Új Szó, 2004. május (57. évfolyam, 101-124. szám)

2004-05-19 / 114. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2004. MÁJUS 19. 20 Riport - kitekintő - hirdetés Ma már biztos, május 29-én Rimaszombat egyik legszebb helyén, a Tompa Mihály téren ünnepélyes keretek között felállítják Petőfi Sándor szobrát Az álomtól az első kapavágásig (Mács István felvétele) Jó tíz évvel ezelőtt, Rima­szombatban a Fő tér régé­szeti feltárása idején né­hány társammal a Gömör- Kishonti Múzeumban dol­goztam afféle mindenes­ként. A leleteket konzervál­tuk, majd amikor a tél végé­re elfogyott az aprómunka, a múzeum sok értéket rejtő raktáraiban, a termekben és a folyosókon takarítgat- tunk. Talán ekkor figyeltem fel először arra a gipszből készült szobormintára, amely mindig ott állt a bejá­ratnál, mint egy őr, mellén esküre emelt kézzel nézte a szemközti falat. SZÁSZI ZOLTÁN Ekkor hangzott el B. Kovács István, akkori múzeumigazgató szájából a sóhajtás és az óhaj: de jó lenne ezt a csodás alkotást bronzba öntve a város valame­lyik terén látni. Izsó Miklós alkotását, amely 1874-ben készült, eredetileg a pesti Március 15-e térre szánta. Felállítását sajnos nem érhette meg a magát mindenkor rima- szombatinak valló művész, 1875- ben váratlanul meghalt. Ma a Március 15-e téren álló Petőfi- szobor is Izsó tervei és elképzelé­sei alapján készült, barátja, kor­társa, tanítványa, Huszár Adolf fejezte be a magyar nemzeti szob­rászat egyik legjelentősebb mes­terének munkáját. Rimaszombat számára a gipsz­mintát a pesti Petőfi-szoborbizott- ság ajánlotta fel 1882-ben azzal az indoklással, hogy ez az itteni múzeumot ületi meg, mert Izsó Rimaszombatot vallotta szülővá­rosának. A szobor pedig - átvész­elve a viharos XX. századot - előbb a raktárban, majd a múze­um előcsarnokában álldogált. Volt idő, hogy firkák csúfították, volt, hogy pici darabkák töredez­tek le a szobormintáról. Olykor sarokba állították, olykor eldug­ták. Mostanra pedig a múzeum egyik legnagyobb becsben tartott kiállítási tárgyává vált. Izsó Miklós az 1848-49-es for­radalom és szabadságharc része­seként, annak bukása után buj­dosni kényszerült. Már serdülő if­júként, 1847-ben került Rima­szombatba, itt volt kőfaragó inas. Ferenczy István, a klasszicizmus legjobb magyar képviselője, a ma­gyar nemzeti szobrászat úttörő mestere tanítgatta a fogékony és tehetséges Izsót, erről később írá­sos bizonylatot is adott tanítvá­nyának. Mestere halála után 1856-ban Izsó tovább folytatta ta­nulmányait, előbb Pesten, majd Bécsben és Münchenben. 1862-től ismét Pesten dolgozott, munkái keresettek lettek, Debrecenben 1871-ben avatták fel híres Csoko- nai-emlékművét. A rimaszombati Petőfi-szobor gipszmintáját az egyik legkorábbi alapítású megyei múzeum, a Gömör-Kishont Múze­um alapítói szerezték meg. A gipszminta bronzba öntésé­nek gondolata az ezredforduló tá­jékán, 1999. március 15-én hang­zott el először nyilvánosan B. Ko­vács István ünnepi beszédében. Számtalan egyeztető tárgyalás, együttgondolkodás végeredmé­nyeként, B. Kovács István kitartá­sának és akaraterejének köszön­hetően, végül is a Rimaszombat és Vidéke Polgári Társulás 2003. au­gusztusában arról határozott, hogy a városban felállíttatja Petőfi szobrát, magát pedig Petőfi-szo- borbizottsággá minősítette át. Eredetileg a Tompa Mihály Re­formátus Gimnázium előtti dísz­kertben szerették volna felavatni a szobrot idén március 15-én. A sors és az épület társtulajdonosa, a ri­maszombati ágostai evangélikus egyház azonban közbeszólt. Az evangélikusok ugyanis nem adták meg az engedélyt egykori hittár­suknak, az evangélikusnak keresz­telt és a pesti evangélikusok nagy lelkészénél, Ján Kollárnál, a nem­zetébresztőnél konfirmált Petőfi Sándor szobrának felállításához az iskola előtti díszkertben. A szo­borbizottságot azonban az elutasí­tó válasz nem ingatta meg. Kérés­sel, javaslattal fordultak a város polgármesteréhez, Czifrus István­hoz, aki ezek után a szoborbizott­ság javaslatát magáénak érezve terjesztette azt a város képviselő; testületé elé. A városatyák az in­dítványt el is fogadták. Petőfi szobra a polgármester javaslatára a Tompa Mihály téren, az egykori gömöri költőtárs és barát, Tompa Mihály szobra mellett kap helyet. Talán az egyik legszebb hely ez a városban. Egy szoborállítás nem is olyan könnyű dolog, miként az bárki gondolná. Pénzigényes, szervezé­sigényes tevékenység mindenkép­pen. A szoborról való mintavétel például közel tíz napig tartott Győrfi Lajos szobrászművésznek és Varga Imre öntőmesternek. A bronzba öntés az egyik legrégebbi öntési technikával az úgynevezett viaszveszejtéses technikával tör­tént. Több darabból forrasztották össze a szobrot, amely már készen áll, s Karcagon várja a szállítására alkalmas járművet. Az előzetes in­formációk szerint több mint fél tonnát nyom maga a szobor, ehhez még a szobrászművész Győrfi La­jos egy igen szép, süttői mészkőből faragott talapzatot is készített. Petőfi és Tompa szobra a gon­dos számítások szerint szinte mil­liméterre egyforma magasak lesz­nek, a Tompa tér arculata pedig ugyancsak megváltozik a szobor­állítás után. Sokkal kiegyensúlyo­zottabb, rendezettebb és egyedü­lállóan szép tere lesz ez a mára európaivá vált Rimaszombatnak. Az építési munkálatok a napok­ban indultak el, az elsőjelképes és tényleges kapavágást a tisztelet­beli elnök Ft. Erdélyi Géza és B. Kovács István végezték el május 17-én, de mindegyik jelenlévő bi­zottsági tag tett egy jelképes ka­pavágást. A közadakozás a meg­hirdetés óta folyamatos, kisembe­rek és vállalkozók, intézmények és önkormányzatok támogatják a szobor felállítását. Maga Rima­szombat városa százezer koroná­val támogatja a munkálatokat, a testvérváros, Tiszaújváros szintén ugyanennyi összeggel járult hoz­zá a a szobor felállíttatáshoz. Szinte az egész egykori Gömör- Kishont „megmozdult”, kisebb- nagyobb pénzadományokkal szinte mindegyik magyarok által lakott önkormányzat lehetőségei szerint támogatja ezt a kivételes vállalkozást. Magyarországról is érkeztek felajánlások szép szám­A szobor és alkotója mai, minden adakozó felsorolásá­hoz fél újságnyi helyre lenne szükség. A költségek tetemesek, eddigi információink szerint csu­pán magának a szobornak az el­készítési költségei meghaladják a nyolcmillió forintot. A felállítás­hoz elengedhetetlenül szükséges a tér rendezése, sokba kerül a szállítás, az engedélyezetés, a rengeteg intéznivaló. Rimaszom­batban ugyancsak szeretnék em­lékezetessé tenni ezt a szoborava­tást. Szerveződik az ünnepi mű­sor, készülődnek a művészek. Ma már biztos, hogy a Petőfi-szobor május 29-én állni fog a téren. Előzetes információk szerint a Duna Televízió vagy élőben vagy felvételről közvetíti az ünnepsé­get. Az is biztossá vált, hogy saj­nos sem a magyar, sem a szlovák köztársasági elnök nem tud eleget tenni a meghívásnak egyéb fontos elfoglaltságuk miatt, így nem vesznek részt az avatáson, viszont mindkét elnöki hivatal magas szinten képviselteti magát. Rimaszombat csaknem har­mincezres város. Egykori megye- központ, Gömör-Kishont gazda­sági és kulturális központja ma is. Nem könnyű itt az élet, de aki itt született, az itt szeretne élni és itt szeretné városát szépnek, európa­inak látni. Idén május végén, a Szentlélek kiáradásának ünnepe, Pünkösd előtt egy csodálatos szo­borral gazdagodik a világ ma­gyarsága. Mert ez a rimaszombati Petőfi-szobor már régen nem csak a rimaszombatiaké. Ez a szobor mindannyiunké. Mindazoké, akik szeretik és becsülik a forradalmár költőt, a magyar és az egyetemes irodalom kiemelkedő alakját. Gö­mör-Kishont újra visszafogadja egykori táblabíráját, akit egyko­ron, 1845-ben a gömöri nemesség választott meg. „... kineveztettem és fölesküdtem táblabírónak... Is­ten és Gömör megye kegyel­méből...” írta Petőfi. Történt ez pedig 1845. május 29-én, azon a napon, amelyen 1875-ben Izsó Miklós, e szobor alkotója örökre lehunyta szemét. 2004. május 29-én pedig felállít­ják a Petőfi-szobrot. A városban többen már azon töprengenek, hogy talán bizony jó palóc írónk, Mikszáth Kálmán, az egykori rima- szombati diák is megérdemelne egyet, legalább egy mellszobrot. Ötszáz borospince van a faluban, ezek mind megnyílhatnának a látogatók előtt, és ez fontos bevételi forrás lehet a boráról ismert Etyeknek Rakétabázis helyén épül meg a legnagyobb filmstúdió ORIGO AZ ÖNÖK LEVELEI HAJ TÉMÁRA Tibor írja nekünk Miaváról, aki szí­vesen megosztaná velünk a SALON TEXTURES hajápoló szerrel kapcso­latos benyomását. Pontosítjuk, hogy a SALON TEXTURES termék 690 koronába kerül és a kizáróla­gos forgalmazójától lehet csak megvásárolni a KVATROFIN s. r. o. cégtől, Kúpetná 24., 932 01 Vetky Meder, tel.: 031/555 2095. Jelen­leg a nevezett terméket a pontos használati utasítással utánvéttel is meg lehet rendelni. Nagy gondot okozott nekem a haj­hullás. Annyira ritkulta hajam, hogy néhány helyen már átvilágított a fej­bőröm. Öt év alatt több készítményt is kipróbáltam, amelyeknek meg kellett volna állítani a hajhullást. Az eredmény mindig ugyazaz volt - a helyzet semmit nem javult. Csak a múlt év októberében próbáltam ki barátom javaslatára a hatásos SALON TEXTURES készítményt. Pontosan a használati utasítás sze­rint használom már negyedik hó­napja és a problémám megszűnt. Örölük, hogy végre rátaláltam arra a jó minőségű árura, amely segí­tett. Ezúton szeretnék a KVATROFIN cégnek köszönetét mondani. Az etyekiek örülnek, de még nem tudták feldolgozni azt a hírt, hogy településükön épül meg a világ legnagyobb filmstú­diója. A polgármester szerint anélkül juthat óriási lehetőség­hez a falu, hogy elvesztené ere­deti arculatát. A stúdió egy egy­kori katonai bázison épülne majd, amely a faluhoz kötődő Demján Sándor, a Trigranit elnö­kének tulajdona. „Február végén keresett fel Demján Sándor vállalkozó, hogy egy filmstúdiót létesítene az Etyek melletti egykori honvédségi bázison, ahol egyszerre 5-6 filmet is forgathatnának majd“ - mesélte Kálmán Lajos etyeki polgármester, aki hozzátette. „Márciusban egy képviselő-testületi ülésen foglalkoztunk a tervekkel, ahol a képviselők támogatták az elkép­zeléseket“. A 20 hektáros egykori katonai objektum egy Etyek melletti domb tetején található, amely évek óta Demján Sándor tulajdo­nában van, csak úgy, mint a bá­zis környéki földek nagy része, ahova a kiszolgáló létesítmények - köztük egy szálloda - építését tervezik. A honvédségi területen valaha hadgyakorlatokat tartot­tak, és rakétákat tároltak itt. A rakétasilók még mindig megvan­nak, ezen kívül egy lerobbant le­génységi szállás is található itt. Az elképzelések szerint ezek he­lyén olyan új filmközpontot épí­tenének, ahol egyaránt lenne le­hetőség műtermi és külső hely­színi vagy akár vízen történő for­gatásokra is. A központot a leg­modernebb technikával szerel­nék fel, akár a Titanichoz hason­ló tengeri jeleneteket is lehetne forgatni. A magyar kulturális miniszter, Hiller István is megerősítette: a világ legnagyobb és legkor­szerűbb filmstúdióját hoznák létre Etyeken. A terület jelenleg teljesen kihasználatlan, leszá­mítva egy kis részt, ahol néhány bérlő tart lovakat. A bérlők az egész beruházásról csak annyit tudnak, amennyi az újságokban megjelent. Ugyancsak nem tu­dott ennél többet mondani a tej­vekről Demján Sándor sógora, a terület kezelője. „Voltak aggályaink, de már egyre kevesebb van“ - fogalma­zott a polgármester, aki hozzá­tette, hogy bíznak Sándorban. „Demján ugyanis Etyeken nevel­kedett, rengeteg szállal kötődik a faluhoz, amely nagyon sokat köszönhet neki, ráadásul a vál­lalkozó már számos beruházás­sal bizonyított“ - magyarázta Kálmán Lajos, aki elmondta, hogy elsősorban a falu arculatá­nak megváltozása miatt aggód­tak. „Az arculat marad, Demján pedig vállalta, hogy hozzájárul a főutca felújításához, ahol lámpá­kat és átkelőhelyeket telepíte­nek“ - mondta Kálmán Lajos. „Összességében óriási elő­nyökkel járhat ez a beruházás“ - véli a polgármester, aki szerint a település iparűzési adóból szár­mazó bevételei megtöbbszö­röződhetnek. Jelenleg Etyek 530 millió forintos költségvetéséből 30 milliót tesz ki ez az adófajta. Több száz új munkahely jöhet létre - sorolta tovább az előnyö­ket Kálmán Lajos, aki hozzátet­te: noha a 3800 lakosú faluban nem jelentős a munkanélküliek aránya, mégis könnyebbséget je­lenthet az ittenieknek, mivel a dolgozók 80 szá­zaléka Budapestre jár dolgozni, ami rengeteg időt felemészt. Az etyekiek a járulékos hasznokban is bíznak. „Arra számítunk, hogy a turisták - ahogy máshol a vilá­gon - megnézik a filmstúdiót, és ennek köszönhetően a falut is felfedezik“ - fejezte ki reményét a polgármester, aki hozzátette: 500 borospince van a faluban, ezek mind megnyílhatnának a látogatók előtt, és ez fontos be­vételi forrás lehet a fehérboráról ismert Fejér megyei település­nek. Tavaly 10 ezer látogatója volt az etyeki pincefesztiválnak, a jö­vő héten kezdődő rendezvényre valószínűleg sokkal többen jön­nek el, ami nagyban a tervezett stúdióról szóló sajtóhíreknek lesz köszönhető - mondta el egy pince tulajdonosa aki örül az új beruházásnak, A helybeliek többsége, csak most a hét végén, az újságokból értesült a tervezett beruházás­ról. Elmondásuk szerint olyan hirtelen jött ez, hogy még nem tudtak véleményt kialakítani, de nem ellenzik. „A fiataloknak biz­tos jó lesz“ - jegyezte meg az egyikük. „Idén nem valószínű, hogy el­kezdődik a beruházás, mert előbb rendezési tervet kell készí­teni, valamint adminisztratív akadályokat kell elhárítani“ - mondta a polgármester, aki sze­rint jövőre indulhatnak meg a munkálatok. A terület kihasználatlan, leszámítva egy kis részt, ahol lovakat tartanak. A helybeliek többsége csak most értesült a ter­vezett beruházásról. UP1504 Az első kapavágás (A szerző felvétele)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom