Új Szó, 2004. június (57. évfolyam, 125-150. szám)

2004-06-30 / 150. szám, szerda

6 Külföld ÚJ SZÓ 2004. JÚNIUS 30. RÖVIDEN Bírósághoz fordulhatnak Washington. Az USA legfel­sőbb bírósága úgy döntött, hogy a terrorizmus gyanújával a guantánamói haditengeré­szeti bázison őrzött külföldiek amerikai bíróságokon megtá­madhatják fogva tartásuk tör­vényességét. A kilenctagú tes­tület 6:3 arányban meghozott döntése George Bush amerikai elnök vereségét jelenti abban a vitában, hogy milyen jogosít­ványok illetik meg a végrehaj­tó hatalmat a terrorizmus elle­ni harcban. A bírák nem fog­laltak állást a Kuba szigetén lévő támaszponton őrzött kül­földi foglyok bűnösségének vagy ártatlanságának kérdé­seiben. Guantánamón mint­egy 600 ellenséges harcosnak minősített külföldit tartanak fogva, jelentős részüket már több mint két éve. (MTI) Milan Babies 13 évet kapott Hága. Tizenhárom évi sza­badságvesztésre ítélte tegnap a hágai törvényszék Milan Babies egykori horvátországi szerb vezetőt az emberiesség ellen elkövetett bűneiért. A testület két esztendővel meg­toldotta a vád által indítvá­nyozott büntetés időtarta­mát. Babies a kilencvenes évek első felében a magát ön­hatalmúlag függetlenné nyil­vánító Krajinai Szerb Köztá­raság elnöke volt. Részt vett abban az etnikai tisztogatás­ban, amelynek a célja horvá- tok és más nem szerb nemze­tiségek elűzése volt Horvát­ország területének körülbelül egyharmadáról. Babies egy időben szoros szövetségese volt Szlobodan Miosevics szerb államfőnek. (MTI) Szűk liberális győzelem Ottawa. Megnyerte az elő­rehozott parlamenti választást a kormányon lévő Kanadai Li­berális Párt (LPC), de nem szerzett többséget a törvény- hozásban. Ha a tegnapi előre­jelzések pontosnak bizonyul­nak, huszonöt év óta először olyan kisebbségi kormányt kénytelenek alakítani a Paul Martin miniszterelnök vezette liberálisok, amely rákénysze­rül a baloldali Új Demokrata Párt parlamenti támogatásá­ra. Politikai elemzők szerint ennek a helyzetnek az lesz a következménye, hogy egy éven belül ismét törvényhozá­si választásokat kell tartam Kanadában. Komoly figyel­meztetés ez a kabinetnek, hi­szen a liberálisoknak eddig meggyőző parlamenti többsé­gük volt. (m, t) Paul Martin a sovány győ­zelemnek is örül: marad­hat a helyén (Reuters) Három törököt szabadon engedtek - már ma iraki vizsgálóbíró elé állítják Szaddám Húszéin megbuktatott elnököt Amerikai katona kivégzése - a Pentagon egyelőre hallgat A 20 éves Keith M. Maupin az al-Dzsazíraához eljuttatott kazet­tán, valamint egy iskolai tablóképen (TASR/AP-f elvételek) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Bagdad/Washington. Az ame­rikai hadsereg illetékesei tegnap délutánig nem erősítették meg, hogy valóban az Irakban elrabolt amerikai katonát végezték-e ki fogva tartói. Az al-Dzsazíra katari székhelyű arab műholdas televí­zió tegnap reggel közölte, hogy kivégezték a 20 éves Keith M. Maupin amerikai katonát, akit április 9-én ejtettek fogságba ira­ki zendülők egy rajtaütés során Bagdadtól nyugatra. A televízió videofelvételt kapott a kivégzés­ről. Ennek csak azt a részletét ad­ták adásba, ahol egy földön ülő, bekötött szemű férfi látható. A felvétel további részén hátulról látható egy megásott sír előtt tér­delő ember, akit közvetlen közel­ről halántékon lőnek. Az ameri­kai hadsereg főparancsnokságá­nak illetékesei egyelőre csak any- nyit közöltek, hogy tanulmányoz­zák a felvételt, a 20 éves katonát egyelőre továbbra is eltűntként tartják számon. A szülőket és a családtagokat ugyanakkor hiva­talosan értesítették arról, hogy a sajtóhoz került egy videofelvétel, amely állítólag Maupin kivégzé­sét mutatja be. Különböző iraki csoportok je­lentkeztek az elmúlt napokban azzal a fenyegetéssel, hogy ha­marosan kivégzik - lefejezik - Irakban elfogott külföldi túszai­kat, ha nem teljesítik követelései­ket. Mostanáig egy amerikai ten­gerészgyalogos és négy Irakban dolgozó külföldi - egy pakisztáni és három török állampolgár - megölésével fenyegetőztek az emberrablók. Szabadon engedte egy hete el­rabolt, lefejezéssel fenyegetett 3 török túszát az al-Kaida terror­szervezethez köthető iraki cso­port. Ezt is tegnap jelentette az al- Dzsazíra. A tévéállomáshoz eljut­tatott videofelvételen egy álarcos férfi a Dzsamáa at-Tauhíd val- Dzsihád nevében közölte, hogy „a törökországi muzulmánok kedvé­ért, valamint a George Bush ame­rikai elnök törökországi látogatá­sa elleni tiltakozások méltánylá­saként” elengedik török foglyai­kat. A török kormány megerősí­tette a túszszabadulásról szóló be­jelentést. Már ma iraki vizsgálóbíró elé állítják Szaddám Húszéin meg­buktatott iraki elnököt - közölte Bagdadban az iraki ideiglenes kormány feje. Az amerikai hadse­reg jogi értelemben ma átadja az exdiktátort és rezsimjének tizen­egy magas rangú vezetőjét az ira­ki hatóságoknak, de továbbra is a többnemzetiségű (túlnyomórészt amerikai) erők fogják őket őrizni, amíg az iraki hatóságok nem lesz­nek képesek biztonságos fogva tartásukra - mondta Ijád Allávi miniszterelnök az ideiglenes kor­mány első ülése után tartott sajtó- értekezletén. Nem részletezte, hogy ez pontosan mit jelent, de megfigyelők úgy vélik: Szaddám és a többi volt vezető a koalíció őrizetében lesz, de az iraki bírói szerv dönthet elővezetésükről és elvezetésükről. Az amerikai had­sereg mindannyiukat titkos he­lyen tartja fogva. Isztambulban a szlovák küldöttség záró sajtóértekezletét sem tudták megtartani Zűrzavaros csúcsvége Isztambul. Nagy sietve fejez­ték be tegnap délután a NA­TO isztambuli csúcsértekez­letét, repülőtéri robbanás­sal, tüntetésekkel, általános zűrzavarral. Az elképesztő biztonsági intézkedések mi­att a szlovák küldöttség zá­ró sajtóértekezletét sem tudták megtartani. ÖSSZEFOGLALÓ Pozsonyt a kétnapos tanácskozá­son Ivan Gasparovic államfő, Miku­lás Dzurinda kormányfő és Eduard Kukán külügyminiszter képviselte. A legtöbb európai vezető, így Dzurinda is, azért utazott el sietve Isztambulból, mert tegnap estére rendkívüli európai uniós csúcsérte­kezletet hívtak össze: Brüsszelben jóváhagyták Jósé Manuel Durao Barroso portugál miniszterelnök megválasztását az Európai Bizott­ság élére. Elutazott Isztambulból George Bush amerikai elnök is. A NATO-tanácskozást az Euroat- lanti Partnerségi Tanács (EAPC) ülése zárta: ennek keretében a NA­TO 26 tagállama és 20 partnerál­lam (olyan, egymástól gyökeresen eltérő helyzetű országok, mint a semleges Írország, illetve Macedó­nia, vagy mondjuk a közép-ázsiai Kirgizisztán) egyeztette együttmű­ködését a különböző biztonságpoli­tikai témákban. A kiadott nyilatko­zat azonban megmaradt az általá­nosságok szintjén: például hitet tett az euroadanti térség békéjének és biztonságának erősítése, illetve a terrorizmus elleni küzdelem foko­zása mellett, de hogy konkrétan mit kellene lépni ezekben az ügyekben, azt nem részletezte. En­nél több konkrétum hangzott el az állam- és kormányfők hagyomá­nyos, a tanácskozás zárását jelentő sajtóértekezletein. Jacques Chirac francia államfő, aki a mostani csú­cson is többször bírálta az amerikai törekvéseket, kijelentette: a franci­ák barátok, szövetségesek, nem pe­dig szolgák, s ha valamivel nem ér­tenek egyet, megmondják. Gerhard Schröder német kancellár közölte: noha a NATO döntést hozott afga­nisztáni erőinek bővítéséről, orszá­ga nem akar újabb katonákat kül­deni, hiszen az ottani NATO-erő, az ISAF 6500 katonájából már ma is 2000 a németek száma. Előzőleg, a NATO-csúcs egyik kí­sérőeseményének számító NATO- Ukrajna Bizottság tartott ülést. Leonyid Kucsma államfő elismerte: országa egyelőre nem áll készen a NATO-csatlakozásra. Tegnap a NA- TO-tagok sürgették a kijevi veze­tést, hogy folytassa a politikai, gaz­dasági és katonai reformokat, s nyomatékosan Kucsma figyelmébe ajánlották a jogállamiság és a de­mokrácia erősítését, a sajtó- és szó­lásszabadság betartását. Egyben fi­gyelmeztették: a kormányzatnak garantálnia kell az őszi elnökvá­lasztás tisztaságát. Hamid Karzai afgán elnök teg­nap a NATO-csúcson hozott dönté­sek gyors megvalósítását, azaz a csapaterősítések mielőbbi végre­hajtását kérte a szövetség tagálla­maitól. Hétfőn ugyanis olyan dön­tés született, hogy az ISAF három új vidéki újjáépítő csoportot (PRT) hoz létre az ország északi körzetei­ben, s átveszi azt a brit PRT-t, amely eddig az amerikaiak által folytatott táliballenes hadművelet­hez tartozott. A NATO-tagok emel­lett a szeptemberi elnök- és parla­menti választások előttre időzítve, de csak ideiglenes jelleggel 1500 katonát küldenek Afganisztánba, további 1300 katonát pedig oda­haza készenlétben tartanak. Ezek a lépések, ha megvalósulnak, a jelen­legi 6500 főről a korábban beha­rangozott tízezres szintre emelik majd az afganisztáni NATO-erők létszámát. (MTI, TASR) Nem kívánnak együttműködni a kommunistákkal Marad az eddigi koalíció? KOKES JÁNOS Prága. A cseh kormánykoalíció három pártja közösen kívánja ke­resni a jelenlegi kormányválság megoldását. A Cseh Szociálde­mokrata Párt, a Keresztényde­mokrata Unió-Csehszlovák Nép­párt, valamint a Szabadság Unió- Demokratikus Unió elnökei tegna­pi prágai tanácskozásukon jutot­tak erre az álláspontra. Részlete­ket az elvi megállapodásról nem hoztak nyilvánosságra. ­„Nem kötöttünk semmiféle kö­telező jellegű megállapodást. Elvi álláspontunk, hogy közösen keres­sünk megoldást. Ugyanakkor úgy véljük, most Václav Klauson a sor, hogy megbízzon valakit az új kor­mány megalakításával” - mondta újságíróknak a tanácskozás után Miroslav Kalousek, a keresztény- demokraták vezetője. Amíg az államfő nem dönt ar­ról, kit bíz meg a kormányalakí­tással, nem tudunk lépni. Addig nem tudunk hozzálátni az új kor­mány modelljének kereséséhez, a programhoz, a személyi kérdé­sekhez. Az elnöknek is meg kell azonban várnia, a kormány hiva­talos lemondását” - magyarázta Stanislav Gross, szociáldemokra­ta pártelnök. Václav Klaus, aki tegnap Isztambulban volt a NA- TO-csúcstalálkozón, a Cseh Tele­víziónak hétfőn este úgy nyilatko­zott, hogy holnap kíván találkozni a pártelnökökkel, s azután hozza meg döntését. „Csak két lehetősé­get látok. Vagy sikerül megalakí­tani egy olyan kormányt, amely két évig, tehát a következő parla­menti választásig stabil támoga­tással rendelkezik a parlament­ben, vagy előre hozott választá­sok lesznek. Előbb azonban a kor­mányalakítást kell megróbálni” - mondta Klaus. Kalousek megjegyezte: a koalí­ció azt várja, hogy az államfő a legerősebb parlamenti párt elnö­két fogja megbízni a kormányala­kítás feladatával. Ez pedig Sta­nislav Gross. „Közösen akarunk megoldást találni, s nincs előzetes feltételünk” - szögezte le Gross. Nyilván az ellenzéki ODS-re cél­zott, amelynek elnöke Miroslav Topolánek kijelentette: a polgári demokraták előre hozott válasz­tást akarnak, s csak olyan kor­mányt hajlandóak akceptálni, amely elfogadja az idő előtti vá­lasztás koncepcióját. Mindhárom koalíciós párt azt állítja, hogy nem kíván együttműködni a kommu­nistákkal. A szociáldemokraták egyik befolyásos alelnöke, Zdének Skromach viszont azt nyilatkozta: a párton belül erős az a csoport, amely számára a kommunisták tá­mogatása elfogadható. PORTRÉ Maoista ifjoncból konzervatív kormányfő MTI-JELENTÉS Lisszabon. Az európai integráci­ót az Amerikával való együttműkö­déssel kívánja ötvözni Jósé Manuel Durao Barroso portugál kormány­fő. Az EB-elnöki tisztséget illetően végül is az ő személye bizonyult a mindenki számára elfogadható kompromisszumnak. Barroso szívesen hangsúlyozza pragmatikus és mérsékelt irányvo­nalát, de politikai ellenzői gyakran jellemzik Amerika-barát szabadpi­acpárti politikusnak, aki 2002-ben, hivatalba lépésekor szigorú korlá­tozó intézkedéseket léptetett életbe országában az erősödő recesszió miatt. Az egykori maoista diáknak jó kapcsolata van George Bush amerikai elnökkel és támogatta Irak megszállását, sőt a háború előtt csúcstalálkozót szervezett a Portugáliához tartozó Azori-szige- teken Bush elnök és fő európai szö­vetségesei részére. Ugyanakkor óvatos volt a portugál katonák Irak­ba küldésének kérdésében és akkori spanyol kollégájától, Jósé Maria Aznartól eltérően elkerülte a hábo­rút ellenző Franciaországtól és Né­metországtól való elidegenedést is. Irakban kis létszámú portugál rend­őri egység teljesít szolgálatot. Barroso egy erősebb NATO-t tá­mogat és a biztonságért vállalt na­gyobb felelősség érdekében na­gyobb beruházásokat szorgalmaz az európai haderőkben is. „Európa nem lehet gazdasági elefánt és ka­tonai pigmeus” - fogalmazott. Ren­díthetetlen védelmezője az euró bevezetését szabályozó Stabilitási és Növekedési Paktumnak. A sors iróniája, hogy EU-bizottsági elnök­ként olyan szabályokat kell javasol­nia, amelyek rugalmasabbá teszik a Franciaország és Németország ál­tal ismételten megsértett maast- richti előírásokat, figyelmen kívül hagyva az erre az esetre előirány­zott szankciókat. A tízmilliós ibéri­ai ország polgárai a júniusi európai parlamenti választásokon megbün­tették a Barroso-kormányt, egyér­telmű győzelmet biztosítva az el­lenzéki szocialisták számára. Más kis európai országok vezetőihez hasonlóan Barroso is egyenlő jogo­kat akar a tagállamoknak, és egy jól finanszírozott Bizottságot, hogy az hathatósan támogathassa a sze­gényeket és a gyengéket. Míg ott­hon megszorító politikát vezetett be, ellenzi az EU-kiadások csök­kentését, amelyeknek Portugália egyik fő haszonélvezője. Kemény küzdelemnek néz elébe jövőre, ha meg akarja akadályozni, hogy a gazdag nettó befizető országok csökkentsék a 2007-2013-as EU- költségvetésbe befizetendő hozzá­járulásukat. (Reuters-felvétel) Kasza a szerb kormányról Elvesztette legitimitását Belgrad. Kasza József, a Vajda­sági Magyar Szövetség (VMSZ) el­nöke szerint a vasárnapi elnökvá­lasztás után a szerb kormány el­vesztette legitimitását. „Nemcsak az elnökválasztás eredménye és a kormányjelöltnek már az első for­dulóban elszenvedett veresége, ha­nem a kormányzó koalíció hozzá nem értése és belső torzsalkodása is a Kostunica-kabinet bukásához fog vezetni” - mondta. Kasza sze­rint az elnökválasztás győztese, Bo­ris Tadics nem fogja megdönteni a kormányt, megbukik az magától is, mert az elnökválasztás után eleve elvesztette legitimitását. Hozzátet­te: mihamarabb meg kell tartani az új szerbiai parlamenti választást is, düemmát csak az új köztársasági alkotmány okoz. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom