Új Szó, 2004. március (57. évfolyam, 50-76. szám)

2004-03-19 / 66. szám, péntek

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2004. MÁRCIUS 19. A Böngésző nyertesei A Vasárnap 11. számában feltett kérdésre a helyes válasz: refor­mátus lelkész. E héten az 500-500 koronát Szombat Mária barti, Németh Zsuzsa nyárasdi és özv. Kovács Erzsébet szádalmási olva­sónk nyerte. Gratulálunk! SZÍNHÁZ POZSONY NEMZETI SZÍNHÁZ: Az ezred lánya 19 HVIEZDOSLAV SZÍN­HÁZ: Össztánc 19 KIS SZÍNPAD: Sarah Bernhardt utolsó nyara 19 KASSA THÁLIA SZÍNHÁZ: Három koporsó 19 KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: Barabbás 19 MOZI ■■■■HÍ: POZSONY ■■■■■■■ HVIEZDA: Gothika (am.) 16,18, 20.30 TATRA: A vonzás szabályai (am.) 18, 20.30 PÓLUS - METROPOLIS: Gothika (am.) 15, 17.15, 19.20 Elvarázsolt kastély (am.) 15.30,17.25,19.40, 21.35 A felejtés bére (am.) 16.15,18.25, 20.50 Horrorra akadva 3 (am.) 16,1755, 19.45 Az utolsó szamuráj (am.) 14.50,1750,20.40 Hideghegy (am.) 19.30 Zelary (cseh) 18.30 Swimming Pool (fr.-ang.) 21.20 ■■■■■■■■■■■^■■■■■■■■■■■■■■■ TATRA: A vonzás szabályai (am.) 16,18,20 CAPITOL: Elvarázsolt kastély (am.) 16,18,20 ÚSMEV: Gothika (am.) 16,18,20 DÉL-SZLOVÁKIA DUNASZERDAHELY - LUX: Lapzárta - Veronica Guerin története (am.) 19.30 GALÁNTA - VMK: Holdfényév (am.) 19 ÉRSEKÚJ­VÁR - MIER: Zelary (cseh) 17,19.30 PÁRKÁNY - DANUBIUS: Ba­romi jó (cseh) 19 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Horrorra akadva 3 (ff.) 16.30,19 GYŐR PLAZA: Derült égből Polly (am.) 16, 18, 20 A felejtés bére (am.) 19.45 Getno (magyar) 15.15 Hideghegy (am.) 17.30,20.30 Az ítélet eladó (am.) 17.30, 20 Magyar vándor (magy.) 17, 19.30 Pelenkás bajkeverő (fr.-sp.) 16.15, 18.15, 20.15 Tucatjával olcsóbb (am.) 14.30,16.30,18.30, 20.30 Vas (am.) 15.30,19.45 AZ MKKI HIRE Ghelderode drámája a Jókai Színházban: szenvedéstörténet Barabbás szempontjából Barabbás evangéliuma Hagyományőrző foglalkozások 2004. március 20., 14.00-17.00 A Felső-Bodrogköz hagyomá­nyaiból összeállított foglalko­MŰSORAJÁNLÓ Szombaton 7 órakor kezdődik publicisztikai magazinunk a Hétről hétre: 2004-től a természetes és jo­gi személyek jövedelemadójuk 2 százalékát ajánlhatják fel civil szer­vezeteknek. Szó lesz a felajánlás formai részéről, és Lampl Zsuzsa szociológussal arról beszélgetünk, az előző években milyen változáso­kat idézett elő e törvény érvényesí­tése a magyar és a szlovák civil szfé­rában. Foglalkozunk a 16 ország kormány- és államfőinek pozsonyi csúcstalálkozójával is. 11.30-kor Délidő. Hat hét múlva már Szlová­kia is tagja lesz az EU-nak. De vajon milyen 21. századi kihívásokkal jár ez? Stúdióvendégünk Csáky Pál miniszterelnök-helyettes. 13 óra­kor Téka. Beszélgetés hangzik el a friss Kossuth-díjas Tőzsér Árpáddal és Duba Gyulával, aki József Attila- díjat kapott. 15 órától ismét műsor­ra tűzzük Jókai Mór A kőszívű em­ber fiai c. regényének rövidített rá­diós változatát. A16 órai hírek után Köszöntő. Adásunk a Napzártával ér véget 18 órakor. Vasárnap is reggel 7 órakor indul adásunk. A 8 órai hírek után katoli­kus műsorral jelentkezik a Világos­ság. 9 órakor hírek, majd A hét Lon­donban címmel a BBC magazinmű­zásokat Pribék Emőke, Rich- tarcsik Zsóka, Köteles Erzsébet, Homolya Éva és Pribék Gábor ve­zeti. Helyszín: Kassa, Magyar Kö­zösségi Ház, Mészáros u. 59. sorát közvetítjük. 10.10-kor Gye­rekzsúr. 11 órától az ifjúsági mű­sorban folytatódik a Határok nél­kül ifjúsági fesztiválon történtek összefoglalója. Délben hírek, majd heti jegyzetünk hangzik el. 13. óra­kor Térerő. Felidézzük mindazt, ami március idusán Pozsonyban történt, majd az első vajdasági kon­vencióról hallhatnak összeállítást. A babaúsztatás előnyei és áldásos hatásai - győri tapasztalatok egy győri riportban, majd színház, a Vasárnapi iskola avagy a Noé Bár­kája, kolozsvári riport. Befejezés­ként szímői beszélgetés Priskin Magdolnával és Bánszki Kovács Gi­zellával most megjelent versesköte­teikről. 14.05-kor Kaleidoszkóp. Bemutatjuk az Erdélyi Magyar Köz- művelődési Egyesületet; Mészáros Győző egykori mezőgazdasági ál­lamtitkár arról beszél, hogyan látja a szlovákiai agrárágazat lehetősé­geit az EU-csatlakozás után; Brá- nyik György a 200 éve elhunyt Kempelen Farkas alalgat idézi fel. 15 órakor Segítsünk. A rokkantság megítélésének a folyamatáról kér­dezzük a Szociális Biztosító felül­vizsgáló orvosát. Néprajzi összeál­lításunkban 15.30-kor Gebe József torony- és kútépítőt mutatjuk be. 16 órakor hírek, majd Köszöntő. Napzárta 17.30-kor. (ML) A belga Michel de Ghelde­rode nem tartozik a Ma­gyarországon vagy Szlová­kiában leggyakrabban ját­szott színpadi szerzők közé. Halála után tizennyolc esz­tendővel, 1980-ban volt az első magyarországi Ghelderode-bemutató. KOCUR LÁSZLÓ Akkor a debreceni társulat vitte színre a március 12-én Komárom­ban is műsorra tűzött Barabbás c. drámáját. Újabban pedig a Bolon­dok iskoláját veszik elő gyakran a szerzőtől. így a Jókai Színház leg­utóbbi bemutatója kiváló alkalom arra is, hogy egy eddig kevéssé „futtatott”, mégis figyelemremél­tó drámaíró világába nyeljünk be­tekintést. Elöljáróban szögezzünk le egy tényt: a komáromi Barabbás - bár a színlap dramaturgot nem jelöl - számottevő átdolgozáson ment át, teijedelme tán harmadával is csök­kent. Barabbás szövegét alaposan meghúzták, ezzel a dráma súly­pontjai is átkerültek. Ghelderode drámájában arra tesz kísérletet, hogy egy, a keresz­tény kultúrkörbe mélyen beágya­zott kulturális narratívát a meg­szokottól eltérő nézőpontot érvé­nyesítve mondjon el. A szenvedés­történet alig ismert, mégis megha­tározó szereplőjének, Barabbás- nak a szempontjából. A darab kezdetén Barabbás bör­tönét láthatjuk, a háttérben masz- szív rács, forgatható, később kulcs­szerepet játszó oldalfalak, melyek felső részén körfolyosó található. Barabbás (Tóth Tibor) a jobb és a bal latorral együtt váija a kínha­lált. Szövege nyomán - itt és a har­madik felvonásban is - az erőszak apoteózisa képződik meg, ráadá­sul jézusi jegyeket is magára ölt: Barabbás megbocsát a két lator­nak. Tóth Tibor Barabbása sikere­sen integrálja a szerep hordozta di­namizmust és a bölcselkedő, erő­szakot mitizáló felhangokat. Ba­rabbás nem közönséges bűnöző, hanem az erőszak poétája. Ilyen poétikus megtérése is. Tóth játéká­val kapcsolatban egyetlen apró fenntartásunk van. Amikor az első felvonás „versbetétjét” üvölti, a MISLAY EDIT Somotja. Sorba állított, sok kis szárnyas űrhajó. Ezt a benyomást kelti első pillantásra a japán Hisao Suzuki fém szoborkompozíciója, amelynek a művész a Distance, az­az Távolság címet adta, s amely így az univerzum végtelenjét is idézhe­ti. Ám ez csupán egy a Távolság kel­tette asszociációk közül. Igazi „vi­lágszobor”, hiszen a távol-keleti művész európai tanulmányútján, Írországban született, a felhasznált nyersanyag Magyarországról, Ang­liából és Japánból származik, s a hollandiai Leiden után egy időre Szlovákiában, a somotjai zsinagó­gában lel otthonra. Hisao Suzuki korábban multimediális installáció­kat is készített, az utóbbi években azonban arra törekszik, hogy alko­tásaiban a szobrászat legegysze­rűbb, alapvető elemeiből, az alkal­mazott anyag fajtájából, súlyából, struktúrájából induljon ki. Ezért nagy dobogásban-lánccsörgésben nem lehet tisztán érteni. Jézust Szabó Gábor alakítja. Szerepe nem egyszerű, végig né­ma marad, így puszta jelenlétével kell kifejeznie a megtöretettséget. Az a tény, hogy környezetével nem kommunikál, felsőbbrendű­ségét is kifejezheti, ugyanakkor utalhat arra is: ő már a Golgota eseményeire készül. Szabó Gábor jól hozza a meggyötört megváltó figuráját, legjobb pillanata talán a második felvonás azon része, mi­kor megostorozása után a nép elé vezetik. Alig áll a lábán, de tekin­tete határozott. Mivel Ghelderode nem az evangéliumot akaija elme­sélni, nem a Golgota törté­nései kerülnek a középpont­ba. Azokról a jobb oldali bástyán ülő toronyőr (Dráfi Mátyás) tudósít. A toronyőr szövege olykor patetikus, túlírt, ezért tudtuk értékelni, hogy Dráfi előadása nem ilyen. Azonban a né­zőtérjobb szélének első néhány so­rában ülők számára a toronyőr csu­pán egy hang volt: ezekről a he­lyekről ugyanis nem lehet őt látni. A Jézust elítélő Pilátus szerepé­ben Mokos Attilát láthatjuk, aki­nek a pénteki bemutatón egy alka­lommal meggyűlt a baja hosszú, piros palástjával. Mokos a kultúr­történetben rögzült Pilátus-képet foglalkoztatja mostanában a struk­turális alapelem, a távolság, amely véleménye szerint a szobor megha­tározó tulajdonságai közé tartozik. A témát több alkotásában is megfo­galmazta már. „A 19. századtól, amikor is Japánban megdőlt a kö­zépkori társadalmi rend, a japán művészet erősen Nyugat-orientált­tá vált. Amíg fiatal voltam, nem fog­lalkoztatott különösebben az iden­titásom, dolgoztam a szobraimon és kész. Most, idős koromra azon­ban, hiszen már 57 éves vagyok, egyre gyakrabban felmerül bennem az önazonosság kérdése. Nem könnyű rá válaszolni. S bár ennek a szobromnak a konstrukciója inkább nyugati jellegű, azt hiszem, van benne valami a japán művészetből is. Mai globalizált világunkban azonban természetes a különböző tájak művészetének egymásra hatá­sa. Én például úgy látom, hogy a 20. század nagy európai szobrászának, Giacomettinek az alkotásai a japán igyekszik megformálni, elfogadha­tó módon. Pilátus, a homo politi- cus rossz lelkiismerete felesége (Holocsy Katalin), akit furcsa ál­mok gyötörnek. Szinte első színpa­di megjelenése óta sejt(het)jük ró­la, hogy a kereszténység követője, de erről csak akkor bizonyosodunk meg, mikor a tömegtől eltérően Jé­zust mer kiáltani. Holocsy Katalin a patriarchátus által kiosztott női szerep felől építi fel alakítását. A másik oldalról Kajafás (Ropog József) és a pap (Olasz István) be­folyásolja Pilátus döntését. Ropog tudatos, koncepciózus, demagóg népvezért próbál megformálni, míg Olasz alakításában több az ösztönös elem. Fabó Tibor Heródese éppen el­lenkezője az egyház képviselői ál­tal reprezentált ideálnak: élveteg, buja zsidó, ezt jelmeze is kiemeli. Szövegével relativizálja az előbbi­ek által abszolútnak tekintett érté­keket. Fabó Heródes-alakításába mintha be-beszűrődne valami az általa eddig megformált cinikus karakterekből. művészet jegyeit is magukon vise­lik” -válaszolta Hisao Suzuki arra a kérdésre, hogy a távol-keleti vagy az európai képzőművészet volt-e rá nagyobb hatással. A japán művész most állít ki elő­ször Szlovákiában. Az interneten felfigyelt az At Home Gallery mel­lett működő Művészetek Házának Benkő Géza játéka viszont - an­nak ellenére, hogy korrektnek ne­vezhető - csalódás volt számunk­ra. Amit ugyanis most láttunk Benkőtől, azt már jó néhányszor láttuk tőle. Úgy tűnik, Júdás sze­repét rutinfeladatként kezelte. A nemzeti ünnepünkön rangos állami elismerésben részesült Ban- dor Éva a bűnbánó asszonyt, Mária Magdolnát a tőle megszokott pre­cizitással alakította. A szenvedéstörténetet a mutat­ványos (Varsányi Mari) és a pojáca (Kölesér Sándor) szinte folyamatá­ban, megtörténésével egyidejűleg próbálja blaszfémiába fordítani. A megfeszített „varázsló” csodáival próbálják sátrukba csalogatni az arra járókat, köztük Barabbást is, akit ez felháborít, és szét akaija verni a bódét. így halálához nem ideológiai okok vezetnek. Az általa zsaruknak nevezett, fekete köpenyt és fehér álarcot viselő alakokkal tán még elbírna, de a pojáca - aki megélhetését félti - hátulról ledöfi. Haláltusája alatt Jézust hívja. A Gadus Erika (jelmez) és Juraj Gráféi (díszlet) által tervezett képi világ szerencsés módon egészítet­te ki egymást. Árkosi Árpád rende­zése próbálta a szerzői szándékot követni, és nem az evangéliumot állította színpadra. Értelmezése nyomán érdekes és nézhető apok­rifet láthattunk. alkotóműhelyi ösztöndíjára, s meg­pályázta azt. Kiss Csaba küldött ne­ki fotókat a zsinagógáról, amely nagy hatással volt rá. „Gyönyörű és erőt sugárzó hely. Igazi kihívás szá­momra” - mondta Hisao Suzuki. A kiállítás megnyitója - a művész jelenlétében - ma 18 órakor lesz az At Home Galleryben. A művész és alkotása (Somogyi Tibor felvétele) A Pátria rádió kétnapos kínálatából válogathatnak Hétvégi programok INVITÁT0R Japán Távolság az At Home Galleryben Barabbás nem közönsé­ges bűnöző, hanem az erőszak poétája. Heródes (Fabó Tibor) és Barabbás (Tóth Tibor) (Dömötör Ede felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom