Új Szó, 2004. június (57. évfolyam, 125-150. szám)

2004-06-24 / 145. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2004. JÚNIUS 24. Iskola utca 13 A dadogást okvetlenül kezelni kell, ha hosszabb ideje észlelhető, mert lelkileg megviseli a gyermeket Jobbára magától elmúlik A dadogás és a beszédfolytonossági zavar könnyen elkülöníthető egymástól (Képarchívum) Habár a dadogás pontos okát illetőleg megoszlik a kutatók véleménye, az ide­gi eredetét senki sem vitat­ja. Ez a beszédzavar az esetek négyötödében 16 éves korig magától elmú­lik, de kezeléssel a súlyos esetekben is javítani lehet rajta. ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS Az Egészségügyi Világszervezet meghatározása szerint a dadogás „a beszéd ritmusának zavara, ami­kor is az ember pontosan tudja, hogy mit akar mondani, de a han­gok akarattalan ismétlése, elnyúj- tása vagy elakadása miatt nehezen tudja azt elmondani”. Ez a megha­tározás a „valódi” dadogásra vo­natkozik, amikor az ember hango­kat, azaz szótagokat ismétel meg beszéd közben. Ettől elkülönítik a beszéd folyamatossági zavarának a fejlődési válfaját, amelyre a szavak „dadogásszerű” ismétlése jellemző. A kétféle beszédzavar azonban ab­ban is eltér egymástól, hogy a da­dogás jobban megviseli, frusztrálja az embert, s emiatt bizonyos hely­zetekben - például közönség előtt - beszélni sem akar, vagy ha ez elke­rülhetetlen, a stressz miatt a szoká­sosnál is jobban fog dadogni. A be- szédfolyamatossági zavarban szen­vedők ugyanakkor nem élik meg annyira tragikusan azt, ha olykor­olykor önkéntelen szóismétlésekbe bocsátkoznak. De arra is sok példa akad - gondoljunk csak VI. György angol királyra, Winston Churchill angol miniszterelnökre vagy John Updike amerikai íróra -, hogy a da­dogás nem akadálya az érvényesü­lésnek. Az elmúlt két és fél év során többször is változott a dadogás okáról vallott nézet. Az orvostudo­mány atyjaként számon tartott gö­rög Hippokratész úgy vélte, hogy a nyelv kiszáradása miatt kezd az ember dadogni, s kezelésképpen nyelvet nedvesítő szert ajánlott rá. A XIX. században tág körben vallot­ták, hogy a szájüreg anatómiai hi­bája felelős ezért a beszédzavarért, s műtéttel (is) igyekeztek javítani rajta. A XX. század első fele a dado­gás lelki-érzelmi eredete jegyében telt el, következésképp pszichoana­lízissel és lelki kezeléssel próbálták orvosolni a bajt. A hatvanas évektől azonban háttérbe szorult a lelki eredet hangsúlyozása, mert a pszi­choterápia nemigen vált be e rend­ellenesség megszüntetésére. Jelen­leg az az uralkodó elmélet, hogy idegi működési zavar húzódik meg a dadogás hátterében, amelynek következtében megbomlik a lég­zés, a hangképzés és a szókiejtés összehangoltsága. Főleg a fiúk A dadogás elég gyakori rendelle­nesség. A felmérések szerint a la­kosság 0,7-1 százaléka szenved benne, míg az iskoláskor előtti gya­korisága 3-5 százalék közötti. A fi­úk körében négyszer olyan gyak­ran fordul elő, mint a lányok tábo­rában, ám e nemi különbség oka nem ismeretes. Az viszont igen, hogy az örökletességnek szerepe van benne. Az ikreken végzett vizs­gálatok feltárták, hogy az egypeté­jűeknél 77 százalékban, míg a két­petéjűeknél 32 százalékban dadog mindkét testvér. De az is bizonyí­ték, hogy a legközelebbi hozzátar­tozók között háromszor annyi a da- dogós, mint az átlaglakosságban. Beszéd- és lelki terápia A dadogás és a beszédfolytonos­sági zavar könnyen elkülöníthető egymástól. Az előbbire szavanként két vagy több, két másodpercet vagy hosszabb időt igénybe vevő szótagismétlés, gyakori lélegzetel­akadás, a szokványosnál gyorsabb (hadaróbb) beszéd, stressz hatásá­ra bekövetkező rosszabbodás, frusztráció és a szemkontaktus gyakori hiánya jellemző. A beszéd­folytonossági zavar esetén ellen­ben ritkább a szóismétlés és rövi- debb idő kell hozzá, a lélegzet álta­lában nem akad el, a beszéd rendes sebességű, a stressz nem hat rá, a páciens nem frusztrált, és szokvá­nyos a szemkontaktusa. A dado­gást okvetlenül kezelni kell, ha há­rom hónapnál hosszabb ideje ész­lelhető, s lelkileg megviseli a gyer­meket. Súlyos érzelmi, önbecsüíési következményei lehetnek ugyanis annak, ha a beszédzavar miatt a gyermeket a társai csúfolják, s emi­att nemigen mer nyilvánosság előtt beszélni, mert ez nemcsak az isko­lai előmenetelét, hanem a későbbi érvényesülését (karrierjét) is aka­dályozhatja. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a kismérvű dado­gás magától vagy kis besegítéssel elmúlik. A súlyosabb dadogás ke­zeléséhez azonban a logopédus szakértelmére van szükség, mert ő egyben lelki terápiát is végez, s a szülőket is felkészíti a dadogós gyermekekkel való helyes viselke­désre. (pt, he) A Lapp Egyetemet - a Lapp Mozgalom kampányának eredményeképpen -1989-ben alapították Az oktatás nyelve mindenütt a lapp KASZÁS PÉTER Skandinávia őslakói hosszú­hosszú ideig a történelem legkü­lönbözőbb viszontagságainak vol­tak kitéve. Az utóbbi évtizedek­ben - nagyjából a második világ­háború vége óta - azonban több pozitív változás is történt életük­ben, melyek elsősorban a két-há- rom évente összehívott ún. összlapp kongresszus munkájá­nak köszönhetőek. A kongresz- szusnak hála, a lappoknak 1986. óta például saját zászlajuk és - Isak Saba versére - saját himnu­szuk van. Az egyetlen lapp (szá­mi) nyelvű újságot - a Sámi Áigít - Karasjokban nyomják, kultúrá­juk igazi központja azonban a Lappföld (Sapmi) norvégiai ré­szén fekvő Guovdageaidnu (nor­végul: Kautokeino), ahol a lakos­ság mintegy 90%-a lapp. Innen indulnak szerteszét a lapp nyelvű könyveket szállító ún. könyvtár­buszok; itt van a lapp színház; de ami mindennél érdekesebb: itt ta­lálható a világ egyetlen lapp taní­tási nyelvű felsőoktatási intézmé­nye, a Lapp Egyetem. Mai Britt Utsi rektorral beszélgettünk. „A Lapp Egyetemet - a Lapp Mozgalom kampányának eredmé­nyeképpen - a Norvég Oktatási Mi­nisztérium rendelkezése alapján, 1989-ben alapították. Az intéz­mény célja, hogy kielégítse a lapp társadalom felsőoktatási igényeit, illetve, hogy segítse anyanyelvűnk, a számi (lapp) nyelv megmaradá­sát, megerősítését és fejlesztését. - mondta a rektor. - A legnagyobb hangsúlyt természetesen a tanár-, tanító-, illetve óvodapedagógus­képzés kapja, de indítottunk példá­ul újságíró szakot is, ahol a jövő számi nyelven dolgozó zsurnalisz­tái tanulnak. Iskolánkban főiskolai, egyetemi és doktori képzés folyik - utóbbi lapp nyelvből, illetve lapp népművészetből. Emellett van egy kutatóintézetünk, ahol elsősorban a nyelv, az oktatás és a biodiverzitás terén folytatunk kuta­tásokat. Az oktatás nyelve minde­nütt a lapp.” Jelenleg 220-an tanulnak az in­tézményben, a legtöbben Norvégi­ából, de Svédországból, Finnor­szágból és Oroszországból is érkez­nek diákok. A tanárok száma körül­belül 30, ők mindnyájan helybeli­ek. „Összesen körülbelül 80 ezer lappot tartanak számon szerte a vi­lágban, bár pontos adatot nem tu­dok mondani, hiszen erre vonatko­zó népszámlálás még nem volt. A legtöbben, kb. 50 ezren Norvégiá­ban, további 20 ezren Svédország­ban, 10 ezren Finnországban, vala­mint mintegy kétezren Oroszor­szágban.” - árulta el lapunknak Mai Britt Utsi. - Lappföld, vagy, ahogy mi hívjuk, Sápmi, azaz Számiföld, magába foglalja teljes tradicionális területünk egészét. Jóllehet, ezt az említett négy or­szág - annak ellenére, hogy saját nyelvünk és saját kultúránk van, mely jelentősen eltér a bennünket körülvevő népekétől, nem ismeri el. Norvégiában van egy törvény, mely a lappokról rendelkezik. En­nek célja, hogy biztosítsa azokat a feltételeket, amelyek közt Norvégia lappjai számára' lehetővé válik nyelvük, kultúrájukat és társadal­mi életük, szokásaik megőrzése. Nagyjából ugyanez a megfogalma­zás jelenik meg az ország 1988 áp­rilisában elfogadott alkotmányá­nak 110. paragrafusában is, mely a lappokat különálló, hosszú törté­nelemmel rendelkező népként is­meri el.” Az intézmény célja, hogy kielégítse a lapp társadalom felsőokta­tási igényeit (Képarchívum) JÓ, HA TUDJUK A közoktatás múltja, jövője és jelene FELDOLGOZÁS Az oktatás a szakemberek véleménye szerint napjainkban az egész világon hatalmas változáson megy keresztül. Az „osztályter­mi” oktatásból egyre inkább valamiféle „hálózati alapú” oktatás alakul ki. Egyes becslések szerint egy 17. századi ember annyi információ­hoz jutott egész életében, amennyi manapság a New York Times vasárnapi kiadásában van. Ez jól mutatja a mai oktatás problémá­ját: egyre több és több információt kell megtanulnunk, miközben agyunk kapacitása nem növekszik. Sőt, egy diáknak manapság nem elég a klasszikus tantárgyakat megtanulni az iskolában, ha­nem időt kell fordítania arra is, hogy olyan készségeket sajátítson el, melyek szükségesek a mai társadalomban való boldoguláshoz! Nagyszüleink generációjának elég volt egyszer elsajátítani az írás­olvasást, és ezzel egész életükben rendelkeztek az alapvető kész­ségekkel, manapság a diákoknak minden évben egyre több dolgot kell megtanulniuk, hogy lépést tudjanak tartani a társadalom által támasztott feltételeknek. Az információs társadalomban olyan in­formációk egész csoportjait kell elsajátítanunk, melyekre húsz év­vel ezelőtt még csak nem is gondolt senki. így természetes, hogy az úgy nevezett klasszikus tantárgyak elsajátítására kevesebb idő marad az iskolában. Ezért újra kell gondolni az oktatás rendsze­rét, és a lexikális tudás oktatásától a készségfejlesztés felé kell el­mozdulni. A jövőben az iskolák olyan „tanulóhelyek” lesznek, ahol a taní­tás gyerekközpontú, kreatív, de ugyanakkor rendszerezett. A ru­galmasság és a kreativitás a jövő oktatásában kulcs szerepet fog­nak játszani. A papír korszakban a tankönyveknek tökéletesnek kellett lenniük, és tartalmazniuk kellett a „végső igazságot” egy- egy témáról. A jövőben a tankönyvkiadók arra fognak törekedni, hogy tökéletes szolgáltatást nyújtsanak a tanár és diák tanulócsa­patoknak, azáltal hogy gazdag és megfelelő információval illetve együttműködő tanulási módokkal látják el őket, lehetővé téve, hogy a tanulók felépítsék saját tudásukat. Egyetlen könyv helyett számos információforrás lesz. Elkerülhetetlen, hogy a számos in­formáció között helyes és helytelen információ is legyen. A tan- könyvkiadók legfontosabb feladata az lesz, hogy olyan módszere­ket dolgozzanak ki, melyekkel lehetővé teszik a tanulók számára, hogy aktívan részt vegyenek az információk ellenőrzésében, és kritikusan szemléljék azokat, (he, n) ISKOLAI KVÍZ Kedves szülők, pedagógusok, jelenlegi és örök diákok! Olvassák figyelmesen az Iskola utca melléklet cikkeit, és abban az esetben, ha helyesen vála­szolnak az általunk feltett kér­désekre, és a megfejtést június 30-ig beküldik, megnyerhetik az AB-ART Kiadó ajándékát, a Fiatal prózaírók antológiáját. 1. A köbölkúti Tóth Tihamér számítástechnika-tanár ... foglalkozik a sulinet.sk weboldal fejlesztésével, melyet ma már az Szlováki­ai Magyar Pedagógusok Szövetsége és a Comenius Pedagógiai Intézet is támo­gat a. két éve b. hét éve c. hat éve 2. Hogyan vehetik igénybe az érdeklődők a sulinet.sk szolgáltatásait? a. bejelentkezés útján b. levélben c. telefonon 3. A diákok körében rendkí­vül népszerű az ... teszte­lés, tudásfelmérés, amely már teljes mértékben hasz­nálható. a. on-line b. off-line c. e-mail 4. Egyelőre a köbölkúti alap­iskola igazgatónője ... és pedagógusainak segítségé­re számíthatok - mondta Tóth Tihamér. a. Geri Valéria b. Geri Éva c. Geri Emma 5. Egyes becslések szerint egy 17 századi ember annyi in­formációhoz jutott egész életében, amennyi manap­ság a New York Times ... ki­adásában van. a. hétfői b. szerdai c. vasárnapi Címünk: Új Szó - Iskola utca, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1. A megfejtéseket e- mailben is eljuttathatják az alábbi címre: iskolautca@ujszo.com Múlt heti Iskolai kvízünk meg­fejtése: lb, 2a, 3c, 4a. Köszön­jük, hogy ilyen sokan részt vet­tek játékunkban. Ezúttal a ko­máromi Holczhei Viktornak kedvezett a szerencse, az AB­ART Kiadó ajándékát küldjük neki. ISKOLA UTCAI A mellékletet szerkeszti: Horváth Erika, Rácz Vince Levélcím: Iskola utca, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 tel.: 02/59 233 427, 02/59 233 428 e-mail: iskolautca@ujszo.com

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom