Új Szó, 2004. április (57. évfolyam, 77-100. szám)

2004-04-06 / 81. szám, kedd

16 Rejtvénysziget

ÚJ SZÓ 2004. ÁPRILIS 6.

Gyerkőcöknek

MENNYI?

Segítsetek Leónak, az agg oroszlánnak megszámolni az összes négyzetet!

Melyik úton kell elindulnia Micimackónak, hogy leszedhesse a többi virágot?-ffyOlasz módra

Az ábra két, egymástól cikcakkban haladó vonallal elválasztott rejtvényt és 19 fekete négyzetet tartalmaz. A meghatározásokat soronként adjuk. Feladat a két rejtvény megfejtése és a közöttük húzódó választóvonal berajzolása.

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

•

11

Vízszintes: 1. Nógrád megyei község - táblázat. 2. Szlovákiai kisváros; mai nevén Zlaté Moravce - volt munka- tábor a SzÚ- ban, - vagy, angolul. 3. Előkelő ember - szokás - szándék, végpont - macesz, pászka. 4. Tallium - iskola régen - volt miniszterelnök. 5. Gyertya alapanyaga - mértékegységekben ; tizedrész - Chris...; gitáros, énekes - Izidor beceneve - kettősbetű. 6. Nedvszívó papír - asztácium - aratószerszám. 7. A Rába német neve - színész volt (Márton) - szántóeszköz - hozzátartozik, kapcsolódik valamihez. 8. Átölel - amerikai színésznő (Derek) - osztrák nagyapa - vegyjele K. 9. Fosztóképző - szlovákiai város - fejfedő részére készült állvány. 10. Mobilszolgáltató világcég - orosz igen - a szemével érzékel - nála lejjebb - konyhafőnök. 11. Verkli - Raffaello híres képe.

Függőleges: 1. Madách Imre drámája. 2. Térség Oroszországban - számítógépmárka. 3. Északi férfinév - morfo-lógia 4. Jedlik keresztneve - bárium - néma nóta! 5. Nyulacska - énekesmadár. 6. Angol város - szállítómunkás. 7. Üres has! - arra a helyre lép. 8. Talizmán - lírikus költemény. 9. íváskor vándorló tengeri halak - előzmény. 10. Portéka - München folyója - női hangnem. 11. Túlízesített - ír terrorszervezet - régen vándorcigány. 12. Néma Zéta! - lármás veszekedés. 13. Férfinév - részesedik. 14. Orosz város, folyója az Upa - kicsinyítő képző - tó Kínában. 15. Rangjelző szócska - koreai autómárka - Kálmán becézve. 16. Február 3-hoz kötődő szokás. 17. Kiegyenlített. 18. Szamárium - zenei előírás: áriaszerűen. 19. Táncos éjszakai mulatóhely - uk! - életben van. 20. A Heszperidák őrizték. -magyarMI, MAGYAROK

Ezen a címen foglalta össze Nemeskürty István népünk történetét a nagyközönség számára. Mi most nem a történelemmel fogunk foglalkozni, hanem egy-két, a magyarokkal összefüggő szólást és kifejezést vetünk fel. Kérdéseink megoldásához jó fejtörést kívánunk!

1. Ha valami nem világos, akkor azt meg kell magyarázni. Érvényes ez ma is. A szólás eredete igen régi lehet, hisz őseink gyakran érintkeztek más, fejlettebb kultúrákkal, és azok fogalomvilágát igyekeztek saját nyelvükön is megérteni. Hogy ez milyen nehezen ment, arra bizonyíték a kereszténységgel együtt átvett vallási szókincs, melynek zöme bizony latin, illetve szláv eredetű. Némelyik szót pl. a kegyelmet jelentő szláv malasztot vagy a szeplőüen jelentésű makulátlan szavunkat, mely a latinból került át, csak az utóbbi időben kezdjük magyar formában használni. Már maga a „miatyánk“ megszólítás sem magyaros. Hogyan lehetne ezt az értelme megváltozása nélkül magyarul mondani?

2. A csárdást a legmagyarabb táncnak tartják. Milyen eredetű „csárdás“ szavunk?

3. A magyaroknak is van jelképes figurájuk, mint az amerikaiaknak Uncle Sam, azaz Samu bácsi, vagy az angoloknak John Bull, az oroszoknak Iván. Mi ennek a jelképnek a neve?

4. Mi jellemzi a magyar konyhát?

5. Idegen irodalmi értékeket népünk írói, művészei mindig igyekeztek a hazai közönséggel is megismertetni. Úgy kétszáz évvel ezelőtt ennek legelterjedtebb formája a magyarítás volt. Miben különbözött ez a műfordítástól?

6. A jelenlegi nyelvi szabályok szerint kiknek a keresztnevét kell - ha van rá mód - magyarra fordítani és ebben a formában használni?

7. Mit neveztek „morbus hungaricusnak“, azaz magyar betegségnek?

8. Személynévkészletünk idegen (héber, görög, latin, germán) eredetű javarészt. Érdekes, hogy a szláv nyelvekből elég kevés személynév került a magyarba. Fel tudna legalább ötöt kapásból sorolni?

9. .Álcázott“ magyarok is vannak közöttünk - vagyis olyanok, akiknek a családneve más nyelven jelenti azt, hogy magyar. Pl. Ungár, Ugor, Uhrin, Ugrik stb. Hogyan alakulhattak ki ezek a családnevek?

10. Fel tudna sorolni legalább öt magyar szentet?

11. Mi volt a névmagyarosítás?

Készítette Lukács Zsigmond

AZ ELŐZŐ SZÁM MEGFEJTÉSEI

1. oldal:- Úgy látom, mostanában nagyon megemelkedett ahangulata.- Szeretem, ha éjjel nyitva van az ablak.

2-3. oldal:

Az ember élősdi lény, szimbiózisban él a sült krumplival, a pirított borjúmájjal, a hónapos retekkel. Az ember sajnos olyan, mint a fagyöngy, életének mindig egy idegen élet az ára.

Örkény István

4. oldal:

Lóverseny: a 2.ló (273)

MAI SZÁMUNKBÓL

qESSEjizuarai qqasaAaq-qqot uotB8ouiej sí XuaurapA -zoq e S3 qoÁUEunoq jbXSbui sopiBAiq e jaXprn ‘bsbjbjzojjba bjjbXS -era qauaAau nsBzStreq jeXSeui raau qazssAnm sa qpjouodsp XSea qauaXSa qpSjozs pu8asiopua.i ‘uaqSataspBq b ‘odaj BqmieSxozszoq Sajó»! ni -b8um raazs ‘jaqaszjq mazs‘(!ZEq-pediy) u8.ibia raazs ‘ojzsBq raazs ‘ubajsi tuazs -qx •qpqBpjo zb X8i Sara qajjajzoquoj -nq jb^ojeXSeui qndapi azoq qauaSapi ‘qoA nSaspazraauqos Siprara SezsjojbXSbim impuayot y '6 'qauunqaj-pj sí qaAau faSrazs ‘ubjoz ‘uEqiy b uaAai Sasqqaspj reXSera qruaq BqqouiBqB ae[zs b ueqpezBzs OZ V 'Ifizgq qaiqqaSat b qqauarasiSaj b pjzsnrezs sa ppuaA ‘p.raaA ‘9|zseq úarazB^ ‘ubai s 'lÍEqopm xpatoxp uaSi jjbiui qoXuozsiA iX8n -SaszsaSa zssoj y •/ -qjs qauApizsata){ Bqxu ap ‘soXuemoXSeq e XSba ‘qnsjiproj qeuuepzsu» xrefuepsino qouqjj ABUipuBqs e - xeqpppB 8ipuira BjiA ‘azstaq -saiasxaqai za -uaqatasa qopoqpjn uepauieqoui b qd rarai - Bq ‘pBJBUi joqqe papara zy • ('qts sopB3 trenf raau sa X[ej -rq pXuBds Xjojb>i souBf ‘qiaqBsqg 'n raau sa jaqaszrg n) rajBuzsBq [pq uBqBuuoj íeXSbui ‘sí jareßBi qopBpsa iXjEtiq b ap ‘jaAau qpdBd sa qppoqjBjn zy g 'sí pAasazo[pra SasnqSaAozs b JBqB -qxs qBUOXis -ojeXSBUiSam sí jpAau qojdajazs e ‘qajzaX]aq aqjazaXtuoq jbXSbui sí iXuatrojapsa oabj uaqxazaXuroq sbui y 'g -qatuapara uaSapi ‘ja qaxpiaf -rat uaqAa zEzsuioraq iqqpin zb qBsa sí qnSBUi X8ba reSEXiredEp qaza X8oq ‘saqaptg 'BjBiBuzsBq BXuoSrnq ‘sroq b ‘psoaj b ‘BqudBd sorid y > 'UBsppBiq ‘uBsodBiB ‘jnqjau SBZBupjaqaj ‘usqiXu ‘uaXuaraaq stX8 -EA - „UBSBqsiratBX8Bra XSnuiB“ :uaX[i uba sí SBjpzs 'EqsqAi jeXSejv ■£ 'BqjBXSEra b qruaq (qBpjBsa) [oqqaApXu ABjzsjap y 'Z 'SBiqpzsSara - X8ba uaqqaXuuara b pp ‘qxreXiB iy\[ sauaSapi ap ‘soXuBuioX8Bq e jiuib ‘jzepuim BZZBuqBtJBj za /qireXjB qaqXuuaiA x :qosBp[oSaxv

REJTVENYSZIGET

A mellékletet szerkeszti: Forgács Péter Levélcím: Rejtvénysziget, Petit Press Rt., Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1