Új Szó, 2004. március (57. évfolyam, 50-76. szám)
2004-03-19 / 66. szám, péntek
6 Külföld ÚJ SZÓ 2004. MÁRCIUS 19. RÖVIDEN Leválthatják Leszek Millert Varsó. Lemondásra szólította fel Leszek Miller kormányfőt Krzysztof Janik, a vezető lengyel kormánypárt, a Baloldali Demokratikus Szövetség (SLD) közelmúltban megválasztott elnöke. A konzervatív Rzeczpospolita információi szerint Józef Oleksy exminiszterelnök, jelenlegi belügyminiszter és miniszterelnök-helyettes venné át a kormányaidat a népszerűtlen Millertől. Az SLD elnöksége viharos ülés után jutott arra a következtetésre, hogy a párt „meggyógyítása”, egységének megőrzése megköveteli Miller lemondását. (MTI) Elutasítják az adatcserét Brüsszel. Nagy többséggel leszavazta az Európai Parlament polgári szabadságjogokkal foglalkozó bizottsága az utasok adatainak cseréjéről tervezett európai-amerikai szerződést. A testület helytelenítette az EB hozzájárulását olyan adatok kiadásához, mint a bankkártya- vagy telefonszám. A kifogásolt adatok Washington szerint szükségesek a lehetséges terroristák kiszűréséhez. (MTI) Új pakisztáni hadművelet Iszlámábád. Nagyszabású szárazföldi és légi hadműveletet indítottak tegnap a pakisztáni csapatok az Afganisztánnal szomszédos törzsi határvidéken megbúvó iszlám szélsőségesek ellen. Az offenzíva kezdetét a hadsereg szóvivője is megerősítette. Ugyanezen a területen kedden 39-en vesztették életüket a hadsereg és az iszlám milíciák közti összecsapásokban. A lázadókról feltételezik, hogy az Oszama bin Laden vezette al-Kaida nemzetközi terrorista hálózathoz kötődő külföldiek is vannak közöttük. (MTI) Francia javaslatok Párizs. Az ENSZ leszerelési hadtestének létrehozását javasolta tegnap Dominique Villepin francia külügyminiszter az egyes országok tömegpusztító fegyvereinek ellenőrzésére. Egy interjújában javasolta továbbá, hogy a világszervezeten belül hozzanak létre egy emberi jogi testületet is, amely tájékoztatja a BT-t azoknak a véres diktatúráknak a tetteiről, amelyeknek a fennmaradását elfogadhatatlannak ítélik. (MTI) Villepin szerint az iraki háború tapasztalatai vezették Párizst e javaslatok megtételére (Képarchívum) Eltérő adatok a bagdadi szállodamerénylet áldozatainak számáról, Bászrában lincselés volt, Baakúbában az amerikaiak tévéjét támadták Merényletek sora Irakban Bagdad/Baakúba/Bászra. Irakban tegnap is több merényletet és támadást követtek el. Eltérő értesülések láttak napvilágot tegnap az előző esti bagdadi hatalmas szállodarobbantás halálos áldozatainak számáról. ÖSSZEFOGLALÓ Az amerikai hadsereg korábban 29 halálos áldozatról számolt be, majd a mentési munkálatok befejezése után azt közölte, hogy tizenheten haltak meg a főváros központjában, a Dzsabal Lubnan (Libanoni-hegység) szállodában elkövetett merénylet következtében. Núri Badrán iraki belügyminiszter viszont hat halálos áldozatról számolt be, akik közül egy brit állampolgár, öt pedig iraki volt. A sebesültek számát szintén módosította az amerikai hadsereg a korábbi több mint ötvenről harmincötre, más források szerint negyvenötén sérültek meg. A három nappal az Irak elleni hadművelet kezdetének első évfordulója előtt elkövetett robbantást, a vizsgálat friss megállapításai szerint autóba rejtett pokolgéppel idézték elő. A detonáció lényegében romba döntötte a szállodát. Amerikai katonai források közölték: a merénylet Abu Muszab az-Zarkavinak, a több iraki öngyü- kos merénylet elkövetésével gyanúsított Anszár al-Iszlám radikális muzulmán csoport jordániai vezetőjének kézjegyét viseli, akit Washington azzal gyanúsít, hogy kapcsolatban áll az al-Kaida terrorszervezettel. A Bagdadtól 65 kilométerre északra fekvő Baakúbában pokolgép robbant tegnap az amerikaiak által alapított Dijála televízió székházának közelében. A merénylet következtében hárman meghaltak és tízen megsebesültek. A Dijála ellen egy másik támadást is elkövettek a tegnapi nap folyamán: fegyveresek rálőttek a televízió munkatársait szállító minibuszra. Három újságíró meghalt, a televízió kilenc másik alkalmazottja pedig megsebesült - közölte Szaána al-Da- gisztáni, a Dijála hírigazgatója. A dél-iraki Bászrában tegnap hatalmas robbanás rázkódtatta meg a Mirhád szállodát. Túdni kell erről a hotelről, hogy a város és környéke biztonságára felügyelő brit hadsereg gyakran itt tartja sajtóértekezleteit, s itt működik az amerikai polgári igazgatás helyi kirendeltsége is. A robbanást egy gépkocsiban elhelyezett pokolgép okozta, a detonáció akkor következett be, amikor egy brit katonai járőr elhaladt a jármű előtt. Bászra iraki rendőrkapitánya elmondta, a merényletnek öt iraki civil áldozata van, négy férfi és egy gyerek. Közvetlenül a robbanás után a feldühödött tömeg meglincselt egy embert, akit a tettesnek véltek. Irak más részeivel ellentétben Bászra és környéke nyugodt területnek számít, itt egyáltalán nem jellemzőek az öngyilkos merényletek, mint a fővárosban vagy az ország középső részén, az úgynevezett szunnita háromszögben. Bagdad körzetében tüzérségi támadás ért egy amerikai katonai utánpódási támaszpontot, két katona meghalt, hatan megsebesültek. Az amerikai hadsereg tegnapi közleménye szerint a súlyos incidens a fővárostól 70 kilométerre északra, Baladnál zajlott le. A közleményből az is kiderül, hogy az egyik áldozat már a kórházban halt bele sérüléseibe. További két sebesültet kórházba kellett szállítani, négyen viszont néhány órával a támadás után már ismét szolgálatba állhatták. (MTI, TASR) Az iraki háború kezdetének első évfordulója előtt három nappal követték el az újabb nagy bagdadi szállodarobbantást (CTK/AP-felvétel) Spanyolországban a vonatrobbantások négy újabb gyanúsítottját vették őrizetbe - feloldották a titkosítást További lehetséges célpontok - Madrid után ÖSSZEFOGLALÓ Madrid/Kairó. A spanyol rendőrség további négy gyanúsítottat vett őrizetbe a március 11-i vonatrobbantások ügyében folyó nyomozás keretében. Három személyt Alcalá de Henaresben fogtak el, ahonnan végzetes útjára indult a négy felrobbantott elővárosi vonat közül három. A negyedik gyanúsított az ország északi részén került rendőrkézre - közölték rendőrségi források, akik nem tértek ki sem az elfogottak állampolgárságára, sem az őrizetbe vétel időpontjára. A négy gyanúsítottat tegnap a rendőrség madridi terroristaellenes részlegén kihallgatták. Szombaton már öt személyt, három marokkóit és két indiait vettek őrizetbe a merényletsorozattal kapcsolatban. Őket tegnap hallgatta ki egy madridi vizsgálóbíró. Japán, Olaszország, Nagy-Bri- tannia vagy Ausztrália lehet a következő terrortámadások célpontja a madridi vonatrobbantásokat vállaló, az al-Kaidához kötődő Abu Hafsz el-Maszri Brigádok szerint. Az al-Kudsz al-Arabi című arab újság tegnap internetes oldalán a muzulmán fegyveres csoport március 15-én kelt nyilatkozatát közölte, amely szerint brigádjaik új csapásokra készülnek. „Ki lesz a következő? Japán, Amerika, Olaszország, Szaúd-Arábia vagy Ausztrália?” - áll kérdésként a szövegben. A nyilatkozat figyelmeztette ezeket az országokat, hogy „a halál brigádjai ajtajuknál állnak”, és „megfelelő időben és helyen keményen le fognak csapni”. A csoport már jelezte, hogy Spanyolországot egyelőre megkíméli az újabb terrorcselekményektől megelőlegezve ezzel a bizalmat az új madridi kormányzat döntésének, miszerint kivonja Irakból katonáit. Jósé Maria Aznar még hivatalban lévő kormánya a madridi merényletekkel összefüggő titkosszolgálati anyagokat feloldja a titkosítás alól. A döntés célja annak bizonyítása, hogy a kabinet igazat mondott közvedenül a merényletek után, amikor az ETA baszk szeparatista szervezetet gyanúsította. Aznarékat azzal vádolják, hogy félrevezette a közvéleményt, amikor az ETA-t jelölte meg a szörnyű merényletek valószínű tetteseként, s lényegében ez vezetett a néppárt (PP) vasárnapi választási vereségéhez. A kormánydöntés értelmében nyilvánosságra hozhatók a szeptember 11-e és 14-e közötti hírszerzési anyagok. (MTI, TASR) Grúz-adzsár tárgyalások Feloldották a blokádot Tbiliszi. A grúz államfő tegnap bejelentette: mától feloldják Batumi kikötőjének blokádját, mert sikerült minden félreértést tisztázni Adzsária vezetőjével. Szaakasvüi elnök Grúzia részének tekinti az autonóm Adzsáriát, s ragaszkodik ahhoz, hogy e területen is folyhasson kampány a hónap végén esedékes grúziai választásokra. Batumiban azzal vádolták Szaa- kasvilit, hogy a választások ürügyén el akarja mozdítani a helyi adzsár vezetőket. A hét végén az adzsárok két alkalommal is megakadályozták Szaakasvilit abban, hogy Adzsária területére lépjen. Tegnap is csak a grúz elnököt engedték be Batumiba, az őt kísérő újságírókat nem: a várostól mintegy 25 kilométerre álarcos fegyveresek megállították az őket szállító mintegy 80 gépkocsit. (MTI) Félezer muzulmánt utasítanak ki Róma. Több mint félezer, terroristakapcsolatokkal gyanúsított muszlim bevándorló kiutasítását mérlegelik az olasz belügyminisztériumban. A La Repubblica napilap tegnapi beszámolója szerint Giuseppe Pisanu olasz belügyminiszter a mai brüsszeli miniszteri értekezleten konzultál erről a lépésről uniós kollégáival. A terrorgyanús, muzulmán vallású külföldi állampolgárok száma megközelítheti az ezret is, és előzetes értékelések szerint a közvélemény nem fogadná egyértelműen a csak gyanún, nem bizonyítékon alapuló tömeges kiutasításokat. (MTI) A NATO dél-európai főparancsnoka veszi át a KFOR irányítását - sok szerbiai városhoz hasonlóan Újvidéken is feszült a helyzet Égő házak és templomok, evakuálják a szerb lakosságot MTI-ÖSSZEFOGLALÓ New York/Belgrád/Pristina. Nyüt vitát kezdett tegnap este New Yorkban az ENSZ BT a robbanásveszélyessé vált koszovói helyzetről. Borisz Tadics szerbia-montenegrói védelmi miniszter közölte, hogy a NATO dél-európai erőinek főparancsnoka, az amerikai Gregory G. Johnson tengernagy veszi át személyesen a koszovói békefenntartó haderő (KFOR) irányítását. Tadics nem hivatalos információi szerint a NATO elutasította Belgrad azon kérését, hogy a szerbia- montenegrói hadsereg segítsen a KFOR-nak Koszovóban. Előzőleg a legmagasabb fokozatra emelte riadókészültségét a szerb rendőrség a koszovói közigazgatási határon. A szerb belügyi közlemény a drámai koszovói eseményekkel indokolta a teljes riadókészültséget. Tegnap délután Koszovóból ismét egyre több aggasztó hír érkezett. Kosovska Mitrovica déli részén az albánok ismét áttörték a rendőrkordont, s megindultak az Ibar folyón átívelő hídon a város szerbek lakta északi negyedébe, de a KFOR-katonák és az ENSZ-rend- őrök közös erővel ezúttal meg tudták akadályozni a nagyobb bajt. A város déli részében azonban felgyújtották a Szent Száva székes- egyházat. A KFOR és az ENSZ- rendőrség evakuálta a koszovói fővárosban, Pristinában élő szerbeket, de a közeli Obilicban majdnem tragédiával ért véget az, hogy közel ötven szerb maradt védtelenül a városban, kitéve az albán szélsőségesek dühének. A német békefenntartók és az ENSZ-rendőrök segítségével az utolsó percben menekítették ki őket. Obilicban lángokban áll szerb ortodox templom, s tűz emészti a szerbek házait. Ugyanez volt a helyzet a Pristina melletti Kosovo Poljéban, ahonnan ugyancsak kimenekítették a szerbeket. A tartomány középső részén található enklávé szinte kiürült, a szerbek mind elmenekültek. A koszovói erőszak miatt Szer- bia-szerte tüntetések voltak tegnap, több városban a középiskolák és egyetemek megszakították az oktatást. Belgrádban a kormánypalotánál rohamrendőrök ügyeltek a biztonságra, s különleges rendőri alakulat fegyveresei védik az USA belgrádi nagykövetségét is. Belgrádi középiskolások egy csoportja megkísérelte megrohamozni Albánia konzulátusát, a rendőrök könnygázzal fékezték meg a diákokat, akik előzőleg kövekkel dobálták meg a horvát és a német nagykövetséget. A szerda éjszaka óta tartó rendbontások során a fővárosban 767 személyt állított elő a rendőrség, a zavargásokban 24 rendőr, öt újságíró és tíz tüntető sebesült meg. Több szerbiai városhoz hasonlóan Újvidéken is feszült a helyzet: néhány száz tiltakozó tegnap lezárta a vajdasági székváros központi terét. Közel száz diák „Gyilkolj, ölj, szkipetár nem létezik” felkiáltásokkal vonult az egyik iskolától a másikig, arra buzdítva a tanulókat, hogy csadakozzanak hozzájuk. Az éjszakai újvidéki zavargásokban küenc rendőr és három tüntető sebesült meg. Predrag Mar- kovics szerb parlamenti és ideiglenes köztársasági elnök „szervezett terrorizmusnak“ nevezte a koszovói erőszakhullámot. Rasim Ljajics szerbia-montenegrói emberi jogi és kisebbségügyi miniszter szerint a koszovói események a tartományi ENSZ-misszió teljes kudarcáról tanúskodnak. Szerinte csakis a nemzetközi közösség felelős azért, hogy idáig fajult a helyzet. Előzőleg Derek Cheppel, a koszovói UNMIK- rendőrség szóvivője is úgy vélekedett, hogy az albánok előre kitervelték a zavargásokat. Utalt rá, hogy az erőszak nagyjából egy időben kezdődött el több településen, ami összehangolt akcióra vall. Az 1999-es koszovói háború óta legsúlyosabb zavargások szerdán törtek ki elemi erővel az albán és szerb részre kettéosztott Kosovska Mitrovicában, miután az UNMIK illetékesei megtalálták két vízbe fulladt albán gyerek holttestét az Ibar folyóban. Az albánok azt állítják, hogy szerb fiatalok üldözték őket a folyóba. Szerb középiskolák és egyetemek megszakították az oktatást.
