Új Szó, 2004. április (57. évfolyam, 77-100. szám)

2004-04-15 / 87. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2004. ÁPRILIS 15. 3 Fókuszban: az iskolai étkeztetés Az iskolai étkezőkonyhák fontos szerepet játszanak a gyermekek szocializációjában is Kosztos és büfés diákok Tolongás a büfé előtt. A középiskolások rászoktak a hideg ételre. (Somogyi Tibor felvétele) Folyamatosan csökken az iskolai konyhákon étkező diákok száma. Az iskolai étkezdékben a statisztikák szerint jelenleg mintegy 650 ezren étkeznek nap mint nap. A kosztos diákok száma hozzávetőleg eléri a félmilliót. ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS A legutóbbi felmérések kimutat­ták, hogy az óvodások körülbelül 98%-a, az alapiskolásoknak csak a fele, a középiskolás diákoknak pe­dig csak az egyharmada igényli a menzai kosztot. A kosztosok létszá­mának csökkenése szorosan össze­függ az utóbbi években tapasztal­ható demográfiai hullámvölggyel. Ugyanakkor az ország számos régi­ójában kapcsolatba hozható a nagyarányú munkanélküliséggel is. Az állástalan szülők ugyanis sok esetben képtelenek kifizetni a gyer­mekük iskolai étkeztetéséhez szük­séges 6-800 koronát havonta. Szá­mos családban egyéb megoldáshoz kénytelenek folyamodni, mivel a menzai koszt árát nem tudják meg­téríteni, az anyák otthon elkészített ebéddel várják haza gyermekeiket. Szakemberek azonban állítják, a megfelelő mennyiségű és minő­ségű, változatos házi koszt soroza­tos elkészítése több esetben meg­terhelő feladatot jelent, vagyis túl nagy falat a szülők számára. Más­részt az iskolai étkezőkonyhák nagy szerepet játszanak a gyerme­kek szocializációjában, mivel a di­ákok a menzán megismerkedhet­nek a tálalás kultúrájával és elsa­játíthatják a helyes étkezési szoká­sokat is. Mindenképpen kár kelet­kezne abból, ha a csökkenő érdek­lődés, a családok szűkös anyagi helyzete miatt bezárásra és össze­vonásra ítéltetett étkezőkonyhák a jövőben nem fejthetnék ki közve­tett nevelő hatásukat. A középiskolák mellett működ­tetett menzákon csak a diákok alig egyharmada étkezik rendszeresen. Ebben számos tényező közrejátsz­hat. A nebulók érdektelenségének legfőbb oka azonban vélhetőleg az, hogy túlnyomó többségük az is­kolai, ületve az oktatási intézmény környékén található büféket része­síti előnyben. Az iskolai büfék sok esetben jelentős konkurenciái az étkezdéknek. Hiába a figyelmezte­tés: a büfében vásárolt száraz ele­del és frissítő csak látszólag ol­csóbb a menzai teljes értékű, főtt ételnél. Valójában sokkal drágább, hiszen a büfékben kapható, külön­féle félkész alapanyagokból elké­szített ételadag elégtelen mennyi­ségű és általában alacsony tápér­tékkel bír. A diákok egy része miu­tán a délelőtti szünetekben jólla­kott a büfé és automaták kínálta étel- és italtermékekből, általában nem ebédel, ebből adódóan az érintett gyerekek szervezete nem jut hozzá az elengedhetetlen és megfelelő minőségű táplálék­mennyiséghez. A büfés koszt fo­gyasztása nem szolgálja a helyes táplálkozási szokások kialakulá­sát, egészségi szempontokból ép­pen ezért erősen kifogásolható. További problémát jelent, hogy az iskolai büfékben nem minden eset­ben tartják be az élelmiszer-higié­niai és az egészségvédelmi előírá­sokat, valamint nem biztosítanak higiénikus körülményeket az éte­lek elfogyasztásához, (érvé, o) NEM ART, HA TUDJUK ♦ Ha a szülő többet szeretne megtudni gyermeke iskolai ét­keztetésével kapcsolatban, kérdéseit felteheti az étkezőkonyha vezetőjének. ♦ Az iskolai menza vezetője az érdeklődő szülőt 30 napon belül köteles tájékoztatni. Néhány esetben 60 nap áll a rendelkezésére. ♦ Ha az iskolai étkezőkonyhák megsértik az egészségügyi előírá­sokat, akár 500 ezer koronás büntetést is kaphatnak. Legnagyobb számban a fiatal lányok hagyják ki étrendjükből az ebédet, melyet hideg étellel pótolnak Korosztályonként és nemenként eltérő szokások ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS A Táplálkozáskutató Intézet felmérései szerint a gyerekek csu­pán 65%-a reggelizik, mintegy 85%-uk tízóraizik és hozzávető­leg 90%-uk ebédel rendszeresen. A gyerekek 65%-a rendszertele­nül uzsonnázik. Délutáni étrend­jük főként kenyérből, péksüte­ményből, gyümölcsből és füstölt húsáruból tevődik össze. Vacso­rát rendszeresen 80%-uk fo­gyaszt. A megkérdezettek csak­nem fele hetente kétszer hideg ételt vacsorázik. Legnagyobb számban a fiatal lányok hagyják ki étrendjükből az ebédet, melyet hideg étellel pó­tolnak. A fenti szokás mind in­kább terjed a gyerekek körében is. A kialakult helyzeten tovább ront, hogy az iskolai étkezdék kí­nálata sok esetben nem járul hoz­zá a gyermekek és fiatalok helyes táplálkozásához, mivel nem biz­tosítja annak feltételeit és lehető­ségét. A 15-18 éves korosztályba tar­tozó fiúk 70%-a reggelizik rend­szeresen, 60%-uk tízórait is fo­gyaszt. A fiatal fiúk háromnegye­de ebédel és vacsorázik rendsze­resen. Mintegy 43%-uk hetente 3-4 alkalommal hideg vacsorát fogyaszt. Esti étrendjükben a gyümölcsök dominálnak. Az azonos korosztályba tartozó lányok étrendje nagyobb rend­szertelenségeket mutat. A fiatal lányok általában kevesebbet és ritkábban esznek, mint a fiúk. Ezt alátámasztották a felmérés ered­ményei is, melyek arról tanús­kodnak, hogy a lányok csupán fe­le ül le rendszeresen a reggeliző asztalhoz. Alig többen fogyaszta­nak tízórai gyanánt gyümölcsöt, kenyeret, hústermékeket. A főét­kezésre is csak mintegy 69%-uk szán időt. Körülbelül ugyaneny­nyien uzsonnáznak és vacsoráz­nak közülük: A hideg ételek esti fogyasztása körükben is gyakori­nak számít. Tejet naponta csak a gyerekek 50-60%-a iszik, a legalacsonyabb arányban a középiskolás lányok hódolnak a tejivásnak. A különfé­le tejtermékek fogyasztása mind­két korosztályban, tehát a gyere­kek és a fiatalok körében is ala­csonynak mondható. A megkér­dezettek harmada hetente 2-3 al­kalommal eszik sajtot. A legtöbb zöldséget a 14 évnél idősebb lá­nyok fogyasztják, a legkeveseb­bet a 14 év alatti fiúk. (érvé) Az önkormányzatokra is nagyobb teher hárul Egyre drágábbak lesznek az ebédjegyek ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS Nagy valószínűséggel az isko­lák többségében rövid időn be­lül emelkedni fog az ebédjegyek ára. Az iskolafenntartó önkor­mányzatok, mind a településiek, mind a megyeiek türelmetlenül várják az oktatásügyi miniszté­rium vonatkozó irányadó rende­letét. A szaktárca munkatársai éppen ezekben a hetekben ké­szítik elő az említett dokumen­tumot, mely megszabja majd, a szülőknek milyen mértékben kell hozzájárulnia az iskolai ebédjegyek árához. Az iskolai étkeztetés drágulásában az isko­lai étkezőkonyhák jelentősen megemelkedett költségein kívül közrejátszik az oktatási tárca menzák támogatá­sára szánt szűkös anyagi bázisa is. Míg az állam tavaly 18, idén csak 15 koronával járul hozzá az ebédjegyek árához. A múlt év végéig a szülő csak a fő­zéshez szükséges alapanyagok megvásárlásához járult hozzá, idén azonban már az étkező­konyhák fenntartási és működ­tetési költségeiben is osztoznia kell, mivel az oktatási tárca 15 koronás hozzájárulása"'koránt­sem elegendő, még a legszüksé­gesebbre sem futja belőle. En­nek ellenére elképzelhető, hogy nem emelkedik az ebédjegy ára, viszont csak abban az esetben, ha a fenntartó önkormányzat is részt vállal a diákok étkeztetésé­nek költségeiből. Ez azonban sok mindentől függ, főként az adott település hajlandóságától - vagyis hogy egyáltalán ragasz­kodik-e a hatáskörébe tartozó étkezőkonyha további fenntar­tásához és működtetéséhez -, vagyis az anyagi lehetőségeitől. Hogy mennyivel drágul az is­kolai étkeztetés, egyelőre csak találgatni lehet. Annyi bizonyos, 2001 óta jelentősen emelkedett az élelmiszerek, az energia és a szolgáltatások ára. Nincs okunk feltételezni, hogy ez a közeljövő­ben másként lesz. A legvalószí­nűbb, hogy az ebédjegyek árá­nak eddigi felső határa a továb­biakban alsó határrá módosul. Ha drágul az iskolai ebéd, vélhe­tőleg csökkenni fog a kosztosok száma, ezáltal pedig az étkező­konyhák fenntartása még költsé­gesebb lesz. Mindez újabb löke- tet adhat az iskolai étkezdék há­lózatának ésszerűsítéséhez. A szakemberek feltételezik, hogy a jövőben számos étkezdét kell majd összevonni, mivel a költségeik csak így csökkenthe­tők. (érvé, n) A szakemberek feltétele­zik, a jövőben számos ét­kezdét kell összevonni. EBÉDJEGYEK ÁRA Óvoda 26-34 Sk Alapiskola, alsó tagozat 21-29 Sk Alapiskola, felső tagozat 23-31 Sk Középiskola 24-32 Sk A munka-, szociális és családügyi tárcához fordulhatunk Étkeztetési támogatás ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Az óvoda- és iskola- fenntartó önkormányzatok leg­később május húszadikáig igé­nyelhetnek a szociálisan rászo­rult családokban élő diákok szá­mára étkeztetési hozzájárulást és tanszervásárlásra fordítandó támogatást a munka- szociális és családügyi tárcától. A támogatásra azok a telepü­lések jogosultak, ahol a szociális segélyből élők aránya legkeve­sebb húsz százalék. Az érintett önkormányzatok gyermeken­ként legfeljebb napi huszonkét koronás étkeztetési hozzájáru­lásra számíthatnak, tanszervá­sárlási támogatás címén pedig éves szinten diákonként 1 000 koronát igényelhetnek. Az anyagi szükséghelyzetben lévő családoknak gyermeken­ként csupán 1-3 koronával kell majd hozzájárulniuk az étkezte­tési támogatás összegéhez. Az önkormányzatok havonta juthat­nak hozzá a támogatáshoz, min­dig az előző hónap 25-éig. A hozzájárulással a településeknek a következő hónap 15-éig kell el­számolniuk az illetékes hivatal­nál. Ha ez utóbbit elmulasztják, nem kapják meg a következő ha­vi támogatást, (rv, s) VARHAT0 IDŐJÁRÁS: DERÜLT ÉGBOLT, MELEG IDŐ; 14-18 FOK A Nap kel 06.03-kor - nyugszik 19.41 -kor A Hold kel 04.55-kor - nyugszik 15.05-kor A Duna vízállása - Pozsony: 315, apad; Medve: 300, változatlan; Komárom: 285, árad; Párkány: 210, apad. ELŐREJELZÉS Kellemesen meleg időre és tiszta égboltra számíthatunk. A legmagasabb nappali hőmérséklet elérheti a 14- 18 fokot. Enyhe délkeleti szél fúj. Éjszaka 0 és 4 fok közötti értékek várhatóak. Holnap kellemetle­nebb időre kell számítanunk, he­lyenként záporok, zivatarok is előfordulhatnak. A nappali hő­mérséklet elérheti a 14-18 fokot, éjszakára pedig 3 és 7 fok közé süllyed a hőmérő higanyszála. Szombaton a nappali hőmérséklet csúcsértéke 16 fok körül alakul. ORVOSMETEOROLÓGIA Ma alapvetően időjárás kedvező hatásai érvénye­sülnek, a frontér­zékenyekre ki­mondottan ked­vező hatással lesz az időjárás. Javul szervezetünk fizikai és szellemi tel­jesítő képessége, jobban tudunk koncentrálni. A szív- és érrendszeri megbetegedésekben szenvedők ke­rüljék a stresszt és a fokozott fizikai megterhelést, melyek negatív ha­tással lehetnek szervezetükre. Az alacsony vémyomásúaknál eseten­ként kisebb szédülés vagy fejfájás jelentkezhet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom