Új Szó, 2004. július (57. évfolyam, 151-176. szám)
2004-07-23 / 169. szám, csütörtök
6 Külföld ÚJ SZÓ 2004. JÚLIUS 23. RÖVIDEN Izrael bírálata az EU-nak Jeruzsálem. Az izraeli külügyminisztériumba kérették tegnap az EU-nagyköve- teket, kifogásolva, hogy az unió támogatta a ciszjordá- niai biztonsági fal lebontását sürgető ENSZ-határozatot. Az EU szavazata Izrael szerint kétségeket ébreszt azzal kapcsolatban, hogy az unió képes építőleg hozzájárulni a békefolyamat előrehaladásához. A közlemény megállapítja: a határozat uniós támogatása bátorítja a palesztin terrorizmust. Az ENSZ- közgyűlés 150 igenlő szavazattal fogadta el keddi határozatát, 6 nemleges szavazat ellenében és 10 tartózkodás mellett. Az EU mind a 25 tagállamának képviselői igennel voksoltak. (MTI) Natase elnök is szeretne lenni Washington. Az Egyesült Államok és Románia stratégiai partnerségének megerősítéséről, a terrorellenes nemzetközi hadjáratról, a romániai reformokról és befektetési lehetőségekről, valamint az idei választásokról tárgyalt George Bush amerikai elnök Adrian Nastaseval szerdán Washingtonban. A román kormányfő közölte: „Ötcsillagos helyet ajánlottam Bush elnök úrnak haditámaszpont céljára. Meg fogunk állapodni.” A közelgő román elnök- választásról Nastase elmondta: kész indulni a választáson, ha pártja őt jelöli. Bush saját novemberi újraválasztásának esélyéről és Nastase önbizalmáról kijelentette: „Nyerni fogok, és a miniszter- elnök úr is azt mondta, hogy nyerni fog.” (MTI) Nastase több amerikai gazdasági vezetővel is találkozott (Képarchívum) Hetvenen halott egy balesetben Isztambul. Hetven ember vesztette életét tegnap Törökországban az Ankarából Isztambulba tartó gyorsvonat kisiklásakor. A vonat négy kocsija ismeretlen okból siklott ki Pamukova város közelében, Sakarya tartományban. Kórházi források előzőleg harminc halottról tettek említést, az egyik török magán hírtévé pedig azt jelentette, hogy elérheti a negyvenet a halálos áldozatok száma. Sok a sebesült is. Egy szemtanú szerint a katasztrófa helyszíne egy mészárszékre emlékeztet. A sebesültek ellátásában katonák is segédkeztek. (MTI) A szeptember 11. bizottság a hírszerzés átalakítását javasolja - név szerint nem marasztalják el sem Clintont, sem Busht Nem értették meg a fenyegetés súlyát Washington. Az országos hírszerzési igazgató tisztségének és egy országos terrorizmusellenes központnak a létrehozását javasolta tegnap kiadott végső jelentésében a 2001. szeptember 11-i merényletek hátterét vizsgáló amerikai bizottság. ÖSSZEFOGLALÓ A jelentés rámutat az amerikai kormányzatnak a terrorizmus elleni küzdelemben elszenvedett politikai és irányításbeli kudarcaira. A legnagyobb hiba a képzelet hiánya volt. „Nem hisszük, hogy vezetőink megértették a fenyegetés súlyát’ - hangzik az erre vonatkozó megállapítás. Az 567 oldalas jelentés szerint „az 1998-2001. között hozott kormányzati intézkedések egyike sem akadályozta meg, még csak nem is lassította le az al-Kaida terrorszervezetet a támadás végrehajtásának folyamatában“. A vizsgálat egyik fő következtetése, hogy meg kell teremteni a bel- és külföldön tevékenykedő tucatnyi hírszerző ügynökség egységét, egy újonnan létrehozandó országos hírszerző központ és egy országos hírszerző igazgató révén. Az új igazgatót a törvényhozás erősítené meg hivatalában, és közvetlenül az elnöknek jelentene. A kormányzati hivatalok súlyos mulasztásainak emlegetése mellett a bizottság sem Bili Clinton előző, sem George Bush jelenlegi elnököt nem teszi felelőssé. A jelentés beszámol arról, hogy a terroristák milyen türelmesen és elszántan készültek a merényletekre, kihasználva a légitársaságok és a határőrség biztonsági mulasztásait. Nem tesz felelőssé személy szerint senkit, de konkrétan felsorolja, milyen intézményi hibák tették lehetővé, hogy a merénylők végrehajtsák tettüket. Ezek az intézményi hibák hosszú idő alatt alakultak ki az amerikai kormányzat szervezete, működési módja miatt. Clinton és Bush komolyan vette az al-Kaida terrorszervezet jelentette fenyegetést, de egyikük sem hibáztatható azért, hogy nem akadályozta meg a hosz- szú évek alatt előkészített merényletek végrehajtását. A jelentésben szereplő javaslat szerint a CIA igazgatójától, aki jelenleg névlegesen felügyeli a többi hírszerző ügynökséget is, elvennék e felügyeled jog jelentős részét, és ezután nem közvetlenül, hanem az új országos hírszerzési igazgatón keresztül tartozna beszámolóval a Fehér Háznak. A bizottság annak ellenére, hogy számos olyan hibát felró a belföldi hírszerzésért felelős Szövetségi Nyomozóhivatalnak (FBI), amelyek szintén hozzájárultak a merénylők sikeréhez, nem tesz javaslatot arra, hogy helyette új szervezetet hozzanak létre, viszontjavasolja az FBI alapos átszervezését. Erről a független bizottság két vezetője szerdán a pártok kongresszusi vezetőit és fehér házi tanácsadókat is tájékoztatta. A több mint félezer oldalas dokumentum szerint tíz olyan „műveled alkalom” adódott arra - négy a Bili Clinton vezette kormány hivatali idején, hat pedig a George Bush vezette jelenlegi kormány idején -, hogy megpróbálják kideríteni, mi a feltételezett merénylők terve. A bizottság azonban elismeri: a lehetőségek közül több csak nagyon halvány volt, más esetekben pedig, ha meg is ragadják az alkalmat, utána az események szerencsés sorozatának kellett volna bekövetkeznie a merényletterv kimenetelének megváltoztatására. A bizottság ezenkívül megemlít több olyan alkalmat, amikor az amerikai erők elfoghatták vagy megölhették volna Öszama bin Ladent. (MTI, ú) Leleplező képsorok a CNN hírtelevízióban Washington. Az USA ellen 2001. szeptember 11-én merényleteket elkövető terroristák egy részéről a Washington melletti Dulles repülőtéren készült felvételeket mutatott be szerda este a CNN. A reptéri biztonsági kamerák felvételein látszik, hogy a hatóságok félrevonnak és külön átvizsgálnak négyet azon öt terrorista közül, aki utána gépre szállt, eltérítette azt, és nekivezette a Pentagon épületének. Azért vetették őket további motozás és kézi fémdetektoros ellenőrzés alá, mert a fémkereső kapuk jeleztek náluk. Ezután minden további nélkül engedték őket felszállni a gépre. A képek - ha elmosódottak is - alátámasztják a bizottság egy korábbi jelentését, amely szerint a merénylőket engedték felszállni a gépre. (MTI) Egynapos, súlyos ütközet zajlott le Ramádiban amerikai tengerészgyalogosok és a felkelők között Irak máris keménykedik a szomszédaival Nem hat, hanem hét külföldi gépkocsivezetőt, három indiait, három kenyait és egy egyiptomit ejtettek szerdán túszul Irakban. Elrablóik azzal fenyegetőznek, hogy megölik túszaikat, ha a sofőrök munkaadója, egy kuvaiti vállalat nem vonul ki Irakból. (TASR/EPA-felvétel) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Bagdad/Washington/Kairó. Huszonöt fegyveres támadó meghalt, tizenhét megsebesült Ramádiban az amerikai tengerészgyalogosokkal vívott tűzharcban, további huszonötöt pedig elfogtak az amerikai erők - közölte tegnap az amerikai hadsereg. Tizennégy amerikai katona is megsebesült a szerdai összecsapásban, de egyikük sincs életveszélyes állapotban. A csaknem egy álló napig tartó fegyveres harc azzal kezdődött, hogy az ismeretlen fegyveresek felrobbantottak egy pokolgépet a tengerészgyalogosok egy gépkocsikonvoja mellett, s rögtön a robbanás után kézi lőfegyverekkel és vállról indítható rakétákkal is támadást intéztek az amerikai kato- \ nák ellen. Az így kibontakozó és hosszasan elhúzódó ütközetben harci repülőgépek is támogatták az amerikai tengerészgyalogosokat. Ramádi a túlnyomórészt szunniták lakta el-Anbár tartományban, a nemzetközi koalíció elleni harc gócpontjában fekszik. Irak vásárolhat ezentúl amerikai fegyvert, lőszert és egyéb hadianyagot egy szerdán kiadott elnöki állásfoglalás értelmében, de ilyen irányú igényeit esetről esetre fogják elbírálni. George Bush amerikai elnök szerdán küldött ilyen értelmű feljegyzést a külügyminisztériumnak. Ezzel érvényét vesztette az a fegyvereladási tilalom, amely Szaddám Húszéin korábbi kaki elnök uralmának idején hosszú időn át érvényben volt az arab országgal szemben. A titkosszolgálati információk cseréjét követelte az iraki átmeneti kormány a szomszédos országokkal tartott első tanácskozásán, hogy megakadályozhassák a terroristák beszivárgását és a fegyver- csempészetet. A szerdán kezdődött, külügyminiszteri szintű kairói konferencián Javier Solana, az EU külügyi biztosa kifejezetten jónak nevezte, hogy a biztonsági kérdések egészen nyíltan napirendre kerültek. Bagdad elsősorban Szíriát és Iránt vádolja azzal, hogy nem akadályozzák meg a terroristák beszállingózását Irakba. Mindkét ország hivatalosan csak a polgári személyek életét kioltó merényleteket ítéli el, az USA vezette szövetségesek elleni támadásokat azonban nem. Kisebb vita alakult ki az ülésen, amikor Szíria közös állás- foglalást követelt, amiért Izrael állítólag jelen volt Irakban a Szad- dám-rezsim megdöntése után. Törökország és Irak elutasította az indítványt. Az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult a háborús és emberiességi bűnökkel vádolt Szaddám Húszéin iraki exdiktátor ügyvédcsapata. Emmanuel Ludot, a jogászok egyike elmondta: sérelmezik, hogy a volt iraki elnök amerikai fogva tartói nem biztosítják a védők számára a védencükkel való kapcsolattartás jogát. A csoport most Franciaországot igyekszik jogi eszközökkel arra rábírni, hogy kényszerítse rá Washingtont nemzetközi jogból fakadó kötelezettségének betartására. A genfi egyezmények értelmében a hadifoglyok számára fogva tartóik kötelesek biztosítani a védőkkel való kapcsolattartás lehetőségét. Kínos beismerés Önjelölt ügynökök Kabul. Az amerikai hadsereg tegnap elismerte, egy hónapon át fogva tartott egy afgán állampolgárt, akit terrorellenes „magánháborút” vívó amerikai polgári személyektől vett át tavasszal az ázsiai országban. A három önjelölt „terroristaellenes különleges ügynök” - Jonathan K. Idema és két társa - július elején lepleződött le. A három amerikai négy afgán személlyel együtt magánbörtönt tartott fenn Kabulban, ahol embertelen módon bántak általuk terroristának vélt afgánokkal. Mindannyiukat emberrablással és kínzással vádolják. Az első bírósági tárgyalást szerdán tartották Kabulban az ellenük indult büntetőperben. A három amerikai civil idén májusban szállította a foglyot az amerikai hadsereg Kabultól északra fekvő bagrami légi- támaszpontjára - közölte Kabulban egy amerikai katonai szóvivő. Egy hónap múlva azonban kiderült, hogy az afgán férfi az önjelölt antiterrorista harcosok állításával ellentétben nem körözött személy. „Azt hittük, hogy az őrizetes neve szerepel az általunk keresett terroristák listáján, ezért vettük át” - magyarázta a szóvivő. Hozzátette: a fogoly átadói az amerikai hadsereg egyenruháját viselték. (MTI) Blair két éve meghirdette a beavatkozás doktrínáját humanitárius válságok esetér Brit katonai fellépés Szudánban? MTI-ÖSSZEFOGLALÓ London. Szudáni katonai beavatkozás terveinek felvázolására kérte Tony Blair brit kormányfő a miniszterelnöki hivatalt és a külügyminisztériumot - írta tegnap a The Guardian, amelynek hírét a miniszterelnök „elsietettnek” nevezte. A legnagyobb brit baloldali napilap értesülése szerint Blair már tanácsadóival is áttekintette a közvetlen szudáni brit fegyveres beavatkozás lehetőségét, jóllehet a brit hadsereg jelentős erőit leköti az iraki és több más nemzetközi konfliktus. Tony Blair kormányfő tegnap, szokásos havi nemzetközi sajtóértekezletén azt mondta: Szudánnal kapcsolatban nem zár ki semmüyen lehetőséget, de NagyBritannia még nem tart ott, hogy katonákat küldjön. A The Guardiannek nyüatkozó kormányforrás szerint a miniszter- elnök azt kérte tanácsadóitól, hogy minden olyan lehetséges megoldást vizsgáljanak meg, amellyel életeket lehet menteni, és ezek közül ne zárják ki a fegyveres erők bevetésének lehetőségét sem. A lap emlékeztet: Szudánban, ahol fegyveres müíciák üldözik és irtják a fekete lakosságot, egymillió menekültet fenyeget éhhalál és betegség. Az európai kormányokra, valamint az USA-ra erősödő nyomás nehezedik annak érdekében, hogy akadályozzák meg a ruandaihoz hasonló, egymillió halálos áldozattal járó népirtás megismétlődését. A lap által idézett egyik kormányforrás szerint Ruanda megismétlődésének réme „mindenki számára vérfagyasztó”. Blair már 2001-ben, a kormányzó Munkáspárt éves kongresszusán kijelentette: erkölcsi kötelességének tartja a beavatkozást bármely országban a ruandaihoz hasonló népirtás megakadályozására. A kormányfő két évvel korábban, egy chicagói beszédében nyíltan meghirdette a beavatkozás doktrínáját humanitárius válságok esetére. A lap szerint a vizsgált lehetőségek között szerepel, hogy brit katonák védjék a menekülttáborokat a milíciák támadásaitól, de ez a legkockázatosabb az összes lehetőség közül. Ráadásul a kartúmi kormány hozzájárulását igényelné, ami kétséges. MTI-HIR Moszkva. Megkezdődött egy Oroszországban kilátástalan helyzetbe került, üldözött népcsoport, a meszhet törökök kitelepítése a számukra hivatalosan menedéket biztosító USA-ba. Szerdán csak egy tucat ember indult el az Oroszország déli részén lévő krasznodari területről, de hivatalos felmérés szerint hamarosan ezrek követhetik őket. A dél- nyugat-grúziai Meszhetiáról elnevezett török népcsoportnak ez már a harmadik kényszerű vándorlása. Először 1944 októbere és 1945 januárja között telepítették ki őket Sztálin rendeletére Üzbe- gisztánba, akkor a 96 ezer, otthonából elűzött emberből 15 ezer elpusztult az úton. Nyugalmuk 1989-ig tartott, amikor keresztény vallásuk miatt a szélsőséges muzulmán csoportok zaklatni kezdték őket, s az akkor még létezett Szovjetunió hatóságainak beavatkozása nélkül zajló pogromokban sok tucatot megöltek, több ezret megsebesítettek közülük. Végül Nyikolaj Rizskov akkori miniszterelnök rendeletére átköltöztették őket a dél-oroszor- szági krasznodari területre. A kozák nacionalizmus újjászületésével a törökök helyzete ott is tarthatatlanná vált. Moszkva beleegyezésével tavaly döntés született arról, hogy Amerika menedékjogot biztosít a meszhet törököknek. Áttelepülésük költségeit jótékonysági szervezetek viselik, berendezett lakás, segély, az időseket nyugdíj várja. Otthagyják Oroszországot a meszhet törökök Amerikába mennek