Új Szó, 2004. június (57. évfolyam, 125-150. szám)

2004-06-28 / 148. szám, hétfő

4 Külföld ÚJ SZÓ 2004. JÚNIUS 28. Spidla lemondott, a szociáldemokraták vezetése Grösst bízta meg a kormányalakítási tárgyalások megkezdésével Kormányválság Csehországban RÖVIDEN Elnökválasztás Litvániában Vilnius. Litvániában tegnap tartották az előrehozott elnök- választás második fordulóját, amelyben az első menetben a legtöbb szavazatot kapott Val- das Adamkus volt államfő és Kazimiera Prunskiene, a füg­getlenné vált balti állam első miniszterelnöke szállt harcba a választók voksaiért. Az euró­pai parlamenti választásokkal párhuzamosan rendezett első fordulóban az öt induló közül a 78 éves Adamkus a szavaza­tok 30,1 százalékát, Prunskie pedig a szavazatok 21,4 száza­lékát kapta meg. (MTI) Megemlékezés a határon Szentmargitbánya/Fertő- rákos. Élete legszebb pillana­tának nevezte tegnap Alois Mock volt osztrák alkancellár és külügyminiszter, amikor 15 évvel ezelőtt Horn Gyula akko­ri magyar külügyminiszterrel együtt átvágta a vasfüggönyt jelképező szögesdrótot a ma­gyarországi Fertőrákos és az ausztriai Szentmargitbánya közötti határszakaszon. A poli­tikus azon az ünnepségen szó­lalt fel, amelyet az egykori ha­tárnyitás helyszínén tartottak a 15 évvel ezelőtti szögesdrót- átvágás alkalmából. (MTI) Jasszer Arafat palesztin el­nök a palesztinok és az izra­eliek közötti tűzszünet mel­lett kötelezte el magát az olimpiai játékok idejére. Iz­rael egyelőre nem reagált kijelentésére. (Reuters) Grímsson újra Izland elnöke Rejkjavik. Nagy többséggel ismét Ólafur Ragnar Grímsson izlandi elnököt választották Iz­land államfőjének a hétvégén. Ez lesz 3. hivatali ideje. A ko­rábbi baloldali szocialista ál­lamférfi megszerezte a leadott szavazatok 67,9 százalékát. Két eleve esélytelennek tartott ellenjelölt összesen csak 11, 4 százalékot szerzett. (MTI) Tálib fegyveresek gyilkoltak Kabul. Tizenhat, szavazói névjegyzékbe felvett személyt elraboltak és meggyilkoltak egy dél-afganisztáni tarto­mányban a tálib. Uruzgán tar­tományban a szélsőséges müi- cisták megállásra kényszerítet­tek egy buszt, a túszokat a szomszédos Zábul tartomány­ba hurcolták, majd egy embert leszámítva mindenkit meg­gyilkoltak. Feltehetően azért végeztek velük, mert olyan igazolás volt náluk, amely ta­núsította, hogy felvették őket a választói névjegyzékbe. (MTI) Prága. Vladimír Spidla cseh kormányfő és a Cseh Szociáldemokrata Párt el­nöke szombaton lemon­dott mindkét tisztségéről. Utóda a kormány élén vár­hatóan a 34 éves Stanislav Gross, eddigi szociálde­mokrata alelnök, kor­mányfő-helyettes és bel­ügyminiszter, Csehország évek óta egyik legnépsze­rűbb politikusa lesz. KOKES JÁNOS A szociáldemokraták vezetése megbízta Grösst, hogy kezdjen kormányalakítási tárgyalásokat. A két kisebb koalíciós partner tu­domásul vette a kormány feloszla­tását. Az ellenzéki kommunisták is tudomásul vették a helyzetet, míg a Polgári Demokratikus Párt Newmarket-on-Fergus. Az Eu­rópai Unió és Egyesült Államok „teljes és tartós” támogatásáról biztosította Irak új kormányát pár nappal a szuverenitás átadása előtt az írországi Newmarket-on- Fergusban tartott EU-USA csúcs- találkozón kiadott közleményben. Az EU és az Egyesült Államok erőteljes támogatásáról biztosí­totta Irak azon kérését is, hogy a NATO segítse az iraki biztonsági erők kiképzését. A felek ígéretet tettek arra, hogy segítséget nyúj­tanak Irak 120 milliárd dollárra becsült külföldi adóssága csök­kentésében, támogatják az ország Isztambul/Doha/Bagdad. Tö­rökország soha sem fogadja el a ter­roristák követeléseit - erősítette meg Vecdi Gönül török védelmi mi­niszter, elutasítva a 3 török állam­polgárt elrabló, az al-Kaida szerve­zethez kötődő csoport követelését. A miniszter Isztambulban amerikai kollégájával, Donald Rumsfelddel találkozva kijelentette: Törökor­szág már 20 éve küzd a terroriz­előre hozott választásokat köve­tel, mert szerinte az egész kor­mánykoalíció megbukott. Spidla és kormányának bukását ugyan konkrétan az európai parlamenti választáson elszenvedett kudarc váltotta ki - a 24 cseh mandátum­ból a koalíció csak négyet szerzett meg -, de a problémák régebbi eredetűek. A 2002-es parlamenti választás után hatalomra került hárompárti koalíció helyzete ugyanis a kezdetektől fogva na­gyon ingatag volt, mert a 200 ta­gú képviselőházban csak 101 mandátummal rendelkezett, ami a lehető legkisebb többség. Az 53 éves kormányfő azt köve­tően jelentette be távozását mind­két tisztségéből, hogy a Cseh Szo­ciáldemokrata Párt központi bi­zottsága rendkívüli ülésén ugyan a szabályok szerint nem vonta meg tőle a bizalmat, de elképzelé­seit csak kevesen támogatták. A szavazás eredményéből nyil­vánvalóvá vált, hogy a miniszter­gazdasági és politikai újjáépíté­sét, és ehhez segítségért fordul­nak a Világbankhoz és a Nemzet­közi Valutaalaphoz (IMF). A nyi­latkozat támogatásáról biztosítot­ta az ENSZ részvételét Irak újjá­építésében, a választások meg­szervezésében még 2005. január 31. előtt. A felek megállapodtak abban, hogy erősítik a terrorizmus elleni harcot, megosztják információikat az elveszett és ellopott útlevelek­ről, szorosabban együttműködnek a terroristákat finanszírozó háló­zatok felszámolásában, valamint az amerikai és európai biztonsági szolgálatok munkájában. Kiter­jesztik együttműködésüket a tö­mussal. A terroristák gyakran ter­jesztenek elő követeléseket, ám ez sosem vált be. Az iraki Dzsamáa at- Tauhíd val-Dzsihád nevű szervezet szombaton azzal fenyegetőzött, hogy lefejezi a fogságában lévő 3 török túszt, ha Ankara nem vonja ki erőit 72 órán belül az országból. Az Irakban állomásozó amerikai haderő szerint legkevesebb 40 ha­lálos áldozata és 22 sebesültje van a szombaton Hillában elkövetett pokolgépes merényletnek. A város­elnök támogatása a pártvezetés­ben minimális, s helyetteséé, el­lenlábasáé jóval magasabb. En­nek ismeretében újabb indulatos és éles vita bontakozott ki a párt­vezetésben, amelynek következté­ben Spidla a távozás mellett dön­tött. A nagyon feszült légkörben le­zajlott ülésen Spidla és Gross is is­mertették elképzeléseiket a párt és a kormány problémáinak meg­oldásáról. Míg Spidla védte a je­lenlegi kormányprogramot és ko­alíciót, addig Gross jelezte: me- nesztené a jobboldali Szabadság Uniót-Demokratikus Uniót, ami­vel balközéppé válna a koalíció, s elfogadhatóbb lenne az ellenzéki kommunisták számára is. Ugyan­akkor személycseréket is végre­hajtana a kabinetben. Bár Gross kizárta a kommunistákkal való nyílt együttműködést, a kommu­nisták jelezték: hajlandóak lenné­nek kívülről is támogatni egy ki­sebbségi szociáldemokrata kabi­megpusztító fegyverek téveszté­sének megfékezésében. Európa és Amerika egyúttal tovább munkál­kodik közösen az izraeli-palesztin konfliktus megoldásán. A közös közleményben a felek aggodalmukat fejezték ki a leg­utóbbi teheráni bejelentés miatt, mely szerint felújítják az uráni­umdúsításhoz szükséges centrifu­gák gyártását és összeszerelését. „Iránnak fel kell függesztenie a dúsítással és a nukleáris fűtőele­mek újrafelhasználással kapcsola­tos minden tevékenységét és telje­sítenie kell az atomsorompó- egyezmény aláírásából adódó kö­telezettségeit” - vélekedtek a csúcs résztvevői. ban a gépkocsiba rejtett pokolgép a főként síiták lakta település köz­pontjában robbant fel egy mecset közelében. Egyelőre nem tudni, hogy mi vagy ki lehetett a merény­lők célja. Az újabb terrorcselek­ményt két nappal azután követték el, hogy az iraki lázadók összehan­golt támadásokat hajtottak végre több városban, elsősorban az új ira­ki rendőrség központjai ellen a jú­nius 30-i hatalomátadás közeledté­vel összefüggésben. netet, de az erősen kommunista ellenes kereszténydemokraták nélkül. Pénzügyi elemzők jelezték: bár a kormányválság nem meglepetés, várható, hogy ennek következté­ben ma meggyengül a cseh korona. Vladimír Spidla (TASR/EPA) MTI-HÍR Bukarest. A Kárpát-medencei magyarság olyan politikai modellt teremtett meg, amely egész Európa számára fontos üzenetet hordoz— hangoztatta Markó Béla, az RMDSZ elnöke a hét végi romániai nemzetiségpolitikai tanácskozá­son. Az amerikai Project on Ethnic Relations romániai szervezete ren­dezte meg a konferenciát, amelyen a közép- és kelet-európai kormá­nyok és a térség országaiban élő magyar közösségek közötti együtt­működést szolgáló erőfeszítések­ről, kudarcokról és eredményekről cseréltek véleményt romániai, ma­gyarországi, szlovákiai, ukrajnai, Ankara/Isztambul. George Bush amerikai elnök, aki az isz­tambuli NATO-csúcsra érkezett Törökországba, ankarai látogatás­sal kezdte programját. A török fő­városban már szombat este sor ke­rült az első nagyobb tüntetésre: mintegy hatezer ember gyűlt össze Ankara központjában „Gyilkos Egyesült Államok, távozz a Közel- Keletről!, Le az amerikai imperia­lizmussal!” jelszavakat kiabálva. 150 tiltakozó többször megroha­mozta a rendőrkordont és kőzá­port zúdított rá: a rendőrök könny­gázzal válaszoltak. George Bush amerikai elnök Ankarában ismét felszólította az Európai Uniót, hogy tűzze ki „Törökország lehet­séges felvételének dátumát”. Recep Tayyip Erdogan török mi­niszterelnökkel tartandó tárgyalá­sa előtt Bush újságíróknak kijelen­tette: nagyra értékeli a Törökor­szág példáját, amely „megmutatja hogyan lehet egy ország muzul­mán, és ugyanakkor olyan ország, amely magáévá teszi a demokráci­át és a jogállamiságot”. Ami magát az isztambuli csúcs- értekezletet illeti, a tanácskozás tegnap este a tagállamok védelmi minisztereinek megbeszélésével. Ez az első olyan NATO-csúcs, ame­lyen a szervezet március végén fel­vett hét új tagállama (Románia, Bulgária, Szlovénia, Szlovákia, Szerbia elnököt választott Sorsdöntő voksok Belgrád. Szerbiában tegnap tar­tották az elnökválasztás 2. forduló­ját, a szavazásra jogosult polgárok két jelölt, Tomiszlav Nikolics, a Szerb Radikális Párt elnökhelyette­se és Borisz Tadics, a Demokrata Párt elnöke között választhattak. A köztársaság közel 6,5 millió szava­zásra jogosult polgára közel 8,5 ezer szavazóhelyiségben voksolha­tott (ezen belül Koszovóban 241 he­lyen volt szavazás). A választás első, június 13-án tartott fordulójában 15 jelölt indult. Az első kört az ultranacionalista Nikolics nyerte, 30,6 százalékkal, s továbbjutott Tadics is, aki a voksok 27,37 száza­lékát szerezte meg. A közvélemény­kutatások Tadics győzelmét jósolták a 2. fordulóban, mögé sorakozott fel a demokratikus tömb szinte min­den pártja, beleértve a magyar pár­tokat (kivéve a VMDK-t, amely nem állt ki egyik jelölt mellett sem). Elemzők egyaránt sordöntőnek te­kintik Szerbia jövője szempontjából az elnökválasztást. (MTI) szerbiai, montenegrói politikusok. Markó kiemelte: e felelős politikai magatartás nyomán fokozatos szemléletváltás tapasztalható több­ség és kisebbség viszonyában. Meg­fogalmazódott a tanácskozáson - mondta -, hogy a térség országai­nak többségi politikusai egyre in­kább felismerik, a magyar közössé­gek szervezetei nem úgy működ­nek, mint a politikai pártok. A kon­ferencián felszólaló többségi politi­kusok maguk is megfogalmazták: el kell fogadni, hogy a térség ma­gyar közösségeinek vannak olyan sajátosságaik és törekvéseik, ame­lyek nem azonosak a többségi nem­zetéivel, s amelyeket legbölcsebb dolog megérteni és elfogadni. Észtország, Litvánia és Lettország) is teljes jogú tagként vesz részt. Az isztambuli találkozó érdemi kérdései közül a legnagyobb ér­deklődéssel várt témában, az iraki szerepvállalás ügyében szombaton megszületett az előzetes egyezség: a NATO részt vesz majd az iraki fegyveres erők kiképzésében. Ez elmarad az amerikaiak eredeti vá­rakozásától, attól, hogy a szervezet kapcsolódjon be katonai erőkkel az iraki békefenntartásba. Mindamellett az egyezség (amelyet Brüsszelben hoztak tető alá a NATO-tagok nagykövetei, és amelyet Írországban az Európai Unió és az Egyesült Államok szombati csúcstalálkozóján gya­korlatilag a legfelsőbb szinten is megerősítettek) azt jelzi, hogy iraki háborút ellenző, a franciák és a németek vezette országok csoportja és a NATO többi tagálla­ma között ebben a kérdésben si­került háttérbe szorítani az ellen­téteket. Továbbra is nyitott azon­ban a másik fő témakör, a NATO afganisztáni hadműveletének ügye. A katonai szövetség vezette afganisztáni biztonsági erőknek, az ISAF-nak az isztambuli csúcsig öt új vidéki újjáépítő csoport lét­rehozásával ki kellett volna ter­jesztenie jelenlétét az ország észa­ki körzetében. Ebből azonban ed­dig semmi sem valósult meg. Isz­tambulban ezért mindenképp lép­ni kell majd e kérdésben. Hillában a gépkocsiba rejtett pokolgép a főként síiták lakta település központjában robbant fel egy mecset közelében, amely korábban Szaddám Húszéin nevét viselte (TASR/AFP-f elvétel) Az EU és az USA képviselői megállapodtak, hogy erősítik a terrorizmus elleni harcot Irakiakat képezhet ki a NATO MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Amerikai közlés szerint legkevesebb negyven áldozata van a hillai merényletnek Visszautasított követelések MTI-JELENTÉS Markó a romániai nemzetiségpolitikai tanácskozásról Fontos üzenet Európának Tűzzék ki Törökország lehetséges felvételének dátumát Nyitott témakörök MTI-Hír

Next

/
Oldalképek
Tartalom