Új Szó, 2004. július (57. évfolyam, 151-176. szám)
2004-07-16 / 163. szám, csütörtök
KERTESZKEDO 2004. július 16., péntek_____________________________________________________________________________________________________T évfolyam 21. szám A babfenésedés általánosan elterjedt, az egész tenyészidőszakban károsító gombás betegség Barna foltok vannak a zöldbabon? (A szerző archívumából) Időszerű kerti tennivalók az elkövetkező hetekben Távolítsuk el a tősarjakat A babfenésedés (Colletotrichum lindemuthianum) általánosan elterjedt gombás betegség. Kártétele esetén a zöldbab eladhatatlanná válik, de a szárazbab termesztést is veszélyezteti. Ha az időjárás kedvez a kórokozónak, kártétele jelentős mértékű lehet. ANDRÁSSY LÁSZLÓ A babfenésedés az egész tenyészidőszakban károsíthat. A sziklevélen apró, barna, szabálytalan alakú bemaródások jelennek meg. Később ezen tünetek megtalálhatóak a száron, leveleken, majd a hüvelyen és a magokon is. A foltok kezdetben aprók, barnák vagy vörösesbarnák, majd fokozatosan megnagyobbodva kerek, ovális esetleg szabálytalan alakúvá válnak. A foltok szegélye kiemelkedik, közepe kivilágosodik és besüpped, bemaródik a növény szövetébe, tehát jellegzetes fenésedést (antraknózist) okoz. Súlyos esetekben a foltok összefolynak, és párducbőrszerű mintázatot alkotnak. A leveleken később megfigyelhető a levélerek részleges vagy teljes bámulása, a száron pedig hosszú, barna csíkok keletkeznek. A fertőzött magok fénytelenek, foltosak, aszottak. A gomba az említett foltokban koní- diumtelepeket (acervuluszokat) képez, és az ezekben keletkező kocsonyás, nyálkás anyagba ágyazott konídiumokkal szaporodik. Az acervuluszokból kiürült ko- nídiumokat rovarok, eső és a szél terjeszti. A kórokozó a fertőzött magvakban, illetve egyéb növényi maradványokban telel át. A fejlődés folyamán a sziklevélről a lomblevélre és a szárra, később a levélre jut. Számára a páradús, hűvös nyár (18-20 C), valamint a sűrű állomány a kedvező. Száraz években nem kell vele számolnunk, viszont ilyenkor az öntözés hajlamosító tényező. A védekezés legfontosabb eleme a megelőzés, azaz csak fertőzéstől mentes, csávázott vetőmagot ültessünk. A betegség ellen 2-3, majd 6-7 lombleveles korban, virágzás előtt és után, valamint a hüvelyfejlődés időszakában szükséges védekezni. Védekezésre a cineb, mankoceb, propi- neb, kaptán vagy folpet hatóanyagú szerek ajánlottak. A szerző agrármérnök ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A szamóca ostorindáit távolítsuk el, ha azokat nem szeretnénk szaporításra felhasználni. A töveket a fejlődő növénykék legyengíthetik, így a követkéző évben kevesebb termésre számíthatunk. Az oltott vagy szemzett gyümölcsfajok tövében a gyökér- és tősarjakat feltétlenül távolítsuk el, mert az alanyból erednek. Rajtuk nem fog értékes gyümölcs fejlődni, és csemetét sem lehet belőlük nevelni. A gyümölcsfák vízhajtásait is távolítsuk el. Kivételt tehetünk abban az esetben, ha a fejlődő hajtásból koronarészt kívánunk nevelni. Ebben az esetben az erőteljes felfelé növekedésnek lekötözéssel vethetünk véget, így abba az irányba nevelhetjük a leendő ágat, amerre szeretnénk. A kötözésnek a hajtás megfásodásá- ig a helyén kell maradnia. A lehullott gyümölcsöket szedjük össze, mert ezekben sok kártevő húzódik meg. Ha a gyümölcsök már beértek, akkor cefrének is felhasználhatjuk. Ha a gyümölcsfákon túl sok termést látunk, amelyek akadályozzák egymás fejlődését, a kevésbé fejlett, vagy rossz helyen növő gyümölcsöket távolítsuk el. így a többi fényhez és tápanyaghoz jut. Ha finom, apró uborkát szeretnénk betakarítani, akkor 2-3 naponként feltéüenül szedjük őket. A zöldbab szálkásodó fajtáit minél gyakrabban szedjük. Sokan csak a sárga hüvelyeket kedvelik, pedig a zöldhüvelyű több ásványi anyagot és vitamint tartalmaz, ezen kívül kevésbé szálkásodik. Zöldségnövényeink közül a paprika talán a legigényesebb. Rendszeresen gondoskodjunk az öntözéséről és a fejtrágyázásáról. A karfiol rózsáira törjük rá a leveleket, hogy ne élje a nap, és ne bámuljon meg tőle. Hasonló tüneteket okozhat a borhiány is. Vethetünk, ill. palántázhatunk még rövidebb tenyészidejű karfiolt, káposztaféléket, sárgarépát, céklát, csemegekukoricát, zöldbabot, u- borkát, kaprot. Öntözött kertekben adhatunk még nitrogén műtrágyát a krumplinak, kukoricának. (Kert) Mivel permetezzünk a kártevők és kórokozók ellen? Most ajánlatos az alma termésfoltossága elleni védekezés megkezdése, főleg a piros termésű fajtáknál Tanácsok az almatermésűek aktuális nyári növényvédelméről CSERES ZOLTÁN Ahhoz, hogy tetszetős gyümölcsöt szüreteljünk, és megalapozzuk a jövő évi almatermést, feltétlenül el kell végezni az alábbi növényvédelmi munkákat. Július második hetében megkezdődött az almamoly lepkék második generációjának a rajzása. Egy-két napi érési táplálkozás után megkezdik a párzást és a tojásrakást. Egyetlen nősténylepke 10-12 napos élettartama alatt 50-250 tojást tojik egyesével. Elsősorban a gyümölcsökre, de elvétve a levelekre és a fiatal hajtásokra is. A tojásrakás szinte kizárólag az alkonyati órákban, meleg és szélcsendes időben történik, 15 fok alatt azonban szünetel. A kis lárva viszonylag hosszú ideig a gyümölcs felületén vagy a leveleken, hajtásokon vándorol alkalmas helyet keresve a befurakodásra, ilyenkor a legsebezhetőbb. Gyümölcsben a lárva 20-25 napig fejlődik. Ez alatt több almát is károsít. A feromon csapdákba befogott egyedszámok alapján a védekezés idejét július utolsó dekádjára időzítsük. A tojásrakástól a lárvakelésig ún. kitinszintézist gátló környezetkímélő permetszereket használjunk: Dimilin 48 SC (0,03%), Match 050 (0,04%), No- molt 15 SC (0,1%), Rimon 10 EC (0,05%). Ezek a készítmények 10-14 napig tartják hatásukat, ugyanakkor a kártevő rezisztensé vált a kitingátlókkal szemben. A legjobb eredményt a kettős blokkoló hatású Rimon 10 EC-vel lehet elérni. A lárvakelés idején a következő permetszereket ajánljuk: Ac- telic 50 EC (0,15%), Basudin 600 EW (0,1%), Diazol 60 EC (0,1%), Dursban 480 EC (0,2%), Calypso 480 EC (0,02%), Cyper 10 EM (0,01%), Komplet (0,06%), Metánom 48 EM (0,2%), Nurelle D (0,06%), Reldan 40 EC (0,125%), Ultracid 40WP (0,075-0,1%), Tals- tar 10 EC (0,02%), Pyrinex 24 ME (0,4%), Zolone EC (0,2%), Vaztak 10 EC (0,02%) + tapadószer, pl. Agrovital (0,03%). A kaliforniai pajzstetű szívása után a gyümölcsön piros „lázfoltok” maradnak. Az így károsított alma a legtöbbször csak ipari célokra használható fel. A július harmadik dekádjában végzett permetezésekkel e veszélyes kártevőket leszoríthatjuk a károsítási szint alá. Az almásokban már június végétől erős atkafertőzést észleltünk. Ellenük a következő atkaölő szerekkel védekezzünk: Apollo 50 SC (0,04%), Nissorun 10 WP (0,07%), Omite 30 W (0,2%), Ortus (0,125%), Sanmite 20 WP (0,75%). A gyümölcs szedése, fogyasztása csak a várakozási idő leteltével kezdhető meg. Akadályozzuk a meg lisztharmat másodlagos fertőzéseit a lombozaton. A hatásokon képződő rügyek könnyen fertőződhetnek. Ellene használjunk: Karathane LC (0,075%), Kumulus WG (0,6%), Sulika (0,5%), Thiovit (0,6%). A készítményeknek jó atkagyérítő hatásuk is van. Mivel a hajtások erős növekedési időszaka július közepével lezárul, így kedvezőbb és olcsóbb a kontakt hatású permetszereket használata. Ha az almafa varasodás elleni védekezésre az Euparen Multi (0,2%), Folpan 80 WDG (0,3%), Merpan 80 WDG (0,2%) gombaölő szereket használjuk, akkor a tárolást és az alma jobb színeződését is elősegítjük. A rovarölő szereket kombinálhatjuk gombaölő szerekkel. Nagyon időszerű az alma termésfoltossága elleni védekezés megkezdése, főleg a piros termésű fajtáknál mint a Jonathan, Idared, Jonagold stb. Fontos a mésztartalmú levéltrágyák rendszeres használata 10-14 napos időközökben. Nálunk kapható például a Florasin Calcium, Vuxal Kalcium és a Lamag Ca stb. Az utóbbi magas magnézium tartalmának köszönhetően serkenti a fotoszintézist, a lúgos kémhatása pedig meggátolja a gombafonalak fejlődését, ezáltal csökkenhető a gombaölő szerek használata. Bár a gyümölcsfák már kevésbé érzékenyek a növényvédő szerek okozta perzselésekre, a nyáron csak a késő esti órákban permetezzünk. A korai érésű fajtáknál szigorúan tartsuk be a permetszer csomagolásán feltüntetett egészségügyi és várakozási időt. A szerző a Központi Mező- gazdasági Ellenőrzési és Növényvédelmi Intézet (ÚKSUP- OOR) komáromi részlegének a munkatársa Akadályozzuk meg a íisztharmat másodlagos fertőzését a lombozaton Nyáron a perzselés miatt ajánlatos az esti órákban permetezni PIACI ÁRSÉTA sárgarépa Pozsony július 14-én 9-10 Sk/csomó Komárom július 14-én 8 Sk/csomó Rimaszombat július 14-én 20 Sk/csomó Zseliz július 14-én 10 Sk/csomó Losonc július 15-én 10-11 Sk/csomó Szepsi július 14-én 10 Sk/csomó Kassa július 14-én 6-12 Sk/csomó petrezselyem 10 Sk/csomó 10-12 Sk/csomó 20 Sk/csomó 10 Sk/csomó 12-14 Sk/csomó X 6-12 Sk/csomó új burgonya 8-10 Sk/kg 10-14 Sk/kg 10 Sk/kg 12 Sk/kg 9-14 Sk/kg 9 Sk/kg 8-12 Sk/kg tojás 3,40-3,90 Sk/db 2,50-3,20 Sk/db 2,80 Sk/db 3 Sk/db 2,40 Sk/db X X málna 80 Sk/kg X X X 20-30 Sk/7 dl X X karalábé 8 Sk/db 4-6 Sk/db 15 Sk/db 3-5 Sk/db 10 Sk/db X 6-10 Sk/db paprika 22-40 Sk/kg 25-30 Sk/kg 35-45 Sk/kg 20-40 Sk/kg 15-35 Sk/kg 39 Sk/kg 30 Sk/kg paradicsom 21-29 Sk/kg 15-18 Sk/kg 30 Sk/kg 20-28 Sk/kg 25-35 Sk/kg 24 Sk/kg 20-25 Sk/kg vöröshagyma 12 Sk/kg 12 Sk/kg 18 Sk/kg 6 Sk/csomó 11-12 Sk/kg 6 Sk/csomó 15 Sk/kg fokhagyma 60-80 Sk/kg 2-6 Sk/db 55 Sk/kg X 60 Sk/kg X 5 Sk/db karfiol 25-30 Sk/kg X X X 10-25 Sk/fej X 5-25 Sk/fej uborka 14-15 Sk/kg 14 Sk/kg 15 Sk/kg 8-15 Sk/kg 12-18 Sk/kg 20 Sk/kg 20-25 Sk/kg ribizli. X 35-40 Sk/kg X X 15-20Sk/7 dl X X meggy 30-40 Sk/kg 25-30 Sk/kg 50 Sk/kg X 25 Sk/kg xg X barack 24-36 Sk/kg 35-40 Sk/kg 40 Sk/kg X 35-40 Sk/kg X 40 Sk/kg
