Új Szó, 2004. március (57. évfolyam, 50-76. szám)
2004-03-04 / 53. szám, csütörtök
TOT/ni A TTTT1 A 113JWyL±t\ U 1 vj/jl 2004. március 4., csütörtök 2. évfolyam 9. szám Március 15-ig kell igazolni a korábbi kérelmeket Lesz pedagógushitel ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Bizakodhatnak a kedvezményes pedagógushitel iránt érdeklődők, miután a parlament a közelmúltban 350 millió koronát hagyott jóvá a pedagógushiteleket folyósító alap feltöltésére. A Diákhitelalap felügyelete alá tartozó alaphoz eddig mintegy 2130 kérelem érkezett, a rendelkezésére álló összegből azonban csak hozzávetőleg 1 700 kérelmező számára folyósítható a hitel. Azoknak a pályakezdő pedagógusoknak, akik még 2002. október 10-éig benyújtották kölcsönkérelmüket, ez év március 15-éig igazolniuk kell, hogy továbbra is fenntartják hitel- igénylésüket. Ellenkező esetben az alap semmisnek tekinti korábbi kérelmüket. A visszaigazolást követően ellenőrzik az igénylők hitelkérelemhez csatolt személyi adatait, az esetleges pontatlanságokról és a toEddig 2130 kérelem érkezett vábbi lépésekről pedig levélben értesítik a későbbi ügyfeleket. Krascsenics Renáta, a lakszakállasi alapiskola pedagógusa szintén a hiteligénylők között szerepel, az alap a napokban kérte tőle, ha továbbra is igényli a hitelt, igazolja vonatkozó kérelmét. „Az alap által küldött formanyomtatványt kellett vissza- küldenem, ezzel jeleztem, igényt tartok a kedvezményes hitelre. Célösszegként a felvehető hitel felső határát - 250 ezer koronát jelöltem meg. Az összeget, mint ahogy ezt a vonatkozó szabályozás lehetővé teszi, lakásfelújításra költeném. Véleményem szerint a pedagógushitel rendkívül előnyös hitelhez jutási lehetőséget jelent.” - tájékoztatott a pedagógus. A hitelért azok a pedagógusok folyamodhattak, akik 1999-ben vagy ennél később fejezték be felsőfokú tanulmányaikat, pályájukon helyezkedtek el, érvényes, legkevesebb öt évre szóló munka- szerződéssel bírnak. A pedagógushitel odaítélésénél elsőbbséget élveznek a házaspárok. A kölcsön nem jár alanyi jogon, a kérelem elutasítása esetén fellebbezésre nincs lehetőség. Mindenki csak egyszer igényelheti. A hitelösszeg felső határa 250 ezer korona, a kölcsön összegét évente 4%-os kamat terheli. Ha a pedagógus a hitel felvételétől számítva 5 évet tölt el a pályáján 25 ezer koronával csökken az adóssága, 10 év után pedig 50 ezerrel kell kevesebbet viszszafizetnie. A kapcsolódó törvény meghatározza azt is, hogy müyen célokra lehet felhasználni ezt az összeget: lakásvásárlásra, illetve átalakításra, lakberendezésre és továbbtanulásra, (érvé) Problémás gyerekek közép-európai központja Hatékony módszerek ISMERTETÉS Bármilyen problémával küszködik is a gyerek, reményei és az álmai nem különböznek a többi gyerekéitől: boldog és produktív állampolgár akar lenni. Pilisborosjenőn mutatkozott be a pittsburghi Pressley Ridge School (PRI) intézménylánc, amely a re- edukáció módszerével képzi a problémás gyerekeket arra, hogy új környezetben is működő magatartásformákat válasszanak. Az intézmény magyarországi bemutatkozásának célja az volt, hogy előkészítse egy regionális központ létrehozását Közép-Európában. A szervezet 1832 óta segíti az Egyesült Államokban élő deviáns gyerekeket és családokat. Jelenleg az USA hat államában 1700 gyermeket és családot szolgál ki naponta. A PRI az úgynevezett re-edukáció módszerével, összesen négy területet figyelembe véve fejti ki tevékenységét: gyógykezelés-terápia, lakossági programok, oktatási programok, közösségi-családi programok. A fenti célok megvalósítása érdekében a legfőbb szempont, és a gyermekekkel foglalkozó pedagógusok első feladata az, hogy minden gyermek esetében a hozzá illő, számára legmegfelelőbb technikákat, a támogató környezetet kell biztosítani. A nevelő-oktató munka alapja a problémás gyerekekkel való foglalkozás során is a bizalom kialakítása a gyerekek és a felnőttek között. A program egyik legfőbb ismérve az, hogy a résztvevő pedagógusok sosem vizsgálják a gyermek múltbeli cselekedeteit, nem foglalkoznak a múlt eseményeivel, hanem kizárólag a fiatalok jelenlegi állapotára koncentrálnak. Több évtizedes sikeres munkát követően a PRI arra az elhatározásra jutott, hogy tapasztalatait, a kidolgozott módszereket más körülmények között is népszerűsíti és alkalmazza, így 1996-ban megalapította a Nemzetközi Gyermek és Család Intézetet (Pittsburgh International Children and Family Insitute), amely a gyermekekkel foglalkozó kormánytisztviselőkkel és szakemberekkel ismerteti meg a programot. Az elmúlt években ennek a kezdeményezésnek a során számos kelet-közép európai országból érkező elmélet és gyakorlati szakember működött együtt az intézettel. Az elmúlt években Magyarország sokat tett a nehezen kezelhető gyerekek érdekében, de még mindig számos akadálya van az integrált oktatás és rehabilitációs programok széles körű elteijedésének. A magyar és amerikai szakemberek arra a következtetésre jutottak, hogy indokoltnak látszik egy közép-európai központ kialakítása, ahol hatékony módszereket és jól működő képzési modellt lehetne kidolgozni a problémás gyerekek kezelésére, (s, he) Az oktatót és a tanulót közös cél vezérli, ez pedig a tananyag elsajátításán keresztül oktató fejlesztés A tanár-diák kapcsolatról A tanítás során két nem egyenrangú státusú személy kerül kapcsolatba egymással, a tanár és a diák. Az ilyen jellegű kapcsolatokat szociológiailag aszimmetrikus kapcsolatnak tekintjük. MARKÓ EMIL A tanári munkának éppen az a nehézsége, hogy ezt az aszimmetrikus kapcsolatot együttműködő partneri kapcsolattá kell átformálni. Miután a tanár és a diák is csoportokban él, az átformálás sikere egyrészt a tanár, illetve a diák személyiségétől, másrészt annak a csoportnak a normáitól, értékeitől függ, amelyekben a tanár és a diák él. Nemegyszer tapasztalható, hogy az a tanár, aki az egyik osztályban vagy tanulócsoportban jól együttműködik tanulóival, a másikban képtelen erre. Miért szükséges az együttműködés? A tanárt és diákot közös cél vezérli, ez pedig a tananyag elsajátításán keresztül oktató fejlesztés, valamint egyéb nem oktatási tevékenység közbeni személyiség- fejlesztés. A kérdés, hogy mi az elsődleges cél, vajon az ismeretek elsajátítása, vagy az ismeretek olyan elsajátítása, amely a személyiség fejlődését is eredményezi. A tanárok magatartása ebből a szempontból különböző. Vannak, akik az oktatást nem mint eszközt látják - a személyiség fejlesztése érdekében - hanem az oktatás mint cél jelentkezik számukra. A tanár és diák kapcsolata a kommunikációban valósul meg. Ezért a kommunikációelmélet alapján álló kutatók a tanári viselkedés típusát a tanári kommunikáció Aki jól tudja szakmája anyagát, nem biztos, hogy annak átadásában is megfelelő színvonalat tud biztosítani (Somogyi Tibor illusztrációs felvételei) vizsgálatával próbálták feltárni. E vizsgálat alapján Flanders és Johns két jellegzetes tanári viselkedésmódot különített el: az indirekt és direkt típusú tanárt. Az indirekt típusú tanár Az ilyen típusú tanárok viselkedésére jellemző a tanulók szokatlan gondolatai iránti érdeklődés. Az indirekt típusú tanár tanulói a kérdéseikben lényegre törőbbek, mint a direkt típusú tanári, mert az indirekt típusú tanár viszonylag kevés procedurális problémával foglalkozik. Ezen kívül a tanulók bátran kérdeznek, mert a tanár kérdései is nyitottságot tükröznek, ami azt jelenti, hogy a tanár a kérdéseivel nem kívánja strukturálni a tanulók válaszát. Persze, hozzá kell tennünk, hogy a vizsgálatok azt is kimutatták, hogy amikor megvizsgálták az indirekt, illetve direkt típusú tanárok tanulóinak a tananyaggal kapcsolatos memóriakészletét, akkor a direkt típusú tanárok tanulói jobb teljesítményt nyújtottak. Ki a jobb tanár? Ha viszont problémahelyzetbe kerültek, akkor az indirekt típusú tanárok tanulói jobban megoldották a problémákat. Már a bevezetőben említettem, hogy a tanár és diák kapcsolatát a szociális tényezők erőteljesen befolyásolják. Ha a társadalom azt várja el, hogy a tananyaggal kapcsolatban a tanuló memóriájában megfelelő mennyiségű ismeret legyen, akkor ezzel a társadalom nyomást gyakorol a pedagógusra, hogy direkt magatartásmódot alkalmazzon. Természetesen a pedagógus egyéni tulajdonságainak szerepét sem lehet figyelmen kívül hagyni, amikor a tanári magatartás típusáról beszélünk. Köztudott, hogy aki jól tudja szakmája anyagát, nem biztos, hogy annak átadásában is megfelelő színvonalat tud biztosítani. A kutatások világszerte a tanár személyiségének jegyeit próbálják feltárni, ezek a jegyek azonban mint követelmények csak akkor mutatnak felhasználható tulajdonságokat, ha a tanárok képzésében tudatosan törekszünk ezek kialakítására. A legfőbb követelmény a tanárokkal szemben, amelyben minden típusú és társadalmi orientáltságú kutató megegyezik, hogy ehhez a munkához szociális érzék és emocionális érettség szükséges. Ez azt jelenti, hogy a tanár éljen aktív társas életet, legyen kész együttműködésre, kiegyensúlyozott, legyen képes barátságos magatartásra. Sorenson listát készített, amelyben felsorolja a tanár-diák kapcsolat szempontjából előnyös, illetve hátrányos tulajdonságokat. Az előnyös tulajdonságok élén a gyermekszeretet áll, majd ezt követi a humorérzék és a diákok iránti egyforma érdeklődés, azok türelmes segítése, a rend és fegyelemtartó képesség. A kapcsolatot hátráltató tényezők között szerepel az ingerlékenység, a tanulókkal való állandó és ok nélkül való kiabálás, a gyakori és gúnyos hangú szidás, a kedvencek nem teljesítményalapon történő értékelése, ambíciótlanság, élettelenség, a szaktantárgyakban való járatlanság. Fő a gyermekszeretet Érdekes, hogy Sorenson adatai nagymértékben egyeznek azokkal a vizsgálati adatokkal, amelyek a tanulók megkérdezése próbálják megrajzolni az ideális tanár képét. Ezzel a vizsgálatok egyértelműen első helyen a tanár emberi tulajdonságait jelölik meg, mint kívánatos tényezőket. Minél feljebb jutunk az életkorban, annál előbbre kerül a tanár szaktantárgyi ismeretének szükségessége, de az emberi tulajdonságok megőrzik előkelő helyezésüket. Ez tehát azt jelenti, hogy a gyermekszeretet a tanár alapvető beállítódásaként szükséges, és csak a gyermekszeretettel párosult szaktárgy szeretete tehet valakit jó pedagógussá. Azt tapasztaljuk, hogy az alsó fokú oktatási intézményekben, óvodákban, alapiskolák alsó tagozatában több az elsősorban gyereket szerető tanár, míg a felső tagozatban és a középfokú oktatásban megnövekszik az elsősorban szaktárgyukat szertő pedagógusok száma. A társadalom nyomást gyakorol a pedagógusra, hogy direkt magatartásmódot alkalmazzon A jó tanár ismérvei: szociális érzékenység, emocionális érettség, barátságos magatartás, aktív társadalmi élet, gyermekszeretet, humorérzék megléte, a diákok iránti egyforma érdeklődés, azok türelmes segítése. A rossz tanár ismérvei: ingerlékenység, a tanulókkal való állandó és ok nélküli kiabálás, a gyakori és gúnyos hangú szidás, kivételezés, ambíciótlanság, élettelenség.
