Új Szó, 2004. július (57. évfolyam, 151-176. szám)
2004-07-26 / 171. szám, szombat
Kultúra ÚJ SZÓ 2004. JÚLIUS 21 6 A Bakancs Jam koncertje Kassa. Holnap este hét órától a rockrajongóknak kínál programot a Márai Stúdió - Café Thália. Nem a csizma kerül az asztalra, hanem a bakancs a színpadra: a Bakancs Jam rockegyüttes ad koncertet, (ú) MOZI POZSONY HVIEZDA: Visszatérés (orosz) 18, 20.30 HVIEZDA - KERTMOZI: Régi, új, kölcsönzött és kék (amerikai) 21 MLADOST: 21 gramm (amerikai) 17.30, 20 TATRA: Csak az a szex (amerikai) 18.30, 20.30 AUPARK - PALACE: Pókember 2 (amerikai) 14, 15, 16, 16.30, 17.30, 18.30, 19, 20, 21, 21.30 Holnapután (amerikai) 17.10, 20.40 Shrek 2 (amerikai) 14.20,15.20,16.20,17.20, 18.20, 19.20, 20.20, 21.20 Buddy (norvég) 16.50 Az 50 első randi (amerikai) 14.40,19.10,21.50 Harry Potter és az azkabani fogoly (amerikai) 14.50,15.50,16.40,18 Holtak hajnala (amerikai) 21.10 Elveszettjelentés (amerikai-japán) 19.30, 21.40 Betörő az albérlőm (amerikai) 15.30, 17.50, 20.10 Tucatjával olcsóbb (amerikai) 15.40 Pofa be! (francia) 17.40, 19.40, 21.40 Szégyenfolt (amerikai) 18.40, 21.10 PÓLUS - METROPOLIS: Pókember 2 (amerikai) 13.40, 14.25, 15.05, 16, 16.45, 17.25, 18.20, 19.05, 19.45, 20.40, 21.25 Shrek 2 (amerikai) 13, 14, 15, 15.55, 17, 18, 19, 20, 21 Harry Potter és az azkabani fogoly (amerikai) 14.30,15.35,17.10, 18.15 Betörő az albérlőm (amerikai) 14.35, 20.45 Szégyenfolt (amerikai) 21.30 Pofa be! (francia) 13.15 Trója (amerikai) 19.50 Holtak hajnala (amerikai) 22 TATRA: A passió (amerikai-olasz) 19 CAPITOL: Pókember 2 (amerikai) 18, 20.15 ÚSMEV: Pókember 2 (amerikai) 16, 18.15, 20.30 IMPULZ: Flört a fellegekben (amerikai) 17.15,19.15 ■■■■■■I DÉL-SZLOVÁKLA —I SZENC - AMFITEÁTRUM: Az 50 első randi (amerikai) 21 PATH - KERTMOZI: A passió (amerikai-olasz) 21.30 PÁRKÁNY - DANUBIUS: Fegyvertársak (amerikai) 20 LÉVA-JUNIOR: Harry Potter és az azkabani fogoly (amerikai) 18 KERTMOZI: Kémkölykök 3D - Game Over (amerikai) 21.30 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Tucatjával olcsóbb .(amerikai) 19 GYŐR PLAZA: Harry Potter és az azkabani fogoly (amerikai) 15, 17.45, 20.30 Hirtelen 30 (amerikai) 14.30,16.30,18.30, 20.30 Holnapután (amerikai) 13,15.15,17.45, 20.15 Holtak hajnala (amerikai) 13.30, 15.45, 18, 20.15 Időzavarban (amerikai) 13.15, 15.30, 17.45, 20 Padlógáz (német-luxemburgi) 15.30, 19.45 Shrek 2 (amerikai) 14, 16,18, 20 Trója (amerikai) 13.30,16.45, 20 A tűz óceánja (amerikai) 14,16.45,19.30 Zsernyákok (svéd-dán) 13.30, 17.30 Az 50 első randi (amerikai) 14.15,16.15,18.15,20.15 Somorja. Számos zenebarát adott egymásnak randevút szombaton az At Home Gallery szervezésében a Művészetek Háza színpadán megtartott Nyári zenei est rendezvényen. Fellépett többek között Andrej Seban (képünkön), a Besh O Drom, Marián Varga, az Impossible Trio, Erich Bobos Procházka. (Somogyi Tibor felvétele) Irodalomtörténeteink, lexikonaink a költő születési évét illetően távolról sincsenek egy véleményen Három jegyzet Amadé Lászlóról 300 éve (?) született a magyar rokokó költészet kiválósága. A rizsporos fejű, pa- rókás költő a pozsonyi szalonokban volt igazán otthon. Az Olaszországot bekalandozó katonát, világot járt főnemest - a világfi szerepében - a mulatozó társaságokban mindenhol szívesen fogadták, s az ő háza is mindig nyitva volt a vendégek előtt. TŐZSÉR ÁRPÁD A formaújító Amadé László [1704 (?)-1764], a magyar rokokó költészet jeles alakja, már nem a várak, hanem a „paloták lakosa” - írja a költőről Szerb Antal. A reneszánsz Balassit vagy a barokk Zrínyit még a váraik szerint azonosíthatjuk, hivatalos levelekben az előbbi „gyarmati Balassi Bálint”, az utóbbi pedig „Zerín, Muraköz és Légrád örökös ura”. Az okirataink még Amadé Lászlót is „várkonyiként” jegyzik, de az ő predikátuma már akkor lenne a legpontosabb, ha nem a birtokaira, hanem a pozsonyi barokk és rokokó palotákra utalna. A rizsporos fejű, parókás költő a pozsonyi szalonokban volt igazán otthon. A közeli (csallóközi) Felbáron volt a kastélya és birtoka, de lakni inkább a koronázó városban lakott. Oda kötötte előbb az udvari élet iskolája (1727-ben, huszonhárom évesen Esterházy Imréhez, a hercegprímáshoz kerül nemes apródnak), később pedig hivatala (1750-től az udvari kamara tanácsosa). A költő felnőtt kora a rokokó fénykorával esik egybe: Pozsonyban, a század harmincas, negyvenes és ötvenes éveiben a nemesi függetlenségi harcok leverése után kialakult új arisztokrácia már javában éli a maga „édes életét”. Áll a rokokó színpada, állnak a barokkrokokó Mirbach-, Erdődy- és Ba- lassa-paloták, zajlik az új élet és életstílus még sosem látott, színpompás, kosztümös játéka. S a hedonista és szinte valószerűtlenre csipkézett, díszletezett pozsonyi színpadon a gáláns Amadé kapitány, később tanácsos úr ismert protagonista volt. Az Olaszországot bekalandozó katonát, világot járt főnemest - a világfi szerepében - a mulatozó társaságokban mindenhol szívesen fogadják, s az ő háza is mindig nyitva van a vendégek előtt. S ahol ő jelen van, ott mindig szól a zene, a dal, sokszor az ő - olasz és német opera-dallamokra írt - dalai. Csoda-e, ha ebben a közegben, ilyen körülmények között Amadénak szinte minden verse a rokokó színpad főszereplőjéről, a nőről, s központi témájáról, a szerelemről szól? Igen, igaza van Szerb Antalnak, Amadénak szinte csak egyetlen mondanivalója van, az udvarló szerelem s a szerelmi ke- sergés, s ezért az egész költészete is „egyetlen versként marad meg az emlékezetünkben”, de az ő „fő feladata” a magyar költészet, a magyar vers történetében nem is költészeti, hanem egyfajta verse- lési forradalom véghezvitele volt: Balassi Bálint és Szenei Molnár Albert formaújító kezdeményei után az ő dalaival (kb. másfél száz saját és sajátos strófaformájával) szűnik meg nálunk véglegesen a felező tizenkettesek, s az egyéb hosszú, epikus versformák uralma és unalma. 300. (?) születésnapján és halálának 240. évfordulóján is elsősorban erre a formaújító Amadé Lászlóra emlékezünk. Népi rokokó a pozsonyi palotákban A parókás kor nagy színjátékainak, regényeinek a címei: Pamella, Clarissa, Marianne, Manón Laes- caut. S a női nevek azt jelzik, hogy a férfi szereplők itt csak mintegy tanulmányok a női lélek természetrajzához. Megújítják a rokokó költők a pásztorjátékok és pásztorköltészet műfaját is. S természetesen főleg azokat az antik történeteket, lírai helyzeteket írják újra, amelyekben a pásztor Titirusok, Daphniszok és Koridonok a szűz-tudadan pásztorlánykákat szerelemre csábítják- tanítják. De míg a rokokó pásztor- játékokban, eclogákban a csábítók rendszerint az eredeti, antik neveiken szerepelnek és sematizálód- nak, addig az elcsábított pásztorleányok, az Amaryllisek, Chloék és Phyllisek sokszor modern, a rokokó jelenében általánosan használatos nevekkel konkretizálódnak élő személyekké. (Két példa a sok helyett: Friedrich von Hagedorn Coridonja egy bizonyos Elise-t csábít el, Verseghy Ferenc Thirzisének pedig Laura a párja.) Amadé három, egymásra rímelő pásztori énekében (Szép Cziczer- kém..., Gaz Cziczerkém..., Én babácskám, nyílt rózsácskám...) az ostromlott leány neve „Cziczerke”: Szép Cziczerkém,/ Szelíd birkám,/ Engedd gyapjacskádat,/ Emlőcskédbül,/ Tejecskédbül/ Nyomjam sajtocskádat;/ Magam megőrizlek,/ Farkastól megmentlek,/ Öbölembül,/ Kebelemből/ Jászlocskádban résziek.” Kérdés: (Képarchívum ) milyen név ez a „Cziczerke”? Női név-e egyáltalán? Azt mindjárt, a vizsgálódásunk elején leszögezhetjük, hogy az antik pásztor-irodalom nem ismer ilyen női nevet. A másik, ami fel kell tűnjön a néven: az írásmódja. A „ez” a név helyi használatára, magyar környezetre utal. Csakhogy: nemhogy ilyen hangzású magyar női nevet, még hasonló magyar szót sem ismerünk. Vagy mégis?! A népnyelv ismeri a „nőt szerelmeskedve tapogat” jelentésű „cicerói” kifejezést. Erre a konnotációra utalna vajon a „Cziczerke” név? Elképzelhető, bár a magyar nyelvre nemigen jellemzők az igékből ilyen módon (vissza) képzett főnevek. Tovább kell vizsgálódnunk. Köztudott, hogy Amadé szlovákul is beszélt, sőt a (főleg szlovák) irodalomtörténészek egyenesen szlovák versszövegeket is tulajdonítanak neki. A szlovák nyelv ismeri a „csicseriborsó” jelentésű „cícer baranf’ (szó szerint: bárány- vagy kos-csicseriborsó) kifejezést. Vajon nem a „cícer baranf báránya volt-e az említett Amade-pásztorversek indító motívuma? A szlovák „baran” konnotálta a költő számára az antik pásztorokat, a pásztorlányokat csábítgató antik pásztorok visszakapcsoltak a „baranf jelző jelzettjére, a „cícer” főnévre (amely a szlovák nyelvben pozitív töltésű szó, a kedveskedő „csicseri borsó” jelentése mellett például vízcsörge- dezést, csobogást is jelent, hangalakjával pedig a magyar „cicerói” szóra is asszociál), s megszületett a becenévszerű, erotikus töltésű, de közvetve a pásztoréletre is ráutaló „Cziczerke” kifejezés. Bárhogyan is történt, Amadé rokokójának többrendbeli népi kötődése is van: dalaiban a gazdag jelentésbeli konnotációk mellett a szövegzene, sok esetben az ütemrend is népi karakterű. A pozsonyi rokokó palotákban valószínűleg a menüettet is csárdásként táncolták kicsit. Hány éves volt tulajdonképpen a „szegény öreg” gavallér? Azt is Szerb Antal írja le (a má fentebb is idézett Magyar iroda lomtörténetében), hogy a „szegén öreg” Amadé hogyan fogalma még a halálos ágyán is szerelme leveleket. De hány éves volt tkp. „szegény öreg” gavallér, miko meghalt? Irodalomtörténeteink, kézi könyveink, lexikonaink a költ születési évét illetően távolról sin csenek egy véleményen. Szerb An tál szerint a rokokó gavallér szüle tési éve: 1703. Négyesy László sze rint Amadé László 1703. márc. 12 én született. A szlovák irodalom történetek, enciklopédiák csak születési évét adják meg a költő nek, így: 1704. Az Akadémia álta kiadott A magyar irodalom törté nete (1964), a számunkra légin kább mérvadó „spenót” szintéi csak évszámot közöl: 1703. A 1963-as (akadémiai) Magyar Iro dalmi Lexikon már a hónapot é napot is tudni véli: 1704. július 26 Az 1994-es utód (Új magyar iro dalmi lexikon, Akadémia-kiadás fölül írja az elődöt: 1703. július 26 S végül: a Magyar Kulturális Örök ség Minisztériuma f. évben kiadót Nemzeti évfordulóink 2004 c. lis tája 2004. július 26-án javasolj; ünnepelni Amadé László születé sének 300. évfordulóját, lévén - úgymond - a költő 1704. július 26 i születésű. Eszerint a költő 1764. decem bér 22-én, halála napján valami vei több, mint hatvanéves. Mi pe dig most, július 26-án emléke zünk meg születésének 300. év fordulójáról. De jókor emléke zünk-e vajon? Annyi bizonyos, hogy Bősöt (ahol a költő született) csak 1725 tői maradtak fenn anyakönyvek,: talán innen a születésnap körül bizonytalanságok. De amennyi ben ez valóban azt jelenti, hogy í községben korábban nem létezet anyakönyvet vezető parókia (vö Ludovicus Némethy: Series paro chiarum et parochorum Archidio ecesis Strigoniensis, in: Koncso László: A Csallóköz városai és fal vai I., Kalligram, 2001. 137-138 o.), akkor bele kellene nézni a Bőshöz legközelebb eső Várkon} és Felbár (létező) anyakönyveibe is, mert a Bősön született ki: Amadé Lászlót valószínűleg vágj egyik vagy másik helyen anya könyvezték. S ha egyik helyen sincs bejegy zés, akkor a pozsonyi 1703-as, illetve 1704-es anyakönyveket is végij: kellene böngészni. Amadé László, a magyar rokokó kiválósága megérdemelné a zavartalan születésnapot. Sokáig csak sejteni lehetett, hol található a magyar barokk irodalom legnagyobb alakjának nyughelye Háromszáz éve halt meg Gyöngyösi István KOVÁCS ÁGNES Csetnek. Szombaton volt éppen 300 éve, hogy 1704-ben meghalt legnagyobb barokk kori költőnk, Gyöngyösi István. Sírjának helyét megfelelő bizonyítékok hiányában évtizedekig csak sejteni lehetett. Néhány hónapja azonban a csetneki temetőben sikerült kideríteni egy ott lévő barokk síremlékről, hogy legnagyobb valószínűséggel a költő nyugvóhelyét jelöli. Gyöngyösi István költő, ügyvéd és Gömör megye alispánja Csetneken élte le életének nagy részét. „Utolsó levelét innen keltezte. A Csetneken megtalált síremlék, amely stílusában is megfelel a kornak, legnagyobb valószínűséggel Gyöngyösi Istvánnak a sírja” - mondta Szászi Zoltán költő, aki a Szlovákiai Magyar írók Társaságának a felkérésére kutatta a síremlékkel kapcsolatos adatokat. Az évforduló kapcsán a csetneki önkormányzat megemlékezést tartott a helyi temetőben. Beszédet mondott Jankovics József, a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság elnöke: „Gyöngyösi emléket akart állítani az Andrássyaknak, Wesselényi Ferencnek és Széchy Máriának, de önmagának állított emléket. Olyan emléket, amely 300 év múltán is áll. A szelleme itt él közöttünk. Arra kérem a csetnekieket, hogy legyen ez a július végi nap mindig az emlékezés ideje Gyöngyösi Istvánra.” Csehy Zoltán a Szlovákiai Magyar írók Társaságának nevében, valamint a pozsonyi magyar tanszék részéről helyezte el koszorúját. Csehy felhívta a figyelmet arra, hogy Gyöngyösi reneszánszát éljük: „Gyöngyösi munkái ma, a posztmodern irodalom korában közelebb állna! hozzánk, mintsem a romantika Gyöngyösi képe, amely a korrekció szellemében fogant.” Koszorút helyezett el továbbá Varga Katalin, a Petőfi Irodalmi Múzeum képviseletében és Katarina Zajacová polgármesterasszony Csetnek önkormányzata nevében. Ősszel az író- szövetség a községháza falára egy márványtáblát készül elhelyezni, amelyet latin, magyar, szlovák és német szöveggel látnak el. A márványtáblát a Csetneken tartandó írószövetségi kongresszus alkalmából avatják fel.