Új Szó, 2004. június (57. évfolyam, 125-150. szám)

2004-06-12 / 135. szám, szombat

24 Egészségünkre ÚJ SZÓ 2004. JÚNIUS 12. Bizonyított tény, hogy a sok hús számos betegséget okozhat, például cukorbetegséget, rákot, érelmeszesedést vagy infarktust Zöldség helyett is fogyasszunk húst? Egyre többen vannak olyanok, akik önkéntesen lemondanak a húsról. Va­jon helyes ez a lépés? Való­ban jót tesznek, vagy épp ellenkezőleg: kockáztatják egészségüket? Szükségünk van a húsra, vagy nyugod­tan kihagyhatjuk étren­dünkből? TÁPLÁLKOZÁS Ezzel a kérdéssel az orvosok és tudósok már hosszú évek óta fog­lalkoznak. S mi az eredmény? Lé­nyegében nincs eredmény. Eddig nincs egyértelmű bizonyíték ar­ra, hogy a vegetáriánus étkezés káros vagy előnyös. A korszerű gyógyászat ezért az arany közép­utat választotta. Azt leszögezhetjük, hogy senkinek sem árt, ha egy időre a húst ki­hagyja étrendjéből. S nálunk, ahol magas a húsfogyasztás, ez különösen érvényes. Bizonyított tény, hogy a sok hús számos be­tegség előidézője, például cukor- betegséget, rákot, érelmeszese­dést vagy infarktust okozhat. Vagy mégis jobb lenne, ha min­denki vegetáriánus lenne? Azok sem mind egészségesek, ha nem állítják össze jól étlapjukat. Most két nő példáján mutatjuk ezt be: Zsuzsa, 29 éves, vegetáriá­nus: Húst kiskorom óta nem eszem, soha nem is ízlett. Az ember nem azért él, hogy egyen, hanem azért eszik, hogy éljen. Következetesen háromszor eszem naponta, és csak annyit, hogy épp elég legyen. Néha csokit vagy fagyit is eszem. De valóban csak kivételesen. Joghurt, zöld­ség, gyümölcs naponta szerepel az étlapomon. A kiadós reggeli nagyon fontos számomra. Vagy kukoricapehelyt eszek kevés tejjel és dzsússzal, vagy diós müzlit jog­hurttal és gyümölcsteával. Időn­ként eszek teljes őrlésű kiflit vaj­jal, mézzel és zöld teával. Az ebéd számomra rítus, amire mindig sok időt hagyok. Tojásos krumplis brokkolit, hüvelyeseket és salátát eszek. Nagyon finom a hús nélküli pizza. Tízóraira almát, na­rancsot vagy kivit eszem. Hétvégén szívesen fogyasztok sárgarépalevet almával. Délután megint gyümölcs és müzliszelet, de nem többször, mint háromszor. Néha az uzsonnát teljesen kihagyom. A vacsora könnyű, rendszerint a zöldséglevesé a főszerep. Az orvos véleménye: Zsuzsa kevés zsiradékot fogyaszt (ez jó), de tejterméket rendszeresen. Ez jó. Hiányzik azonban a fehérje. Katalin, 31 éves, húsevő: Nem tudnám elképzelni az éle­temet hús nélkül. Az étellel elűzzük rossz hangu­latunkat. A húst szeretem, heten­te legalább ötször kell ennem és szinte mindig csinálok hozzá sült krumplit. A reggelinek gazdagnak kell lennie. Többségünk a kiflit meg­keni vajjal és dzsemmel. Dzsúszt iszom hozzá. Elég sok fehér jog­hurtot és müzlit fogyasztok. Az ebéddel rendszerint mindig kések. Ha az időm megengedi, fő­zök tésztát, rendszerint sajttal, füstölt hússal vagy hússal. Uzsonna: nem fontos. Délelőtt nem vagyok éhes, délután pedig nincs időm enni. Néha almát vagy körtét fogyasztok hozzá. Zöldség­salátát eszek öntettel vagy sonkás tojást kiflivel. Naponta másfél li­ter vizet iszom. Az orvos véleménye: Kevés gyümölcsöt és zöldséget tartal­maz az étrendje. Ráadásul sok benne a sült hús. Jó lenne, ha a sült krumplit krumplival helyette­sítené, a kövér sült csirke fogyasz­tását pedig korlátozná. A vacsorá­hoz jobban illik a narancs vagy a karalábé, (zs-zs) Melyek a húsfogyasztás előnyei? Az egészséges, kiegyensúlyo­zott táplálkozáshoz a húsfo­gyasztás ugyanúgy hozzátarto­zik, mint a gabona, zöldség, gyümölcs, vagy a tejfogyasztás. Ha hosszú távon bármelyiket is mellőzzük, az hiánytünetekhez, majd ebből kifolyólag súlyosabb kórképek kialakulásához vezet­het. A vegetáriánus étrendet köve­tőknek tudniuk kell, hogy ha va­lamilyen módon nem pótolják a húsokban lévő fontos anyago­kat, annak súlyos következmé­nyei lehetnek, ugyanis nem biz­tosított a megfelelő testi fejlő­dés, valamint nagy a kockázata a vérszegénység vagy a csontrit­kulás kialakulásának, mert a ve­getáriánus étrendből hiányoz­hat a megfelelő mennyiségű fe­hérje, kalcium, cink, vas, D-, Bt - , Bi2-vitamin. Vegetáriánizmus esetén is fedezhető a napi táp­anyag-, vitamin- és ásvá- nyianyag-szükséglet, de ez nagy odafigyelést, gondosan, szak­szerűen összeállított étrendet, illetve sokszor vitamin-, és ásvá- nyianyag-pótlást igényel. A rendszeres húsfogyasztás külö­nösen fontos gyermekek, terhe­sek, illetve szoptatós anyák szá­mára. Gyermekek esetében ki­emelten nagy jelentőségű, ugyanis ebben az életkorban Ágoston Helga dietetikus egyébként is gyakrabban fordul elő vashiány, amit a húsmentes táplálkozás tovább ronthat. A húsfogyasztás hiánya tehát komoly vashiányhoz vezethet, aminek a következtében étvágy­talanság, fáradtság, csecsemők­nél pedig lassúbb szellemi fejlő­dés figyelhető meg. Ahhoz, hogy a vegetáriánusok általá­ban egészségesebbek, az is köz­rejátszik, hogy ők egy megválto­zott életforma miatt kerülik a dohányzást, alkoholfogyasz­tást, és általában többet is mo­zognak. A húsok magas biológiai érté­kű fehérjéket tartalmaznak, elő­nyük a növényi eredetű élelmi­szerekkel szemben, hogy teljes értékűek, azaz az összes esszen­ciális (nélkülözhetetlen) amino- savat tartalmazzák. A húsokban lévő ásványi anyagok (pl. sze­lén, cink, vas) felszívódása jó. A Bú-vitamin csak a húsokban, va­lamint a tejben és tejtermékek­ben található meg. A húsfélékhez sorolható máj a legfontosabb A-, és D-vitamin- forrás, de ezen kívül jelentős a B2-, Be-vitamin és niacin tartal­ma is. A sokféle hús közül érdeme­sebb az alacsony zsírtartalmú fehér húsokat (csirke, pulyka) választani a vörös húsokkal (sertés, marha, birka) szemben. Különösen fontos a tengeri ha­lak fogyasztása, kedvező zsír­savösszetételük miatt. AMIT TE ESZEL, ABBÓL TE LESZEL Veszélyek a konyhában Ki hinné, hogy a konyhában is leselkednek ránk veszélyek. Min­dennapi táplálékunkban olyan alkotórészek lehetnek, amelyek egészségi panaszokat okozhat­nak. A legtöbb esetben csak ada­golás, illetőleg egy kis figyelem kérdése, hogy a veszélyt elkerül­jük. A közönséges konyhasó túl­zott fogyasztása emeli a vérnyo­mást. Helyettesíthető tengeri só­val, amely megfelelő arányban tartalmaz káliumot és nátriumot. Répacukrot a cukorrépa és a da­tolya tartalmaz nagyobb mennyi­ségben. A gyümölcsök édességét viszont a szervezetben könnyen lebomló gyümölcs-, illetve szőlő­cukor adja. Mivel a répacukor előállítása nagyipari méretekben igen olcsó, ezért sütéshez, főzés­hez a háztartásban ezt használ­juk. Hátránya, hogy a feldolgo­zás során a legtöbb értékes össze­tevőt kivonják belőle. Csak a tö­mény édesség marad, amely árt a fogaknak, és az elhízás egyik fő okozója. Fogyasztását nem ajánl­ják cukorbetegeknek, de jó tudni, hogy a répacukor lebontása lé­nyegesen nehezebb, mint a gyü­mölcs- vagy szőlőcukoré. Ezért az egészségükkel törődök inkább finomítatlan barna cukrot, illetve mézet használnak édeskésre. A helyes táplálkozás alapja Örök téma, melynek megvá­laszolására az éppen aktuális si­kertörténet kapcsán, szinte minden újság megpróbálkozik. Vannak az egészséges táplálko­zásnak alapszabályai. Többek között az alábbi dolgokról van szó: ♦ naponta ötször étkezzen, mely­ből három - reggeli, ebéd, vacsora - főétkezés legyen, ♦ minden étkezését gazdagítsa valamilyen zöldséggel vagy gyü­mölccsel, ♦ lehetőség szerint asztal mellett ülve, társaságban és nyugodt kö­rülmények között táplálkozzon. Glosszitisz Nyelvgyulladás. Ilyenkor a nyelv felszíne sima és sötétvörös, meg­duzzadhat és fájdalmassá válhat. A tüneteket okozhatja égési vagy mechanikus sérülés, irritáció (alko­hol, dohányzás, erős fűszerek stb.), vashiány vagy B-vitaminhiány, bőr­betegségek, cukorbetegség, szifi­lisz, vagy akár pszichés okok is. Glomerulonefritisz Legtöbbször autoimmun erede­tű vesebetegség, mely főképp a vese glomerulusait érinti. A glomerulusok a vese műkö­dési egységei, melyek egy odave­zető artériából (ezen az artérián keresztül érkezik a vesébe a szű­résre kerülő vér), a szűrést végző hajszálérgomolyagból, egy elve­zető artériából (mely a megszűrt vért visszajuttatja a keringésbe) ORVOSI SZÓTÁR és a Bowmanntokból állnak. Ez utóbbi egy kettős falú cső, melyen keresztül a salakanyagok vizelet formájában távoznak. A veseglomerulusok érintettségét jelezheti fehéijevizelés, vérvize­lés, és végül veseelégtelenség, melynek következtében a vérben felhalmozódik a húgysav és a kreatinin. Lásd: Vese Glükóz Egyszerű, 6 szénatomból álló cu­kormolekula, mely a sejt legfőbb energiaforrása. A táplálkozással a szervezetbejutó legtöbb cukor glü­kóz alakjában szívódik fel a bélből, majd egy részük glikogén (állati ke­ményítő) formájában a májban el­raktározódik, a többi bekerül a vér­áramba, s onnan szükség szerint a sejtekhez jut. Lásd: Szénhidrátok, Vércukor Glükóz-tolerancia teszt Ez a vizsgálat azt méri, hogy mi­ként reagál az ember szervezete meghatározott mennyiségű glükóz (6 szénatomból álló cukor) fo­gyasztására. A vizsgálat segítségé­vel felden'thetővé válnak a cukor- anyagcsere • zavarai, különösen a cukorbetegség. Glutén enteropátia A vékonybél örökletes betegsé­ge. Gyermek-és felnőttkorban egy­aránt előfordul. Jellemzője, hogy a betegek szervezete képtelen feldol­gozni a gabonafélékben lévő glutén képzésében résztvevő gliadin nevű fehérjét. Elsősorban felszívódási zavarokat, fogyást és alultápláltságot okoz. Lásd: Cöliákia

Next

/
Oldalképek
Tartalom