Új Szó, 2004. április (57. évfolyam, 77-100. szám)
2004-04-21 / 92. szám, szerda
6 Külföld ÚJ SZÓ 2004. ÁPRILIS 21. RÖVIDEN Népszavazás az EU-alkotmányról London. Eddigi elutasító álláspontját megváltoztatva népszavazásra bocsátotta az EU-bővítéshez kidolgozott uniós alkotmányt a brit kormányfő. Tony Blair tegnap az alsóházban jelentette be döntését, amelyet a brit sajtó már napok óta tényként kezelt, és a miniszterelnök korábbi álláspontjának drámai fordulataként értékelt. Blair úgy fogalmazott: a választóké lesz az utolsó szó az alkotmány elfogadásának ügyében. Nem említette a referendum időpontját, csak annyit mondott: a választók véleményét azután kell megkérdezni, hogy Nagy-Britannia minden kérdésére választ kapott. (MTI) Negroponte Irakba készül Washington. John Negroponte amerikai ENSZ-nagy- követet nevezte ki George Bush az USA iraki nagykövetének június 30-a, a szuverenitás iraki kézbe történő átadása utáni időszakra. Az amerikai elnök hangoztatta: a megbízatás egy nagyon bonyolult küldetés. „Nem kétséges számomra, hogy Negroponte képes teljesíteni.” A veterán amerikai diplomata három évtizeddel ezelőtt Henry Kissinger akkori nemzetbiztonsági tanácsadó mellett tevékenykedett. (MTI) Negroponte egykor részt vett a Vietnammal folytatott párizsi béketárgyalásokon (Reuters) Egykori nácik büntetőpere Róma. Volt nácik felelősségre vonását célzó eljárás kezdődött tegnap. A per a vádlottak távollétében zajlik, több mint ötszáz polgári személy hatvan évvel ezelőtti lemészárlása miatt. La Spezia város törvényszéke a 83 éves Gerhard Sommer egykori SS-al- hadnagyot, a 83 éves Alfred Schönenberg és a 80. életévét taposó Ludwig Sonntag egykori SS-őrmestereket kívánja felelősségre vonni. Az ügyészség szerint felelősek a tosz- kániai Sant’Anna di Stazzema faluban 1994. augusztus 12-én lemészárolt 560 civil haláláért. Az említett napon 300 SS- katona zárta közül a menekültekkel zsúfolt falucskát. Felsorakoztatták a lakosokat - nőket, gyermekeket és öregeket -, majd tüzelni kezdtek rájuk. A falusiak egy részét pincékbe terelték, s kézigránátokat hajítottak közéjük. A három volt náci ellen lakóhelyükön, Németországban is vizsgálat folyik. Várhatóan kiadják őket Olaszországnak az eljárás lefolytatása végett. (MTI) Május közepéig tartanak a választások - a kormányzó hindu nacionalisták megőrizhetik eddigi fölényüket Nyitónapi merényletek MTI-OSSZEFOGLALO Újdelhi. Megkezdődtek tegnap Indiában a parlamenti választások, amelyek öt szakaszban csaknem május közepéig tartanak majd. A voksolást rögtön a szavazóhelyiségek kinyitása után erőszakcselekmények zavarták meg. A világ legnagyobb népességű - a lakosság száma meghaladja az egymilliár- dot - demokráciájában több mint 670 millió választó dönthet az 545 képviselői hely sorsáról. Egy halálos áldozatot és több sebesültet követelő incidensek történtek a muzulmán többségű Kasmír államban: Rafiabád faluban feltételezett iszlám szakadárok tüzet nyitottak egy szavazóhelyiségre és megöltek egy rendőrt. Egy bandipóri választóhelyiségnél robbanás sebesített meg hat személyt. Az elemzések szerint a jelenleg kormányzó hindu nacionalistáknak (Bháratíja Dzsanata Párt) reményük van arra, hogy megőrizzék eddigi fölényüket, sőt az Atal Bihari Vádzspaji vezette hinduista jobboldal még javít is öt évvel ezelőtti eredményén. Igaz, így sem éri el az abszolút többséget a törvényhozásban, ezért koalíciókötésre kényszerül a nagy regionális pártokkal. A függedenség 1947-es elnyerése után 45 éven át kormányzó Indiai Nemzed Kongresszus a mostam alsóházban 109 mandátummal rendelkezik és további visszaesésre számíthat. Vezére, a meggyilkolt kormányfő, Radzsiv Gandhi özvegye, Sonia részben olasz származását ismét kijátszották ellene a kampányban a hindu nacionalisták. Fia, a 33 éves Rahul Gandhi viszont a nagymultú polirikus család immár negyedik nemzedékét képviselve száll sorompóba a parlamenti mandátuméit. A felmérések szerint a 79 éves kormányfő, Vádzspaji az ország legnépszerűbb politikusa, ellenzékének vezére, az 57 éves Sonia Gandhi megszorítani sem tudja. 1996 óta ez már a negyedik választás Indiában. A voksolást a kormány korábbra hozta, hogy kihasználhassa a gazdasági fellendülésben és a Pakisztánnal szembeni enyhülő viszonyban rejlő kedvező lehetőségeket. Sonja Gandhinak olasz származása miatt sincs sok esélye (Reuters-felvétel) Határmegállapodások Oldódott a feszültség Kijev/Moszkva. Az ukrán parlament tegnap ratifikálta az oroszukrán határ kijelöléséről, az Azovi- tenger és a Kercsi-szoros közös hasznosításáról, valamint az Ukrajna, Oroszország, Fehéroroszország és Kazahsztán részvételével létrehozandó közös gazdasági térségről szóló megállapodásokat. Az orosz duma is tegnapra tervezte a szavazást a három megállapodásról. Az 1971 km hosszú közös orosz-ukrán szárazföldi határ kijelölésére vonatkozó megállapodást öt évig tartó tárgyalássorozat után, tavaly írták alá. Az Azovi-tenger és a Kercsi-szoros hasznosítására vonatkozó együttműködési megállapodás tavaly decemberben született, miután októberben a kercsi- szorosi Tuzlánál - moszkvai indoklás szerint környezetvédelmi okokból - épített orosz gát miatt feszültség alakult ki a két ország viszonyában. Kosztyantin Hriscsenko ukrán külügyminiszter közölte: az orosz fél most ismerte el első ízben az Azovi-tenger megosztásának szükségességét. (MTI) Aknákkal lőttek egy bagdadi börtönt - Párizs Irak-konferenciát akar rendezni Foglyok haltak meg Bagdad/Pozsony. Több mint huszonegy fogoly vesztette életét és több mint százan megsebesültek az iraki főváros egyik börtönét ért tegnapi aknatámadásban. Egyelőre nem sikerült kideríteni, hogy kik voltak a támadók. ÖSSZEFOGLALÓ „Az épületre összesen tizennyolc gránátot lőttek ki” - nyilatkozta a CNN-nek Richard Kimmitt dandártábornok. Az amerikaiaknak egyelőre nem sikerült kideríteniük, hogy kik hajtották végre a támadást. Kimmitt azt sem tudta megmondani, hogy az áldozatul esett rabok köztörvényes bűnözők vol- tak-e, vagy pedig a koalíciós csapatok elleni tevékenység gyanúja miatt tartották őket fogva. Maradnak a szlovák katonák A spanyol csapategységgel ellentétben az Irakban állomásozó szlovák katonákat nem vonják ki. Ugyanis az 1300 fős spanyol kontingens első katonái tegnap már útnak is indultak hazafelé, a teljes kivonást Madrid szerint nyolc hét alatt bonyolítják le. „Nem tartjuk szerencsésnek Spanyolország döntését” - mondta Juraj Tomaga külügyi szóvivő Pozsonyban. A szlovák katonai egység kivonása felelőtlenség lenne az iraki polgárokkal szemben. Ivan Gaparovic megválasztott elnök szintén állást foglalt a kontingens Irakban maradása mellett, bár a választási hadjárat idején ő és pártja még bírálta a szlovák egység kiküldését Irakba. Ide tartozó hír: a hillai tábor - ahol a szlovák és a magyar katonák bázisa is van - elleni hétfő esti támadásnak nem volt sérültje. Párizs segítséget ajánl Az ENSZ központi szerepének szükségességéről értett egyet moszkvai tárgyalásain Szergej Lavrov orosz és Michel Bamier francia külügyminiszter. Ugyancsak kulcselemnek tartották, hogy minél előbb hiteles kormány létesüljön Irakban, s a jövő januárban választásokat tartsanak. Washington katasztrofális helyzetbe került Irakban, s Franciaországnak kötelessége segíteni a bajba jutott régi szövetségest - írta a Le Figaro a Párizs által javasolt nemzetközi Irak-konferencia mellett szóló érveket felsorakoztatva. A lap szerint nem lenne célszerű, ha csapatokat küldenének Irakba, és nem kínál megoldást Irak ENSZ- felügyelet alá helyezése sem. A világszervezet nem képes hatékonyan irányítani az igazgatása alá vont területeket. A június 30-ra tervezett hatalomátadással viszont az a probléma, hogy Paul Bremer, Irak amerikai polgári kormányzója nem talál hiteles iraki tárgyalópartnert, a lakosság kollaboránsnak tekinti az amerikaiakkal együttműködő iraki személyiségeket. Párizs ezért azt indítványozza, hogy az afganisztáni lója dzsirga mintájára az iraki társadalom egészét reprezentatívan lefedő testületre bízzák a hatalmi struktúra kialakításának eldöntését. Franciaország ajánlata szerint egy Párizsba összehívott nemzetközi értekezleten ülhetnének tárgyalóasztalhoz az iraki lakosságot képviselő személyiségek. (MTI, TASR) Megvonták a négy jordániai diplomáciai mentességét, vádemelés is várható ENSZ-rendőrök véres incidense MTI-HÍREK Belgrad. Négy jordániai ENSZ- rendőrt gyanúsítanak egy koszovói börtönben szombaton történt véres leszámolással, amelyben életét vesztette három ENSZ-rend- őr és tizenegyen megsebesültek. Neradzs Szingh, a tartományi ENSZ-igazgatás (UNMIK) rendőrségének szóvivője közölte: a négy jordániai ENSZ-rendőrtől megvonták a diplomáciai mentességet, s ha bebizonyosodik bűnösségük, vádat emelnek ellenük. Ko- sovska Mitrovica börtönudvarában szombat este egy jordániai rendőr tüzet nyitott egy gépkocsikonvojra, amelyben jobbára amerikai ENSZ-rendőrök voltak, akik éppen távoztak a fegyházból. Lövöldözés tört ki, s a tízperces tűzharcban életét vesztette a támadó és két amerikai rendőrnő, illetve tizenegy biztonsági őr megsebesült. Mindannyian a közelmúltban érkeztek Koszovóba, és kiképzés végett jártak a mitrovicai börtönben. Korábban olyan hírek láttak napvilágot, hogy az incidenst egy Irak amerikai megszállása miatti vita váltotta ki, de ezeket az információkat hivatalos forrásból egyelőre nem erősítették meg. Koszovóban közel 3,5 ezer ENSZ-rendőr teljesít szolgálatot a világ közel harminc országából. A kontingensben 140 jordániai és 450 amerikai rendőr szolgál. Bajram Rexhepi koszovói kormányfő szerint a koszovói albánok kikiáltják a tartomány függetlenségét, ha 2005 szeptemberéig nem dől el Koszovó végleges státusa. Hozzátette, hogy részéről ez nem háborús, hanem pragmatikus nyilatkozat. Harri Holkeri, az UNMIK vezetője egyelőre nem kommentálta Rexhepi nyilatkozatát, személyesen akaija vele tisztázni, hogy miről is van szó. Nebojsza Csovics, a belgrádi koszovói politikát végrehajtó koordinációs központ vezetője szerint Rexhepi nyilatkozata „újabb demagóg és képmutató nyomásgyakorlás a nemzetközi közösségre”. Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője a minap azt mondta, szó sem lehet Koszovó végleges státusáról, amíg a tartomány nem teljesíti a rendezési tervben megfogalmazott demokratikus normákat. Elhalasztották Washingtonba tervezett útjukat A Hamász arab-muzulmán összefogást sürget MTI-ÖSSZEFOGLALÓ New York/Ammán/Jeruzsá- lem/Washington. Lemondta mára tervezett washingtoni találkozóját George Bush amerikai elnökkel II. Abdalláh jordániai király, mert kérdésessé vált az USA elkötelezettsége a közel-keleti békefolyamat iránt. Ezt az ammáni közlemény tartalmazza. A két fél megbeszélését május első hetére tették át. A Fehér Házban megerősítették a halasztást, de ennek okaként a közel-keleti térségben zajló újabb fejleményeket nevezték meg. A jordániai közlemény szerint a megbeszélést azért halasztották el, hogy az amerikai kormányzat illetékeseivel tisztázhassák a békefolyamatra vonatkozó álláspontot, különös tekintettel a palesztin területek jövőjére a legutóbbi amerikai nyilatkozatok után. Egyébként Nabil Saasz palesztin külügyminiszter, akinek ma lett volna Washingtonban találkozója amerikai kollégájával, Colin Powellel, szintén lemondta amerikai útját. Közel 40 ország fejezte ki megdöbbenését és aggodalmát a szélsőséges palesztin Hamász szervezet vezetőjének Izrael általi meggyilkolása miatt hétfőn este az ENSZ Biztonsági Tanácsában. A testület arab országok kérésére rendkívüli és nyílt ülést tartott a válsághelyzetről, amely azt követően alakult ki az amúgy is feszült izraeli-palesztin viszonyban, hogy az izraeli hadsereg szombaton rakétával megölte Abdel-Azíz ar- Rantiszit. Dán Gillerman izraeli nagykövet arra hívta fel a figyelmet, hogy a Hamász Rantiszi halála előtt csupán néhány órával követett el öngyilkos merényletet, amely egy izraeli férfi életét is kioltotta. Az USA és Izrael elleni összefogásra, valamint a palesztin ügy felkarolására buzdította az arab és a muzulmán világot tegnap Háled Mesal, a Hamász politikai vezetője. Mint mondta, mindkét ellenfél hatalmas, ezért csak az egész muzulmán vüág fellépésével lehet a harcot megnyerni ellenük. Úgy vélekedett, hogy az arab kormányoknak kell megakadályozniuk az arab világ ellenőrzésére irányuló amerikai-izraeli tervet. Két palesztint lőttek agyon az izraeli katonák tegnap a Gázai övezetben. Az izraeli egységek az övezetbe behatolva ölték meg a palesztinokat, egyikük egy tizenhét éves fiú volt, a másik életkorát nem közölték. Az aradi román-magyar megbékélési parkról Támogatók is vannak MTI-HÍR Budapest. A román-magyar megbékélés napjának kellene nyilvánítani a Kossuth és Balcescu közötti szegedi tárgyalások napját - írta tegnap a Ziua. A nemzeti liberális értékeket képviselő lap teljes oldalt szentelt a 13 aradi vértanú emlékét idéző Szabadság-emlékmű felállításának és a megbékélési park létrehozásának. A Nagy-Ro- mánia Párt bizalmatlansági indítványának múlt heti elutasítása kapcsán a lap felvázolta a hányatott sorsú szoborcsoport történetét. Idézte Rázván Theodorescu kultuszminisztert, aki a szenátusban a Szabadság-emlékmű felállítása mellett érvelve hangsúlyozta: a múlt félelmeinek nem szabad veszélybe sodorniuk a jelent és a jövőt. A román-magyar megbékélési parkról pedig azt mondta, hogy az ,jó kihívás, mert más út járhatatlan”. Dán Berindei akadémikus, Dinu Giurescu egyetemi tanár és Dinu Zamfirescu liberális politikus nyilatkozatai mellett a Ziua közölte Adrian Niculescu- nak, a politikatudományi főiskola tanárának a véleményét is. Ni- culescu a szobor felállításának szükségessége mellet érvelve felidézte az 1848-as magyar és román forradalom vezetőinek a két nép megbékélése érdekében kifejtett erőfeszítéseit.
