Új Szó, 2004. március (57. évfolyam, 50-76. szám)

2004-03-29 / 74. szám, hétfő

Külföld ÚJ SZŐ 2004. MÁRCIUS 29. 4 RÖVIDEN Franciaországban komoly a tét Párizs. Komoly tétje van a tegnap este véget ért regioná­lis választásoknak Franciaor­szágban: marad-e vagy távo­zik a Raffarin miniszterelnök vezette kabinet. A voksolás végeredményét lapzártánkig nem közölték. A regionális és kantonális választások múlt hétvégi első fordulóján rész­ben meglepetésre, részben na­gyon is várhatóan előretört az az ellenzéki baloldal, amely a két évvel ezelőtti parlamenti választásokon olyan vereséget szenvedett, hogy azóta sem látszott magához térni belőle. Az egy hete komoly figyelmez­tetést kapott jobboldali Raffa- rin-kormány bizakodik, hogy most megfordíthatja a baljós tendenciát. (MR) Grúzia másodszor próbálkozik Tbiliszi. Parlamenti vá­lasztások kezdődtek tegnap Grúziában: a kaukázusi or­szág polgárai a múlt őszi vá­lasztás pártlistás részét is­métlik meg; a 235 fős parla­ment 150 új képviselőjét pártlisták alapján választják meg. A kiegészítő voksolás azért vált szükségessé, mert a grúz legfelsőbb bíróság a ta­valy novemberi parlamenti választások pártlistás részét rendellenességek miatt ér­vénytelenítette. így jelenleg az egyéni körzetekből a par­lamentbe került 75 képviselő rendelkezik érvényes mandá­tummal. A választási szabá­lyok betartását több száz megfigyelő kíséri figyelem­mel, köztük az Európai Biz­tonsági és Együttműködési Szervezet 450 és a Független Államok Közösségének 86 megfigyelője. (MTI) Választások és gyilkosságok Ankara. Három ember vesztette életét, és több tucat­nyian sebesültek meg Törö­kországban, a helyhatósági választásokon kitört kisebb zavargásokban. Az ország ke­leti részén fekvő Igdirben ál­arcos fegyveresek tüzet nyi­tottak egy szavazókat szállító autóbuszra, megöltek egy utast, két másikat megsebesí­tettek. A nyugat-törökországi Denizlien a kormányzó AKP part egyik tagja gépfegyver­ből tüzet nyitott egy rivális párt helyi irodájára és megse­besített tucatnyi embert. Tö­rökország 43,5 millió válasz­tópolgára a helyi önkormány­zatok tagjait és polgármeste­reit választja meg. Előzetes felmérések szerint a kormá­nyon lévő AKP jelentős győ­zelme várható. (MTI, o-o) Erdogan kormányfő a leg­esélyesebb (Reuters) Egy amerikai katonai konvoj közelében játszó kisfiút is meghalt szombaton a közép-iraki Szamarrában, ahol két pokolgép robbant fel Hétvégi mérleg: 12 halott Számárrá, szombat délután (Reuters-felvétel) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Bagdad. Tizenkét ember vesz­tette életét a hét végén összecsa­pások és merényletek következté­ben a nemzetközi koalíció által megszállva tartott Irakban. Hat amerikai katona halt meg szom­baton a közép-iraki Szamarrában pokolgépek robbanása következ­tében. Iraki rendőrök szerint két szerkezet robbant fel egy ameri­kai katonai konvoj közelében. En- hek nyomán tűzharc bontakozott ki, és halálos találat ért egy közel­ben játszó kisfiút. Szombaton két ember halálát, tizennégy személy sérülését okozta az észak-iraki Moszulban egy rakétatámadás, amelyet ismeretlen tettesek intéz­tek egy kormányépület ellen. Tegnap egy kanadai és egy brit cég munkása lelte halálát ugyan­ott ismeretlenek támadásában; a támadók elrobogó autóból tüzel­tek áldozataik gépkocsijára. Az ország déli részén agyonlőttek egy irakit, aki különféle fogyasz­tási cikkeket szállított teherautó­ján az Irakban állomásozó japán kontingens katonáinak. Amerikai tengerészgyalogosok támadást indítottak a hét végén fegyveres ellenállók egy csoportja ellen Fallúdzsában. Jelentős akciót in­dítottak Szamarrában is, ahol az iraki félkatonai Polgárvédelmi Hadtest osztagaival vállvetve raz- ziáznak, fegyveres ellenállók után kutatva. Ennek során tegnap két városrészt teljesen lezártak egy időre. A BBC úgy tudja, az amerikaiak nem fizették ki a 25 millió dolláros vérdíjat Saját testőre buktatta le Szaddám Huszeint Egyik legközelebbi szemé­lyi testőre és rokona vezet­te az amerikai katonákat Szaddám Húszéin volt ira­ki diktátor búvóhelyéhez, állítja a BBC. INDEX- és MTI-HÍREK A BBC Panorama című politikai magazinműsorának riporterei ki­derítették, hogy Mohamed Ibra­him Omár el-Muszlit elfogása volt a kulcs Húszéin megtalálásához. Húszéin rokonát és testőrét Bagdadban fogták el az amerikai­ak, Tikrítbe, Húszéin szülővárosá­ba szállították, ahol kihallgatás­nak vetették alá. A Panorama teg­nap esti riportfilmje szerint - amely Húszéin egykori környeze­téből szerezte információit - Muszlit hamar megtört, és felfed­te az amerikaiak előtt annak a farmnak a hollétét, ahol Szaddám Húszéin rejtőzött. A helyszínre érkezett 600 ame­rikai katona egy föld alatti bun­kerből húzta elő a szakállas, csapzott exdiktátort tavaly de­cember 13-án. ' Muszlit jól látható volt azon a felvételen, amelyet az iraki tévé sugárzott már a háború kitörése után, és amelyen Szaddám Hú­széin a bagdadi utcán sétált az őt kísérő tömeg őrjöngő éltetése kö­zepette. A diktátort később lebuk­tató testőr az a rövid ujjú barna trikót viselő, szemüveges, testes férfi, aki valamire felállva, a tö­meg feje felett fürkészve vigyázza Húszéin biztonságát a felvételen. A Panorama szerint az ameri­kaiak nem fizették ki Muszlitnak azt a 25 millió dollárt, amelyet előzőleg a Húszéin hollétéről döntő értesüléssel szolgálóknak helyeztek kilátásba, mivel a testőr nem önként, hanem kihallgatás során adta ki az információt. Az amerikai hadsereg a mai na­pig nem fedte fel, hogy ki volt a nyomravezető. A tegnap esti BBC-műsorban megszólalt egyik magas rangú tiszt azt azonban le­szögezte, hogy a forrás nem kín­zás hatására tört meg. A Pano­rama szerint az utolsó időkben valószínűleg Muszlit volt az egyetlen, aki ismerte Szaddám Húszéin mozgását. Irak továbbra is otthon szándé­kozik bíróság elé állítani Szad­dám Huszeint, a volt elnök jelen­legi hadifogolystátusa ellenére - közölte Hosjar Zebari iraki kül­ügyminiszter. Decemberi elfogása után az Egyesült Államok hadifo­golynak nyilvánította Szaddámot. Eszerint az exelnök a hadifog­lyokkal való bánásmódról szóló genfi egyezmény hatálya alá tar­tozik, és Iraknak nincs joga bírás­kodni fölötte. Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter mind­amellett lehetségesnek mondta, hogy Washington változtat a volt diktátor hadifogolystátusán. „A szuverén iraki kormány megala­kulása után kérni fogjuk a koalíci­ós erőket, hogy változtassák meg e minősítést, és adják át Huszeint az iraki kormánynak a per lefoly­tatása érdekében” - mondta az iraki külügyminiszter. Jacques Verges francia ügyvéd lesz Szaddám Húszéin megdön­tött iraki elnök védője - jelentette be az ügyvéd szombaton Párizs­ban. Verges a volt iraki elnök uno­kaöccsének, Ali Barzaninak a fel­kérésére vállalta el Szaddám vé­delmét. Nemzetközileg elismert, tapasztalt ügyvédnek számít; szakterülete a terrorizmus és a háborús bűncselekmények. A volt iraki elnök perének előkészítése céljából amerikai jogászok érkez­tek március elején Bagdadba. Fel­adatuk az, hogy feldolgozzák azo­kat az aktákat, amelyek jogalap­ként szolgálhatnak a bukott iraki rezsim tagjainak perében. Václav Klaus államfő szerint kár a két nemzet közös múltjában vájkálni Fontos a cseh-német megbékélés KOKES JÁNOS Prága. A múlttal való megbéké­lésre szólította fel tegnap a csehe­ket és a németeket Vádav Klaus cseh államfő. A politikus, aki az észak-csehországi Ústí nad La- bemben egy, a cseh-német kapcso­latok múltjával, jelenével és jövő­jével foglalkozó nemzetközi kon­ferencián mondott záróbeszédet, leszögezte: a múlt eseményeiben való szüntelen vájkálásnál fonto­sabb a megbékélés, s annak elfo­gadása, amin már úgysem nem le­het változtatni. „Az Európai Unió kibővítésének időszakában logikusan a jelenre és a jövőre helyezzük a hangsúlyt. Ugyanakkor nem engedhetjük meg magunknak azt a fényűzést, hogy elfeledkezzünk a múltról” - hang­súlyozta Klaus. Szerinte a két nép együttélésében hosszú távon sokkal több a békés szakasz, mint az ellen­ségeskedés, s a jelenben és a jövő­ben erre kell építem. Ugyanakkor úgy fogalmazott, hogy a múlt prob­lémáiból és hibáiból tanulni kell, s le kell vonni belőlük a tanulságokat. A háromnapos konferencián több mint száz politikus, közéleti személyiség és történész vett részt számos európai országból. A résztvevőknek küldött üzene­tében Václav Havel volt cseh államfő, aki betegsége miatt nem tudott megjelenni a fórumon, rá­mutatott, Csehországban évtizede­kig tabutémának számítottak a cseh-német kapcsolatok, különö­sen a szudétanémetek II. világhá­ború utáni kitelepítése, így a kér­déskör a cseh közegben nem tisztá­zódhatott. Ezért aztán ez a problé­ma a cseh társadalom körében „a nemzeti mítoszok, makacs előítéle­tek és kétségbevonhatatlan dog­mák formáját öltötte magára”. A volt államfő úgy látja, hogy a prob­léma nyugodt és tárgyüagos elem­zése a mai napig sem vált politikai valósággá, s nem jelentkezett poli­tikai tettekben. Szerinte a politiku­sok igyekeznek megfelelni válasz­tóik többsége elvárásainak, ami azt eredményezi, hogy az említett ma­kacs előítéletek és dogmák tovább élnek, sőt erősödnek. Antje Vollmer, a német szövetsé­gi parlament alelnöke szerint a múlt problémáit, illetve az ezekre épülő különféle provokációkat a háttérbe kell szorítani, s mindkét nemzemek a jövőre kell összponto­sítania figyelmét. A konferencia résztvevői támo­gatásukról biztosították a helyi ha­tóságok elképzelését, hogy Ústí nad Labemben létesüljön egy, a cseh-német kapcsolatokat bemu­tató állandó múzeum, valamint Collegium Bohemicum néven egy tudományos központ, amely ezzel a problémával foglalkozna. Politikai indítékokról beszél a történész Ellopták Kerry FBI-aktáit ORIGO-ÖSSZEÁLLÍTÁS Washington. Sok száz oldalnyi dokumentum tűnt el egy kaliforni­ai történész lakásából pénteken. Az iratok olyan FBI-jelentések vol­tak, amelyek a hetvenes években készültek a jelenlegi demokrata elnökjelölt, az akkor háborúelle­nes aktivistaként tevékenykedő John Kerry megfigyeléséről. Gerald Nicosia történész a CNN-nek nyilatkozva elmondta, a több mint 14 doboznyi iraton kívül mást nem is vittek el a lakásából. A történész szerint nagy az esélye, hogy az iratokat politikai okokból tulajdonították el. Nicosia, a Háború otthon: A Vi­etnami Veteránok Mozgalmának története című könyv szerzője több mint 20 ezer oldalnyi FBI- anyagot gyűjtött össze kutatása során. A szervezetnek az 1970-és évek elején a mostani demokrata elnökjelölt, John Kerry volt a szó­vivője. A most eltulajdonított ira­tok az összes anyag körülbelül ötödét teszik ki - közölte a kutató, aki szerint a dokumentumokban biztosan volt néhány eddig isme­retlen információ Kerryről, de az akták rossz fényt vetnek a republi­kánusokra is, hiszen a megfigye­lések republikánus elnökség alatt történtek. A külügyminiszterek előtt még sok a nyitott kérdés Arab csúcs: csak később MTI-HÍR Tunisz. Meghatározatlan időre elhalasztotta a rendező ország, Túnézia az Arab Liga erre a hétre tervezett kétnapos csúcsértekez­letét arra hivatkozva, hogy a 22 tagállam külügyminisztereinek nem sikerült előzőleg egyetértés­re jutniuk egy sor vitatott kérdés­ben, s így a csúcsértekezlet előké­szítetlen maradt. Az egyik kérdés, miként fogadják az Egyesült Álla­mok elképzelését az arab világ korszerűsítéséről, demokratizá­lásáról. A másik vitapont az Arab Liga szerkezeti átalakítása, amely­nek hatékonyabbá kellene tennie a pánarab szervezet most nehéz­kes működését. A harmadik az iz­raeli-palesztin megbékélésre tett összarab javaslat felmelegítése. Egyes államok azt akarták, hogy az Arab Liga ismételje meg a 2002-es bejrúti csúcsértekezleté­ről kiadott ajánlatát, amely sze­rint az arab országok teljes békét kínálnának fel Izraelnek, és ren­deznék vele kapcsolataikat, ha a zsidó állam kivonulna az általa 1967-ben megszállt területekről, és megengedné a palesztin mene­kültek hazatérését. Más arab or­szágok szerint azonban teljesen időszerűtlen most békejaváslattal előállni, néhány nappal azután, hogy az izraeli hadsereg megölte a palesztin Hamász szervezet ve­zetőjét, Jaszin sejket. Az egyiptomi elnöki hivatal nyi­latkozata szerint Egyiptom értet­lenül áll a tunéziai bejelentés előtt, amely ellentétes azzal az arab uralkodók és államfők által közösen megállapított szabállyal, hogy a szervezet csúcsértekezletét minden évben márciusban kell megrendezni. Vádat emelne az izraeli főügyész a miniszterelnök ellen Sáron lemondását követelik MTI-HIR Jeruzsálem. Az izraeli fő­ügyész hivatalosan is javasolta tegnap az ország legfőbb ügyé­szének, hogy emeljenek vádat Ariel Sáron miniszterelnök ellen egy ingatlanügylethez kapcsoló­dó vesztegetéssel összefüggés­ben. A vádemelésről végső dön­tést - amely akár Sáron hatalom­ból váló eltávolítását jelentheti - Menahem Mazuz legfelsőbb ügyésznek kell meghoznia. Izra­eli ellenzéki vezetők már a beje­lentés előtt követelték tegnap, hogy a miniszterelnök mondjon le tisztségéről. Menesztenék (CTK/AP)

Next

/
Oldalképek
Tartalom