Új Szó, 2004. április (57. évfolyam, 77-100. szám)
2004-04-30 / 100.szám, péntek
2004. április 30., péntek Rendkívüli melléklet HOLNAP EURÓPÁBAN A változások nem következnek be egyik napról a másikra, a Nap holnap reggel is keleten kel fel, a lépcsőházban az elromlott lift sem kezd el működni Egy kísérlet járja be Európát - a bővítés kísérlete Szlovákia holnaptól az Európai Unió tagállama. Mára sajnos közhellyé kopott ez a tény, pedig rendkívül jelentős fejezet kezdődik május elsején Szlovákia történetében. JUHÁSZ LÁSZLÓ Nemcsak azért nevezhetjük nyugodtan az évszázad legfontosabb eseményének a holnapi csatlakozást, mert még csak negyedik éve koptatjuk a XXI. századot, hanem mert fokozatosan megváltozik mindennapi életünk. Ezek a változások persze nem következnek be egyik napról a másikra, a Nap holnap reggel is keleten kel fel, a bedöglött lift sem kezd el működni, és a fizetésünket sem emelik duplájára. Az országhatáron azonban nem halljuk többé a kérdést: „Van valami elvámol- nivalója?” Az elromlott tévékészüléket és a levált talpú cipőt a megvásárlástól számított két éven belül reklamálhatjuk, abban is biztosabbak lehetünk, hogy az üzemi étkezdében nem kapunk ételmérgezést, a mezőgazdasági, termelők pedig most először kapnak alanyi jogon támogatást. A 25 tagú Európai Unió tagállamaként Szlovákia könnyebben érvényesítheti érdekeit a nemzetközi politikai színtéren, hiszen közvetlenül részt vesz az Európa és a világ fejlődését befolyásoló döntések meghozatalában. Az ország tehát a döntéshozatal részese lesz, nem csak a tőle függetlenül meghozott határozatok elszenvedője. Úgy tűnik azonban, ebben a pillanatban nemhogy Pozsony, de Brüsszel sem tudja, hogy működik majd 25 tagállammal az Európai Unió. így tehát lényegében egy nagyszabású kísérletről van szó. Egy ideig minden bizonnyal bolyongunk majd az unió adminisztratív útvesztőiben, hiszen hihetetlenül bürokratikus monstrumról van szó. A csatlakozás nem jelenti a tagállamok közti különbségek eltűnését sem a gazdaság, sem a társadalom jellegzetességei szempontjából. Elsősorban az ország gazdasági teljesítményén múlik, mikor élünk majd jobban az uniós tagállam Szlovákiában. Az euró bevezetésére is várnunk kell még 4-5 évig. Gazdasági elemzők szerint egyébként minél később lesz hivatalos fizetőeszköz Szlovákiában a közös európai pénznem, annál jobb az ország gazdaságának. Néhány hónappal ezelőtt még úgy tűnt, május elsejétől mindenféle engedélyek és megkötések nélkül dolgozhatunk az EU országaiban, az egyes tagállamok azonban megijedtek a keleti munkaerő tömeges beáramlásától, így bevezették - az egyébként jogukban álló - átmeneti korlátozásokat. A legengedékenyebbnek paradox módon az a Nagy-Britannia bizonyult, amelyiknek a szlovákiai romák tömeges kivándorlása után a legtöbb oka lehetett volt óvatosnak lennie. Németország és Ausztria viszont, ahová a felmérések szerint a legtöbb szlovákiai vendégmunkás készült, évekig engedélyhez köti a munkavállalást. így nem csak a hazai emberek alacsony mobilitása miatt nem kell tartanunk az agyelszívástól. Az új tanévben már ugyanolyan feltételek mellett felvételizhetünk valamennyi uniós tagállam iskoláiba, mint az adott ország diákjai. Ahol van tandíj, ott nekünk is fizetnünk kell, ahol nincs, ott mi is ingyen tanulhatunk. Feltéve, hogy jól beszéljük az adott oktatási intézményben használt nyelvet. De ezt a spanyoloktól is elvárják Madridban... Az előnyöket és a hátrányokat sokáig sorolhatnánk, bár ez utóbbi kifejezést az illetékes politikusok nem szeretik, ők inkább kockázatokról beszélnek. De hát minden kísérletnek megvannak a maga kockázatai. A bővítés előtti utolsó simítások (Képarchívum ) A keleti bővítés után az Európai Unióban 160 millióval többen élünk majd, mint az Egyesült Államokban Holnaptól új tagokkal gyarapszik a család ÖSSZEÁLLÍTÁS Az Európai Unió története 1951-ben indult útjára, amikor a Római Szerződések aláírásával 6 európai állam, Belgium, Francia- ország, Hollandia, Luxemburg, Németország és Olaszország két integrációs szervezetet hozott létre: az Európai Atomenergia Közösséget és az Európai Gazdasági Közösséget. 1965-ben a két szervezetnek és a már korábban megalapított Európai Szén- és Acélközösségnek a szerveit egyesítették, létrehozva az Európai Közösségeket (EK). Az EK 1973-ban három új taggal bővült: Dániával, Írországgal és Nagy-Britanniával. 1981-ben csatlakozhatott Görögország, 1986-ban pedig Portugália és Spanyolország. 1990-ben Németország újraegyesítésével a volt keletnémet tartományok is részévé váltak a szervezetnek. Az 1993-ban hatályba lépett Maastrichti Szerződés az Európai Unió nevet adta a szervezetnek, ezzel megjelölve a fejlődés távolabbi célját is. Az 1995-ös bővítési forduló során Ausztriát, Finnországot és Svédországot vette fel tagjai közé az unió. A 2002. októberi brüsszeli csúcs határozata értelmében a csatlakozásra leginkább felkészült 10 országgal (Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia, Szlovénia) írták alá első körben a csatlakozási szerződést 2003. április 16-án Athénban. Az unió 2004. május elsején, vagyis holnap fogadja az új tagokat. Az EU területe a négy bővítés, illetve a volt keletnémet tartományok csatlakozása során 2,8-szo- rosára, népessége 2,3-szorosára nőtt. Míg területe az integráció kezdetén a világ összesen alig 1%- át tette ki, ma 2,4%-a, a 10 új tagállammal együtt pedig közei 3%- a. Lakossága a világ népességének arányában nem változott jelentősen, 6% körül ingadozott, az EU- 25 viszont már a világnépesség 7,4%-át adja. A nyolc kelet- és közép-európai ország, valamint Ciprus és Málta felvételével az új EU területe a régiénél 23%-kal lesz nagyobb. 75 millió fővel, azaz 20%-kal laknak majd többen az Unióban, melynél nagyobb mértékben csak az első, 1973-as csatlakozással nőtt a népesség. Az egyesült Európa több mint 160 millióval nagyobb lesz, mint az Egyesült Államok népessége. Az utolsó rendelkezésre álló adatok szerint a jelenlegi 15 tag közül a népsűrűség Hollandiában a legnagyobb, 387 fő/km2, míg Finnországban a legkisebb, 15 fő jut egy km2-re. A legsűrűbben lakott csatlakozó ország Málta (1300 fő/km2), míg a legritkábban lakott Észtország, ahol egy négyzetkilométeren csak 30 ember lakik, (eukk, ú) MTI-ÖSSZEÁLLÍTÁS Az Európai Unió (EU) tizenöt - holnaptól huszonöt - európai országot magában foglaló nemzetközi szervezet, amely a világon csaknem egyedülállóan szoros politikai, gazdasági és kulturális együttműködéssel köti egymáshoz tagjait. Az EU távlati célja, hogy az öreg kontinens minél több államának bevonásával teljes értékű politikai és gazdasági egységet hozzon létre, nem utolsó sorban azzal a törekvéssel, hogy vezető erővé nőjön a harmadik évezred politikai térképén. Az Európai Unió már ma is csaknem hibátlanul működő piacnak tekinthető, más államokkal szembeni fellépése gazdasági téren egységes. A teljes - politikai - egységhez azonban még hosszú út vezet, tekintve, hogy külpolitikai és igazságügyi kérdésekben a tagállamok nemzeti érdekei sokszor távol állnak egymástól, és sokszor nem is látszik esély összebékítésükre. Az EU aprólékosan kidolgozott, komoly intézményrendszerrel dolgozik. Saját parlamentje, végrehajtó és döntéshozó testületé van, ezek azonban jócskán különböznek a nemzeti parlamentek és kormányok fogalmától. A fontos döntéseket ugyanis a tagállamok szakminisztereiből álló tanács hozza, míg végrehajtásukért egy központi testület, az Európai Bizottság felel. A választott tagokból álló Európai Parlament hatáskörét folyamatosan bővítik, de szabályozási és vétójoga még ma is korlátozott. Az EU saját jogi hatósággal - Európai Bíróság -, gazdaságirányító és koordináló szerepű bankokkal - Európai Központi Bank, Európai Beruházási Bank -, illetve gazdaságellenőrző szervezettel - Európai Számvevőszék - rendelkezik. Az intézményrendszer garantálja az unió zökkenőmentes működését, gyenge pontja viszont az, hogy javarészt hat országra tervezték, és a bővülő unió igazgatására már nem lesz képes a jelenlegi formájában. Az Európai Unió egységét a nemzetközi szolidaritás garantálja. Az EU-politika egyik alapeleme, hogy a szegényebb tagországokat gazdaságilag minél gyorsabban felzárkóztassák a gazdagabbakhoz. Az EU sajátos belső segélyezési rendszerrel (az úgynevezett strukturális és kohéziós alapokkal) rendelkezik, amely - a csatlakozási szerződéssel együtt - garantálja, hogy az újonnan belépő kelet-európai államok anyagi segítségre is számíthatnak felzárkózásukig. Az EU ma is a gazdagság és jólét jelképe és eszköze. Tagsága azonban ezen jóval túlmutató előnyökkel jár- közülük ma kiemelten fontos a demokratikus rend és a kontinens biztonságának erősítése. Az Európai Uniót kettős politikai törekvés jellemzi. Egyrészt tagjai azon fáradoznak, hogy minél szorosabb egységgé forrasszák az intézményt, mert úgy nagyobb befolyásra tehet szert a világpolitika rendszerében. Másfelől a tagországok mereven ragaszkodnak nemzeti érdekeikhez is, amelyeket kulcskérdésekben csupán a legvégső esetben hajlandóak csorbítani. A két törekvés nyilvánvalóan ellenkező irányú, az EU erejének egy része a kettő közötti, mindenki számára kölcsönösen előnyös kompromisz- szumok keresésére megy el. Európai Unió - mérföldkövek (1951-2007) 1951: Montanunio Belgium. Franciaorszag, Hollandia, Luxemburg, Németország. Olaszország 1958: Európai Gazdasági Közösség Belgium. Franciaország. Hollandia. Luxemburg. ^ Németország. Olaszország 1973: Európai Közösségek (9) csatlakozott Dánia, Nagy-Britannia és Írország 1981: Európai Közösségek (10) csatlakozott Görögország 1986: Európai Közösségek (12) csatlakozott Portugália és Spanyolország 1995: Európai Unió (15) m csatlakozott Ausztria Finnország és Svédország 2004-töl: Európai Unió (25) m csatlakozik Ciprus, Csehország. Észtország. Lengyelország. Lettország, Litvánia. Magyarország. Málta, Szlovákia és Szlovénia 2007-tól: Európai Unió (27) j U csatlakozik Bulgária és Romania [ j Törökországnak nem ajánlottak időpontot a csatlakozási tárgyalások megkezdésere. az emberi jogok rendezetlen helyzete miatt. Törökország (S. r-' Ciprus Fons cpa MTI Rt. Sajroadatiiank Csak hat országra tervezték az intézményrendszert Egyedülálló összetartás