Új Szó, 2004. július (57. évfolyam, 151-176. szám)
2004-07-03 / 153. szám, szombat
12 Családi kör ÚJ SZÓ 2004. JÚLIUS 3. MINDENNAPI KENYERÜNK Mindent magyarázunk ÉDES ÁRPÁD Ige: „Sekanjá, Jehiél Fia ezt mondta Ezsdrásnak: Hűtlenek lettünk Istenünkhöz, mert idegen nőket vetettünk feleségül az ország népei közül. De ennek ellenére is van reménysége Izráelnek. Most azért kössünk szövetséget Istenünkkel úgy, hogy elbocsátjuk mindezeket az asszonyokat és gyermekeiket, uramnak és azoknak tanácsa szerint, akik remegve gondolnak Istenünk parancsolatára. A törvény szerint kell eljárni. Kelj föl, mert rád tartozik ez a dolog, és mi veled leszünk. Légy erős, és cselekedj!” (Ezsdrás könyve 10, 2-4.) „A helyzet komoly, de nem reménytelen” - nyugtatta szüleit egy ismerősöm, mikor már csak a dékáni vizsga lehetősége volt számára a sok elpuskázott előző lehetőség után. Ezzel nem ötleteket kívánok adni a meghosz- szabbított vizsgatermi- nusú diákoknak a kimagyarázkodásra, csupán arra rámutatni, hogy az ember már ifjú korában is kész „bizonyítványának magyarázására”, arra, hogy kudarcát lehetőleg valami tőle egészen független körülménnyel indokolja. Meg abban is bízom, hogy egyáltalán nem kell a bizonyítványokat magyarázni, és jól végzett munka után megérdemelt lesz a pihenés minden diáknak. Mégis előfordul kisdiáknál, vén diáknál, hogy valami úgyis csak magyarázatra szorul, és ilyenkor nagyon fontos, hogy ne csupán a diagnózisig jussunk el, hanem próbáljuk megtalálni a megfelelő terápiát is, a lehető legjobb és leghatékonyabb utat a megoldás irányában. Függetlenül attól, hogy mi tehetünk a dologról, vagy sem. „Ennek ellenére is van reménysége Izráelnek” - olvashattuk a szentírási szakaszunkban. Pedig az sem volt egy könnyű pillanat. A babüoni fogság végromlással fenyegető idői elmúlóban vannak. Círusz (Kürosz) uralkodása óta van lehetőség a visszatérésre, Jeruzsálem és a templom újjáépítésére, de mégsem megy minden olyan jól, ahogy azt az ember elvárná, ahogy elképzelte. A bizonyítványt ez esetben is lehetne több dologgal is magyarázni. Legelőször is az odatelepített és ottmaradt népek rosszallásával. Az előző fejezetekből jól látszik, hogy az árulkodás vagy besúgás nem újkeletű dolog. Hogy hány és hány ,jóakaró” igyekezett figyelmeztetni az aktuális uralkodókat a készülő veszélyre, amit Jeruzsálem esetleges újjáépülése jelenthet. Ennek a rosszallásnak köszönhetően volt olyan időszak, amikor az újjáépítést csak úgy tudták folytami, ha egyik kezükben az építőszerszám, a másikban a fegyver volt. A másik magyarázkodás az is lehetne, hogy a zsidók nem igazán tolongtak hazatérni. Jól beépültek ők az új környezetbe, és megtalálták ott is a számításukat. Végül pedig a hazatérteket is fenyegette a beolvadás, a feloldódás veszélye az idegen asszonyok révén. Vannak bibliamagyarázók, akik azt föltételezik, hogy elsősoron a férfiak mentek vissza, ők meg ott, az ottani népek leányai közül vettek maguknak feleségeket. Ez pedig a szellemi föloldódáshoz, a vallási pro- miszkuitáshoz vagy zülléshez vezethetett volna, ami végső következményében rosszabb lehetett volna, mint az, hogy Jeruzsálem várfala nem épül föl! Ahol tartásában, lelkületében és szellemiségében roppan meg egy nemzet, ott hiába vannak az erős kőfalak, a gazdagság és létbiztonság! Mi a terápia? Vissza kell térni az Izráel Istenéhez, meg kell hallani azoknak szavát, „akik remegve gondolnak Istenük parancsolatára”. Ez bűnbánattal kezdődik, s néha fájdalmas döntések után az idegen asszonyok elbocsátásával fejeződik be. Ma is vannak ilyen „idegen asszonyok”? Talán még ez az írás is a válásokra ösztönöz? Távol álljon tőlem! De szellemi értelemben bizony lehetnek Uyenek. Amik Istentől kapott örökségünk, nyelvünk és hitünk feladására csábítanak. Júdáspénzért sokat ígérnek, de a végső értékrend szempontjából semmit sem adnak. Lehet élni tartást adó csontváz nélkül, hisz vannak puhatestűek, csigák, férgek. Isten az embert gerincesnek teremtette! A szerző református lelkész CSALÁDI KVÍZ Június 26-ai Családi kvízünk helyes megfejtése: le, 2a, 3c, 4b, 5a. Az AB-ART ajándékát Rácz Anna, madari kedves olvasónk nyerte. Aki velünk játszik, most kis szerencsével a Nap Kiadó ajándékát nyerheti meg. Beküldési határidő: július 7. 1. Felmérések szerint a lakosság hány százaléka homoszexuális? a) 1 b) 10 c) 15 2. Hol végzik a kíméletesebb Achilles-ín- operációt? a) Pozsonyban b) Győrben c) Prerovban 3. Mennyi pénzre volna szükség a kislány műtétéhez? a) 23 000 koronára b) 100 000 koronára c) 230 000 koronára 4. A balesetek szempontjából melyik a legveszélyeztetettebb korosztály? a) 1-4 évesek b) 4-6 évesek c) 6-11 évesek 5. Mennyi a keresztény Indiában? a) 83,5% b) 11 % c) 2,6 % Szeretnék, ha még a nyáron elvégeznék a kislányon a műtétet, hogy szeptemberben folytathassa az iskolát Felhívás jóakaratú olvasóinkhoz (Illusztrációs felvétel) Hétfőn a Pátria rádió Pulzus című műsorában beszélgetés hangzott el a dunaszer- dahelyi Tóth Lászlóval. Iker- kislányaik közül Enikő súlyosan mozgáskorlátozott; állapotának javításához műtétre volna szükség, de ennek költségeit a család rossz anyagi helyzete miatt nem tudják fedezni. A riport után sok hallgató jelezte, hogy támogatni szeretné a családot. TÓTH ERIKA Most a Családi Kör jóindulatú olvasóihoz fordulunk segítségért. Mert ismerve a sok kicsi sokra megy elvét, ha sokan adnak, kicsi összegekből is összegyűlhet a műtéthez szükséges kb. 23 ezer korona. Az alábbiakban közöljük az édesapával készült beszélgetést.- Enikőt szülés közben oxigénhiány miatt agykárosodás érte, melynek következtében sérült a mozgásközpont. Mozgása ezért lassan fejlődött, hatéves koráig csak mászni tudott. Győrben a Pe- tő-módszerrel a háromlábú bottal való járást kezdték vele tanítani. Másfél év múlva már megmutatkozott az eredmény: egyedül tud közlekedni két háromlábú bot segítségével. Az első évben lassú volt a fejlődés, csak két-három métert tudott megtenni, de mára már naphosszat képes gyalogolni. Most viszont megakadtunk, mert a konduktor át akart térni a bot nélküli járásra. A gond az, hogy Enikő járás közben a jobb lábát spiccre lépésről teszi talpra, miközben a helyes mód sarokról talpra. Ezért ő Achilles-ín- operációt javasolt, nálunk viszont a szlovák ortopéd orvosok eddig nem tartották szükségesnek a műtétet. Tavasszal hallottunk egy brünni szakemberről, Pohl docensről, sőt sikerült megszereznünk a címét is. A műtéteket Prerovban végzi, és tudunk egy dunaszerdahelyi kisfiúról, akin már elvégezték a sikeres beavatkozást. S ami a legfontosabb: csak kicsi, másfél-két centiméteres sebet ejtenek a kis lábukon. A nálunk végzett műtétnél a vágás kétszer hat centiméteres, vagyis a húszcentis lábát majdnem egész hosszában felvágnák. A nagyobb sebek tovább is gyógyulnak, és az sem mellékes, hogy a Csehországban végzett műtét esetében csak három hétig van gipszben a lábuk, míg Szlovákiában négyi A biztosító nem téríti a műtét költségeit? Sajnos nem, mert itt is végzik ezt a műtétet. Ha átszámítjuk szlovák koronára, az összeg hozzávetőleg 23 ezer koronát tesz ki. Önök mennyit tudnak ebből vállalni? Ha a havi bevételünket csak erre fordítanánk, és nem kellene belőle megélnünk, akkor is csak a felét. Feleségem pedagógus, 10-11 ezer korona a fizetése, én pedig Enikő gondozója vágyó - mivel a feleségem már nem bírja őt cipelni -, amiért havi hatezer koronát kapok. Enikő most volt első osztályos; hogyan tudják megoldani, hogy iskolába járjon? Gépkocsival viszem iskolába; ott tanít a feleségem is, és oda jár az ikertestvére is, aki most volt másodikos. Enikő azért lett később iskolás, mert a beiratkozáskor még bottal sem tudott járni. Szeretnénk, ha a műtétet még a nyáron elvégeznék rajta, hogy szeptemberben folytathassa az iskolát. Egyetlen akadály a pénz? Igen. Most még várjuk az értesítést az időpontról, és nagyon szívesen fogadnánk a segítséget. Aki tud segíteni Tóth Lászlóéknak, kérjük, hívja fel őket a 0905/92 00 71-es telefonszámon. A műtét eredményéről majd tájékoztatjuk olvasóinkat. Kedves szülők, figyelem, a legtöbb sérülés tavasszal-nyáron és kora ősszel következik be a gyermekek körében A fiúk gyakrabban szenvednek balesetet FIGYELMEZTETŐ A fejlett országokban balesetek következtében hal meg a legtöbb gyerek. A legveszélyeztetettebb a 4-6 éves korosztály, náluk ugyanis a legkisebb a veszélyérzet, ők vigyáznak legkevésbé magukra. A gyerekeknél sajnos éppúgy lehet végzetes a baleset, mint a felnőtteknél, a sérültek 1,5-2 százaléka nem éli túl a sérülést. A mortalitás az 1-4 éves korosztályban a legnagyobb, a halálesetek majdnem 60 százaléka pedig fej- és nyaksérülések következménye. A fiúk kicsi korban kétszer, serdülőkorban háromszor gyakrabban szenvednek balesetet, mint a lányok. A legtöbb sérülés tavasszal, nyáron és kora ősszel következik be. Ez a jó idővel éppúgy összefügg, mint a szünidő adta szabadsággal. A gyerekek, különösen a 3 év alattiak, legtöbbször otthon szenvednek balesetet. A második legveszélyesebb hely a gyerekek számára az utca, beleértve a játszótereket, a sportpályákat és az ilyen helyeken űzött sportokat, mint a kerékpározás, a görkorcsolyázás. A közlekedési balesetek száma relatíve kevés, de általában súlyos sérülésekkel jár. A sérülések fajtája is korfüggő: amíg kisgyermekkorban - 6 éves korig - a sebek és égések dominálnak, a 11-14 éveseknél a fica- mok-rándulások, 7-11 éveseknél a végtagtörések a leggyakoribbak. A legsérülékenyebb testrész gyermekkorban egyértelműen a felső végtag, de 5 éves korig a legtöbb gyermek fejsérüléssel kerül kórházba. Ezek túlnyomó része agyrázkódás, ami azonban igen alattomos sérülésfajta, mert komolyabb elváltozás is meghúzódhat mögötte. A gyerekeket általában többször éri ugyan valamiféle sérülés, mint a felnőtteket, ám ezek legtöbbje könnyebb, ambulánsán ellátható eset (zúzódások, sebek, rándulások, ficamok, kisebb égések). A balesetet szenvedett kicsik 10-20 százalékát azonban kórházban kell ellátni, és nemcsak azokat, akiket operálni kell, hanem akik szoros megfigyelést igényelnek (agyrázkódást szenvedettek, tompa hasi sérültek). A legfontosabb, hogy a sérült gyermeket, még ha külső nyoma nincs is a balesetnek, mindig lássa gyermektraumatológus. A sérült gyerekeket tehát minden esetben szakrendelőbe vagy kórházba kell vinni. A késedelem a gyerek életébe kerülhet, a gyermekkori sérülések és halálesetek túlnyomó többsége a sérült gyermek gyors, 20 percen belüli szakorvosi ellátásával jelentősen csökkenthető. Elengedhetetlen, hogy a szülő együttműködjön a gyermek kezelőorvosával, ne titkolja el, ne bagatellizálja a sérülést, és bízzon abban, hogy az orvos a legjobbat, a gyógyulást akarja gyermekének, (-et) LOCSOGÓ TOTYOGÓK Kedves Szülők, Nagymamák, Nagypapák, Óvó nénik! OLVASÓINK ÍRJÁK Kicsinyeink humoros és legtöbbször meglepően bölcs megjegyzéseit úgy tűnik, sikerül összegyűjtögetnünk, s olvasóink gyümölcsöző együttműködésével beindul új rovatunk. Kérem, továbbra is írják le, és küldjék el a Családi Kör címére totyogó és ugrándozó gyermekeik, unokáik, védenceik egy-egy aranyos mondatát. A legeredetibbért havonta az Új Nő szakácskönyvét küldjük majd el, hogy a kedves locsogásért változatos ízes falatokkal tömhessék be totyogóik száját. Júniusi együttműködéséért Nagy Erikának Nyárasdra és Mojzes Erzsébetnek Tardoskeddre postáztuk a könyvet. Használják ki e-mail címünket is: csaladivilag@ujszo.com ♦♦♦ Kolléganőm kislánya, Emese, két és fél éves volt, amikor édesanyja óvónőként újra munkába állt, s ő természetesen vele együtt belépett. Mint újdonsült óvodás, gyakran járt felfedezőutakra az épületbe. Kolléganőm egyszer a nagycsoportos Rékát kérte meg, nézzen utána, hol a kislány. Réka egyedül jött vissza, s jelentette: - Óvó néni, az AzljJ ív. receptkönyv e Esemes átment a kiscsoportba! A tízóraihoz kávét osztunk az óvodában. A cserfes Dóra megkérdezi: - Óvó néni, ez koffeinmentes? A kiscsoportos Viktor apukája meséli, hogy este ő készített vacsorát a gyerekeknek, s megkérdezte tőlük, milyen tojást kérnek. Mire Viktor: - Kindertojást! Mágnessel fogatom fel a képeket a táblára. Egyszer csak odajön Máté, s megfogja az egyiket. Mire Ármin felháborodottan: - Óvó néni, a Máté fogdosta az ágnest! Kondé Mónika óvónő, Vásárát
