert szubjektív vé­leményüket az állam hivatalos ál­láspontjaként tolmácsolták!” - szögezte le Kusy. Szerinte a homo­szexualitás kényes téma, melyről nem radikális véleményt kell han­goztatni, hanem széles körű társa­dalmi párbeszédet kell nyitni, mert egyáltalán nem olyan egyértelmű a dolog, mint Palkó gondolja. Ő ugyanis kijelentette: számára min­den világos, és ilyen témához nincs szüksége mandátumra vagy társa­dalmi vitára, mert szerinte soha­sem lesz olyan hangulat Szlovákiá­ban, mely kedvezne a hollandok forradalmi ötletének. „A szlovákiai közvélemény valószínűleg még nem érett meg a homoszexualitás teljes elismerésére, viszont idáig nem is folyt róla nyilvános vita, úgyhogy politikusaink nem tud­hatják, mi is erről az emberek véle­ménye” - tette hozzá Kusy. (sza) művek (SPP) 49%-os részvénycso­magjának az eladása számít, ami­nek a győztese a Gas de France és a Ruhrgas alkotta konzorcium lett. A Transpetrol kisebbségi részvény- csomagját az orosz Jukosz, a Nyu­gat-szlovákiai Áramszolgáltatóét a német E.ON, a Közép-szlovákiai Áramszolgáltatóét a francia Elec- tricité de France, a Kelet-szlovákiai Áramszolgáltatóét pedig a német RWE Plus szerezte meg. (t, s) A Hyundai/KIA társaság ügye után sorra nyilvánosságra hozzák a többi jelentős privatizációs szerződést is Kiderülhetnek a magánosítások kulisszatitkai Az alkotmánybíróságon máris megtámadják a csupán három hete hatályos antidiszkriminációs törvényt A KDH hevesen ellenzi a pozitív megkülönböztetést Csak jövőre folytatódik az 1999-es dunaszerdahelyi Pápay-gyilkosság állítólagos elkövetőinek bírósági tárgyalása Egyikük szabadlábra kerül ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Nagyszombat. Csak jövőre foly­tatódik az 1999. március 25-én Dunaszerdahelyen történt Pápay- gyilkosság állítólagos elkövetőinek bírósági tárgyalása. A vádlottak padján négy férfi váija az ítéletet. Csaknem százhúsz személy kihall­gatása várat még magára, közülük nyolcán védett tanúnak számíta­nak. A rendkívül szövevényes ügy - amely tíz halálos áldozatot követelt -a Nagyszombati Kerületi Bíróság újonnan kinevezett tanácsa kezébe került. A testület vezetésével Ivan Ilavskyt bízták meg. Korábban a Legfelsőbb Bíróság Sz. Árpád és R. Szilárd vádlottak panaszának jóvá­hagyása után elvette az ügyet Pavol Sládok bírótól. A második bírói ta­nács elnöke, Vladimír Tencer pedig - elfogultságra hivatkozva - ön­szántából távozott a testületből. Régebben ugyanis együtt vadász- gatott az egyik áldozattal, Godány Zoltánnal. Ilavsky elmondása sze­rint legkevesebb fél évre lesz szük­sége a több ezer oldalas Pápay- ügyirat tanulmányozásához, rá­adásul szeptemberben további bűnügyi tárgyalások töltik ki idejét. Akkor jár le Sz. Árpád, az egyik vádlott előzetes letartóztatása is. A Pavol Sládok vezette bírói tanács­ban többen aggályaikat fejezték ki Sz. Árpád szabadon bocsátása és a tanúk befolyásolása miatt. A rendőrség szerint a tömegmé­szárlás kitervelője Sátor Lajos volt, ellene 2000-ben nemzetközi elfo­gatóparancsot adtak ki. Egyszer Sz. Árpád szeptembertől már „díszkíséret” nélkül is mutatkozhat (Új Szó-felvétel) egy rendőrségi razzia során meg­próbálták Galánta mellett elfogni, de sikerült egérutat nyernie. Az európai bűntények sorában a leg­véresebb maffia-leszámolásnak számító gyilkosság a dunaszer­dahelyi Fontána étteremben zaj­lott le, ahol három álarcos férfi gépfegyverrel lekaszabolta a Pápay-klán tagjait. (TASR) ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. „Profi hadsereg kiala­kításához szükség van a katonais­kolák megreformálása is” - tájé­koztatott Peter Svec, a hadsereg is­kolaügyi részlegének igazgatója. A közelmúltban 98 képviselői szava­zattal elfogadott, a katonai akadé­miáról szóló törvény értelmében olyan változások lesznek, amilye­neket 1989 óta egyetlen NATO-tag- államban sem sikerült megvalósí­tani. „A katonaiskolák átalakítása nélkül hadseregünk nem válhatna hivatásossá. Az oktatási reform megalapozza a hadsereg teljes re­formját” - pontosított az igazgató. A katonai akadémia civil intéz­ményként fog működni, a hivatá­sos katonák itt szerezhetnek meg­felelő felsőfokú végzettséget, és csak ezután részesülnek tényleges katonai kiképzésben. A kassai Milan Rastislav Stefánik Katonai Pilótaképző Akadémia összevoná­sa a kassai Műszaki Egyetemmel szintén a reformlépések egyike. A vadászpilóták kiképzésével kapcso­latban Svec elmondta, hogy ez nem lehet egyenrangú a felsőfokú egye­temi végzettséggel. „Pilóta vagyok, mégsem várom el, hogy ezt felsőfo­kú végzettségnek tekintsék. Jelen­leg egy harmadrangú pilóta kikép­zése hat évig tart. Az új rendszer szerint ez már csak két év lesz, majd további egy évig tart, míg hi­vatásos pilótává válik” - vélekedik Svec. A jelenlegi rendszerben a tel­jes kiképzés 10 éves. 2006-ig a régi rendszer alapján tanítanak, (dp) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Csak három hete hatá­lyos az antidiszkriminációs tör­vény, ám a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) máris bejelentet­te: a jogszabályt megtámadják az alkotmánybíróságon. A beadvá­nyon Dániel Lipsic igazságügyi mi­niszter dolgozik, és mielőtt továb­bítja a taláros testületnek, augusz­tus végén a kormány elé terjeszti. A diszkriminációellenes norma ellen a KDH rendszeresen tiltako­zik. Először a homoszexuálisokra vonatkozó rész miatt voltak felhá­borodva; attól tartottak, a törvény lehetővé teszi a regisztrált párkap­csolatokat, majd pedig azt, hogy azonos nemű párok gyerekeket fo­gadhassanak örökbe. A törvényben ez nem szerepelt, hiszen csak azt mondja ki: senkit sem lehet hátrá­nyosan megkülönböztetni az élet egyetlen területén sem, ez alól a szexuális irányultság sem kivétel. Miután a parlament május végén a KDH számára elfogadhatatlan formában szavazta meg a törvényt, Lipsic bejelentette: fontolgatják az ellenlépéseket. Ezúttal nem a ho­moszexuálisokra támadtak, hanem azt állítják: a norma alkotmányel­lenes, mert lehetővé teszi a pozitív diszkriminációt, míg alaptörvé­nyünk mindenféle megkülönbözte­tést tilt. A jogszabály nem tartal­mazza a pozitív diszkrimináció ki­fejezést, hanem bizonyos kiegyenlí­tő, esélyegyenlőséget biztosító in­tézkedésekről szól. Ez azt jelenti, hogy faji és etnikai szempont alap­ján előnyös bánásmódban is lehet részesíteni közösségeket, népcso­portokat - főleg akkor, ha e csopor­tokat hátrányosan megkülönböz­tették. „Ilyen volt a magyar közös­ség is Szlovákiában, sőt az oktatás és a nyelvhasználat területén még ma is olykor tapasztalható a diszk­rimináció. A romákkal kapcsolat­ban e hátrányos megkülönbözte­tésnek drámai következményei vol­tak Esetükben ezért helyes, hogy a kormány olykor az átlagosnál na­gyobb figyelmet fordít arra, hogy a különbségek megszűnjenek” - mondta lapunknak közvetlenül a törvény megszavazása után A. Nagy László. A parlament emberjo­gi bizottságának elnöke elismerte: a hátrányos helyzet megakadályo­zása érdekében foganatosítandó átmeneti kiegyenlítő intézkedések kifejezés is erős megfogalmazás, ugyanakkor Szlovákia már beemelte jogrendjébe az Európa Tanács 2000/43-as irányelvét a személyek közötti faji vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének végre­hajtásáról, az antidiszkriminációs törvény csak ezt konkretizálja. Nem kizárt, ez valóban nincs össz­hangban alaptörvényünk 12. cik­kével, ez esetben a mi jogrendünk ellentétben áll az európaival; a megoldás az lenne, hogy a szlovák alkotmányt az érvényes európai joghoz igazítanák. Martin Ur- manic, Csáky Pál szóvivője szerint a szlovák antidiszkriminációs tör­vény az egyik legmodernebb nor­ma Európában, (sza) Meg kell teremteni a hivatásos hadsereg alapfeltételeit Katonaiskolák reformja

Next

/
Oldalképek
Tartalom