Új Szó, 2004. július (57. évfolyam, 151-176. szám)

2004-07-31 / 176. szám, péntek

6 Külföld ÚJ SZÓ 2004. JÚLIUS 31. RÖVIDEN Kína háborúval fenyeget Peking. Nem zárta ki egy Tajvan elleni háború lehetősé­gét egy magas rangú kínai ve­zető arra az esetre, ha a sziget- ország elnöke ragaszkodik az új alkotmány bevezetéséhez. Vang Cej-hszi, a kínai államta­nács Tajvan-ügyi hivatalának miniszterhelyettese arra is utalt, hogy „nem lenne bölcs dolog Tajvan részéről további haditechnikát vásárolni az USA-tól”. Csen Suj-pien tajva­ni elnök korábban közölte: ál­lamfői mandátuma végén, 2008-ban új alkotmányt akar elfogadtatni Tajvan számára. Kína és Tajvan között 1949- ben, a polgárháború végén jött létre a szakadás, de Kína Taj­vant továbbra is saját területe részének tekinti és azt hirdeti, a sziget hivatalos függetlensé­ge háborúhoz vezetne. (MTI) Meghalt a DNS egyik atyja Washington. Alig több mint egy évvel a DNS 50. „születésnapja” után meghalt Francis Crick, a génjeinket hordozó molekula szerkeze­tének egyik megfejtője, aki­nek szájából 1953-ban hang­zottak el a legendás szavak: „Felfedeztük az élet titkát!” A világhírű tudóst 88 éves korá­ban érte a halál egy amerikai kórházban, ahol vastagbél­rákját kezelték^ James Watson és Francis Crick 1953. április 25-én publikálta elképzeléseit az élet egyik legfontosabb molekulája, a géneket hordozó dezoxi-ribo- nukleinsav (DNS) szerkezeté­ről. 1962-ben megosztva or­vosi-élettani Nobel-díjat kap­tak. (o-o) Crick és társa új korszak nyitott a biológiában, s a genetikai forradalom nap­jainkban is zajlik (Reuters) Amerikai-izraeli rakétapróba Jeruzsálem. Sikeres kísér­letet hajtott végre Izrael és az USA a Hec (Nyíl) rakétaelhárí­tó rakétarendszerrel, amelyet most először próbáltak ki va­lós körülmények között. A Hec a világ egyetlen olyan rakéta­elhárító rendszere, amely ké­pes ötven kilométeres magas­ságban megsemmisíteni az el­lenséges ballisztikus rakétá­kat. Ezt kulcsfontosságúnak tekintik annak érdekében, hogy megelőzzék a nem ha­gyományos töltettel felszerelt rakéták pusztító hatását. A ra­kétakísérletnek az elrettentés szerepét szánták Szíria, és mindenekelőtt Irán vonatko­zásában, amely nagy hatótá­volságú rakéta kifejlesztésén dolgozik. (MTI) „Az USA soha nem azért kezd háborút, mert akar, hanem azért, mert kell” Langyos Kerry-beszéd vegyes fogadtatása Váratlanul Bagdadba érkezett Colin Powell Irán miatt nyugtalan Boston. John Kerry massa- chusettsi szenátor az ame­rikai Demokrata Párt bos­toni konvenciójának csü­törtöki, záró estélyén - ná­lunk tegnap hajnalban -hi­vatalosan elfogadta, hogy a párt őt állította elnökje­löltjének, és ezzel befe­jeződött a konvenció. ÖSSZEFOGLALÓ A jelölést elfogadó - előzetesen nagyjelentőségűnek, programadó­nak beharangozott - beszédében Kerry ígéretet tett arra, hogy elnök­ként megerősíti Amerikát saját földjén, és tekintélyt szerez neki a világban, valamint ismét megszi­lárdítja szövetségesi szálait. Megfo­gadta, hogy megerősíti az amerikai fegyveres erőket, és „szükség ese­tén” soha nem fog tétovázni az or­szág erejének bevetésével, de éles ellentétbe áhította magát George Bush elnökkel a tekintetben, hogy csak megalapozott hírszerzési érte­sülések alapján dönt az erő alkal­mazásáról. „A mostani veszélyes időkben lehet jó és rossz értelem­ben is erősnek lenni. Az erő több kemény szavaknál. Amerikának el kell érnie, hogy felnézzenek rá, ne csak féljenek tőle.” Megígérte, hogy visszaszerzi a Fehér Ház hite­lét és az iránta való bizalmat, ami utalás volt Bush elnök azon kijelen­tésére a 2000. évi megválasztása előtt, hogy „megbecsülést és méltó­ságot szerzek az Ovális Irodának”. Kerry kijelentette: „Azonnal meg­reformálom az amerikai hírszerzé­si rendszert, hogy a tények mozgas­sák a politikát, és a politika soha ne torzítsa el a tényeket. Visszaállítom azt a bevált amerikai hagyományt, hogy az USA soha nem azért kezd háborút, mert akar, hanem azért, mert kell.” ígéretet tett arra, hogy azonnal megvalósítja a 2001. szep­tember 11-i merényletek körülmé­Vanessa és Alexandra Kerry. A szenátor két lánya is teljes erővel bekapcsolódik a papa kampányába. (Reuters-felvétel) nyeit kivizsgáló bizottság ajánlása­it, és megüzente a terroristáknak, hogy az USA legyőzi őket. Műiden amerikai elnökjelölt számára a jelöléselfogadó beszéd a legfontosabb az életében politikai pályája szempontjából. Erre hóna­pokig készülnek. Egyúttal e beszéd elmondásakor kapják a legna­gyobb nyilvánosságot az elnökje­löltek szeptember végi televíziós vitájáig. Kerry beszédének fő té­mái azonosak voltak a kampány fő témáival: az iraki háború, a terror­ellenes nemzetközi hadjárat, a gazdaság állapota, az egészség­ügy. A beszéd előtt a konvención levetítettek egy erre az alkalomra készült kilencperces kampányfil­met, amely a jelölt élettörténetére épült. A tapasztalatok szerint a vá­lasztópolgárok nagy része csak a jelöltállító konvenciókor kezdi el követni a kampány eseményeit. Felmérések szerint Kerry még is­meretlen sok amerikai előtt. Teg­nap elkezdődött ennek a hadjárat­nak az utolsó, 3 hónapos szakasza, Részt vett az USA kenyai és tanzániai nagykövetsége elleni merényletben Elkapták a veszélyes terroristát MTI-OSSZEFOGLALO Iszlámábád. Ahmed Kalfan Gailani néven azonosították a pakisztáni hatóságok az al-Kaida terrorhálózat letartóztatott veze­tőjét, akinek fejére 25 millió dol­láros vérdíjat tűzött az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI). A tanzániai állampolgárságú férfi elfogását Szajed Fejszál Ha­jat pakisztáni belügyminiszter je­lentette be a Geo pakisztáni tele­víziónak nyilatkozva. Gailanit egyes források szerint a múlt va­sárnap, más híradások szerint kedden fogták el a kelet-pakisztá­ni Dudzsarát városában, több mint egy tucat másik személlyel - köztük a feleségével - együtt, mi­után a pakisztáni biztonsági erők rajtaütöttek egy, a szélsőségesek rejtekhelyének tartott házon. Ha­jat utalt arra, hogy az egyelőre pakisztáni őrizetben tartott férfit az ügyben indított vizsgálat lezá­rása után kiadhatják az amerikai hatóságoknak. Gailani az FBI ál­tal legkeresettebb huszonkét ter­roristát felsoroló lista nyolcadik helyén szerepel. Az 1974-es szü­letésű tanzániai férfit azzal gya­núsítják, hogy részt vett az USA kenyai és tanzániai nagykövetsé­Újból Európát fenyegetik Dubaj. Ismét megtorlással fenyegette meg a George Bush ame­rikai elnök politikáját támogató európai országokat tegnap egy iszlámista csoport, amely saját állítása szerint kapcsolatban áll az al-Kaida nemzetközi terrorista hálózattal. A közlemény név sze­rint is harckészültségbe szólította a csoport angliai, bulgáriai, olaszországi sejtjeit, az európai országokat pedig megfenyegette, hogy nem lesz nyugtuk és biztonságuk, ha megmaradnak az ame­rikai politika árnyékában. Az újabb üzenet - a csoport előző, szer­da esti fenyegetéséhez hasonlóan - szintén említést tett arról, hogy Oszama bin Laden korábban három hónapos tűzszünetet kí­nált az európaiaknak, s ez július 15-én járt le. (MTI) Ahmed Kalfan Gailani (Reuters) ge elleni 1998-as merényletben. Az előbbi robbantásban több mint kétszáz, ez utóbbiban pedig 11 személy vesztette életét. Pa­kisztán, amely Washington kulcs- fontosságú szövetségese a 2001. szeptember 11-i egyesült álla­mokbeli terrorcselekmények után indított nemzetközi terroriz­musellenes hadjáratban, az al- Kaida több száz feltételezett tag­ját tartóztatta már le. A terrorhá­lózat több vezetőjét kiadták Ame­rikának. Összefoglaló Bagdad. Amerikát nyugtalanít­ja, hogy Irán növelni akarja befo­lyását Dél-Irakban - mondta Colin Powell amerikai külügyminiszter, aki tegnap váratlanul Bagdadba ér­kezett. Ő a legmagasabb rangú amerikai vezető, aki a június 28-i hatalomátadás óta felkereste Bag­dadon Powell előzőleg Szaúd-Ará- biában találkozott Ijád Allávival, az iraki átmeneti kormány vezetőjé­vel, és mindketten üdvözölték azt a szaúdi javaslatot, hogy küldjenek egyesített muzulmán haderőt Irak­ba békefenntartó feladatokra. Legkevesebb 13 iraki életét vesz­tette és 13 további megsebesült teg­napra virradóra Fallúdzsában ame­rikai katonák és helyi fegyveresek közötti heves összecsapásokban. Az áldozatokról a fallúdzsai köz­kórház egyik orvosa számolt be. A hét órán át tartó összecsapásokban házak és gyárépületek semmisültek meg a város keleti részén. Az ame­rikai hadsereg ezt a hírt megerősí­tette, hozzátéve, hogy amerikai ka­tonák nem sebesültek meg. Előző este arról érkezett jelentés, hogy az amerikai légierő Fallúdzsa déli ré­szén lerombolt egy épületet. Az utóbbi néhány hónapban az ameri­kaiak többször mértek légicsapást a Bagdadtól nyugatra fekvő város épületeire, ahol az az-Zarkávi ve­zette terroristacsoport tagjai búj­nak meg. Az iraki rendőrség razziáiban 270 terroristát fogott el, akiknek többsége a szomszédos országok­ból származik. Falah an-Nakíb iraki belügyminiszter a Londonban megjelenő as-Sark al-Auszatnak el­mondta, Szíriából és Iránból érkez­nek Irakba a merénylők. „Bizton ál­líthatom, hogy az öngyilkos me­rényletek végrehajtóinak 90 száza­léka nem iraki.” Szíria tagadja azo­kat a vádakat, hogy fegyvereseket enged át a két ország közös hatá­rán, de azt elismeri, rendvédelmi szervei nem tudják megakadályoz­ni, hogy a 600 km hosszú határon átszivárogjanak iraki területre bűnöző elemek. Irán a feltételezé­sek szerint inkább pénzzel, és nem fegyverrel igyekszik hatással lenni Irakra. (MTI, SITA) amelynek befejeztével, november 2-án tartják meg a választást. Köz­ben augusztus végén New Yorkban lesz a Republikánus Párt jelöltállí­tó konvenciója. Az amerikai média kritikusan re­agált Kerry beszédére, az általános vélemény szerint nem használta ki ezt a kiváló alkalmat arra, hogy egyértelmű üzenetet küldjön az amerikai népnek az Irakkal és a gazdasággal kapcsolatos terveire vonatkozóan. A Washington Post azért bírálta, mert nem adott egye­nes választ arra a kérdésre, hogy el­nökként indított-e volna háborút Irak ellen. „Ráadásul egy szót sem ejtett arról, hogy Afganisztánt meg­szabadítottuk a tálibok, Irakot pe­dig Szaddám hatalmától.” Ugyan­csak az Irakkal kapcsolatos víziót hiányolta a New York Times. „A vá­lasztók azt akarták tőle hallani, hogy bevallja, hiba volt, amikor megszavazta Bush Irak elleni hábo­rúját. Most már nyilvánvaló, Kerry úr ezt nem fogja megtenni, és ez szégyen” - írta a lap. (MTI, SITA) Amerikai támaszpontok létesítése Bulgáriában Egyelőre nincs döntés MTI-HIR Szófia. Távoli még a döntés amerikai katonai támaszpontok lé­tesítéséről Bulgáriában - közölte tegnap a szófiai látogatáson tartóz­kodó Richard Myers tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesí­tett bizottságának elnöke. „Az USA több más országgal is tárgyal ez ügyben, és még nem született dön­tés” - tette hozzá. Ilko Dimitrov, a bolgár védelmi miniszter helyette­se előző nap kijelentette, hogy a tá­maszpontok létesítéséről a politikai döntés már megszületett, és már csak jogi és technikai kérdések ma­radtak nyitva. Az áprilisban NATO- taggá vált Bulgária többször jelezte készségét arra, hogy területén amerikai támaszpontokat fogad­jon. A szófiai kormány - az ellen­zék iraki kivonulásról szóló parla­menti indítványa és iraki túszejtők fenyegetései ellenére - közölte: nem hívja vissza a bolgár csapato­kat 2005 végéig, vagy amíg azt az iraki kormány nem kéri. Az izraeli és amerikai nagykövetség volt a célpont Merényletek Taskentben MTI-HIR Taskent. Öngyilkos merényle­tet hajtottak végre tegnap Izrael és az USA taskenti nagykövetsége ellen. Az izraeli rádió jelentése szerint két helyi lakos vesztette életét. A halottak üzbég biztonsá­gi őrök voltak, izraeli sérültje nem volt a nagykövetség bejáratánál végrehajtott merényletnek, a misszió munkatársai biztonság­ban vannak. Az amerikai nagykö­vetség egyik munkatársa meg­erősítette, hogy a képviselet előtt öngyilkos merénylet történt, rész­leteket azonban nem említett. Helyszíni beszámolók szerint itt is voltak áldozatok. Egy harmadik robbanás is történt az üzbég főügyészség épületénél, ahol öt személy sebesült meg. A romániai magyarok ügyének okoz kárt Nastase-levél Orbánnak MTI-JELENTES Bukarest/Budapest. Adrian Nastase román miniszterelnök nyílt levelet intézett Orbán Viktor volt magyar kormányfőhöz, a Fi­desz elnökéhez. Németh Zsolt, a Fidesz-frakció külügyi kabinetjé­nek vezetője csütörtökön este szo­katlannak nevezte: Nastase azelőtt nyilvánosságra hozta levelét, hogy azt a címzett megkapta volna. „Mélységes szomorúsággal vet­tem tudomásul az Ön beszédének radikalizmusát, a romániai etniku­mok közötti normális és harmoni­kus viszony tagadását” - olvasható a nyűt levélben, amelynek szerzője szerint Orbán tusnádfürdői üzene­te nem felel meg sem a mai romá­niai valóságnak, sem pedig annak, amit a nemzeti kisebbségek, ületve az európai partnerek érzékelnek. Nastase hangsúlyozta: nem holmi „tömegmozgalmak” vagy szélsősé­ges, ultimátumszerű követelések hozhatnak javulást a Magyaror­szág határain kívül élő magyar ki­sebbségek számára. Ehhez csak a párbeszéd vezethet el, hiszen ez az egyetlen út, amely összhangban van a mai európai demokrácia rea­litásaival. Nastase szerint minden ezzel ellentétes magatartás éppen a romániai magyarok ügyének okoz kárt, akik országukkal együtt fognak csatlakozni az EU-hoz. A román kormányfő elfogadhatat­lannak tartja, hogy a romániai ma­gyar kisebbség vagy bármilyen más kisebbség az anyaország bel­politikai vitáinak tárgya, bizonyos politikai ambíciók eszköze legyen. Nastase úgy látja: Romániát min­taszerűnek tekintik az etnikumok közti kapcsolatok szempontjából, az EB legutóbbi jelentései pedig nyilvánvalóvá teszik, hogy az or­szág teljesíti az EU-csatlakozáshoz szükséges politikai kritériumokat, beleértve a nemzeti kisebbségek védelmét is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom