Új Szó, 2004. május (57. évfolyam, 101-124. szám)
2004-05-11 / 107. szám, kedd
6 Külföld ÚJ SZÓ 2004. MÁJUS 11 RÖVIDEN Bomba a lipcsei pályaudvaron Berlin. Második világháborús bomba miatt kiürítették és lezárták tegnap Európa legnagyobb fejpályaudvarát, a lipcseit. A nagy bevásárlóközponttal is rendelkező lipcsei pályaudvart azért voltak kénytelenek lezárni, mert az egyik közeli építkezésen második világháborús amerikai bombát találtak. Mintegy 600 méter sugarú körben a lakóházakból is evakuálták az embereket. A 75 kilós bomba hatástalanítása Drezdából érkezett szakemberek feladata. Leállt a vasúti forgalom is, a szünet óránként 50 távolsági és helyközi szerelvényt érintett. (MTI) Bányarobbanás Romániában Bukarest. Két ember súlyosan megsérült a közép-romániai Petrila állami szénbányában, ahol - három nap alatt már másodszor - robbanás történt. Az előző, pénteki robbanásban négy bányász szenvedett sérüléseket. Két fiatal elektromérnök a sebesült, mindketten súlyos égési sérülésekkel kerültek a petrosani kórházba. (MTI) Mandela búcsúja a közélettől Fokváros. Az iraki háborút és a cinizmust bíráló beszéddel búcsúzott el tegnap a közélettől Nelson Mandela volt dél-afrikai elnök, az apartheid elleni küzdelem vezéralakja. A fokvárosi parlamentben mondott búcsúbeszédében dicsérettel emlegette hazája sikereit a több emberfajta által közösen lakott demokrácia kialakításában, s a világ számára ebből fakadó ösztönző erőt ellentétbe állította a cinizmussal, amit az iraki háború hozott magával. Mandela idén júliusban tölti be a 86. évét, és egyre törékenyebbnek tűnik. Most bejelentette, hogy ez az utolsó felszólalása a törvényhozásban, s munkatársai is megerősítették, hogy nagyon határozottan le akarja csökkenteni közéleti tevékenységét. (MTI) Az iraki háborút is bírálta (Reuters-felvétel) Húszán védik Szaddámot Amman. Húsz jogász látja el majd Szaddám Húszéin védelmét, a bukott és december óta amerikai fogságban lévő egykori iraki elnök családjának a felkérésére. Az ügyvédek többsége arab, de egy francia, egy svájci és egy amerikai jogász is van köztük. A tárgyalás időpontja egyelőre még nem ismert. (MTI) George Bush amerikai elnök dönt majd, nyilvánosságra kerülhetnek-e az iraki foglyok kínzását ábrázoló fényképek Blair már bocsánatot kért Az indonéz fővárosban, Dzsakartában is tüntettek az iraki fog lyok kínzása ellen (CTK/AP-felvétel. Washington/London/Pá- rizs. Egy republikánus képviselő az amerikai diplomácia Pearl Harborjának nevezte az iraki foglyok kínzását, Tony Blair brit kormányfő pedig nyilvánosan bocsánatot kért a történtekért annak ellenére, hogy a londoni védelmi tárca szerint a botrányt kiváltó fényképek némelyike valószínűleg hamisítvány. MTI-HÍREK Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter távozását követelte a szárazföldi erők lapja tegnapi szerkesztőségi cikkében. A tegnapi lapok újabb fotókat közöltek az iraki foglyok kínzásáról. A képeken amerikai katonák kutyákkal fenyegetnek egy meztelen iraki férfit, aki karját a tarkóján tartva a cellarácsnak szorítja a hátát félelmében. Az egész világot elképesztő botrányt Tom Cole republikánus képviselő az amerikai diplomácia Pearl Harborjának nevezte, (az Egyesült Államok elleni 1941 decemberi japán támadásra utalva), Edward Kennedy szenátor pedig úgy vélte, hogy Amerika jelképe a Közel-Keleten már nem a Szabadságszobor, hanem az a csuklyás fogoly, akinek a karjaira elektromos vezetékeket erősítettek. Az amerikai védelmi minisztérium, a Pentagon a kongresszus rendelkezésére bocsátja az iraki foglyok kínzásáról készült valamennyi fényképet, közzétételükről azonban George Bush amerikai elnök dönt majd. A The New York Times című napilap tegnapi száma szerint a Fehér Ház munkatársai közül többen azzal érvelnek, hogy a képek előbb-utóbb úgyis kiszivárognak, visszatartásuk csak a válságot hosszabbítaná meg és táplálná az irakiak és az arab világ gyanúját, hogy a Pentagon el akarja tussolni az ügyet. A védelmi tárca számos tisztségviselője arra hivatkozva ellenzi a képek közzétételét, hogy az befolyásolná a vizsgálatot az iraki foglyok kínzásával gyanúsított személyek ügyében. A tisztségviselők szerint az újabb képek megjelenése tovább szítaná az irakiak haragját, táplálná az ellenállás tüzét, lehetetlenné tenné, hogy az Egyesült Államok segítséget szerezzen arab szövetségesektől, és az elfogott amerikai katonákat is még nagyobb veszélynek tenné ki. Carl Levin, a szenátus katonai bizottságának rangidős demokrata tagja a képek közzététele mellett foglalt állást. John McCain republikánus szenátor a Fox News hírtelevízióban arra figyelmeztetett, hogy a botrányok addig csak dagadni szoktak, amíg az információkat eltitkolják, és a nyilvánosság úgy érzi, hogy nem kapott teljes képet róla. Bush elnök tegnap a Pentagonban zárt ülésen találkoziott a tárca vezetőivel. Bárhogy döntsön is az elnök a fotók felől, az iraki szerepvállalás és saját újraválasztása szempontjából a fő kérdés az, felszámolhatja-e egyáltalán a kárt, amelyet a botrány okozott. A The New York Times elemzése szerint a fején csuklyát viselő iraki fogoly, széttárt karjain a ráerősített elektromos vezetékkel ugyanúgy az amerikai megszállás jelképévé válhat majd, mint a vietnami háborúnak az amerikai támadás elől menekülő meztelen kislány képe, amely az Egyesült Államok ellen fordította Délkelet-Ázsiá- ban a közvéleményt. A brit védelmi miniszter szerint valószínűleg hamisak azok a fotók, amelyeket a Daily Mirror brit bulvárlap tett közzé nemrégiben iraki őrizetesekkel szembeni állítólagos brit visszaélésekről. Geoff Hoon, aki a Nagy-Britanniában is terjedő iraki fogolykínzási botrány ügyében tett tegnap délután alsóházi nyilatkozatot a kormány nevében, azt mondta: a fotók eddigi vizsgálata „erősen valószínűsíti”, hogy a teherautó, amelynek platóján az egyik iraki őrizetes állítólagos bántalmazását ábrázoló felvételek készültek, „az adott időpontban nem is Irakban volt”. Hoon mindazonáltal közölte, hogy a brit katonai rendészet hat más feltételezhető visszaélési ügyben vizsgálatot folytat brit katonákkal szemben; két eset a vádemelés küszöbéig jutott. Tony Blair brit kormányfő vasárnap este nyilvánosan bocsánatot kért az iraki foglyok kínzása miatt. A vezető brit politikus, aki Európa Napját ünnepelte Párizsban Jacques Chirac francia elnökkel, a FR3 francia televíziónak adott nyilatkoztában először ismerte el egyértelműen, hogy brit katonákat is felelősség terhel az iraki rabokkal történt kegyetlen bánásmódért. Teljes mértékben elfogadhatatlannak tartotta az eljárást, és hangoztatta: a bűnösöket a brit katonai perrendtartásnak megfe lelően el fogják ítélni. Hozzáfűz te: a visszataszító magatartá: azonban nem jellemző az Irakbar állomásozó brit haderő katonái nak a többségére. Titkosszolgálati múlttal gyanúsítják a 2003. év németországi médiaemberét Budapestről jelentette - a Stasinak MTI-JELENTÉS Berlin. Német sajtójelentések szerint nem hivatalos munkatársként a Stasiként emlegetett keletnémet állambiztonsági minisztériumot (MfS) is ellátta információkkal a nyolcvanas évek közepétől kezdve egy volt NDK-s újságíró, Bernd Runge, aki jelenleg a Condé Nast amerikai lapkiadó németországi részlegét vezeti és a közelmúltban egy szaklap a 2003. év médiaembere címet adományozta neki. Az NDK titkosszolgálatával ápolt, évtizedekkel ezelőtti időkre visszanyúló kapcsolatokkal foglalkozó sajtójelentések és akták nem relevánsak a Condé Nasttal való együttműködésre nézve - közölte Jonathan Newhouse, a kiadói csoport elnöke. Runge a nyolcvanas évek végén az ADN keletnémet hírügynökséget is tudósította Budapestről, s mint német lapok írják, Olden fedőnéven a magyar fővárosból írt az MfS-nek magyar és keletnémet ellenzékiekről, újságírókról, magyar kommunistákról, akik „gyors léptekkel haladnak a nyugati elképzelésű polgári berendezkedés irányába”. Állítólag vállalta, hogy Nyugatra áttelepült testvéréről is szolgál információkkal. A Birthler-hatóság a Rungéval kapcsolatos aktákra állítólag azt követően bukkant rá, hogy a közelmúltban az Egyesült Államokból visszakerültek Németországba olyan anyagok, amelyek a keletnémet rendszerváltás idején tűntek el Berlinből. A Condé Nast adja ki a Vogue és a Glamour luxuslapot, Rungét az egyik legrátermettebb német médiamenedzsernek tartják. Június 10-én folytatódhat Zoran Djindjics feltételezett gyilkosának a tárgyalása Legija még nem készült fel a perre MTI-TUDÓSÍTÁS Belgrád. Első ízben állt tegnap bíróság elé a Djindjics-merénylet elsőrendű vádlottja, Milorad Lukovics Legija, akinek kérésére a törvényszék egy hónappal elhalasztotta a szerb miniszterelnök feltételezett gyilkosainak perét. A 2003. március 12-én elkövetett gyilkosság értelmi szerzőjének tartott Legija 14 hónapi bujkálás után, május 2-én adta fel magát a rendőrségen, és hétfőn első ízben áLlt a maffiaperekben eljáró belgrádi különbíróság elé. Fekete zakóban és sötét színű ingben, kigombolt gallérral, mogorva komolysággal ült a vádlottak padján. A 36 éves vádlott „nyugdíjasnak” mondta magát, megemlítette, hogy az autószerelő technikum mellett elvégezte a zeneiskolát, de nem volt katona. Közölte ezután, hogy nem volt ideje felkészülni a perre. A gyilkossággal gyanúsított Legija ügyvédje másfél hónapos haladékot kért a felkészülésre, a bíróság egy hónapos halasztást tartott indokoltnak, ezért június 10-én folytatódik a per. A törvényszék épülete előtt akkora tömeg gyűlt össze, hogy talán csak az évszázad perének kikiáltott eljárás decemberi kezdetekor voltak ennyien. A félelmek ellenére Legija és egykori halálkommandójának, a vörössapkás osztagnak a szimpatizánsai nem jelentek meg a bíróság épületénél, bár egy szemfüles operatőr megörökített egy fiatalembert, akiknek a nyakán ugyanolyan tetovált rózsa díszelgett, mint Legijának. Legija egyik ügyvédje, Szlobodan Milivojevics korábban azt ígérte, hogy feje tetejére állítja a merénylet hivatalos, vádiratban szereplő verzióját. Az ügyvéd tegnap megerősítette, hogy védence nem fog hallgatással védekezni a bíróság előtt. A vádirat szerint Legija szervezte meg a Djindjics-me- rényletet. Ezenkívül vádat emeltek ellene amiatt, hogy Szlobodan Milosevics volt jugoszláv államfő utasítására 2000. augusztus 25-én megszervezte Ivan Stambolics néhai szerb elnök elrablását és meggyilkolását, illetve ugyanabban az évben, június 15- én a Vük Draskovics jelenlegi külügyminiszter elleni budvai merényletkísérletet is. Csak Irak helyreállításában segítenek a franciák Párizs nem küld katonákat MTI-HÍR Brüsszel. Franciaország nem fog csapatokat küldeni Irakba, de az ENSZ égisze alatt, s az Európai Unió többi országával közösen kész lesz részt venni az ország gazdasági és politikai helyreállításában - jelentette ki tegnap Brüsz- szelben Michel Barnier francia külügyminiszter. Barnier ezzel gyakorlatilag nemet mondott Colin Powell amerikai külügyminiszter minapi felvetésére, hogy francia katonák láthatnák majd el az Irak ba visszatérő ENSZ-személyzet vé delmét. Egyben közölte: szóró: kapcsolatban áll az amerikai kül ügyminiszterrel, s próbálja meg győzni Washingtont, hogy fogad ják el a szuverenitás valódi átadá sát az irakiaknak. Ez azt jelentené hogy a 2005. januári választásol előkészítésével megbízott irak ideiglenes kormánynak legyen be leszólása a biztonsági kérdésekbe a nemzetközi erők állomásoztatá sába az ország területén. A visegrádi kormányfők holnap ismét találkoznak Négyekből hatok lehetnek? KOKES JÁNOS Prága. Visegrádi kormányfői csúcstalálkozó lesz holnap a dél- morvaországi Kromérízben. Vladimír Spidla cseh, Medgyessy Péter magyar, Mikulás Dzurinda szlovák, valamint Marek Belka lengyel kormányfő megbeszéléseinek középponjában várhatóan a visegrádi együttműködés jövője lesz a megváltozott körülmények között. Május elsejétől ugyanis mind a négy közép-európai ország teljes jogú tagja az Európai Uniónak, így együttműködésük már a szervezet keretei között zajlik majd le. Legutóbbi, a március 8-án a Prága melletti Kolodejeben megtartott csúcstalálkozójukon, a kormányfők egyetértettek abban, hogy a visegrádi együttműködésnek az új helyzetben is megvan a maga létjogosultsága és szerepe. Prágai diplomáciai és kormányzati források szerint éppen ez a jövőbeni együtt működés lesz várhatóan a legfőbb témája a holnapi tanácskozásnak Prágában azt sem zárják ki, hogj a négyekből a jövőben hatok lehet nek, ha Ausztriát és Szlovéniát i: felvennék a visegrádi országok cső portosulásba. Más cseh megfigye lök viszont azt állítják, a közeljövő ben Visegrád megszűnésére kel számítani, mert a NATO és az EU csatlakozás után már nemigen le hét komoly konkrét és közös céli megfogalmazni számukra. A visegrádi miniszterelnök csúcstalálkozó informális része egyébként már ma délután a dél morvaországi Brünnben elkezdő dik. Ezen - cseh kormányzati tiszt viselők szerint - Medgyessy más el foglaltsága miatt valószínűleg nen lesz jelen. A kormányfők Brünnber megtekintik Spilberk várát, majc közös vacsorán vesznek részt amely lehetőséget nyújt a nem hi vatalos megbeszélésekre is.
