Új Szó, 2004. július (57. évfolyam, 151-176. szám)

2004-07-01 / 151. szám, csütörtök

6 Külföld RÖVIDEN Ashdown tisztogatott Banja Luka. Elmozdította tisztségéből tegnap Drágán Kalinicsot, a boszniai szerb parlament elnökét és Zoran Djerics boszniai szerb belügy­minisztert - további hatvan alacsonyabb rangú tisztségvi­selővel együtt - Paddy Ash­down, a nemzetközi közösség boszniai főképviselője. A dön­tést azzal indokolta, hogy a boszniai szerb hatóságok ku­darcot vallottak Radovan Karadzicsnak, a boszniai szer- bek volt politikai vezetőjének kézre kerítésében. (MTI) Lebénult a brit főváros London. Súlyos fennaka­dásokat okozott tegnap Lon­don egyébként is kaotikus közlekedésében az előző este kezdődött 24 órás metró­sztrájk, amelyhez a szervezett alkalmazottak jelentős több­sége csatlakozott. A 400 kilo­méteres, 12 fővonalból álló metróhálózat 500 szerelvé­nyének töredéke közlekedett csak, rövidített útvonalakon. Ezeket sem lehetett azonban akadálytalanul igénybe ven­ni, az alkalmazottak sok na­gyobb állomás elé sztrájkőr­séget vontak, amelyen sem a dolgozókat, sem az utasokat nem engedték át, a kisebb ál­lomások zömét pedig bezár­ták. A sztrájk nem hivatalos számítások szerint 100 millió font kárt okozott London gaz­daságának. (MTI) Megszüntették az eljárást Brüsszel. Bizonyítékok hi­ányában a belga igazságszol­gáltatás tegnap megszüntet­te az Edith Cresson volt EU- biztos ellen okirat-hamisí­tásért és sikkasztásért indí­tott büntetőeljárást. A fran­cia szocialista politikusnő el­leni vádak 1999-ben az Eu­rópai Unió egész bizottságá­nak lemondását váltották ki. Azzal gyanúsították, hogy a bizottság tagjaként volt fog­orvosa számára látszatállást hozott létre és a Leonardo oktatási program keretében előnyben részesített egy francia céget. (MTI) Cresson asszony uniós tisztsége előtt francia mi­niszterelnök is volt (Képarchívum) Minden hajót átvizsgálnak Washington. Az amerikai parti őrség a terrorveszélyre tekintettel mától átvizsgál minden külföldi hajót, amely befut valamely amerikai kikö­tőbe. Larry Hereth ellenten­gernagy közölte, hogy szigorú­an fognak eljárni. (MTI) ÚJ SZÓ 2004.JÚLIUSI. Szaddám nem értette, mi történik vele, amikor átadták az iraki hatóságoknak - visszaállították a halálbüntetést - ma áll bíróság elé Az évszázad perére készülnek Bagdadban Az első felvétel tavaly december 14-én készült, amikor elfogták az exelnököt, a másik pár hónappal később. Újabb fotót a szakálltalan Szaddámról egyelőre nem tettek közzé. (CTK/AP-felvételek) Bagdad/Washington/Stras- bourg. Szaddám Húszéin ideges volt, láthatólag nem értette, mi történik vele, amikor megtudta, hogy át­adják az iraki hatóságok­nak - mondta Szálem Csalabi, az iraki különle­ges törvényszék vezetője az ABC televíziónak. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Csalabi tájékoztatta tegnap a volt diktátort és a bukott rendszer tizenegy további magas rangú ve­zetőjét arról, hogy az eddigi meg­szálló hatóságok jogilag átadták őket az iraki hatóságoknak. Ennek részleteiről számolt be az ameri­kai tévének adott nyilatkozatá­ban, elmondva egyebek között, hogy „Szaddám lefogyott, s már nem visel szakállat”. A foglyok fi­zikai őrizetét továbbra is amerikai katonák látják el, amíg az iraki ha­tóságok nem lesznek képesek biz­tonságos fogva tartásukra. Hivata­losan sohasem közölték, hol őrzik az exdiktátort, de humanitárius szervezetek szerint a bagdadi nemzetközi repülőtéren létesített amerikai támaszponton tartják fogva. Az iraki kormány szóvivője elmondta, a volt elnök tegnap megkapta azt a levelet, amely részletezi az ellene felhozott váda­kat. A mai nap folyamán vizsgáló- bíró elé állítják, aki felolvassa előt­te a vádiratot, s utána megtörténik a hivatalos vádemelés. A bagdadi végrehajtó hatalom, amelynek hétfőn adták át a hatal­mat a korábbi megszálló erők, jó­váhagyta a halálbüntetés visszaál­lítását - közölte tegnap Gázi Ad- zsíl al-Jáver iraki köztársasági el­nök az as-Sark al-Aúszat, több or­szágban megjelenő arab lapnak adott nyüatkozatában. Málek Do­hán al-Haszan iraki igazságügyi miniszter a La Repubblicának pe­dig azt nyilatkozta, hogy halálra ítélik Szaddám Huszeint, ha a kü­lönleges törvényszék előtt bebizo­nyosodnak az ellene felhozott roppant súlyos vádak. „Az embe­riesség elleni bűntettek, a népir­tás, a vegyi fegyverek bevetése ha­lállal sújtható bűnök.” Muvafak al-Rubaie iraki nemzetbiztonsági tanácsadó a BBC rádiónak úgy fo­galmazott, hogy Szaddám pere tisztességes lesz. Közölte: élőben közvetítik majd a tárgyalásokat rádión és televízión, de azt nem fogják megengedni, hogy a vád­lott politikai játszmává alakítsa a bírósági tárgyalásokat, nem kér­heti be például tanúként George Bush amerikai elnököt vagy Tony Blair brit kormányfőt. Bagdadi kormányforrások nyilatkozatai­ból egyértelműen kitűnik, hogy az új iraki vezetés az évszázad pe­rét készül megrendezni. Strasbourgban csak tegnap hozták nyilvánosságra: az Emberi Jogok Európai Bírósága kedden elutasította Szaddám Húszéin ügyvédeinek keresetét, hogy tiltsa meg a szövetséges erőknek az egykori iraki elnök átadását az új iraki átmeneti kormánynak. A bí­róság közleményben tudatta: elő­ző nap elhárította olyan előzetes lépések megtételét, amivel meg­zavarhatta volna Szaddám átadá­sát Irak törvényes hatóságainak. A dokumentum ugyanakkor ki­emeli, hogy az egykori iraki veze­tő továbbra is fordulhat keresettel a strasbourgi bírósághoz. A bead­ványt arra a körülményre alapoz­ták, hogy Szaddám Huszeint ha­lálos ítélet fenyegeti és ez sérti az Emberi Jogok Európai Konvenció­jának 2. cikkelyét. A kijelölt EB-elnök maga kíván dönteni az európai bizottsági tárcák elosztásáról Barroso szembeszállna a nagyokkal MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Az Európai Bizottság újonnan kijelölt elnöke tegnap megerősítette, hogy a kinevezése után őt megillető jogokkal élve maga kíván dönteni a bizottsági tárcák elosztásáról, és nem áll szándékában engedni a tagálla­mok nyomásának. „A javaslatok meghallgatására természetesen készen állok, mert az is fontos, hogy jók legyenek az állam- és kormányfőkhöz fűződő kapcsola­tok” - jelentette ki Jósé Manuel Durao Barroso, miután találko­zott Pat Coxszal, az Európai Parla­ment (EP) távozó elnökével. A keddi rendkívüli EU-csúcson egy­hangúlag jelölték Barrosót az EB- elnök tisztségére. Javaslatukat még az EP-nek is jóvá kell hagynia ahhoz, hogy a kinevezés érvénybe léphessen. A huszonötök között már a jelö­lés jóváhagyása előtt elkezdődött a küzdelem a legfontosabb bizott­sági posztokért, és néhány tagál­lam alig leplezett nyomást gyako­rol bizonyos kulcstárcák megszer­zése érdekében. A német kor­mány illetékesei a napokban meg­erősítették: a Berlinnek járó bi­zottsági helyre Günter Verheugen jelenlegi bővítési biztost kívánják jelölni. Nem hivatalos formában azt is értésre adták, hogy a most létrehozandó új gazdasági csúcs­tárcát szánják neki. Franciaország a versenypolitikai vagy a belső pi­aci biztos tisztségét szeretné meg­szerezni jelöltje, a jelenlegi bizott­ságban a regionális kérdésekért felelős Jacques Barrot számára, de a belső piaci terület felügyele­tére Nagy-Britannia is igényt tart. Cox határozott támogatásáról biztosította Barroso álláspontját. „Hasznos lenne, ha most a tagál­lamok egy kissé háttérbe húzód­nának, és tiszteletben tartanák a kijelölt elnök jogait és hatásköre­it” - jelentette ki. Megerősítette, hogy a Barroso kinevezéséről tartandó szavazást az újjáválasz­tott parlament alakuló plenáris ülésén, július 22-én fogják meg­tartani. A június közepén tartott válasz­tásokon ismét a konzervatív és ke­resztény pártokat tömörítő Euró­pai Néppárt (ÉPP) lett az EP leg­nagyobb létszámú politikai cso­portja. Jobbközép politikusként Barroso mindenképpen számíthat az ÉPP támogatására. A második legnagyobb csoportot alkotó szo­cialisták azonban tegnap ismétel­ten értésre adták, kételyeik van­nak azzal kapcsolatban, hogy Barroso alkalmas-e az EB-elnöki tisztségre. Öt magyar félholtra vert egy szerbet - a lapok magyar nacionalizmusról írnak Hullámokat ver a temerini bűntény MTI-JELENTÉS Belgrád. A szerb nacionalista pártok nemzeti indíttatást vélnek felfedezni a feltételezhetően öt magyar által elkövetett brutális temerini gyilkossági kísérlet mö­gött, noha ezt maga a sértett is cá­folja. Az ügy egyre nagyobb hullá­mokat ver, sorra szólalnak meg szerb pártok, írnak róla a belgrádi lapok, amelyek az elmúlt hetekben hallgattak a Vajdaságban történt magyarverésekről. A 37 éves áldo­zatra, az újvidéki Zoran Petro- vicsra szombat hajnalban találtak rá Temerin piacterén. Anyaszült meztelen volt, fejére zsákot húz­tak, levizelték, végbelébe botot szúrtak. Eltört az állkapcsa, az arc­csontja, a halántéka, zúzódások voltak a tarkóján. Azonnal elfogták a feltételezett magyar tetteseket, a bíróság harminc napos előzetes le­tartóztatásba helyezte őket. Az áldozatot az újvidéki kórház­ban azonnal megműtötték. A se­bész a Glas Javnosti belgrádi napi­lappal közölte, hogy Petrovics élet- veszélyes sérüléseket szenvedett, megrepedt a vastagbele és a húgy­hólyagja. Még egy műtét vár rá. A bűncselekményt a legerélye­sebben elítélték a vajdasági ma­gyar pártok, a tartományi parla­ment közbiztonsági bizottsága és a kisebbségügyi minisztérium is. A rendőrség egyelőre nem derített fényt a bűntény hátterére, de a mérsékelt és nacionalista szerb pártok egyértelműen magyar na­cionalista kilengést vélnek felfe­dezni a történtek mögött. A legna­gyobb kormánypárt, a Szerbiai Demokrata Párt egyenesen a ko­szovói albán terroristák rémtettei­hez hasonlította „a magyar sovi­niszta szörnyetegek” bűntettét, s ezzel egybehangzó véleményt fo­galmazott meg a Szerb Radikális Párt is. Djuro Ziga temerini polgármes­ter óva intett mindenkit az eset át- politizálásától, s meggyőződését fejezte ki, hogy a bűnténynek nincs etnikai indíttatása. Ezt maga a félholtra vert férfi is alátámasz­totta: „Nem tudom, hogy ki és mi­ért vert össze engem... Nem volt semmilyen nacionalizmus...” - mondta a Glas Javnostinak, hoz­zátéve, hogy holtrészeg volt, és nem ismeri a támadókat. Szudánban egymillió ember pusztulhat el Humanitárius katasztrófa MTI-HÍR Kartúm. Akár egymillió embert is lemészárolhatnak a szudáni Dar- fúr tartományban a kormány támo­gatásával folyó etnikai tisztogatás során 2004 folyamán. Ezt amerikai hivatalos források közölték abból az alkalomból, hogy Colin Powell külügyminiszter Szudánba érke­zett. Powell nyomást akar gyako­rolni az arab martalócokat támoga­tó kartúmi kormányra, hogy tegye lehetővé a segélyszervezetek mun­káját és szüntesse be a milíciák tá­mogatását. A korábban a Szudán­nal kapcsolatos határozatlansága miatt kemény bírálattal illetett Kofi Annan ENSZ-főtitkár is tegnap ér­kezett az afrikai országba. Andrew Natsios amerikai szakér­tő szerint egymillióról 300 ezerre is csökkenthető lehetne a várható ha­lálesetek száma egy sürgős beavat­kozás hatására. A legveszélyezte­tettebbek az alultáplált gyermekek. A darfúri konfliktus 2 millió em­bert érint, eddig 1,2 millióan kény­szerültek a Darfürban és Csádban létesített menekülttáborokba. A la­kosságot járványok tizedelik. A kormány támogatását élvező dzsandzsavíd milícia falvak tucat­jait tette a földdel egyenlővé és le­rombolta három fekete-afrikai törzs vízellátórendszerét. Eközben a szomszédos arab falvak érintede- nek maradtak. Darfür a világ legsú­lyosabb humanitárius katasztrófája által sújtott területe. Az izraeli legfelső bíróság a biztonsági falról Átszabják a kerítést MTI-HÍR Jeruzsálem. Az izraeli legfelső bíróság tegnap felszólította kor­mányt, hogy módosítsa a ciszjor- dániai biztonsági fal nyomvona­lát, mert a fal ebben a formájában sérti a palesztin lakosság érdekeit. A bírósági döntés értelmében új nyomvonalat kell kialakítani, még akkor is, ha ily módon csökken a biztonság mértéke. Izrael szerint azért kell megépíteni az egyes he­lyeken a Jordán folyó nyugati te­rületeire mélyen benyúló, 600 ki­lométeresre tervezett falat, hogy távol tartsa a palesztin öngyilkos merénylőket. A védmű azonban több ezer palesztint foszt meg at­tól, hogy eljusson munkahelyére, az általa megművelt földre vagy az iskolába. Moszkva tagadja a Jandarbijev-gyilkosságot Katari-orosz feszültség MTI-HÍR Doha/Moszkva. Életfogytiglani börtönre ítélt két orosz állampol­gárt Zelimhan Jandarbijev szaka- dár csecsen vezető meggyilkolása miatt tegnap egy katari bíróság. A vád szerint az orosz vezetés rendel­te meg a Jandarbijev elleni merény­letet. A két orosz biztonsági tisztet ­Anatolij Belaskovot és Vaszilij Bogacsovot - februárban tartóztat­ták le azzal a gyanúval, hogy ők erősítettek pokolgépet Jandarbijev autójának alvázára egy dohai me­csetnél, kioltva a volt csecsen elnök életét. A moszkvai külügy hivatalos nyilatkozatban közölte: a két orosz­nak semmi köze sem volt a Jandarbijev elleni merénylethez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom