Új Szó, 2004. július (57. évfolyam, 151-176. szám)

2004-07-09 / 157. szám, csütörtök

6 Külföld ÚJ SZÓ 2004. JÚLIUS 9. RÖVIDEN Berlusconi fenyegetése Róma. Kilátásba helyezte kormánya lemondását és a parlamenti választások előre­hozását Silvio Berlusconi o- lasz miniszterelnök arra az esetre, ha a jobboldali koalí­ció elvesztené parlamenti többségét. A keresztényde­mokrata párt ugyanis a koalí­cióból való kiválással fenye­getőzik, ha a kormányfő hosz- szabb időre akarja átvenni a gazdasági miniszteri tárca ve­zetését és nem nevezi ki ha­marosan a lemondott Giulio Tremonti utódát. Közben - lapértesülések szerint - pénz­ügyi visszaélések miatt vizs­gálatot indított a milánói ügyészség Marina és Pier- silvio Berlusconi, a miniszter- elnök gyermekei ellen. (MTI) Egyeztetés Észak-Koreáról Peking. Észak-Korea nukle­áris programjának leszerelése áll Condoleezza Rice amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó kínai tárgyalásainak homlok­terében. A politikus asszony tegnap érkezett Pekingbe, elő­zőleg Tokióban folytatott megbeszélést hasonló téma­körben. Rice még érkezése előtt azt hangoztatta, hogy Amerikának erősítenie kell együttműködését Kínával szá­mos kérdésben. Az USA, Ja­pán, Kína, a két Korea és Oroszország Vesz részt azokon a tárgyalásokon, amelyek cél­ja megoldani az észak-koreai atomprogram kapcsán kirob­bant válságot. Kína a maga ré­széről felszólította Washing­tont, tegye rugalmasabbá ed­digi álláspontját, amelynek ér­telmében addig nem hajlandó gazdasági segítséget nyújtani Phenjannak, amíg az nem sze­reli le teljesen nukleáris ké­pességeit, ami több lenne atomprogramjának egyszerű befagyasztásánál. (MTI) Rice asszonyt ma fogadja Hu Csin-tao kínai államfő (Reuters) Börtön helyett pszichiátria Stockholm. Életfogytigla­ni börtönbüntetés helyett pszichiátriai intézetben való kezelésre ítélte tegnap a stockholmi fellebbviteli bíró­ság Anna Lindh svéd külügy­miniszter gyilkosát. A bíró­ság elismerte, hogy Mijailo Mijailovic bűnös a külügymi­niszter 2003. szeptember 10- i meggyilkolásában, de a tá­madás időpontjában zavart elmeállapotban volt, mivel „komoly pszichiátriai trau­mában szenvedő személyi­ség”. (MTI) Tizenkét európai államfő is részt vesz a kedden elhunyt Thomas Klestil holnapi temetésén Beiktatták Heinz Fischert ÖSSZEFOGLALÓ Bécs. Beiktatták tisztségébe tegnap Heinz Fischer új osztrák ál­lamfőt, akit áprilisban választot­tak köztársasági elnökké. Ezután az osztrák parlament két háza együttes ülésen emlékezett meg Thomas Klestil elnökről, aki két nappal elnöki megbízatásának le­járta előtt, kedden hunyt el Bécs- ben. A tragikus esemény miatt a minimálisra csökkentették az új köztársasági elnök hivatalba lépé­sével kapcsolatos ünnepségek pro­tokolláris külsőségeit. Az új osztrák államelnök 1938. október 9-én Grazban született. Szociáldemokrata meggyőződésű édesapja az 50-es évek közepén a kereskedelmi minisztérium állam­titkáraként tagja volt a kormány­nak. Fischer jogot végzett, majd a szociáldemokrata párt parlamenti frakciójánál dolgozott jogászként, később a frakció titkára, majd ügy­vezetője lett. A politikus 1983 és 1987 között tudományos és kuta­tási miniszter volt, 1980 és 1990 között pedig a szociáldemokraták parlamenti frakciójának a vezető­je. Fischert 1990-ben választották meg az osztrák parlament elnöké­vé, majd a szociáldemokraták vá­lasztási vereségét követően, 2002- ben a parlament alelnöke lett. A politikus 25 évig töltötte be pártjá­ban az elnökhelyettesi tisztséget, 1992 óta az Európai Szocialisták Pártjának elnökhelyettese volt. Ál­lamfővé választása óta már lemon­dott minden párttisztségéről. Fischer Ausztria II. világháború utáni történelmének a nyolcadik köztársasági elnöke. Az áprilisban tartott közvetlen elnökválasztáson a szavazatok 52,4 százalékának elnyerésével győzött, ellenfele, Benita Ferrero-Waldner néppárti külügyminiszter 47,6 százalékos támogatottságot ért el. Fischer már bejelentette, hogy államfő­ként először Magyarországra uta­zik a jövő kedden, ahová elkíséri Benita Ferrero-Waldner külügy­miniszter. Thomas Klestil holnapi temeté­sén számos külföldi vendég vesz részt, köztük Ivan Gasparovic szlo­vák államfő. (MTI, TASR) Fenyegetés Rómának Bin Laden üzenete Róma. Oszama bin Laden, az al- Kaida vezetője olasz nyelvű üzenet­ben fenyegette meg Olaszországot. „Berlusconi kormányfő jelenlegi politikája gyűlöletet vált ki az igaz- hitűekben, ezért Olaszország földrajzi elhelyezkedésével együtt ez is hozzájárul ahhoz, hogy or­száguk lesz a következő célpont” - áll az egyik arab internetes honla­pon elhelyezett fenyegető üzenet­ben, amelyet a Tg5 olasz tévé is­mertetett. A bin Ladennek tulaj­donított üzenet az első olasz nyel­vű fenyegetés, amelyet az al-Kai- da Róma ellen intézett. Az interne­tes oldalon lévő szöveg tört olasz- sággal, sok helyesírási hibával író­dott és arab nyelvű fordítással együtt található. Ugyanakkor megbékélést ajánl „mindazoknak az országoknak, amelyek hajlan­dók elhagyni Irakot”. A fenyegeté­sek következtében megerősítették több római, velencei, firenzei és más városokban található műem­lék, a Vatikán és a katonai létesít­mények védelmét. (MTI) Súlyos harcok Szamarrában - nem mernek Bagdadba utazni Szaddám védői Vita a dúsított uránról Bagdad/Szamarra/Ammán. Halállal fenyegette meg a Szaddám Húszéin védelmé­vel megbízott nemzetközi jogászkollektíva tagjait egy szélsőséges csoport. Mint­egy 400 irakit öltek meg és több mint 1600-ra tehető a sebesültek száma Ijád Allávi átmeneti kormányának jú­nius elsejei megalakulása óta. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Az iraki egészségügyi tárca teg­napi adatai szerint 388-an vesztet­ték életüket és 1680-an sebesültek meg merényletekben, katonai akci­ókban és fegyveres összecsapások­ban. Ezen belül a június 28-i hata­lomátadás óta, vagyis tíz nap alatt 120 iraki halt meg és 354-en szen­vedtek sebesüléseket. Allávit a szerdán aláírt új nemzetbiztonsági törvény rendkívüli hatalommal ru­házta fel, hogy megfékezhesse a to­vábbra is mindennapos erőszakot Irakban. Tegnap is több helyütt harcoltak, a felkelők aknavetőkkel támadták az amerikai csapatok és az iraki erők szamarrai főhadiszál­lását, megölve négy amerikai kato­nát és két iraki nemzeti gárdistát. Egy ötödik amerikai katona eltűnt, 20 megsebesült, és a főhadiszállás épülete összedőlt. A harcban részt vettek az amerikai légierő gépei is. A nap folyamán a településen több összecsapás volt a felkelők és a biz­tonsági erők között, négy iraki meghalt és 20-an megsebesültek. Lefejezéssel fenyegette meg teg­nap a Szaddám Húszéin volt iraki elnök védelmével megbízott nem­zetközi jogászkollektíva tagjait egy szélsőséges iszlámista csoport. A magát Szaif al-Allahnak (Isten kardja) nevező, eddig ismeretien csoport videofelvételt küldött a brit hírügynökségnek. Az üzenet arra figyelmeztetett, hogy minden iraki, arab vagy külföldi ügyvéd, aki a „gyáva bűnöző Szaddám” jogi vé­delmét szándékozza ellátni, ve­szélynek teszi ki magát: „elvágjuk a nyakatokat, mielőtt ideértek”. A jo­gászcsoport a jordániai Ammán- ban bejelentette, a fenyegetések miatt mindaddig nem utaznak Bagdadba, míg az iraki hivatalos szervektől nem kapnak biztosíté­kot személyes védelmükre. Az ENSZ illetékes szervezetének engedélye nélkül szállított el Irak­ból csaknem két tonna enyhén dú­sított uránt és radioaktív anyagokat az USA - mondta tegnap a Nemzet­közi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) képviselője. Washington csak az anyagok eltávolítására vo­natkozó szándékáról értesítette az ügynökséget, engedélyért azonban nem folyamodott. Az USA állítja: a radioaktív anyagok lefoglalását és eltávolítását az BT határozataival összhangban hajtották végre és előre tájékoztatták a NAÜ-t is. ENSZ-körökben most mégis aggá­lyok fogalmazódtak meg az ameri­kai eljárásjogszerűsége miatt, mert az al-Tuvaita központban tárolt nukleáris anyagok Irakot illetik és a NAÜ ellenőrzése alatt állnak. Összeül az iraki nemzeti konferencia Még júliusban összeül az iraki nemzeti konferencia, amelyen meg­választják az átmeneti iraki kormány fölött felügyeletet gyakorló iraki nemzeti tanács tagjait. Fuad Maszúm, a konferencia összehívásával megbízott testület vezetője elmondta, hogy az értekezleten a tervek szerint 1000 fő vesz majd részt. 548 személy választás útján kerülhet be a résztvevők közé, a fennmaradó 452 helyet a civilek és a politikai pártok jelöltjei, valamint a hatalomátadás nyomán feloszlatott kor­mányzótanács 20 volt tagja foglalhatja el. A helyek 25 százalékát a nőknek tartják fenn. Az ideiglenes nemzeti tanács megvétózhatja majd a kormány rendeletéit. Joga lesz jóváhagyni vagy elvetni az ide­iglenes kormány által előteijesztendő 2005-ös költségvetést is. (MTI) Újfent többséget szerzett a cseh képviselőházban a balközép kormánykoalíció Gross kormányalakítási esélyei KOKES JÁNOS Prága. Lemondott tegnap man­dátumáról Marian Bielesz liberá­lis képviselő, aki korábban el­hagyta a kormánykoalíciót. Miu­tán helyét egy olyan politikus fog­lalja el, aki híve az eddigi koalíció­nak, a kormányalakítással megbí­zott Stanislav Grossnak megnőtt az esélye arra, hogy csekély, de biztos parlamenti többséget tud­jon maga mögött. A házszabály értelmében Bielesz utódját volt pártja, a Szabadság Unió-Demokratikus Unió jelöli ki, amelynek színeiben a képviselői mandátumot megszerezte. A libe­rálisok már korábban bejelentet­ték, hogy Bielesz utóda a képvise­lőházban Zdének Koristka lesz. Ő azt mondta, híve az eddigi kor­mánykoalíciónak, és támogatni fogja a Gross szociáldemokrata pártelnök által felállítandó kor­mányt. Az eddigi cseh balközép kormánykoalíció három pártjának így együttesen ismét 101 mandátu­ma lesz a 200 tagú képviselőház­ban. A koalíciót alkotó Cseh Szoci­áldemokrata Párt 70, a Keresztény- demokrata Unió - Csehszlovák Néppárt 21, míg a Szabadság Unió- Demokratikus Unió 10 man­dátummal rendelkezik. Gross jelez­te: az új kormányt az eddigi koalíci­óra kívánja alapozni, de egyben szeretné elérni, hogy az ellenzék szerepe is nőjön, s javuljon a kor­mányoldal és az ellenzék együtt­működése. A 34 éves szociálde­mokrata vezető tegnap délután Miroslav Grebenícekkel, a kommu­nisták elnökével kezdett tárgyalá­sokat a kormányalakításról. Sok palesztin halt meg a Gázai övezetben Útiterv és atomfegyver MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Gáza/Jeruzsálem. Izraeli ka­tonák legkevesebb nyolc, más for­rások szerint több mint tíz palesz­tint öltek meg tűzharcban tegnap­ra virradóra a Gázai övezet északi részén. A heves összecsapásban tíz palesztin és három izraeli meg­sebesült. A hajnali tűzpárbaj Bét- Hanún térségében tört ki, ahol iz­raeli páncélosok tíz napja kutat­nak palesztin fegyveresek után, akik Kasszám-rakétával megölték Szderót izraeli település két lako­sát, egy 49 éves férfit és egy há­roméves gyermeket. Ciszjordánia északi részén, ugyancsak tegnap hajnalban izra­eli katonák több tucat terepjáró­val behatoltak három városba, la­kóházakat zártak körül és házku­tatásokat tartottak. Dzsenínben is összecsapások törtek ki, amikor mintegy harminc terepjáró a vá­rosközpont felé haladt, ahol több házat körülvettek. A városköz­pontból nagy erejű robbanások hallatszottak, az óvárosból tűz­harcról érkeztek jelentések. Kal- küíjában a Hamász radikális pa­lesztin mozgalom egyik tagjának házát vették körül. Nábluszban az izraeli katonák a város bejáratá­nál zártak körül több házat, míg a szomszédos Beit Furik faluban több házat átkutattak. Izrael készen áll a tárgyalások­ra a közel-keleti atomfegyver­mentes övezet létrehozásáról. Ezt tegnap jelentette be Mohamed el- Baradei. A Nemzetközi Atomener­gia-ügynökség (NAÜ) izraeli láto­gatáson tartózkodó főigazgatója előzőleg Ariel Saronnal tárgyalt. „A miniszterelnök úr megerősítet­te nekem, hogy az izraeli politika továbbra is a közel-keleti békével összefüggésben kezeli ezt a kér­dést, Izrael várakozással néz a kö­zel-keleti atomfegyvermentes ö- vezet kialakítására” - közölte Ba- radei hozzátéve, hogy Sáron ösz- szekapcsolta a fegyverkorlátozási tárgyalásokban való izraeli rész­vételt az útiterv nevű nemzetközi béketerv megvalósításával. Izrael semmilyen adatot nem hajlandó közölni saját atomfegyvereiről - létüket sem elismerni, sem tagad­ni nem hajlandó -, szakértők vi­szont 100 és 200 közé teszik nuk­leáris robbanófejeinek a számát. Izrael nem részese az atomso- rompó-szerződésnek, és nem te­szi lehetővé a NAÜ ellenőrei szá­mára, hogy látogatásokat tegye­nek az országban. Izrael azzal in­dokolja politikáját, hogy a kis te­rületű ország csak az atomfegy­ver meglétével kapcsolatos bi­zonytalansággal rettentheti el a szomszédos arab államokat a tá­madásától. A zsidó állam ugyan­akkor folyamatosan felveti Irán kétes atomprogramját. Törvényt akarnak a kisebbségek jogairól Aláírásgyűjtés Kárpátalján MTI-HÍR Budapest. A kárpátaljai ma­gyar társadalmi szervezetek alá­írásgyűjtési akciót indítottak a nemzetiségi jogok biztosítása és kiteljesítése érdekében - erről Gajdos István, az UMDSZ elnöke beszélt tegnap Budapesten. Gaj­dos elmondta: szükség van egy új, az ukrajnai nemzetiségi kisebbsé­gekről szóló törvény megalkotá­sára, mert az 1992-es törvény csak konstatálja a problémákat, de nem határozza meg a szüksé­ges lépéseket. Elmondta: Huszt ukrán, jobboldali polgármestere, Mihajlo Dzsanda a kárpátaljai megyei fellebbviteli bíróságnál azzal az ürüggyel indított újabb támadást a huszti magyar iskola bezárása érdekében, hogy az épü­let tisztasága nem felel meg a kí­vánalmaknak. Bálint-Pataki József, a HTMH elnöke elmondta, a Máért szep­temberi ülésén várhatóan megvi­tatják a kettős állampolgárság kérdését is. Örömét fejezte ki an­nak kapcsán, hogy az idei évre si­került biztosítani a határon túli magyar sajtó számára a hírszol­gáltatást. Az Illyés Közalapítvány és a pénzügyminisztérium ked­den állapodott meg a határon túli magyar lapok hírellátását biztosí­tó MTI-szolgáltatás további finan­szírozásáról. A szokásosnál jóval szerényebb külsőségek között iktatták be az új osztrák elnököt, akinek első külföldi útja Budapestre vezet (TASR/AP-felvé tel)

Next

/
Oldalképek
Tartalom