Új Szó, 2004. március (57. évfolyam, 50-76. szám)
2004-03-20 / 67. szám, szombat
Hasznos, ha megismerjük a bélrendszer működését, felismerjük esetleges rendellenességeit. Jó, ha tudjuk, hogyan őrizhetjük meg egészségét. ÚJ SZÓ 2004. MÁRCIUS 20. EGÉSZSÉGÜNKRE 23 Az egészség a belekben lakozik Tavasszal egyre többen érzik úgy, hogy nem ártana valamit tenni egészségük és esztétikusabb küllemük érdekében. Szakemberek állítják, hogy olyan egészségesek vagyunk, mint amilyen egészséges a bélrendszerünk. KÓRKÉP Az ott lerakodott káros anyagok számtalan betegséget okozhatnak. Hasznos tehát, ha megismerjük működését, felismerjük működésének esetleges rendellenességeit, ismerjük jó egészségben tartásának szabályait. A vastagbél leggyakoribb betegségei Divertikulózis. Tíz esetből nyolcszor a betegnek semmilyen panaszt nem okoz a vastagbél divertkulózisa, azaz a bélnyálkahártya kitüremkedése. A maradék esetekben alhasi fájdalmakról, bélműködési zavarokról (székrekedés, hasmenés, illetve a kettő váltakozása) panaszkodik a beteg. A divertikulum tulajdonképpen a vastagbél nyálkahártyájának zsákszerű kitüremkedése a meggyengült bélfalon keresztül. Több különböző nagyságú divertikulum alakulhat ki bárhol a vastagbélben, de legtöbbször a szigmabélben. A vastagbél divertikulózisa 60 éves kor után relatíve gyakran fordul elő. A divertikulum önmagában nem veszélyes elváltozás, azonban a kitüremkedésbe szorult széklet nemcsak vérzést, hanem gyulladást és fertőzést is okozhat. Ha a divertikulum fala begyullad, divertikulitiszről beszélünk. Ha a divertikulum fala átfúródik, a környező zsírszövetekben tályog is kialakulhat. A diagnózist régebben kontrasztanyagos röntgenvizsgálattal (báriumos beöntéssel) állították fel, ma ez inkább kolonoszkópia segítségével történik. Az orvos megfelelő étrendet ír elő, a székrekedés elkerülésére rostdús táplálékokkal. Fájdalomcsillapítóként görcsoldók adhatók. Szövődmény (divertikulitisz, vérzés) esetén sebészi beavatkozásra is sor kerülhet. Gyulladásos bélbetegségek. A gyulladásos bélbetegségek két csoportba oszthatók: colitis ulcerosa (idült kifekélyesedő vastagbélgyulladás) és a Crohn- betegség, klasszikus esetben idült vastag-, illetve vékonybélgyulladás, bár átfedés mindkét esetben lehetséges. Colitis ulcerosa esetén a beteg gyakori, ritkán véres hasmenésre és hónapok óta tartó hasi fájdalmakra panaszkodik. A betegség általában idült lefolyású, heveny fellángolásokkal tarkítva. Crohn-betegség (idült vékonybél- gyulladás) esetén véres hasmenés, gyakori (napi 5-10) gennyes- nyákos székletürítés lép fel. A hasi görcsök erősek. A betegség előrehaladtával az egész vékonybél érintetté válik, erős hasmenés, szorulás, hányinger, kiszáradás, láz lép fel, a bélátfúródás (perforáció) is lehetséges. Végül ugyanúgy, mint a colitis ulcerosa esetében, kísérő tünetként bőrelváltozások, sokízületi gyulladás, el- csontosodáshoz vezető csigolyaközti gyulladás is jelentkezhet. A betegségek oka ma még nem tisztázott. A béltartalom pangásának elkerüléséhez nagyon szigorú diéta szükséges. Súlyos esetekben intravénás táplálásra kerül sor. A gyógyszeres kezelés szájon vagy végbélen keresztül adagolt kortikoszteroidokból és salasopyrinből áll. A gyógyszeres kezelésre nem reagáló esetekben a beteg bélszakasz sebészi eltávolítására is sor kerülhet. Vizsgálati módszerek A gyomor- és bélrendszer vizsgálati lehetőségei az elmúlt harmincnegyven évben hatalmasat fejlődtek, új, korábban elképzelhetetlennek tartott lehetőségeket adva az orvosok kezébe. A vizsgálati módszerek rohamos fejlődésére legjobb példa a száloptikán alapuló endoszkóp, a belső szervek tükrözéses vizsgálatára szolgáló eszköz. Még ha nem is helyettesíti teljesen a hagyományos tükrözéses vizsgálatokat, alaposan háttérbe szorította őket. Bizonyos szervek esetén a régebbi, máskor az új eljárás hatékonyabb, azonban a két vizsgálati módszer szerencsésen helyettesíti egymást. A hagyományos radiológiai vizsgálat Egy speciális csőből röntgensugárnyalábot bocsátanak a vizsgálandó testrészre. A röntgensugarak könnyen átjutnak az üreges szerveken és a lágy szöveteken. Korábban a betegeknek adott bárium tartalmú kontrasztanyag tette láthatóvá a röntgensugár hatására a szerveket, és így vált lehetővé a képen való rögzítés is. így a kontrasztanyagos felvételen látható lett a szervek belseje. Az endoszkópia A tükrözéses vizsgálatokhoz alapvető fontosságú a száloptika, ami a hideg fényt a test nehezen elérhető részeibe juttatja. Az endoszkóp alkatrészei: egy száloptikával felszerelt rugalmas cső, egy optika (lencse), egy irányítórendszer, amely az optikát minden irányba mozgatni tudja, valamint egy fényforrás. A modern száloptikás készülékekhez olyan kiegészítő tartozékok is szerelhetők, amelyek szövettani mintavételre (biopszia) vagy kisebb sebészeti beavatkozások elvégzésére is alkalmasak. A videóval vagy fényképezőgéppel való összeköttetés mozgó- és állóképek elkészítését is lehetővé teszi. A gyomor és a nyelőcső vizsgálatára szolgáló eszköz (oesophago- gasztroszkóp) a nyombél- és gyomorfekélyek, gyomor- és nyelőcsődaganatok legfontosabb diagnosztikus és ellenőrző vizsgálatokra alkalmas eszköze lett. A kolonoszkópia a vastagbél tükrözéses vizsgálata. Segítségével a vastagbél (természetesen beleértve a végbelet is (polipjai, daganatai, a vastagbél gyulladásos betegségei váltak könnyen felismerhetővé. A bélrendszer zavara az egész szervezetre kihat (Archív felvétel) Az étkezési szokások gyökeres megváltoztatásával csökkenthetjük a betegség kialakulásának veszélyét Zöldséggel, gyümölccsel a vastagbélrák ellen AJÁNLÓ Rák. Félelmet kelt maga a kifejezés is. Szlovákiában a szív- és érrendszeri betegségek után a második leggyakoribb betegség. Nőknél a mell- és a méhnyak-rák vezet, férfiaknál a tüdőrák. Mindkét nemnél a második helyen a vastagbélrák áll. Nagyobb a betegség kialakulásának kockázata, ha a családban már előfordult ez a betegség és a krónikus bélgyulladás. Jó hír viszont, hogy magáról a betegségről viszonylag sokat tudunk, s ez a diagnosztikai módszerekkel együtt lehetőséget nyújt a megelőzésre és az idejében történő felismerésre. A legfontosabb tényező az étkezés. Oxfordi tudósok 28 országban végeztek felmérést, amelynek legfontosabb felismerése: hogy az étkezési szokások lényegesen csökkenthetik a betegség kialakulását. Étkezéssel azt is befolyásolhatjuk, hogy milyen baktériumok legyenek a belekben. A kutatások szerint minden ember bélrendszerében legalább egy kiló baktérium van. jó és rossz. Csak a vastagbélben legalább 400 fajta él. Bizonyos ételekkel a káros anyagok ellen ható baktériumokat tápláljuk, bizony ételekkel pedig kórokozó baktériumok szaporodását serkentjük. Mi az, amit kerülni kell Veszélyes az állati zsírok fogyasztása. Ezek serkentik a Bacteriodes fajtához tartozó bélflóra szaporodását, amely növeli az epesavak karcinogén anyagcsere-termékké való átalakulását. Amerikai kutatók közvetlen összefüggést lámák a húsban gazdag ún. nyugati táplálkozási stílus és a rák kialakulásában szerepet játszó káros baktériumok mennyisége között. A legveszélyesebb a kövér vörös és füstölt hús fogyasztása. Épp ezek, továbbá az édességek, a zsíros tejtermékek 46 százalékkal növelik a vastagbélrák kialakulásának veszélyét. A sütéssel, grillezéssel szemben a főzést és a párolást helyezzük előtérbe. A túlsúly szintén fontos kockázati tényező a vastagbélrák kialakulásában. A zöldség és a gyümölcs gazdag vitamin- és sok nyomelemforrás. Az A-, a C- és az E-vitamin, valamint a szelén és a cink nagyban befolyásolja a belek állapotát. Napi 400 gramm nyers gyümölcs és zöldség elég ahhoz, hogy a beleket jó állapotban tartsuk. Nagyon fontos tehát, hogy a gyermekeket már kiskortól kezdve gyümölcs- és zöldségfogyasztásra ösztönözzük, (ki) MEGKÉRDEZTÜK Hogyan védjük a vastagbelet? Olyan élelmiszerek fogyasztását javaslom, amelyek élő, aktív baktériumkultúrát tartalmaznak. Ezek a helyi hatáson kívül a szervezet immunrendszerét is erősítik. Megakadályozzák, hogy az elsődleges epesavak rákkeltő savakká változzanak, a belekben egészséges mikroflórát hoznak létre, amelyek megfékezik a kórokozó baktériumok szaporodását. A termékek kiválasztásánál azokat részesítsük előnyben, amelyek nem tartalmaznak zselatint és tartósítószert. E szempontból első helyen állnak az ún. probiotikus joghurtok, a nem pasztőrözött tejből készült juhtúró, a savanyított zöldség (káposzta, uborka), a savanyú tej. Vannak olyan gyógyszeripari termékek is, amelyek ilyen baktériumkultúDr. Hana Kayserová immunológus rákat tartalmaznak. Védekezhetünk megemelt rostfogyasztással is (zabpehely, búza). Az oxfordi tudósok megerősítették, hogy a rosszindulatú daganatok kialakulása egyenes arányban nő a húsfogyasztással és csökken a zöldség és a gabonaneműek fogyasztásával. A vastagbélrák ellen legjobb védekezés az ún. porbiotikumok és a rostok fogyasztása. GYÓGYÍTÓ zöldség A ráktól védő brokkoli A gyógyíthatatlan betegségek tudatával együtt élni nem képes ember bizonyos növényektől várja a csodát. Sok esetben egyes csodálatos növények olyannyira hálásak a beléjük vetett bizalomért, hogy valóban jó hatással vannak a szervezetre. Szakemberek és laikusok egyaránt rákellenes hatást tulajdonítanak egyes zöldségféléknek a jelenleg ismertek közül is a brokkolit vélik az egyik leghatékonyabbnak. Híradások szerint amerikai kutatók épp ezért most az ideális brokkoli megteremtésén fáradoznak. Közismert tény, hogy a magas C-, E-vitamin-, béta-karotin és folsavtartalom mellett több más olyan nem vitamin jellegű ösz- szetevő van a brokkoliban, amely rendkívül hasznos az emberi szervezet számára. A kutatók megállapították, hogy rákellenes hatását az úgynevezett glukozinolátoknak köszönheti, amelyek valamilyen mértékben megtalálhatók a brokkoli rokonaiban, így a kelkáposztában, a kelbimbóban és a karfiolban is. A glukozinolátok növelik az emberi szervezet ellenállását a rákos sejtek elszaporodásával szemben. Természetesen nemcsak a hatóanyagok mennyisége a szempont, hanem fontos tényezőnek tartják a brokkoli színét, illatát, továbbá azt, hogy miként viselkedik főzés, illetve fagyasztás esetén. Nem mindegy az sem, hogy mennyire áll ellen a különféle növényi kártevőknek, betegségeknek. A glukozinolátok egyébként önmagukban nem hasznosulnak a szervezet számára. A brokkoli kettévágása, illetve kettéharapása szabadítja fel azokat az enzimeket, amelyek megindítják benne a rákellenes hatást kiváltó anyagok termelődését. Ezen anyagok egyrészt hatástalanítják a szervezetbe jutott karcinogéneket, tehát eleve megakadályozzák a rák kialakulását, másrészt lehetetlenné teszik a már kifejlődött daganatok további növekedését. Szakemberek szerint napi 10 gramm brokkoli már jelentős mértékben hozzájárul a rák kockázatának csökkentéséhez. (Egy átlagos, adag 150 gramm.)! Egyes táplálkozási! szakértők szerint egyébként optimális az volna, ha mindenki hetente legalább három alkalommal fogyasztaná valamilyen formában (akár főve, akár nyersen) a brokkolit vagy a vele közeli rokonságban levő keresztes virágzani zöldségfélét.
