Új Szó, 2004. május (57. évfolyam, 101-124. szám)

2004-05-05 / 103. szám, szerda

6 Külföld ÚJ SZŐ 2004. MÁJUS 5. RÖVIDEN Meglepő jelölések Bukarest. Mircea Geoana külügyminiszter, Románia talán legnépszerűbb politiku­sa Bukarest főpolgármesteri székéért száll versenybe. loan Rus belügyminisztert pedig Kolozsváron indítják George Funar nagy-romániás polgár- mester ellen. A döntést Ad­rian Nastase pártelnök-kor­mányfő is megerősítette. A hír azért meglepő, mert a kormánypárt korábban már hivatalosan is más jelölteket nevezett meg, de ezeknek a felmérések szerint nem sok esélyük lett volna az önkor­mányzati választásokon. Kü­lönösen Kolozsvár esetében van ez így, a kincses város ro­mán lakossága körében a szélsőséges Funar még min­dig a legnépszerűbb helyi po­litikus. (MR) Nem végleges a halálos ítélet Teherán. Iráni igazságügyi források szerint nem tekint­hető még véglegesnek a Ha- sem Aghadzsari ellenzéki professzor ellen hozott halá­los ítélet. Egy igazságügyi szóvivő hangsúlyozta: a tar­tományi bíróság hétfői meg­erősítése után még az iráni legfelsőbb bíróságnak is dön­tenie kell a halálos ítélet vagy a kegyelem mellett. Aghad- zsarit istenkáromlás címén ítélték el, mivel egy alkalom­mal a nyilvánosság előtt kije­lentette: a muzulmánok nem majmok, hogy vakon köves­senek egy vallási vezetőt. El­fogadhatatlannak nevezte a professzor halálra ítélését Sirin Ebadi Nobel-békedíjas jogásznő szóvivője is. (MTI) Befektetési guru Kerry mellett Washington. Warren Buf­fett amerikai befektetési gu­ru, a világ második leggazda­gabb embere gazdasági ta­nácsadóként segíti a Fehér Ház elhódítására pályázó John Kerry demokrata párti szenátort választási kampá­nyában. A milliárdos üzlet­ember mélyen helyteleníti Bush elnök adócsökkentési politikáját, amely a gazda­goknak kedvez, mint amilyen ő maga is. Buffett tavaly taná­csokkal látta el a republiká­nus Arnold Schwarzenegger kaliforniai kormányzót is vá­lasztási győzelme után. A 73 éves „omahai bölcset” John Kerry szenátor kérte fel, hogy legyen a tagja gazdasági ta­nácsadó testületének, amely­nek már olyan neves embere­ket nyert meg, mint Robert Rubin, Roger Altman és Gene Sperling. (MTI) Warren Buffett vagyonát a Forbes magazin az idén 42,9 milliárd dollárra be­csülte (Képarchívum) Nem Arafat ellen irányult az izraeli katonai akció - a Hán-Júnisz menekülttáborban ketten meghaltak, huszonhármán megsérültek A többség támogatná a kivonulást MU-ÖSSZEFOGLALÓ Jeruzsálem/Rámalláh/Gáza. Az izraeliek többsége támogatja Ariel Sáron izraeli kormányfő egyoldalú kivonulási tervét, amely a Gázai övezetből és Cisz- jordánia egy részéből való távo­zást irányozza elő. A Dahaf inté­zet által a Jediót Ahronót napilap számára készített felmérés szerint egy, a kivonulásról rendezendő népszavazáson 62 százalék vok­solna a terv mellett, 32 százalék ellene. Az eredmény ellentétes a Sáron pártján belül rendezett sza­vazás eredményével; a Likud tag­ságának többsége ugyanis elutasí­totta a tervet. Érdekes, hogy a megkérdezett Likud-szavazók többsége is a párttagsággal ellen­tétesen foglalt állást: 55 százalé­kuk helyeselte, s csak 41 százalé­kuk vetette el a tervet. A terv sze­rint Izrael felszámolná a Gázai övezetben lévő 21 zsidó települést és négy elszigetelt telepet Ciszjor- dániában. Ugyanakkor a nagyobb ciszjordániai településtömböket továbbra is ellenőrzése alatt tarta­ná a tervezett biztonsági kerítés mögött. A tervet még márciusban feltétlen támogatásáról biztosítot­ta George Bush amerikai elnök. A közvélemény-kutatásból az is ki­derül, hogy ha előrehozott válasz­tásokra kerülne sor, ismét a jobb­oldal győzne. A felmérés továbbá azt is kimutatta, hogy csupán az izraeliek 20 százaléka várta Sáron lemondását a Likud-szavazás után. Tegnap hajnalra izraeli katonai terepjárók állták el az utat Jasszer Arafat palesztin elnök rámalláhi főhadiszállásánál. Arafat egyik ta­nácsadója elmondta, hogy az izra­eli katonák, akik mintegy 15 te­repjáróval vonultak fel, lezárták a főhadiszállás mindhárom bejára­tát. Szerinte tartani lehet attól, hogy a palesztin elnök elleni tá­madás előkészületeiről van szó. Izraeli katonai források ugyanak­kor azt közölték, hogy a katonák rutinszerű őrizetbe vételeket haj­tottak végre Rámalláhban. Az ak­ciónak semmi köze Arafat főhadi­szállásához, ahová az izraeli kato­nák nem szándékoznak behatol­ni. Mellesleg Sáron kormányfő nem egészen két héttel ezelőtt ko­molyan megfenyegette Jasszer Arafatot. A Gázai övezet déli részén fek­vő Hán-Júnisz palesztin mene­külttábor elleni izraeli katonai ak­ció tegnap hajnalban ért véget. Egy izraeli katonai helikopter két rakétát lőtt ki egy csoport fegyve­res palesztinra, közülük ketten meghaltak, huszonhármán pedig megsérültek. Az orvosok szerint öt sebesült állapota rendkívül sú­lyos. A sebesültek között nemcsak fegyveresek, hanem polgári sze­mélyek is vannak. Szemtanúk ar­ról számoltak be, hogy izraeli páncélosok fedezékében buldóze­rek húsz épületet romboltak le a menekülttáborban. Fegyveresek tüzet nyitottak a tábor területéről a házrombolást végző munkagé­pek védelmével megbízott izraeli harckocsik egyikére. Ekkor tör­tént az izraeli harci helikopter tá­madása. Két nappal korábban pa­lesztin terroristák megöltek egy nyolc hónapos terhes nőt, és négy gyermekével is végeztek. Palesztin fegyveresek és civilek egyaránt vannak a sérültek kö­zött (Reuters-felvétel) A londoni felsőbíróság előtt az új tagállamokból érkezett menedékkérők ügye Szlovák roma próbapere London. A londoni felső- bíróság elé került tegnap annak a több ezer mene­dékkérőnek az ügye, akik­től a brit kormány meg akarja vonni az eddig nyújtott szociális támoga­tást, köztük az elszálláso­lást, mivel hazájuk az EU tagjává vált. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ A Nagy-Britanniában komoly figyelemmel követett ügy közvet­lenül mintegy 2500 menedékjog­kérőt, főleg Magyarországról, Csehországból és Szlovákiából érkezett romákat érint. Ők szom­baton nulla órától elvesztették menedékjog-kérelmezői státusu­kat. Az EU-bővítés előestéjén a brit belügyminisztérium közölte, hogy a menedékkérők azonnali kilakoltatással számolhatnak központilag fizetett, bérelt szál­lásaikról már szombattól. Több brit emberi jogi szervezet erőtel­jes fellépésére azonban a tárca az utolsó pillanatban meghátrált, és utasította a szállásadókat, hogy egyelőre ne tegyék utcára a ná­luk elszállásolt menedékeseket, amíg azok ügyét „eseti alapon” meg nem vizsgálja. Az emberi jogi szervezetek sze­rint a kelet-európai menedékké­rők kilakoltatása és ellátás nélkül hagyása valójában legalább 10- 12 ezer embert tenne egy csapás­ra hajléktalanná, mivel az érin­tettek zöme családjával érkezett Nagy-Britanniába. Több­ségük a hazájukban el­szenvedett megkülön­böztetésre hivatkozva kért menedékjogot, de ügyük még nem jutott ke­resztül a brit belügymi­nisztérium bevándorlási hivatalainak elbírálási útvesztő­in. És most már nem is fog, mivel a brit hatóságok a vonatkozó tör­vények alapján más EU-tag- államok polgáraitól nem fogad­nak el menedékjogra vonatkozó kérelmeket. Az emberi jogi csoportok által megbízott ügyvédek tegnap ter­jesztették az ügyet a londoni fel­sőbíróság elé, azt próbálva elér­ni, hogy a kormány továbbra is feltételek nélkül adja meg az érintetteknek nyújtott eddigi tá­mogatást. A brit precedensjogra épülő eljárás próbaperként in­dult egyetlen szlovák menedék­jogkérő nevében. Az illető - fele­ségével és három gyermekével - hat éve él Nagy-Britanniában, de ügye még nem jutott el a végső elbírálásig. A belügyminisztéri­um azonban április elején, hiva­talos levélben alig három hetet adott neki szállása elhagyására és önmaga, valamint családja önálló ellátásának megszervezé­sére. A bíróság elé kedden beterjesz­tett indítvány szerint ez az eljá­rás sérti az érintett menedékkérő alapvető emberi jogait, és nem veszi figyelembe, hogy szemé­lyes helyzetében semmilyen vál­tozást nem hozott országának uniós taggá válása. Feleségével és három gyermekével hat éve él Nagy-Britanniában. Pozsonyban is szavazhatnak a magyar állampolgárok A köztársasági elnök döntése alapján az Európai Parlament tagjainak választására Magyar- országon 2004. június 13-án kerül sor. Az Európai Parla­mentbe Magyarország 24 kép­viselőt küldhet, akiket a pártok által állított jelöltlisták alapján választanak meg. A választás napján Magyar- ország pozsonyi nagykövetsé­gén is lehet szavazni. Az a nagykorú, a Magyar Köztársa­ságban bejelentett állandó lak­hellyel rendelkező, a magyar- országi lakhelye szerinti vá­lasztói névjegyzékben szereplő magyar állampolgár szavazhat, aki a választás napján Szlováki­ában tartózkodik. További fel­tétel, hogy a lakóhely szerinti jegyzőnél kérni kell a választó­polgárnak a külképviseleti név­jegyzékbe történő felvételét. A választói jogosultságot az érvényes magyar útlevél, sze­mélyi igazolvány, magyaror­szági ingatlantulajdon, illető­leg bejelentett (ideiglenes) tar­tózkodási hely önmagában nem alapozza meg, a választójoghoz olyan lakóhely kell Magyaror­szágon, ahol a választópolgár életvitelszerűen tartózkodik. Az életvitelszerűen Szlovákiá­ban élő, tartózkodási engedél­lyel rendelkező magyar állam­polgárok a szlovák jogszabály­ok értelmében Szlovákiában él­hetnek választójogukkal. Annak a magyar állampolgár­nak, aki Pozsonyban, a magyar nagykövetségen kíván élni vá­lasztójogával, az erre rendsze­resített nyomtatvány kitöltésé­vel kell kérnie, hogy a külképvi­seleti névjegyzékbe felvegyék. A kérelmet személyesen vagy meghatalmazott útján legké­sőbb 2004. május 14-ig kell be­nyújtani a választópolgár lakó­helye szerinti jegyzőhöz. A nyomtatványokat a pozso­nyi magyar nagykövetségen (Sedlárska 3) lehet beszerezni. Az eljárás menetével, a jogor­voslati lehetőséggel, illetve bármilyen, az Európai Parla­ment képviselőinek megválasz­tásával kapcsolatos további kérdésben a nagykövetség munkatársaitól kérhető infor­máció személyesen, illetve az 5920-5200-ás telefonszámon. Külképviseleti Választási Iroda Repülőgépes merénylet készült a NATO-csúcs ellen Bush lett volna a fő célpont MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Isztambul. Vádat emeltek teg­nap Törökországban 9 feltételezett iszlám szélsőséges ellen. Török lap- értesülések szerint a vádlottak re­pülőgéppel akartak merényletet el­követni a NATO-csúcs ellen. A ki­lenc férfit 16 másik, azóta szaba­don engedett személlyel együtt áp­rilis 29-én vették őrizetbe azzal a gyanúval, hogy merényletet tervez­tek a júniusi, isztambuli NATO- csúcs ellen. Illegális szervezethez való tartozás vádjával állítják őket bíróság elé. A gyanúsítottak feltéte­lezhetően az Anszár al-Iszlám nevű illegális szervezet tagjai - közölte a török rendőrség illetékese. A június 28-29-re tervezett NA- TO-csúcstalálkozón több nyugati vezető, köztük George Bush ameri­kai elnök, Tony Blair brit miniszter- elnök és Jacques Chirac francia el­nök is részt vesz. Illetékesek közöl­ték, a merénylettervek miatt nem módosul sem a csúcs időpontja, sem a programja. A Hürriyet című lap úgy tudja, hogy a letartóztatot­tak közül hárman öngyilkos me­rényletet akartak végrehajtani a ta­lálkozó ideje alatt. A lap szerint egyikük az Anszár al-Iszlám egy pa­kisztáni táborában kapott kikép­zést, ahol megtanították vitorlázó repülőgép vezetésére. A lap úgy tudja, az egyik vádlott a kihallgatás során bevallotta, hogy a merénylet célpontja az amerikai elnök lett volna, akinek tervezett részvételé­ről a csúcson a lapokból értesültek. A török rendőrség azt is közölte, hogy a letartóztatottak egy zsina­góga és egy bank elleni merénylete­ket is terveztek. Az Anszár al- Iszlám (Az Iszlám Hívei) csoportot, amely Irak kurdok lakta északi ré­szén jött létre, Washington az al- Kaida nemzetközi terrorista szer­vezettel szövetséges szervezetként tartja számon, és úgy véli, hogy ez a szervezet áll a Irakban állomáso­zó amerikai csapatok elleni táma­dások hátterében. Az amerikaiak tegnap 240 iraki foglyot elengedtek Szabadulás Abu Garibból MTI-HIR Bagdad. Az amerikaiak tegnap 240 iraki foglyot engedtek ki az Abu Garib börtönből, ahol ameri­kai katonai rendőrök korábban foglyokat kínoztak meg. Délben nagy tömeg gyűlt össze a szaba­duló foglyok nevét felolvasó ame­rikai katona körül. Sokan elége­detlenül távoztak, mivel hozzá­tartozójuk nem szerepelt az elen­gedett rabok között. A szövetsége­sek rendszeresen engednek el fog­lyokat a mintegy 5000, „biztonsá­gi okokból” fogva tartott iraki kö­zül, akiket azzal gyanúsítanak, hogy részt vettek az amerikai erők elleni támadásokban. A mostani csoport szabadon engedése rövid­del azután történt, hogy a foglyok kínzásának napvilágra kerülése miatt botrány robbant ki. Tegnap egyébként robbanás rázta meg Bagdadnak azt a nyugati előváro­sát, ahol a hírhedt fegyintézet ta­lálható. Robbanás történt az észak-iraki Kirkukban is egy ame­rikai konvoj közelében. Több amerikai katona megsebesült. Terrorfenyegetés németországi támaszpontokon Fokozott készültség MTI-HÍR Berlin. Németország két légitá­maszpontján tegnap fokozott ké­szültséget rendeltek el kedden. A német védelmi tárca szóvivője el­mondta: a nyugati országhatár kö­zelében lévő bücheli repülőszázad, valamint egy Rajna melletti kikép­zőközpont kapott terrortámadásra utaló figyelmeztetést. Emiatt elren­delték a Charlie biztonsági fokoza­tot a támaszpontokon. A Charlie a német fegyveres erőknél bevezetett négyfokozatú biztonsági rendsze­ren belül a 2. legmagasabb.

Next

/
Oldalképek
Tartalom