Új Szó, 2004. május (57. évfolyam, 101-124. szám)

2004-05-25 / 119. szám, kedd

6 Külföld ÚJ SZÓ 2004. MÁJUS 25. RÖVIDEN Mégsem lesz voksturizmus Budapest. Az Országgyű­lés alkotmányügyi bizottsága tegnap általános vitára alkal­masnak találta a választási el­járásról szóló törvény módo­sítását, amely a vasárnapi négypárti egyeztetésnek meg­felelően módosítaná az euró­pai parlamenti választásokon a külképviseleti szavazás rend­jét. A módosítás azt a megol­dást tartalmazza, hogy ne jöj­jenek létre szavazatszámláló Bizottságok, hanem a külkép­viseleti választási irodák, amelyek már erre a feladatra felkészültek, esküt tettek, vé­gezzék el a szavazatszámláló bizottság feladatainak egy ré­szét. A négytagú bizottságok kiküldése 72 országba ugyan­is 300 millió forintot emész­tett volna fel. (m, ú) John Kerry halasztana Washington. John Kerry, a Fehér Ház elhódítására pályá­zó szenátor fontolóra vetlfe, hogy elhalasztja a Demokrata Párt (DP) elnökjelöltségének július végére tervezett hivata­los elfogadását. Kerry és George Bush 75 millió dollár állami keretet kap a választási kampányra azután, hogy pártjuk hivatalosan is jelöltté nyilvánítja őket. A két vetély- társ ezután már csak ebből az összegből gazdálkodhat, nem gyűjthet és költhet magán­adományokból származó pénzt kampánycélokra. A DP július végén Bostonban, a Re­publikánus Párt pedig öt hét­tel később, New Yorkban tart­ja jelöltállító kongresszusát. Ez azt jelenti, hogy Kerrynek több mint egy hónappal ha­marabb kell megkezdenie az állami keret felhasználását, mint Bush elnöknek, aki szep­tember 2-ig még magánado­mányokból pénzelheti válasz­tási küzdelmét. (MTI) Kerry még nem döntött, ugyanis a halasztás jogi bonyodalmakkal is járna (Reuters) Nagykövet lett Tito fia Jakarta. Egy nemzedékkel ezelőtt Indonézia és Jugo­szlávia az el nem kötelezett országok mozgalmának ala­pítója volt. Közel ötven évvel később Joszip Broz Tito egy­kori jugoszláv elnök fia nagy­követi kinevezést kapott Ja- kartába, ahol ma apja egykori kollégájának, Sukarno elnök­nek a lánya az államfő. Alek- sander Broz, a horvát állami olajvállalat volt alelnöke a hét végén meg is érkezett az indonéz fővárosba. (MTI) Joszéf Tomi Lapid izraeli igazságügyi miniszter elítélte a hadsereg rafahi házrombolásait Sáron módosított terve MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Jeruzsálem/Washington. Az izraeli igazságügyi miniszter elítél­te a rafahi házrombolásokat. Jo­széf Tomi Lapid vasárnap elmond­ta, hogy őt, a holokauszt túlélőjét a rombolások képei családjának a vészkorszakban átélt szenvedései­re emlékeztették. Hozzátette: nem akarja a hadsereg akcióit a nácik által elkövetett borzalmakhoz ha­sonlítani, de a képeken látott egyik idős palesztin asszony a nagyany­jára emlékeztette. Az izraeli kor­mány több feldühödött tagja visz- szautasította a miniszter által egy­értelműen ki nem mondott össze­hasonlítást és követelte, hogy von­ja vissza kijelentéseit. Közben Saul Mofaz védelmi miniszter a News- weeknek nyüatkozva sajnálkozá­sát fejezte ki a palesztin civüek ha­lála miatt. Kijelentette ugyanak­kor, hogy Izrael még az Ariel Sáron által tervezett kivonulás után is folytatni akarja a hadműveleteket a Gázai övezetben, hogy véget ves­sen a fegyvercsempészetnek. Sáron a hadsereg és a biztonsá­gi szolgálatok vezetői elé terjesz­tette a Gázai övezetből való izraeli kivonulás módosított tervét. A ki­vonulást az USA-val, Egyiptom­mal, Jordániával és az európai or­szágokkal fogják egyeztetni. A ter­vet azért kellett módosítania a kormányfőnek, mert május 2-án a kormányzó Likud párt tagjai egy belső szavazáson elutasították. Sáron azóta konzultált koalíciós partnereivel és Simon Peresszel, az ellenzék vezérével is. Az átdol­gozott terv lényege, hogy a Gázai övezetben lévő 21 zsidó települést szakaszosan számolnák fel. Ez a szakaszos kivonulás lehetővé ten­né a kormány számára, hogy leál­lítsa a folyamatot, ha a helyzet megköveteli - közölte Sáron egyik közeli munkatársa. Tegnap hajnalban véget vetett hatnapos hadműveletének a Gázai övezet déli részében található pa­lesztin Rafah kulcskörzeténél az iz­raeli hadsereg. A csapatok elhagy­ták Teli asz-Szultán városnegye­det. Ezzel a körzetben lehetővé válhat a palesztinok számára, hogy elhagyják otthonaikat, és vízhez, élelemhez, valamint gyógyszerhez jussanak. A magyar származású JoszéfTomi Lapid alaposan magára haragí­totta minisztertársait (Reuters-felvétel) NATO-prioritás Döcög az afgán misszió Brüsszel. A NATO folytatja afga­nisztáni akcióját, nem rettentik el a merényletek - mondta a szövetség főtitkára az afganisztáni nemzetkö­zi erők norvég katonái ellen elköve­tett vasárnapi támadásra reagálva. A merényletben egy norvég meg­halt. Jaap de Hoop Scheffer maga­biztosan nyilatkozott arról, hogy a NATO betartja ígéreteit, s kiteijesz- ti az ISAF mandátumát. Megfigye­lők azonban némi kétkedéssel fo­gadják ezeket a szavakat. Hiába nyüvánította Scheffer többször is Afganisztánt a NATO prioritásává, a tagállamok nem hajlandók elég katonát és technikai eszközt adni azoknak az új „vidéki újjáépítő cso­portoknak” (PRT) a létrehozásá­hoz, amelyekkel a NATO szeremé a vidéki körzetek feletti ellenőrzést hatékonyabbá tenni. A helyzetre jellemző, hogy a NATO-tagállamok legfőbb katonai illetékesei, vezérka­ri főnökei május eleji tanácskozásu­kon kijelentették: ha nem sikerül sürgősen orvosolni a hiányosságo­kat, ők nem javasolják az ISAF man­dátumának kiteijesztését. (MTI) Bush el szeretné hitetni: irányt szab az eseményeknek, nem sodródik velük Bizonyítási kényszer Egyeztettek a V4 csoport védelmi miniszterei Közös pilótaképzés Washington/Berlin. Colin Powell amerikai külügymi­niszter írásban kért bocsá­natot Abu Graibért, ezt egy dán lap közölte. Washing­tonban tegnap mindenki az amerikai elnök „nagy ívű­nek” beharangozott beszé­dét várta. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ George Bush a támogatottságát felmorzsoló kudarcok után tegnap este - közép-európai idő szerint ma hajnalban, tehát már lapzártánk után - vázolta stratégiáját Irak jö­vőjéről. Részleteket természetesen nem közölhetünk, előzetes vélemé­nyeket azonban ismertettek a hír- ügynökségek. Megfigyelők szerint az elnök a hazai és nemzetközi köz­vélemény értésére kívánja adni, hogy változadanul ura a helyzet­nek. Tény, az utóbbi hetek fejlemé­nyei sok fejfájást okoztak Washing­tonban, kezdve az Abu Graib bör­tönben elkövetett visszaélések újabb és újabb leleplezéseitől a ker- balai és nedzsefi harcokon át a Szí­riái határ menti faluban történt vé­res incidensig, amelyben egy lako­dalmat ért támadás. További csa­pás volt Ezzedin Szálimnak, az ira­ki kormányzótanács soros elnöké­nek a meggyilkolása úgyszólván az amerikaiak orra előtt, valamint a Pentagon egykori kedvencének, MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Bagdad/Dubaj. Videofelvétellel bizonyítják iraki túlélők, hogy való­ban egy esküvő résztvevője volt az a több mint negyven áldozat, aki­ket a múlt héten lőttek le amerikai katonák a nyugat-iraki Mogr el-Dib faluban. Az amerikaiak korábban azt közölték, hogy nem találták es­küvő nyomait a faluban. A túlélők az ennek ellenkezőjét bizonyító fel­vételeket az amerikai APTN televí­Ahmed Csalabinak a szakítása és szembefordulása a koalíciós ható­sággal. Bush azt szeretné bizonyí­tani, hogy nem sodródik az esemé­nyekkel, hanem irányt szab nekik. Elemzők a beszédtől azt várták, hogy ismerteti az elnök terveit az iraki szuverenitás átruházásáig hátralévő szűk öt hétre, és arra is kitér, hogy Amerika milyen bizton­sági és politikai szerepet tölt be jú­nius 30. után - a jövő januári vá­lasztásokig. Az amerikai diplomácia az elnöki beszédhez igazítva, szintén tegnap este kezdte köröztetni az ENSZ-ben új iraki határozattervezetét. A do­kumentum igyekszik elébe menni a francia és német elvárásoknak, és az új kormányra bízza annak eldön­tését, akarja-e, hogy a továbbiak­ban is külföldi csapatok gondoskod­janak a biztonságról. Washington­ban arra számítanak, hogy Lahdar Brahimi ENSZ-diplomata és Robert Blackwill, Bush iraki megbízottja még május végéig bejelentik az új ideiglenes kormány összetételét, befejezve az alkudozást Irak etnikai és vallási csoportjainak a vezetői­vel. Jelenleg fennakadást okoz, hogy a kurdok a két csúcstisztség - elnök vagy kormányfő - egyikét maguknak követelik. Lapértesülések szerint az elnök legalább hat beszédet tervez június 30-ig és különösképpen cáfolni fogja, hogy engedett volna a koráb­bi célkitűzésekből, így abból az el­képzelésből, hogy Irakban olyan ziós hírszolgálatnak adták át va­sárnap, s azokat tegnap az al-Dzsa- zíra és al-Arabíja hírtévék is sugá­rozták. A lakodalomról készült fel­vételek a vőlegény egyik unoka- testvérétől származnak. Az ameri­kai televíziósok a videón felismer­tek több szemtanút, akikkel a tá­madás után ők is készítettek inter­jút. Látható egy zenész is, aki idő­közben meghalt. Olyan tarka ágy­nemű is látható, amilyet Irakban ünnepi alkalmakkor használnak. erős demokráciát teremt meg, amely kisugárzik az egész Közel- Keletre, politikai átalakulási folya­matot gerjesztve a térségben. Egyes' elemzők szerint azonban Washington már csak a távozás stratégiáját keresi, amelynek nyo­mán törékeny, magát megvédeni nem tudó kormányt hagyna maga mögött Bagdadban. Gerhard Schröder külföldi újság­írók előtt kijelentette: az új iraki kormánynak lehetőséget kell bizto­sítani arra, hogy biztonsági és gaz­dasági kérdésekben is döntsön, mi­után ismét élhet majd a szuvereni­tás jogosítványaival. A német kan­cellár szavai mögött az áll, hogy az USA és Nagy-Britannia határozat- tervezetet készül beterjeszteni az ENSZ-ben az iraki szuverenitás helyreállításáról. Schröder szerint nem lehet a szuverenitás vissza­adásáról beszélni, ha nem az iraki­ak dönthetnek az ország nyers­anyagkincseihez való hozzáférés­ről. „Természetesen az új kormány­nak lehetőséget kell adni arra is, hogy döntsön biztonsági kérdések­ben, ami nélkül nincs szuverenitás­átadás” - közölte Schröder. Kifej­tette: ha a NATO váltaná fel az amerikai és a brit csapatokat Irak­ban, a biztonság valószínűleg a NA- TO-égisz alatt ott állomásozó kato­nákkal sem növekedne. Szerinte járhatóbb út lenne olyan országok katonáinak iraki állomásoztatása, akik számára ismerős az iraki hit­élet és mentalitás. Mark Kimmitt amerikai dandártá­bornok szombati nyilatkozata sze­rint minden jel arra utalt, hogy kül­földi terroristák használták bázisul a falut. Az amerikai katonák állító­lag fegyvereket és távcsöveket, to­vábbá afganisztáni telefonszámo­kat, külföldi útleveleket, több száz ágytakarót és ruhakötegeket talál­tak. Az amerikaiak szerint az áldo­zatoknál nem voltak iratok, s hang­szerek vagy nászajándékok sem voltak fellelhetők. KOKES JÁNOS Prága. Közös pilótaképző köz­pontot szeretnének létrehozni a vi­segrádi négyek. Ebben állapodott meg tegnap a Prágától 30 kilomé­terre fekvő Komorní Hrádekben a cseh, a lengyel, a magyar és a szlo­vák védelmi tárca vezetője. A közös kiképzőközpont tervét októberig, a védelmi miniszterek következő találkozójáig kell elké­szíteni. A munkacsoport lengyel vezetés alatt fog dolgozni. Július­ban ugyanis Csehországtól Len­gyelország veszi át egy évre a V4 elnöki tisztségét. Miroslav Kostel- ka cseh védelmi miniszter kifejtet­MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Bagdad/Fallúdzsa/Moszul/ Nedzsef. Tizennyolc iraki vesztet­te életét, tizenkettő pedig megse­besült síita müicisták és amerikai katonák összecsapásaiban tegnap­ra virradóra Bagdad Szadrváros nevű síita negyedében - közölték helyi kórházi ületékesek. Az ameri­kai egység parancsnoka ezzel szemben 26 iraki harcos megölésé­ről számolt be. Brian O’Malley ka­pitány elmondása szerint tizenkét amerikai járőr szállt ki az éjszaka folyamán Szadrvárosba. Négyen meghaltak az amerikai főhadiszállás komplexumát körül­vevő zöld zóna bejáratánál bekö­vetkezett tegnapi robbanásban. A helyszínen tartózkodó katonák szerint egy autó robbant fel a fő­hadiszállás előtt, és a benne ülő négy ember - köztük két brit ál­lampolgár - életét vesztette. Ké­sőbb egy órán belül két újabb rob­banást is hallottak Bagdad köz­pontjából, amelyek közül az egyik az ott tartózkodó katonák szerint a zöld zónán belül történt. Vala­mivel korábban három iraki, köz­tük egy gyermek halt meg Bag­dadban egy házi készítésű pokol­gép felrobbantásától, amelyet egy amerikai konvoj útjában helyez­tek el. Az áldozatokat gépkocsi­jukban érte a detonáció, amely néhány perccel az amerikai me­te: a központ kérdése jelenleg még nyitott, s egyelőre semmiféle konk­rét döntés - például a központ el­helyezéséről - nem született. Egyetértettek abban, hogy az iraki, afganisztáni és a balkáni béke­missziókban kialakult helyzetet, problémákat lehetetlen csak egyol­dalú csapaterősítésekkel, tehát a külföldi katonai létszám növelésé­vel rendezni. „Mindannyian úgy véljük, hogy ezekben az országok­ban és válságövezetekben a politi­kai, társadalmi és a gazdasági problémák megoldása az elsődle­ges, ezekre kell helyezni a hang­súlyt” - tolmácsolta a közös véle­ményt Kostelka. netoszlop elhaladása előtt követ­kezett be. Nedzsefben suta milicisták és amerikai katonák összecsapásai­ban tegnap hajnalban legkevesebb húsz iraki harcos megsebesült. Szemtanúk elmondták: a város egyik főterén olyan hevesek voltak a harcok az amerikaiak és Muktada asz-Szadr radikális suta vallási ve­zető fegyveresei között, hogy le­rombolták a tér és egy temető kö­zötti acélkerítést. Három aknalöve­dék Ali imám síremlékétől, a síita iszlám egyik legfontosabb szenté­lyétől alig 300 méterre ért földet. Az észak-iraki Moszul központjá­ban tegnap egy időben négy pokol­gép robbant. A robbanószerkezetek négy moziban léptek működésbe, délután negyed kettőkor. A me­rényletekhez azonban minimális mennyiségű robbanószert használ­tak, így senkinek sem esett bántó- dása. Több iraki mozitulajdonos panaszkodik arra, hogy fenyegetés éri, mert „szabados erkölcsű” fil­meket mutat be. Az iraki egészségügy-minisztéri­um tegnap közzétett adatai szerint 1168 iraki halt meg és 2350-en se­besültek meg a koalíciós erők és a fegyveres milíciák közötti össze­csapások április 5-i kitörése óta. Amerikai adatok szerint az offenzí- va kezdete, 2003 márciusa óta 796-ra nőtt az Irakban meghalt amerikai katonák száma. Videofelvételek bizonyítják: egy esküvőt lőttek szét a múlt héten az amerikaiak Valóban násznépre támadtak Már közel nyolcszáz amerikai halt meg Irakban Több tucat újabb áldozat

Next

/
Oldalképek
Tartalom