Új Szó, 2004. július (57. évfolyam, 151-176. szám)
2004-07-30 / 175. szám, csütörtök
2 Közélet ÚJ SZÓ 2004. JÚLIUS 30. RÖVIDEN Egy főre 3156 dollár államadósság jut Pozsony. Szlovákia bruttó külföldi államadóssága április végén 16,98 milliárd dollárra rúgott, ami 478 millióval kevesebb, mint egy hónappal korábban - jelentette a Szlovák Nemzeti Bank. Ez azt jelenti, hogy az ország minden egyes polgárára 3156 dollár küladósságjut. (SITA) Támogatás magyar televízióknak Budapest. A magyar informatikai minisztérium több 100 millió forinttal támogatja határon túli, magyar nyelvű televíziók létrehozását. A vissza nem térítendő támogatására augusztus 27-ig lehet pályázni. Az összeg elnyerésének feltétele, hogy legalább 200 ezer határon túli magyar háztartásban fogható legyen a televízió, és minimum heti 30 óra magyar nyelvű műsort sugározzon. (MR) Gasparovic már nyaralni indul Pozsony. Horvátországban tölti másfél hónapos ténykedése első szabadságát Ivan Gasparovic köztársasági elnök. Hétfőtől egy hétig magánszemélyként élvezi majd a pihenést felesége társaságában. Ez idő alatt lép tisztségébe az újonnan kinevezett elnöki szóvivő: Marek Trubac, a TA3 hírtelevízió volt szerkesztője. (SITA) Újabb korrupt rendőr Pozsony. Kenőpénz elfogadása és jogköreivel való visszaélés miatt újabb rendőrt gyanúsított meg a Korrupcióellenes Hivatal nyomozója, mivel meghamisította egy gépkocsilopás dokumentációját. A főtörzsőrmester-helyettes akár öt év szabadságvesztéssel is sújtható; jelenleg szabadlábon védekezhet. (SITA) Egy ház kertjébe hajtott a teherautó Zsolna. Üres vontatóval maga mögött az egyik családi ház kertjébe hajtott be tegnap a Zsolna-Strázov közúton egy cseh Tatra típusú teherautó. A baleset során senki nem sérült meg, az utat egy időre teljes hosszában lezárták. (TASR) Ötmilliós lízingcsalás Pozsony. Csalással gyanúsítanak egy fővárosi fiatalembert. Még 2001- ben vásárolt a vállalkozásához szükséges mérőműszereket, 2002- ben pedig eladta azokat egy lízingtársaságnak. Egy évvel később a szerződésben foglaltakat nem tartotta be, ezért elvették tőle a berendezést. Ám kiderült, egy 1988-ból származó gépet adott át nekik, amely használhatatlan, a dokumentumok pedig hamisítványok. A szélhámos csaknem ötmillió korona kárt okozott. (SITA) A fiatalkorú elkövetők nem büntethetőek Kiskorú bűnözők ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Az elmúlt évben a bűncselekmények elkövetőinek 3%-a kiskorú volt -vagyis 7048 elkövető közül 213 gyerek. Leggyakrabban lopásokban vettek részt (113 eset), de erőszakos bűncselekményre is volt példa (9 eset). „A legutolsó törvénysértésről a szenei kapitányságon tettek bejelentést. Két 14 és egy 13 éves elkövető két hasonló korú fiút támadott meg az utcán. Ellopták mobil- telefonjukat, nyakláncukat. A rendőrőrsre két férfi vitte be őket, mivel gyanúsnak találták viselkedésüket’ - értesítette lapunkat Silvia Miháliková, a Fővárosi Rendőrfőkapitányság szóvivője. Noha a fiatalkorú elkövetők nem büntethetők, a hatóságok nem hagyják cselekedeteiket figyelmen kívül. A rendőrök vizsgálják a bűn- cselekmény okát, és egyeztetik a kárpódást. A nyomozás ezen stádiumában kapcsolódnak be a szociális szakértők és a pszichológusok. A bíróság a 15 évnél fiatalabb elkövetőt úgynevezett felügyelet alatti nevelésre ítélheti, ha nevelését szülei nem tudják biztosítani, (dp) Felmérés a szociális hivatalok működéséről Elégedett ügyfelek ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS Pozsony. Az ügyfelek többsége elégedett a januárban létrejött szociális hivatalok működésével, állítja a munka- és családkutató központ felmérése, melyet idén júniusban, 1237 ügyfél megkérdezésével végeztek. Javult a szolgáltatások színvonala és kedvező irányba változott a hivatalok munkatársainak viselkedése is, állítja az anonim kérdőívet kitöltők 63 százaléka. A felmérés pozitív eredménye meglepte a felmérést készítőket is, állítja Éneke Hanzelová, a kutatóintézet munkatársa. A hivatalok idén januárban jöttek létre a járási hivatalok szociális osztályai és a munkaügyi hivatalok összevonásával. Az ügyfelek szerint gyorsítja az ügyintézést, hogy a szociális segélyt és a munkanélküliek ügyeit egy helyen lehet elvégezni. Több mint 54 százalékuk szerint közelebb került hozzájuk a hivatal, és 50 százalékuk elégedett az ügyfélfogadásra kijelölt helyiségek felszereltségével. Nem okozott gondot az új hivatali helyiségek megtalálása sem, 70 százalékuk szerint megfelelően tájékoztatták őket az új helyszínről. A megkérdezettek közel kilencven százalékának volt összehasonlítási alapja, mivel már tavaly is a szociális vagy a munkaügyi hivatalok ügyfelei voltak. Sokan hiányolták viszont az elektronikus tájékoztatást, főleg az új munkahelyekről tájékoztathatná őket a hivatal információs kioszkok és telefonos szolgálat segítségével. Kifogásolták azt is, hogy bonyolultabbá vált a munkahelykeresés igazolása a hivatal számára. dpj) A kultúrák pénzeléséről szóló törvényről már egyeztetnek, a kisebbségek jogállásáról szóló még csak készül Terítéken két kisebbségi törvény Pozsony. Nem sokkal a kisebbségi kultúrák támogatásával összefüggő botrány kipattanása után, a héten végre tárcaközi véleményezésre bocsátották a kisebbségi kultúrák finanszírozásáról szóló jogszabályjavaslatot. A kisebbségek jogállásról szóló norma azonban továbbra is várat magára. ÖSSZEFOGLALÓNK Martin Urmanic, Csáky Pál emberjogi miniszterelnök-helyettes szóvivője lapunknak megerősítette: a szakértők teljes gőzzel dolgoznak a másik törvényen is, ám nem tudta megmondani, mikorra készül el. A kisebbségek jogállásáról a kulturális minisztérium már kidolgozott egy változatot, ám a tárcán belül nem volt politikai akarat az előterjesztéséhez, árulta el lapunknak Kvarda József kulturális államtitkár. Ezért az MKP kezdeményezésére a kormány e feladat teljesítésével Rudolf Chmel helyett Csáky Pált bízta meg, Kvarda pedig eljuttatta hozzá az alapanyagokat: a kor- mányalelnöknek már csak ezt kell tökéletesítenie. „Valóban hozzám tartozott a kisebbségek jogállásáról szóló jogszabály is, ám annak nem volt logikája, hogy a kulturális miniszter terjesszen elő átfogó, nem csak kulturális problémákat taglaló kisebbségi normát, miközben a kormánynak van egy alelnöke, aki a kisebbségekért felel” - magyarázta lapunknak Chmel, cáfolván a politikai okokból való halogatást. A kisebbségek finanszírozásáról szóló törvény eredetileg a kisebbségek jogállásról szóló norma kiegészítése lett volna. Miután a két feladatot különválasztották, és a kulturális tárcának már csak a finanszírozási törvényre kellett összpontosítania, a tárca ennek előterjesztését is folyamatosan halogatta. „Ezért felmerült, hogy e másik tervezet gesztora is Csáky Pál legyen” - mondta lapunknak Kvarda. Erről levélben Bugár Bélát, az MKP elnökét is értesítette, közben pedig a Fórum Intézet szakemberei véleményezték a törvényt: az előkészített öt változat közül azt tartották a legjobbnak, amely egy kisebbségi hivatal és ennek keretében működő kisebbségi alap létrehozásával számol. „A tervezetet július 15-én megmutattuk Csákynak, aki szakmailag megfelelőnek találta. Felajánlotta, hogy személyesen beszél Chmellel, és megkéri őt, minél előbb bocsássa tárcaközi véleményezésre. Chmel először visszakozott, mert a minisztérium még nem mondott hivatalos véleményt a javaslatról, és a vezetőséget leghamarabb augusztus 2-ára tudta volna összehívni. Még ha a tárca jóváhagyta volna is a tervezetet, amit kétlek, akkor sem tarthattuk volna Bugár Bélának tett ígéretünket, miszerint a törvényt augusztus 18-áig előterjesztjük” - magyarázta Kvarda. Végül Chmel beleegyezett, hogy július 27-én a törvényt átadják Csákynak, a minisztérium pedig majd utólag véleményezi, ám a kormány elé biztosan Chmel fogja teijeszteni - ha a Koalíciós Tanács áldását adja rá. A finanszírozási törvény értelmében létrehozandó kisebbségi hivatal kialakítása a jövő évi költség- vetést 3,75 millióval terhelné, működtetésére további 18,5 millióra lenne szükség. A hivatal keretében működő alapba évente a büdzséből az állami bevételek 0,15 százaléka vándorolna; ebből a bolgár, a cseh, a horvát, a magyar, a morva, a német, a lengyel, a roma, a ruszin, az orosz, az ukrán és a zsidó kisebbség kulturális tevékenységét, a kisebbségi kulturális intézmények működtetését, a kisebbségi sajtót és kiadókat lehetne támogatni, (sza) Késnek a kisebbségi kultúrára szánt pénzek Csáky Pál kormányalelnök megígérte, hogy bár a nemzeti kisebbségek kultúrájának támogatására szánt pénzek kifizetése nem az ő hatáskörébe tartozik, megpróbál tenni valamit azért, hogy mihamarabb átutalják a pénzeket, hiszen a támogatásért folyamodókból időközben hitelezők lettek, és a helyzet tarthatatlan. „Csáky Pál tárgyalt ez ügyben a kulturális minisztérium képviselőivel” - szögezte le lapunknak Peczár Károly, a kormányalelnök hivatalvezetője. Elmondta: időközben főnöke Brüsszelben is megpróbálta elintézni, hogy az uniós pénzeket a kultúra támogatására is fel lehessen használni, ám a brüsszeliek is szabadságon vannak, ezért nehéz megjósolni, onnan mikor érkezhet anyagi segítség, (sza) Bambuszka a neve annak a romatelepnek, amelyet a túrocszentmártoni önkormányzat épített, s ahol 268 ember él, főleg gyermekek. A város európai uniós pénzekből bővíteni kívánja a telepet. (TASR-felvétel) A hétfői robbantás után először Stefan S.-re hívták fel a rendőrök figyelmét a lakók Vádat emeltek az exférj ellen VRABEC MÁRIA Nyitra. Tegnap délután már vádat is emeltek az érsekújvári robbantás célzottjának exférje, a 39 éves Stefan S. ellen. A vág- sellyei férfit szerdán délután vették őrizetbe, és mivel nem tudott alibivel szolgálni a merénylet idejére, előzetes letartóztatásba helyezték. A rendőrség ugyanakkor arra kérte a lakosságot, hogy aki a gyanúsítottat a kérdéses időpontban látta az érsekújvári Ci- rill-Metód utca környékén, az jelentkezzen. Milos Fábry, a Nyitrai Kerületi Rendőrparancsnokság szóvivője nem akarta elárulni, akadt-e szemtanú, csak annyit mondott, hogy a nyomozók elegendő bizonyítékot gyűjtöttek össze ahhoz, hogy vádat emeljenek. Ebben segíthette őket az is, hogy a büntetett előéletű férfi lakásán ugyanolyan fémgolyócskákat találtak, amilyenek az Érsekújvárban működésbe hozott robbanószerkezetből kirepültek. Stefan S. volt felesége, Zuzana S. két éve költözött tizenegy éves kislányával Érsekújvárba, a szomszédok alig ismerték, csak azt tudták, hogy többször is konfliktusba keveredett brutális férjével, mert nem akarta engedni, hogy az a kislányt látogassa. Sokan abban is a Volt férj kezét látták, amikor idén május 29-én kigyulladt az asszony autója. A július 26-i robbantás után először Stefan S.-re hívták fel a rendőrség figyelmét. A férfi egyelőre tagadja, hogy köze lenne a merénylethez. A nyomozók még azt sem tudják, ki készítette, helyezte el a postaládában, és hozta működésbe a trinitrotoluolt tartalmazó robbanószerkezetet. A tettes, vagy tettesek nyolctól tizenöt évig terjedő szabadságvesztésre számíthatnak, de a bűncselekmény veszélyességére való tekintettel az ügyész súlyosbítást is kérhet. Zuzana S.-t az érsekújvári kórház intenzív osztályán ápolják, sérülései egy hónapon túl gyógyulnak. A merénylet halálos áldozatát, azt a hatvanhárom éves asz- szonyt, aki fürdés közben sérült meg a falat átszakító robbanástól, tegnap temették el. Duka Zólyomi felszólalása Emberjogi Bizottság Brüsszel. Az Európai Parlament Emberjogi Bizottságának alakuló ülésén felszólalt Duka Zólyomi Árpád, a Magyar Koalíció Pártja EP- képviselője, az Európai Néppárt (ÉPP) frakciójának tagja. Kifejtette, az emberi jogok szerves részét képezik a kisebbségi jogok, vagyis a kisebbségi közösségek jogbiztonsága. Az EU-nak és intézményeinek sokkal erőteljesebben és hatékonyabban kell foglalkozniuk az emberi jogok védelmével és megsértésük kezelésével. Több tízmillió polgár él Európában, illetve az EU-ban kisebbségi sorsban és csak akkor lesznek elégedettek, ha emberi jogaik azonosak lesznek a többségi közösségével és amelyeket megfelelő jogszabályok szavatolnak. Az EP legnagyobb frakciójának MKP-s képviselője azonban pozitívumként értékelte, hogy az EU alkotmányába szerencsére bekerült legalább egy mondat a kisebbségi jogok védelmének fontosságáról - de ez kevés. Megemlítette, hogy jó példát jelenthetnek az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének kisebbség- védelmi dokumentumai, (ú) Szakszervezetek: Alacsony a minimálbér Pozsony. A szakszervezeti konföderáció (KOZ) támogatja az európai szociális chartát tartalmazó európai alkotmányt, egyben felszólítja a kormányt az Európa Tanács azon megállapodásának betartására, amelyet a szlovák parlament még 1998-ban ratifikált. Ivan Saktor, a KOZ elnöke bejelentette, a szociális egyeztetések során a chartával fognak érvelni. „Az Európa Tanács már bírálta a szlovák kormányt az alacsony minimálbér miatt. Az átlagbér 60%- a helyett jelenleg körülbelül csak a 45 százalékot éri el” - pontosított Saktor. (dem)
