Új Szó, 2004. július (57. évfolyam, 151-176. szám)
2004-07-31 / 176. szám, péntek
ÚJ SZŐ 2004. JÚLIUS 31. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 FIGYELŐ Felmérés a dekrétumokról A csehek mintegy kétharmada úgy véli, hogy továbbra is érvényben kell maradniuk a II. világháború után kiadott Be- nes-dekrétumoknak, amelyek alapján kitelepítették az országból a szudétanémet kisebbséget és megfosztották jogaiktól a szlovákiai magyarokat. A prágai közvélemény-kutató intézet (CWM) felméréséből kiderült, a megkérdezettek 67 százaléka úgy gondolja, hogy a Benes-dekrétumoknak továbbra is érvényben kell maradniuk, s csupán 8 százalék mondta azt, hogy bizonyos dekrétumokat már érvényteleníteni kellene. A fennmaradó 26 százaléknak nincs véleménye a kérdésről, illetve nem válaszolt. Az emberek 56 százaléka ma is igazságosnak tartja a szudétanémetek II. világháború utáni kitelepítését Csehszlovákiából, míg 28 százalék igazságtalannak. A közvélemény- kútató intézet szakértői szerint a Benes-dekrétumokról, illetve a szudétanémetek kitelepítéséről a cseh lakosság véleménye alapvetően nem változik évek óta. A megkérdezettek többsége egyetértett azzal, hogy a Benes-dekrétumok kérdése befolyásolja a cseh-né- met, illetve a cseh-osztrák viszonyt. Kétharmaduk szerint a dekrétumok ügye negatívan hat a cseh-német viszonyra, míg több mint kétötödük szerint a cseh-osztrák viszonyra. TALLÓZÓ SUPER-EXPRESS Pedofíliával gyanúsítják a Lengyelországban népszerű Henryk Jankowski atyát, a Szolidaritás egykori lelkészét, Lech Walesa exelnök egykori gyóntatóját. A 68 éves Jankowski, a gdanski Szent Brigitta plébánia papja határozottan visszautasította a gyanúsítást és kijelentette, hogy a média hecckampányt indított ellene. A Super-Express című lap szerint egy 16 éves fiú, Jankowski atya volt házvezetőnőjének fja nevében tettek feljelentést a gdanski ügyészségen, mert a katolikus pap tíz éven át rajta élte ki pedofil hajlamait. A Radio Gdansk azt is tudni véli, hogy Tadeusz Goclowski gdanski érseknek már régóta tudomása van az ügyről. A gdanski ügyészség annyit megerősített, hogy egy panasz nyomán vizsgálatot folytat egy pedofil bűncselekmény ügyében, de nem közölte se a panaszos, se a gyanúsított nevét. Jankowski kiállt a nyolcvanas években a kommunista rendszerrel dacoló Szolidaritás mozgalom mellett, amely a gdanski hajógyár munkásai körében jött létre. Az 1989-es rendszerváltás után számos antiszemita nyilatkozatot tett. Kijelentette, hogy „elfogadhatatlanok a zsidó val- lású emberek a lengyel kormányban”. A Dávid-csillagról azt mondta, hogy ez a jelkép „rokon a horogkereszttel, valamint a sarló és kalapáccsal”. A Brigitta-templom bejáratánál egy időben antiszemita tartalmú írásokat árusítottak. A lengyel katolikus egyház 1997- ben mindezért egy évre eltiltotta Jankowski atyát az igehirdetéstől. Szöveg nélkül (Eubomír Kotrha karikatúra) HÉTVÉG(R)E Eljutni a fővárosba- Valami lesz - morogta a férfi a koszos vonatablaknak. Jegy nélkül utaztak, látta mindenki, aki vasút mellett nőtt fel, és a nő kérdése is arra az eshetőségre vonatkozott, mi lesz, ha kérik a jegyet, a válasz meg feltételezni engedett valamiféle tervet. HOLOP ZSOLT Volt is, őszinte felháborodásában rögtön szájon vágta a nőt, amikor végre jött a kalauz, aztán a vasutassal nem is törődve rikácsolásba fogtak, illetve a férfi egyszer felajánlotta neki, pofozza meg ő is, de egyébként csakis egymással voltak elfoglalva, a vonat közben kétszer megállt, utasok szálltak fel, megcsodálták a pofonokat, a kalauz elment integetni az állomásfőnököknek, szája enyhén rángatózott, amikor visszatért. - Nem vetté?! Viszem a fővárosba, cipőt venni neki, ez meg... Mondtam, hogy vegyé?!, mondtam! Hogy lenne száz pár cipőd, de lábad egy se, teee... Szeretem, ha egy nő arányos, ha pont akkora a két melle, mint a feneke, és ez a nő bizony arányos volt, és nem volt jegye és új cipője. - Kórházba megyünk, hogy dögöljenek meg az orvosok is, kalauz úr, azok tették bele az apámat a kómába... - de itt véget is ért a pofonszünet. A kalauz azonban semmi érdeklődést nem mutatott a durva orvosi műhiba részletei iránt, végre sikerült valahogy felállítania őket és az ajtó felé tuszkolni, majd le, a keskeny peronra, s ekkor már mint egy jacht kapitánya, úgy mosolygott a szaros szerelvény lépcsőjén, a szája se rángott. Pedig közel volt már a főváros, itt azonban csak egy kis vasúti épület, a falu eltűnt, a vonat se áll meg mindig.- És miből vettem volna, mi? - kiabálta a nő, a férfi pedig úgy rúgta hasba, hogy lerepült a keskeny peronról, be az orgonalevél- zöld orgonabokrokba, mert mihez kezdjenek most, a semmi közepén. ♦ ♦♦ (Pozsony önkormányzata és a rendőrség „Szeretett szülőhelyem” fedőnéven közös akciót indított az aszociálisnak ítélt elemek utaztatása érdekében. Az állandó pozsonyi lakhellyel nem rendelkező hajléktalanokat vonatra ültetik és „hazaküldik”, egyben fellendítve ezzel a vasút forgalmát.) HETI GAZDA(G)SÁG Osztogatás után adócsökkentés jön TUBA LAJOS Mi legyen a 4 milliárd koronás többlettel? Ez a probléma kétség kívül kellemesebb, mint a tavalyi, amikor 20 milliárdos hiányt kellett kompenzálni a luxusadók idő előtti növelésével. A pénzügyminisztérium egyelőre tartja magát ahhoz, hogy a többletbevételt nem osztja ki teljes mértékben, valamit azért az államadósság csökkentésére is fordít. De azért ez a kis prémium sok egyéb helyen is jól jön. így végre bevallhatják, hogy az oktatásügyi minisztérium 500 millió koronával elszámolta magát az iskolák költségvetésével kapcsolatban. Jut pénz a KIA-nak is, ha már olyan sokat ígértek neki. Érdekes lesz a helyzet, ha esetleg a koreaiak, megunva az egyre furcsább helyzetet, tényleg elvonulnak Lengyelországba, akkor majd azon lehet vitatkozni, mi is legyen a nekik szánt állami milliárdok sorsa. Az osztogatás szimpatikus dolog, még akkor is, ha újra viszonylag kevés jut Dél-Szlovákiába. Pontosabban csak annyi, ami az ország minden pontjára. De azért reméljük, hogy nem csinálnak belőle rendszert. A mostani osztogatás egyetlen mentsége, hogy fél év alatt valóban nem lehet felmérni az adóreform teljes hatását. Egyszer azonban már ki kell jelenteni, hogy ez megtörtént és akkor a többletpénzek osztogatása helyett elérkezik az adó, továbbá a társadalombiztosítási elvonások csökkentésének ideje. A politikusok számára ugyanis nagyon kellemes dolog komoly pénzeket juttatni különféle szférákba, de az igazi segítség az, ami mindenkit érint. Az első féléves többlet láttán még csak az ellenzék követeli kötelező jelleggel az adócsökkentést, bár az országot annak idején pénzügyminiszterként térdre kényszerítő Sergej Kozlík esetében ez meglehetősen gyomorforgató dolog. Reméljük, hogy a kedvező folyamat az év végi összesítéskor is megnyilvánul, akkor viszont már a közvélemény is elvár bizonyos intézkedéseket. Persze lehet, hogy a politikusi logika alapján jövőre még kitartanak a mostani szint mellett és afféle kedvcsinálóként egy évvel később, viszonylag komolyabb csökkentést vezetnek be. A héten beérkeztek a Szlovák Villamos Művek privatizációs ajánlatai is. A kormány tanult az első, sikertelen próbálkozásból. Ezúttal már 66 százalékot kínált fel és több kockázati tényező kiiktatásával igyekezett szépíteni a menyasszonyt. Aki még nem tudná, ez a mi zsebünkre is ment, hiszen az atomerőművek felszámolási költségeit áremeléssel fogják biztosítani. Egyébként is, ez volt Európa valószínűleg leglazább villamos energetikai privatizációs pályázata. A gazdasági minisztérium mindent a placcra dobott és az érdeklődők választhatták ki, mit is vinnének el. Olyannyira, hogy a hírek szerint a csehek részben még a bősi erőműre is szemet vetettek, pedig azt a hágai vita lezárásáig kénytelen egy állami leányvállalatban tartani a tárca. A fő kérdés, főleg Pavol Rusko partizánakciói óta, az atomerőművek ügye. Az osztrákok persze nem engedhették meg maguknak, hogy ezért is jelentkezzenek, ezzel valószínűleg diszkvalifikálták magukat. Érdekes az orosz jelentkező, amely egy konzorcium keretében több nyugati atomlobbi céget is behozna a hátán, ők nyilvánvalóan a két befejezetlen mohi blokkra utaznak. Mivel a privatizáció hallatán sokaknak az áremelések jutnak az eszébe, annyit azért hozzátennénk, hogy a villamos energia árát egy ideje egy független energiahivatal állapítja meg. Márpedig a privatizált cég működése várhatóan gazdaságosabb lesz, mint amit állami elődje produkált. Az energiahivatal pedig az árak megállapításakor a működési költségekből indul ki, így még az is megtörténhet, hogy néhány év múlva csökken a villamos energia ára. KOMMENTÁR Öngyilkosok kormánya KAREL STEIGERWALD Az új cseh kormánykoalíció egykettőre elkészült a kormányprogrammal és a koalíciós szerződéssel. A választók csábító jelszavakat kaptak, melyeket bármelyik kormánytól megkaphattak volna a világon. S kaptak néhány felelőtlen, betarthatatlan ígéretet arról, kinek mit ad a kormány. A tárgyalások a tárcák elosztásáról soha nem látott szenvedéllyel folytak. Az elmúlt tizenöt évben soha nem egyszerűsödött le ennyire a politikáról való diskurzus: egyértelmű, hogy a hatalom elosztásáról van szó. Az a kérdés, hogy ki melyik posztot kapja, háttérbe szorítja az alapkérdést, mely így hangzik: tulajdonképpen mit is fognak csinálni azok a miniszterek? Ez a kormány voltaképpen egyetlen dolgot tehet: megtartja a hatalmat. Balra nem tolódhat, ahogy ezt Spidla párton belüli kritikusai szerették volna. Nem engedik a liberálisok. Jobbra sem tolódhat: nem engedik Spidla kritikusai. Semmiféle határozott lépést nem várhatunk tőlük, erre mandátumuk sincs. Ez a kormány az apró, láthatadan mozgások, taktikai helycserék kormánya. Miroslav Kalousek, a kereszténydemokraták elnökének győzelme egyértelműen bizonyítja ezt. Kalousek nem engedte át a külügyi tárcát a szociáldemokratáknak. Gross szerette volna sarokba szorítani Kalouseket, s végül Kalousek szorította sarokba Grösst. Nagy politikai csata folyik, hogy mekkora, az első ránézésre nem is látszik. Grossról azt tartják, gyakorlatiasan áll hozzá a hatalomhoz. Kalousek megmutatta: ő is. A kormány fiatalabb lesz az eddigieknél, de ez nem a fiatalok inváziójának következménye. Ezeket a fiatal politikusokat a hazai politikai élet mozdulatlansága juttatta oda, ahol vannak. Éppen ezért bajosan tudnánk őket valamiféle politikai irányvonalhoz kapcsolni. Létrehoznak egy kormányt, mely az öngyilkosok vagy az áldozatok kormánya lesz, de leginkább a mozdulatlanságé. Aztán elül a csatazaj, és minden úgy lesz, ahogy Spidla alatt volt. Aki számára ez hihetetlenül hangzik, az gondoljon arra, a kormány mindössze egy fős többséggel rendelkezik a parlamentben. A politikai posztok körüli torzsalkodás a politikához tartozik. De ha a politikából mindössze ennyi marad, az nem túl jó. Márpedig ennek a kormánynak a megalkotóit mindössze egy dolog tartja össze: kormányon akarnak lenni. S ez nem biztos, hogy soká kitart. A szerző a Mladá ffonta Dnes kommentárírója JEGYZET Lenni vagy nem enni! TALLÓSI BÉLA Sokáig mást se szajkóztunk, mint hogy a kövérség népbetegség. És ezt ránk, magyarokra kellett érteni. S arra akartuk serkenteni magunkat, hogy le kellene szoknunk a jó magyaros ételekről, az erősen fűszeresekről, a disznózsírban tocsogókról, a finom szaftosakról. Fekete listára került a csül- kös bableves, a sült oldalas, a töltött káposzta, a bográcsgulyás, a disznópörkölt. Elrettentő képeivel egy reklámfilm is megpróbált bennünket átne- velni: túlsúlyos emberkéket mutogattak a strandról azzal, hogy ők nem esznek müzlit. Aztán vékonyka, guszta emberkéket, rátartin állítva róluk, hogy ők bizony müzlit esznek. No, de tudják, mi volt ebben a pláne! Hogy a túlsúlyosak csúnyák és idősek, legalábbis középkorúak voltak mind. A karcsúk pedig kivétel nélkül fiatal leányzók és ficsúrkák. Ment is bennem a pumpa, akárhányszor őket mutatták bugyiszélre hajtható szárnyas betét helyett, de mert finom akartam lenni, nem mondtam soha, hogy kapjátok be... a müzliteket, csak gondoltam. Akárcsak az arckrémről, amely ellensége a megereszkedett bőrnek, s amelynek használatával hetek alatt látható az eredmény: regenerálódik és kisimul a bőr, s olyan bársonyos lesz, mint az egyszeri használatos vattaga- tyesszal kényeztetett, klasszikus gumigatyát sose látott bébipopsi. Erről egy retusált arcú dáma próbál meggyőzni me- nopauzán innen és túl lévő ránctulajdonosokat. Mondom is ilyenkor, azám, mutassatok ki eredményt nem szobatiszta üknagyimon, mert az aztán csodakrém lesz a javából! De vissza a kövérséghez! Kiderült, hogy nem csupán magyar betegség. Sújtja Amerikát is. Be is lendült a kampány: egyszeriben hadat üzentek a gyorsétkezdéknek azzal, hogy a fiatalokat megpróbálják leszoktatni rossz táplálkozási szokásaikról. Az új amerikai konyha „anyja” „ehető iskola” elnevezésű tervével új kapcsolatot kíván kialakítani a gyerekek és a táplálék között. Ami szerinte azzal érhető el, ha konyhakerteket telepítenek az iskolákban, s a gyerekek maguk termesztenek zöldséget és gyümölcsöt. Lám csak, hol kullog mögöttünk Amerika?! Nekünk már a hatvanas években volt iskolai konyhakertünk. Utáltuk is kellőképpen, mivelhogy a legtöbb biológiagyakor- lat-órán azt tanultuk, hogyan kell a gyomot mechanikus úton megsemmisíteni. De egye fene! Terheljük meg még jobban a nebulókat, termesztes- sünk velük zöldséget az iskolakertekben, manipuláljuk az étvágyukat a kedvünkre és a zsebünkre. De azt is mondjuk el nekik, hogy a mai génkezelt uborka már azt se tudja, mi fán terem. Természetrajzórán kell vele megismertetni, milyenre nőjön. Mai világukban, amikor a csirkék éjjel nem tudnak aludni saját fényüktől, oly mértékben foszforeszkál a csontjuk, nem olyan egyszerű ám kigyógyulni a népbetegségből, vagyis leadni a súlyunkból egészséges táplálkozással. Esedeg úgy sikerülhetne, ha elhatároznánk, hogy holnaptól nem leszünk többé evésfüggők.
