Új Szó, 2004. április (57. évfolyam, 77-100. szám)
2004-04-27 / 97. szám, kedd
ÚJ SZÓ 2004. ÁPRILIS 27. Fókuszban: a csernobili katasztrófa 3 Egereken és sertéseken végzett kísérletek kimutatták, a génállomány sérülése csak több generáció után okoz látható elváltozást Spontán vetélések Csernobil tizennyolc éve kísért Tizennyolc évvel a csernobili baleset után Ukrajnában körülbelül 3,5 millió olyan ember - közöttük 1,5 millió gyermek - él, aki egészségkárosodást szenvedett a katasztrófa következtében, közülük 2,32 milliót kezeltek. A Csernobil Rokkantjai alapítvány adatai szerint 95,5 ezren váltak rokkanttá, közöttük háromezer gyermek van. ÖSSZEFOGLALÓ Maga az atomerőmű közel három és fél éve nem üzemel: 2000. december 15-én állították le végleg az utolsó működőképes reaktort, a 3. számút, és folyik az üzemeltetésből való kivonás. A tervek szerint 2008-ra befejezik a kiégett tüzelőanyag eltávolítását az 1., 2., és 3. blokkból az erre a célra épülő tárolóba. Folyékony- és szilárd atomhulladék- feldolgozó is épül Csernobilban. A baleset idején a benn dolgozókon kívül azok a katonák fertőződtek meg a legsúlyosabban, akik heteken át hordták halomba és ásták be a föld mélyébe a szennyezett nukleáris fűtőanyagot. A katasztrófa helyszínére 210 hadtestet vezényeltek, s ez 340 ezer katonát jelentett. A „zóna” legalább 300 évig tiltott lesz, hiszen kétszáz tonna kiszabadult nukleáris fűtőanyagot őriznek a szarkofágban. Ennek biztonsági állapotáról gyakran kételyek merülnek fel. A zóna, ha semmilyen új szennyezést nem kap, 240 év múlva lesz újra tiszta. Az atomerőmű körüli tiltott zóna 30 kilométeres sugárban húzódik. A teljesen evakuált körzetben mégis vagy ezer ember él, az illegális, de megtűrt zónalakók száma ennek a többszöröse lehet. A legtöbben nyugdíjasok. Akadnak közöttük olyanok, akik hivatalos papírjaikon lakhelyként a szomszédos falu, Ivanovo van feltüntetve. Azért tértek vissza sugárfertőzött otthonaikba, mert a kijevi megyei bizottságon tudatták velük: aki haza akar menni, menjen. Az Egészségügyi Világszervezet tíz évvel az esemény után kiadottjelentése szerint mintegy 5 millióan voltak kitéve kisebb-na- gyobb mértékben az ionizáló sugárhatásnak. Fertőzött természet A lezárt zónában vaddisznók, őzek, szarvasok szaporodtak el. Nyomukban a farkasok. Beállt egyfajta egyensúly. Rengeteg a gomba, de az a legveszélyesebb: magába szívja a céziumot. Az erdei bogyókban a stroncium halmozódik fel. A növényzet meséli a legtöbbet. Az egykor művelt Memento móri. A négyes blokk betonszarkofágja. (Képarchívum) táblákon itt-ott elszórva már jókora fenyők nőttek. A katasztrófa óta csaknem négyszeresére nőtt erdőterület terjeszkedése mutatja a szelek irányát. A hírhedt „vörös erdő“ - a sugárzástól kiégett fák - nagy részét kidön- tötték, betemették. A később ültetett fenyők egy ideig jól fejlődtek, de amint a gyökerük erősen szennyezett rétegbe ért, furcsa pamacsok jelentek meg rajtuk, elváltoztak, megcsavarodtak a tűleveleik, máshol megkopaszodtak. Az itt szedett magokból viszont egészséges fák nőttek a tiszta talajban. A Csernobil körüli régióban élő sirályok tartós károsodást szenvedtek az 1986-os reaktor- baleset következtében. Az akkor kiszabadult sugárzó anyagok megváltoztatták a madarak génállományát. A genetikusok nem tudnak sokat tenni: feljegyzik a mutánsok megjelenését, és gyűjtik a régióból a rendellenesen fejlődő állatokat. Egereken és sertéseken végzett kísérletek szerint egyébként a génállomány sérülése csak több generáció után okoz látható elváltozást, (ú) Kevesebb fiú született Csernobil után Prága. Általános jelenség, hogy mindig több fiúgyermek születik mint leány. Ez a szabály térségünkben csupán 1986 novemberében nem érvényesült - a Cseh Tudományos Akadémia szerint ennek az ukrajnai csernobili atomerőműben bekövetkezett katasztrófa az oka. Az akadémia adatai szerint 1950 és 1999 között Csehországban havi átlagban 342 fiúval több született, mint lány, az 1986 novemberében született lánycsecsemők száma azonban 125-tel haladta meg az újszülött fiúk számát. A vizsgálódások szerint ennek oka abban keresendő, hogy az 1986 februárjában és márciusában fogant magzatok közül mintegy 470 fiú esetében spontán vetélés történt. Közismert ugyanis, hogy a fiúmagzatok jóval érzékenyebbek a vegyi és sugárfertőzésre, ráadásul a terhesség harmadik hónapjában - ami esetükben éppen a tragédia időpontjára esett - a legérzékenyebbek. A cseh adatokat egyébként egybevetették a hasonló jellegű európai, német, finn és norvég felmérésekkel is, s kiderült, a felsorolt három nyugat-európai államban a vizsgált időpontban szintén nőtt a spontán abortuszok száma. A Nyugat-Európa fölé sodort felhők is megtették hatásukat. (MfD, s) KRONOLÓGIA 24 óra 24 perc 2 másodpercen át tartott a végzetes kísérlet 1986. április 25.: Csernobilban kísérlet kezdődik. A blokk gyatra villamos rendszerét korábban módosították. Most azt szeretnék megtudni, hogy az erőmű a teljes feszültség elvesztésekor a turbógenerátor forgási energiájával valóban táplálja-e még körülbelül negyven másodpercig az üzemzavari hűtővízszivattyúkat. Ennyi időre van szükség, amíg a dízelgépek felélednek és energiát adnak az erőmű biztonságos leállításához. Az üzemeltetők bíznak rutinjukban, és nem akarják elhalasztani a kedvező alkalmat. A blokkot másnap - karbantartás miatt - leállítják. A mostani kísérlet tehát nem okoz termelés- kiesést. 1 óra 00 perc - Megkezdődik a teljesítmény-csökkentés. 13 óra 50 perc - A kísérletben nem szereplő másik turbógenerátor kikapcsolása. 14 óra 00 perc - Az üzemzavari zónahűtőrendszer kikapcsolása azért, hogy az a kísérlet során feleslegesen ne lépjen működésbe. 23 óra 10 perc - A diszpécser engedélyezi a további teljesítmény-csökkentést. Az öröm elfeledteti az emberekkel, hogy az elmúlt kilenc órában, a természetellenes üzemállapotban, az alacsony teljesítmény következtében a reaktor xenon-mér- geződése miatt jelentősen romlott a blokk manőverező-képes- sége. A szabályozásra szolgáló elnyelőrudakat egyre magasabbra húzták. A reaktor nehezen szabályozható, labilis állapotban van. 23 óra 14 perc - Folytatják a kísérletet. A teljesítmény 30 MW-ra esik. A szabályozó rudakat még magasabbra emelik. A xenon-koncentráció tovább nő, tovább rontva a rendszer manő- verező-képességét. 1986. április 26. 1 óra 00 perc - Sikerül 200 MW-on stabilizálni a teljesítményt. Öröm! Pedig a reaktor állapota nagyon labilis. 1 óra 3 perc - Egy főke- ringtető-szivattyú bekapcsolása. 1 óra 9 perc - Még egy szivattyú bekapcsolva. A hűtővíztömegáram túl nagy. Újabb védelmi rendszert kell bénítani, nehogy a rendszer leállítsa magát. 1 óra 22 perc 30 másodperc- Kicsi a reaktivitás-tartalék. Vészjelzés: LEÁLLNI! Senki nem hallja. A kísérlet folytatódik. 1 óra 23 perc 4 másodperc A turbógenerátor izolálva. Négy szivattyú kikapcsolva. Megkönnyebbült sóhaj, végre eljutottunk a kísérlet érdemi részéhez. A „Mindkét turbina kiesett”- védelmi rendszer nem működik, mert, a kísérleti programtól is eltérve, ezt már korábban bénították. A reaktorban nő a nyomás, az áthaladó tömegáram csökken. A gőztartalom szerinti reaktivitás-tényező erősen pozitív. Megindul az öngerjesztés. 1 óra 23 perc 40 másodperc- Az operátor kétségbeesetten látja, hogy a reaktivitás túlságosan sok. Megnyomja a „nagy piros gomb”-ot. A vészleállító rudak egy része beszorul. Azok, amelyek az aktív zónába esnek, kezdetben csak növelik a bajt, mert kialakításuk nem volt megfelelő. Mivel a reaktivitástényező pozitív, kis teljesítmény-növekedés is robbanás- szerű gőzfejlődést eredményez. Az operátor a féket nyomja, de már ezzel is gyorsít. A teljesítmény másodpercek alatt a névleges 7%-áról a névleges százszorosára növekszik. 1 óra 24 perc 00 másodperc - A reaktort, mint a biztonsági szelep nélküli kuktafazekat a hirtelen fejlődő nagymennyiségű gőz szétveti. 1 óra 24 perc 2 másodperc - Az aktív zóna csatornái felnyílnak. A víz a magas hőmérséklet miatt reakcióba lép a fűtőelemek burkolatával, a cirkóniummal és a forró grafittal. Hidrogén és szénmonoxid keletkezik, és a levegő oxigénjével keveredve felrobban. A robbanások következtében a radioaktív anyagok egy része a környezetbe jut. A gáznemű, illékony anyagok nagy magasságba emelkednek. A szél ezek nagy részét Finnország és Svédország fölé sodorja. Később a felhők Európa fölé sodródnak. A csernobili tűzoltók vízzel locsolják az izzó grafitot, és ezzel tulajdonképpen táplálják a lángokat. A helyszínre vezényelt sorkatonák védőfelszerelések nélkül gyűjtögetik alumínium-konténerekbe a még meleg grafit- és urántörmeléket. A Szovjetunió bonni tudományos attaséja a balesetet követő harmadik napon arról érdeklődik, hogyan kell grafittüzet oltani. Helikopterről 5 000 tonna bórtartalmú homokot szórnak a romokra. Nitrogénnel hűtik a reaktor alatt a területet, (ú) VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: TISZTA ÉGBOLT, ESŐ CSAK NÉHOL; 14-18 FOK Alapvetően kedvezően hat ma az időjárás a frontérzékenyekre. Javul szervezetünk fizikai és szellemi teljesítőképessége, jobban fogunk tudni koncentrálni. Ám a szív- és érrendszeri megbetegedésekben szenvedők kerüljék a túlzott stresszt és a fokozott testi megterhelést. Az alacsony vérnyomá- súak kisebb fejfájással vagy szédüléssel reagálhatnak a változásokra. Az alvás pihentetőbb lesz a szokványosnál, ami hozzásegíti szervezetünket a regenerációhoz. TUNISZ 2fv_ ELŐREJELZÉS ORVOSMETEOROLÓGIA Túlnyomórészt felhőmentes, meleg időre számíthatunk, bár kisebb zápor, zivatar helyenként előfordulhat, A legmagasabb nappali hőmérséklet elérheti a 14-18 fokot. Enyhe, változó irányú szél. Éjjel 4 és 8 fok közötti értékek várhatóak. Holnap is marad a kellemes idő. Zivatarokkal elsősorban csak az ország északi és kelleti részén kell számolni. A nappali hőmérséklet 17-21 fok között alakul, éjszaka 6 és 10 fok lesz. Csütörtökön még melegebb lesz 19-23 fok körüli értékekkel. A Duna vízállása-Pozsony: 360, árad; Medve: 355, árad; Komárom: 325, árad; Párkány: 255, árad. A Nap kel 05.41-kor - nyugszik 19.58-kor A Hold kel 10.56-kor - nyugszik 02.48-kor
