Új Szó, 2004. május (57. évfolyam, 101-124. szám)
2004-05-12 / 108. szám, szerda
ÚJ SZŐ 2004. MÁJUS 12. A szülők támogatását kérik az iskola karbantartásához Egészségügyi nővérek helyett asszisztensek GAÁL LÁSZLÓ 26 Szülőföldünk _________________ „A lányom harmadikos a Dunaszerdahelyi Magyar Tanítási Nyelvű Egészségügyi Középiskolában, és az iskola minden évben több és több pénzt kér a szülőktől a működtetésre. Ha pedig valaki nem akar pénzt adni, megtalálják a módját, hogy fizessen” - panaszolta szerkesztőségünknek egy szülő, aki nem kívánja nyilvánosságra hozni a nevét. Elmondta, első évfolyamban a beiratkozáskor kétszáz koronát kértek a szülőktől - úgymond - az iskola karbantartására, aztán tavasszal még egyszer ugyanennyit, azzal érvelve, hogy azért kérnek másodszor is, hogy a negyedikeseknek ne kelljen fizetniük. A második évfolyamban már 300 koronát kértek, most, a nemrég megtartott szülői értekezleten pedig bejelentették, hogy 500 koronát kell majd befizetni. „És ez csak az iskola, ezután jön még a kollégium, ahol szintén a szülőknek kell hozzájárulniuk a költségekhez. Pedig enélkül is van éppen elég költségünk; a nővérruha, amelyben szakmai gyakorlatra járnak, ezerkétszáz koronába került, és most vettem egy csomag orvosi gumikesztyűt, 50 pár összesen 140 korona. Jó, ha egy hónapig kitart, aztán vehetek újabb csomagot” - sorolja csak a legszükségesebb kiadásokat a szülő. Elismervényt sem adnak? Nem az fáj neki - állítja hogy az iskolát segíteni kell, hanem azt hiányolja, hogy a befizetett ösz- szegről még csak egy elismervényt sem kapnak. „Elkérik előre a pénzt, hogy ha például eltörik egy mosdó, legyen miből kicserélni, de aztán nem számolnak el azzal, hogy eltörött-e a mosdó. Ha nem, akkor mire fogyott el a pénz?” A szülő nem azzal vádolja az iskola vezetését: nem megfelelő célokra költi a pénzt, csak hiányolja, hogy nem tudatják, mire fogyott el a befizetett összeg. Panasza igazából nem is annyira az iskolának, hanem a felettes szervekhez szól. „Ha mindenki szó nélkül hagyja, hogy a szülőknek kell eltartaniuk az iskolát, a kormány majd azt mondja, így is működik a dolog, és nem is igyekszik javítani a helyzeten!” - érvel. A másik dolog, amit panaszosunk fájlal: az új, uniós követelmények szerint az iskola elvégzése után lánya már nem számít majd képesített egészségügyi nővérnek, csupán asszisztensnek. „Ez a szanitéc és a nővér közötti valami, noha amikor a lányunkat ebbe az iskolába adtuk, az volt a meggyőződésünk, nővérképző, és ő az érettségi után nővér lesz. Most meg úgy áll a dolog, hogy ha nővér akar lenni, még három évet kell járnia főiskolára, hogy baccalaureátusi végzettsége legyen” - hangzik a további észrevétel, amely szintén inkább a rendszert marasztalja el, semmint az iskolát. „Elszámolunk a kiadásokkal” „Kértük a szülőket, ha módjuk van rá, anyagilag támogassák az iskolát, járuljanak hozzá a karbantartási költségekhez - mondja az érintett iskola igazgatónője, Sipos Éva. - A szülői tanácsban is megvitatták a dolgot, és ennek alapján a diákok szedik össze a pénzt és adják át a gazdasági felelősnek. Igaz, a befizetett öszszegről külön elismervényt nem kapnak a szülők, de a szülői tanács ülésén elszámolunk a kiadásokkal, a számlákat a szülői tanács pénztárosa is átnézheti.” Az igazgatónő példaként hozta fel, hogy nemrég kiégett két számítógépük, és ezt más pénzből nem tudnák megjavíttatni. „Tisztító- szerekre is sokat kell fordítanunk, mert egészségügyi iskola vagyunk, tehát fokozottan ügyelnünk kell a tisztaságra” - érvel. - Sajnálom, hogy a szülő a sajtón keresztül akarja tisztázni ezeket a kérdéseket, hiszen közvetlenül az iskolában is kaphatott volna választ, de hasonló kérdéssel még soha senki sem fordult hozzánk.” Sipos Éva cáfolja, hogy bármilyen módon nyomást gyakoroltak volna a szülőkre. „Önkéntes adományról van szó, és az sem a diák előmenetelére, sem más elbánásra nincs hatással” - állítja. Megegyezéssel nem szabályellenes Az iskola fenntartója Nagyszombat megye önkormányzata. A megyei hivatal oktatásügyi osztályán Stefan Murárik osztályvezető elmondta, a támogatás ilyen formájával még nem találkozott, ez egyáltalán nem általános gyakorlat. Olyasmiről tud, hogy a szülői szövetségben határozatot hoznak a szülői hozzájárulás ösz- szegéről, és arról is, hogy a pénzből esetleg számítógépet vásárolnak. Úgy véli, ha a szóban forgó iskolát a szülői szövetséggel való megegyezés alapján, önkéntes alapon támogatják a szülők, az nem szabályellenes. A vonatkozó jogszabályok ugyanis lehetővé teszik, hogy egy iskola az oktatási minisztérium által nyújtott támogatáson kívül különféle pótlólagos forrásokból is pénzt szerezzen - szponzori támogatás vagy ajándék formájában is. Sipos igazgatónő azt is megemlítette, hogy egy roma származású diáklány a romaügyi kormánybiztos hivatalától nemrég évi ötezer korona ösztöndíjat kapott, eddig pedig két éven keresztül az iskola- tanács mellett létrehozott alapból támogatták ugyanezt a lányt. Az iskolának jelenleg tizenegy osztálya van: nyolc nappali tagozatos, háromban pedig esti továbbképzés folyik. Mivel az EU-s előírások megkövetelik, hogy az egészség- ügyi nővér főiskolai végzettséggel rendelkezzék, már csak a jelenlegi negyedikesek szereznek nővér képesítést, az alsóbb osztályok diákja egészségügyi asszisztensek lesznek. Erről a változásról a szülőket és a diákokat időben értesítették. A két képesíítés között főként a hatásköröket illetően vannak különbségek, például az asz- szisztens nem lesz jogosult injekciót beadni. Az igazgatónő szerint az iskola gazdasági helyzetét nagyban nehezíti, hogy viszonylag sok pénzt kell fordítaniuk a fűtésre. Jelenleg távvezetéken, a szomszédos mezőgazdasági középiskola kazánházából kapják a hőt, és a szolgáltatás havi hetvenezer koronába kerül. Éppen ezért az iskola saját kazánházat szeretne építeni, és erre uniós pályázat útján igyekeznek pénzt szerezni, akárcsak az épület tetőzetének felújítására. Meggyőződése, a fiatalokat jól felkészítik a szakmájukra, hiszen volt növendékeik egy oxfordi panzióban, Ausztriában és a győri kórházban is érvényesülnek. A gútai Schola Privata Gutaiensis magániskolában az iparművészeti szakok oktatásában látják a jövőt Nő az érettségi iránti érdeklődés Az iskola felújított, árkádos folyosóját a diákok munkái és díjai díszítik (Vas Gyula felvételei) Gúta. Szeptembertől új névvel, új formában és a szakirányzatok egyre bővülő kínálatával folytatja tevékenységét a helyi Schola Privata Gutaiensis. Az eddigi két intézmény, az 1991-től működő Magyar Tannyelvű Szakmunkásképző Magániskola és a 2002-ben alakult Magyar Tannyelvű Magán Szakközépiskola összevont iskolaként működik majd. V. KRASZNICA MELITTA „A jövőt a már jól bevált szakok mellett - mint például autószerelő, pincér, fodrász, kozmetikus - a népművészeti szakok oktatásában látjuk” - mondta Szokol Dezső, az iskola alapító-tulajdonosa. - Büszkén kijelenthetem, hogy ezen a téren élen járunk Szlovákiában, hiszen 1995-től elsőként és tudomásom szerint máig egyedüli iskolaként oktatjuk magyar nyelven a tűzzománc, az ólomüvegező-dísz- zománcozó és a kovács-iparművész szakot, a 2005/2006-os tanévben pedig bevezetjük a textiliparművész, a bőrdíszműves és a fafaragó szakokat is.” A képzés bővítése új, többfunkciós objektum építésével párosul. A háromszintes épületben kapnak helyet az iparművészeti szakok oktatására szolgáló műhelyek, a második szinten osztálytermeket, a tetőtérben pedig kollégiumot vagy kultúrtermeket alakítanak ki. A körülbelül tízmillió koronás beruházást elsősorban pályázati pénzekből kívánják fedezni. ,JVIár eddig is komoly támogatást kaptunk, főként az Apáczai és az Illyés Közalapítványtól. Reméljük, az építkezés költségeire is minél előbb elő tudjuk teremteni a szükséges összeget” - mondta a tulajdonos. Ugyanakkor hozzátette: a város vezetése részéről nem tapasztalnak hasonló pozitív hozzáállást. A város most jelentős mértékben meg kívánja emelni az eddigi 260 ezer koronás éves bérleti díjat az iskola által használt ingatlanokért. Az iskolában folyó oktató-nevelő programról Murányi György igazgató tájékoztatta lapunkat. Először is eloszlatta azt a magániskolákkal kapcsolatos téves vélekedést, hogy ha a szülő fizet gyermeke tanításáért, a diákok többet megengednek maguknak, mint az állami tanintézményeket látogató társaik. „Nemrégiben osztrák kollégákkal beszélgettünk erről a kérdésről, és ők is megerősítették tapasztalatainkat: a szülők szigorúbb elbánást követelnek a magániskolák tanáraitól, azt szeretnék, ha ‘embert faragnánk’ fiaikból-lányaikból - mondta. - Nálunk konzervatívnak mondható iskolai rendtartás van érvényben, megszegése pénzbírsággal jár együtt. Az sem titok, hogy a 10-15 százalékos diák-le- morzsolódás általában nem tanulmányi, hanem magaviseleti okokra vezethető vissza.” Annyi bizonyos: az osztálytermeket végigjárva egyetlen összefirkált padot sem lehet látni, és az iskola parkjában sincs eldobott szemét. Az igazgató arról is tájékoztatott, hogy egyre nő az érdeklődés a négyéves, érettségivel végződő szakok, valamint a hároméves levelező és a kétéves nappali tagozatos szakosító képzések iránt, amelyek ugyancsak érettségi vizsgával végződnek. „Jelenleg a 356 tanuló több mint fele az érettségit nyújtó szakok valamelyikét látogatja. Külön öröm számunkra, hogy negyven felett van azok száma, akik pillanatnyilag felsőoktatási intézményben folytatják tanulmányaikat, és több tanárunk iskolánk egykori diákja volt” - tette hozzá Szokol Dezső. A tandíjakkal kapcsolatban megjegyezte, az iskolában két éve térítésmentes az oktatás, előzőleg pedig - tanulmányi átlagtól függően - 700-1100 koronás havi díjat kértek diákjaiktól. Továbbra is érvényben van viszont a fentiekben említett, a fegyelem megsértését magával vonó pénzbírság. „A szülőkkel részletes, mindenre kiterjedő szerződést kötünk - hangsúlyozta a tulajdonos. - Nálunk egyébként van felvételi is, magyarból, szlovákból, matematikából vagy kémiából, az iparművészeti szakokra jelentkezőknek pedig tehetségvizsgát is kell tenniük.” A diákok tanulmányaik alatt megszerezhetik az ECDL nemzetközi számítógép-kezelői bizonylatot és a szakjukból kitüntetéssel záróvizsgázó tanulók háromnyelvű, külföldön elismert bizonylatot kapnak. Szokol Dezső: „A 356 tanuló több mint fele az érettségit nyújtó szakok valamelyikét látogatja” Az egészségügyi központra nem pályázható pénz, mert az csak kórházaknak és rendelőintézeteknek jár Tallóson érdemes volt tornatermet építeni Amióta tavaly átadták az új tornatermet, a falubeli sportélet igencsak megélénkült (Szőcs Hajnalka felvételei) GAÁL LÁSZLÓ Tallós. Amióta tavaly júniusban átadták a helyi alapiskola mellett felépült új tornatermet, fellendült a település közösségi és sportélete - állítja Csiba Edmund polgármester. Megalakult a Községi Ökölvívó Klub, amely a Tallóst és a három szomszédos települést tömörítő Termál Kistérségnek is alapító tagja. A tornaterem kínálta lehetőséCsiba Edmund geknek és a volt csehszlovák nehézsúlyú bajnok, Karácsony László edzői munkájának is köszönhető, hogy a tallósi ökölvívók járási szinten is egyre jobb hírt szereznek a községnek. A tornaterem ad helyet az idén megalakult asztalitenisz szakkör edzéseinek is, és itt készülnek a helyi karatézók. A helyiség nem csupán sportolásra alkalmas, hiszen például a tágabb régióban jól ismert helyi kultúrcsoport is itt gyakorol. A polgármester szerint mindez azt igazolja, hogy érdemes volt élni az oktatási tárca „Vigyük vissza a sportot az iskolába!” pályázata által kínált lehetőségekkel, vagyis állami támogatással megépíteni a tornatermet. Az önkormányzat idén is pályázik: ezúttal az alapiskola épületének felújításához szeretnének •pénzt szerezni a EÜ strukturális alapjaiból. Csiba Edmund közölte, szerették volna összevonni az iskolát az óvodával, de az áthelyezéssel sem tudtak volna jobb gazdasági feltételeket teremtem, ezért ezt a tervet nem fogadták volna el a pályázaton. így most csak az iskola- épület ajtó- és ablakcseréjét, valamint a tető szigetelését szeretnék elvégezni a támogatásból. A helyi egészségügyi központ felújítására nem nyerhető pénz, mivel efféle támogatásért csak kórházak és rendelőintézetek folyamodhatnak. A helyi egészségügyi központra csak abban az esetben pályázhatna az önkormányzat, ha azt a község működtetné, vagyis ha az ott működő orvos községi alkalmazott lenne. Ilyen pedig valószínűleg sehol sincs az országban. A tallósi nőgyógyász, a körzeti orvos és a fogorvos is magánpraxist folytat.
