Új Szó, 2004. május (57. évfolyam, 101-124. szám)
2004-05-31 / 124. szám, hétfő
4 Külföld ÚJ SZÓ 2004. MÁJUS 31. RÖVIDEN A pápa pünkösdi imádsága Vatikánváros. A béke ügyéről, a keresztények ezzel kapcsolatos feladatairól beszélt pünkösd vasárnap II. János Pál pápa a vatikáni Szent Péter téren. A 84 esztendős katolikus egyházfő viszonylag jó fizikai formában jelent meg a több tízezer hívő és érdeklődő előtt a vatikáni bazilika előtti téren, a húsvét utáni időszakot lezáró regina coeli imádságát felolvasva, a húsvéti ünnepeket záró pünkösd jelentőségét méltatva. A pápa számára a jövő hét különben egészen mozgalmas lesz, június 4-én fogadja George Bush amerikai elnököt, majd másnap kétnapos látogatásra Bembe indul egy katolikus iijúsági találkozóra. Ez lesz a 103. külföldi apostoli látogatása, s egyben az első ebben az évben, (mti) Tony Blair nem adja fel London. A brit miniszterelnök, akinek közeli távozásáról számos sajtóértesülés kering Londonban, közölte, hogy ő fogja a kormányzó Munkáspártot a következő választásokra vezetni, de arra nem adott egyértelmű garanciát, hogy győzelem esetén teljesen ki is tölti újabb kormányfői mandátumát. A britek jelentős többsége azonban - egy szombati felmérés szerint - a miniszterelnök azonnali, vagy legalábbis hamaros távozását szeretné. (mti) „Én vezetem a Munkáspártot a következő választásokra. ” (Reuters) A gázai kivonulás terve Jeruzsálem. Az izraeli légierő Gázában tegnap célzott támadással likvidálta a Hamász radikális palesztin szervezet egyik magas rangú parancsnokát. A támadás során életét vesztette a parancsnok segéde, valamint egy járókelő is, további heten megsebesültek. Izraeli katonák behatoltak a Gázai övezet déli részén lévő rafahi menekülttáborba is, ahol három házat leromboltak. Ariel Sáron izraeli kormányfő közben benyújtotta a gázai övezeti egyoldalú kivonulási tervet. A Sáron vezette Likud párt korábban belső „népszavazásán” elutasította a tervet, és a 23 fős kabineten belül sem számíthat a kormányfő a többség támogatásra. Az izraeliek nagy többsége viszont támogatja az elképzelést, amelynek értelmében megszüntetnék 4 ciszjordániai mellett az összes gázai övezeti zsidó telepet. Az 1967-es háború során Izrael által elfoglalt Gázai övezetben mintegy 7500 zsidó telepes él 1,3 mühó palesztin között, (mti) Súlyos zavargások törtek ki tegnap a pakisztáni Karacsiban, miután ismeretlen tettesek meggyilkoltak egy muzulmán vallási vezetőt (Reuters-felvétel) A terroristák az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat nevében gyilkoltak Véget ért a túszdráma Hobar/Rijád. Tegnap délelőtt véget ért a túszdráma a szaúd-arábiai Hobarban: a biztonsági erők őrizetbe vették a túszejtők vezetőjét és több más fegyverest. Az állítólag az al-Kaidához tartozó terroristák már az épület elfoglalásakor megöltek 16 embert, és egyes jelentések szerint később is végeztek egy tússzal. INDEX-MTI A szaúdi biztonsági erők tegnap megrohamozták azokat a lakóépületeket, amelyekben az al-Kaida terrorszervezet állítólagos tagjai fogva tartottak mintegy 50 külföldit. Őrizetbe vették a túszejtők vezetőjét és több társát, két terroristát megöltek - közölték szaúdi források. A túszok többsége, és a lakók elhagyták az Oasis nevű épület- komplexumot, és a helyi kórházak, szállodák felé tartottak. Szaúd- Arábia washingtoni nagykövete a Fox News amerikai hírtelevíziónak elmondta, hogy a kiszabadítottak között hét amerikai van. Összesen mintegy 50 személyt - elsősorban nyugati állampolgárokat - ejtett túszul négy-öt terrorista, akik jelentős mennyiségű fegyverrel és robbanóanyaggal rendelkeznek. Az épület elfoglalásakor a túszejtők - akik egy internetes honlap szerint az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat nevében cselekedtek - 16 embert, köztük legalább hét külföldit megöltek. Nem egészen egy hónapon belül ez már a második súlyos terrortámadás volt szaúdi olajlétesítmény ellen. A gépfegyverekkel és robbanóanyagokkal felszerelkezett terroristák akciója ezúttal azzal kezdődött szombaton, hogy lövöldözni kezdtek az alkalmazottakra több nyugati olajipari cég képviselete és az alkalmazottak lakóházai környékén. Megöltek kilenc szaúdi és hét külföldi állampolgárt, majd bevették magukat a lakóépületekbe, és túszul ejtettek 50 embert. A szaúdi hatóságok tegnap közölték, hogy magas fokú riadókészültséget tartanak az ország minden olajlétesítményénél, és kijelentették, hogy az energiaipar zavartalanul működik tovább a hobari terrortámadás után. Csehszlovákia leghosszabb ideig tisztségben lévő külügyminisztere volt Elhunyt Bohuslav Chnoupek KOKB6 JÁNOS Prága. Néhány hónapos betegség után Prágában pénteken 78 éves korában elhunyt Bohuslav Chnoupek, az egykori Csehszlovákia leghosszabb ideig tisztségben lévő külügyminisztere. A ligetfalui születésű, szlovák nemzetiségű Chnoupek, aki munkatársai szerint magyarul is aránylag jól beszélt, 1971-től 1988-ig vezette a csehszlovák kommunista diplomáciát. Hasonlóan hosszú ideig - 1918- 1935 - vezette a külügyet Edvard Benes, későbbi csehszlovák állairífő is. Míg Václav David 15 évet töltött a csehszlovák diplomácia élén. Chnoupek a hatvanas években ismert újságíró volt. Miután 1968 augusztusában a Varsói Szerződés hadseregei megszállták Csehszlovákiát, hogy véget vessenek az Alexander Dubcek pártfőtitkár nevével fémjelzett demokratizálódási és reformfolyamatnak, azonban politikai pályára lépett, s két évtizeden át az egyik legközelebbi munkatársa volt a szintén szlovák nemzetiségű Gustáv Húsúknak, Csehszlovákia Kommunista Pártja akkori főtitkárának, köztársasági elnöknek. Chnoupek először a csehszlovák rádió igazgatójaként, majd moszkvai nagykövetként dolgozott, s onnan ment a külügy élére. A nyolcvanas évek második felében a Gorbacsov elindította szovjet „peresztrojka” mérsékelt támogatójaként lépett fel, ami nem volt ínyére a akkori csehszlovák kommunista hatalom Vasil Bilak által vezetett legdogmatikusabb szárnyának, s ezért Chnoupeknek távoznia kellett a külügyminisztérium éléről. Chnou- peket 1990-ben a kommunista párt kizárta soraiból, majd a korábbi közéleti tisztségével való visszaélés vádja miatt fél évet vizsgálati fogságban töltött. A vádat nem sikerült bizonyítani, ezért felmentették. Több könyvet is írt, s a rendszer- váltás után kiadott egyik kötetében pedig néhány egykori tárgyalópartneréről rajzolt érdekes portrét. Chnoupek előtt néhány héttel halt meg egy másik volt magas rangú csehszlovák kommunista politikus, Jozef Lenárt. Lenárt a rendszerváltás után ugyan Prágában élt, de hamvait végül is szülőfalujában Liptovská Porúbkában helyezték el örök nyugalomra. EU-alkotmány: Belka kompromisszumot ajánl Varsó hajlandó engedni MTI-HÍR Varsó. Marek Belka lengyel kormányfő kompromisszumot javasolt az Európai Unió alkotmányának elfogadása érdekében. A Frankfurter Allgemeine Sonntags- zeitungnak adott interjújában Belka elmondta, hogy országa elvben elfogadja a kettős többség elvét, amely biztosítja az Európai Unió hatékony működését, ugyanakkor a szolidaritás elvének érvényesülése érdekében a mindenkori kisebbségnek lehetőséget kell kapnia arra, hogy „úgynevezett vétót” emelhessen. A kettős többség elvét másokkal együtt Németország szorgalmazza. Lényege, hogy az EU miniszteri tanácsi ülésein egy döntés akkor minősülne elfogadottnak, ha a többséget alkotó országok az EU lakosságának is a többségét képviselik, az eddig leggyakrabban hangoztatott elképzelés szerint az EU-lakosság minimum 60 százalékát. Belka kifejtette, hogy a döntés- hozatalkor ldsebbségben maradó, s az EU-lakosság legalább 20 százalékát képviselő országoknak alkalomadtán lehetőséget kell kapniuk a többség döntésének megvé- tózására. Belka fejtegetése szerint ezt nem blokkolási politikaként kell felfogni, hanem újabb konzultációs forduló, konzultációs mechanizmus szorgalmazásaként. Az Európai Unió tagországai június közepén esedékes csúcsértekezletükön ismét megpróbálják tető alá hozni az európai alkotmányt, amelynek elfogadása decemberben főleg Lengyelország és Spanyolország ellenállásán bukott meg. A két ország ugyanis ragaszkodott a francia EU-elnökség idején Nizzában kidolgozott szavazati súlyozáshoz, amely például Lengyelországnak csaknem annyi szavazatot biztosít, mint a kétszer népesebb Németországnak. Több tízezer vendég a washingtoni emlékműavatáson Bush helytállásra buzdított MTI-HÍR Washington. Az amerikai elnök Irakban való helytállásra buzdította honfitársait szombaton, amikor Washingtonban felavatta a II. világháború harcosai előtt tisztelgő új emlékművet. Az eseményen több tízezer vendég jelent meg, köztük George Bush demokrata párti kihívója a novemberi elnök- választáson, John Kerry. Az amerikai államfő emlékeztetett arra, hogy az Egyesült Államok által hozott háborús áldozatoknak köszönhetően „a fasizmus és a nácizmus megsemmisült, és győzött a szabadság”. A Hitler elleni küzdelmet a Szaddám Húszéin iraki diktátor elleni háborúval összekapcsolva Bush leszögezte: „küldetésünk folytatódik és győzni fogunk. A terror elleni háború és az Irak elleni invázió részei a szabadság megvédését szolgáló erőfeszítéseinknek.” Hatvan évvel ezelőtt csakúgy, mint most Irakban, az Egyesült Államok ellenségei „elszigetelésbe és rettegésbe próbálják kényszeríteni a szabad nemzeteket. Ám mi kitartunk, és legyőzzük ezt az ellenséget, és megvédjük a szabadság e nehezen kivívott földjét” - hangoztatta az amerikai elnök. A szudétanémetek nürnbergi találkozóján Edmund Stoiber bajor miniszterelnök ismét a Benes-dekrétumok érvénytelenítését követelte. Felszólalásában hangsúlyozta: Prága nem várhatja el, hogy az EU-ban elcsitul a dekrétumok körüli vita. Ez most már európai ügy, shaa csehek abban reménykednek, hogy már nyugtuk lesz, akkor tévednek - hangoztatta Stoiber. (CTK) HÁTTÉR Túl részeg volt ahhoz, hogy felvegye a telefont MTI-ORIGO Washington. Elhunyt Archibald Cox, a Nixon elnök lemondásához vezető Watergate-botrány egykori rendkívüli ügyésze - közölte tegnap az özvegy. Cox 92 éves volt. Szombaton, a Maine állambeli Brooksville-ben érte a halál, amelynek okaként végelgyengülést állapított meg az orvos. Archibald Cox 1972. június 17-én kapott megbízást arra, hogy rendkívüli ügyészként vezesse a vizsgálatot az amerikai Demokrata Párt washingtoni irodáiban történt betörés ügyében. A Watergate nevű épületben történt betörés vizsgálata vezetett annak feltárásához, hogy az akkori elnök, Richard Nixon utasítására törvénytelen lehallgatások folytak a Fehér Házban. Nixon a kényelmetlen ügyész eltávolítását követelte, de ezt csak azt követően tudta elérni, hogy lemondott tisztségéről Elliot Richardson akkori igazságügyi miniszter. Nixon végül 1973 októberében elérte, amit akart, de tíz nappal Cox távozása után hivatalos vizsgálat indult a hivatalban lévő elnök ellen. Nixon 1974 augusztusában jelentette be lemondását. Közben az Egyesült Államokban nyilvánosságra hozták Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszter telefonbeszélgetéseinek jegyzőkönyvét. A BBC News Online beszámolója szerint a most nyilvánosságra hozott dokumentumokból pikáns részletek is kiderülnek. Előfordult például, hogy Nixon azért nem tudta fogadni a brit miniszterelnök hívását az 1973-as arab-izraeli háború idején, mert túl részeg volt. Ezt maga Kissinger mondta munkatársának, akit arra kért, hogy halasszák el másnap reggelre a hívást, mire az elnök kijózanodik. A jegyzőkönyvekben vannak utalások arra is, hogy az amerikaiak szerepet játszottak Salvador Allende chilei elnök megbuktatásában. Kiderült az is, hogy a Watergate-ügy idején legszívesebben atomot dobott volna a törvényhozásra. Befejeződött a sztrájk Teljesítik a követeléseket Belgrád. Másfél hét után véget vetett a sztrájknak az újvidéki tv magyar szerkesztősége, a szerbiai állami televízió igazgatóbizottsága ugyanis írásban jóváhagyta, hogy a szerkesztőség öt új munkatársat vehet fel állandó munkaviszonyra. A szerkesztőség munkatársai a múlt kedden léptek sztrájkba, s az említett igény volt legfontosabb követelésük. Ezen felül követelték, hogy engedélyezzék fiatal, tiszteletdíjas munkatársak alkalmazását, (mti)
