Új Szó, 2004. március (57. évfolyam, 50-76. szám)
2004-03-13 / 61. szám, szombat
6 Külföld ÚJ SZÓ 2004. MÁRCIUS 13. RÖVIDEN Berlin az új tagok ellen Berlin. A német parlament alsóháza csütörtökön késő este törvényt fogadott el, amelynek értelmében az EU május elsejei bővítése után Németország maximum hét évig úgymond védve lenne az olcsó közép- és kelet-európai munkaerővel szemben. A Bundestag egyhangúlag hozta meg döntését. (MTI) Nem fizetnek a németeknek Varsó. A lengyel parlament alsóháza tegnapra virradóra elfogadott határozatában elutasította a II. világháború után Lengyelországhoz csatolt nyugati területek egykori lakosainak esetleges kárpódási követeléseit. A határozat szerint a szejm véglegesen lezártnak tekinti az egykori német (hivatalos lengyel megfogalmazással: visszaszerzett) területekről elköltözött korábbi lakosság „hátrahagyott vagyonának Lengyelország által történt átvételével kapcsolatos kérdéseket”. (MTI) Bombát találtak a görögök Athén. Pokolgépet találtak görög nyomozók egy Bulgáriából érkező tehervonat egyik vagonjában. A rendőrség szóvivője tegnap azt mondta, hogy az ügy nincs összefüggésben a terrorizmussal, valószínűleg a drogcsempész maffia elterelő manőveréről van szó. Az augusztusban esedékes athéni olimpiai játékok miatt szigorú biztonsági szabályok vannak érvényben Görögországban. (MTI) Ibrahim Rugóvá volt a célpont Belgrád. Kézigránátot dobtak ismeredenek tegnap Ibrahim Rugóvá koszovói elnök pristinai rezidenciájára. Belgrádi források szerint a robbanószerkezetet gépkocsiból dobták az épületre kora reggel, s a detonáció után a jármű nagy sebességgel elhajtott. A támadásban könnyebben megsérült az elnöki testőrség egyik tagja. Az elnöki rezidencia elleni támadás a negyedik pokolgépes robbantás az elmúlt öt nap alatt Pristinában. Két erős robbantás történt egyebek mellett a város Dardanija városnegyedében a posta épületénél, illetve Suncani Breg- ben, a pristinai Amerikai Egyetem mellett. (MTI) Rugóvá szerint egyes szomszédos országok titkosszolgálatai meg akarják ingatni Koszovói a hamarosan esedékes parlamenti választások előtt (Képarchívum) Aznar: a körülményekhez képest a lehető legnormálisabb módon zajlik majd holnap a választás Gyászban egész Spanyolország Spanyolország-szerte milliók tüntettek a terrorizmus ellen (Reuters-felvétel) Madrid. Számos szolidaritási gyűlés, tüntetés volt tegnap Spanyolország-szerte. Madridban a csütörtöki terrortámadás áldozatainak emlékére rendezett esti nagygyűlés lélekszáma rekordokat döntött. ÖSSZEFOGLALÓ A legradikálisabb baszk párt kivételével minden politikai párt csatiakozott a tüntetésekhez. Utcára vonultak a 17 autonóm régió képviselői, a fontosabb szakszervezetek és az egyházak képviselői. Szolidáris Európa János Károly király egységre és határozottságra szólított a terrorista barbarizmus elleni küzdelemben. Délben egész Spanyolországban megállt az élet, mindenütt egyperces néma tiszteletadással emlékeztek az áldozatokra. A nap folyamán számos város és község polgármesteri hivatal előtt tartottak tiltakozó gyűléseket. Az este 7 órára Madridba összehívott központi manifesztáción a spanyol politikai és közélet vezetői mellett számos külföldi közjogi méltóság is részt vett. Az EU képviseletében Romano Prodi, az EB elnöke és Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője. Solana 1992 és 1995 között a külügyminiszteri tisztet töltötte be a spanyol kormányban. A vendégek között volt továbbá Süvio Berlusconi olasz, Jean-Pierre Raffarin francia kormányfő, a belga külügyminiszter és sokan mások. Tegnap délutánig az uniós tagállamok közül Ausztria, Franciaország, Görögország és Olaszország ajánlott fel támogatást Spanyolországnak, amely egyelőre nem kért uniós segítséget. Nőtt az áldozatok száma Nőtt a halálos áldozatok száma: a holttestek azonosításában részt vevő igazságügyi orvosszakértők közlése szerint az ismert halálos áldozatok száma már 198. A hatóságok attól tartanak, hogy tovább nőhet ez a szám, mert a csütörtöki merényletsorozatban súlyosan megsebesült emberek közül 44 életveszélyes, további 15 nagyon súlyos állapotban van. A mintegy 1400 sérültből 377 volt még tegnap kórházban. A reggeli bejelentés szerint még hatvan áldozat holttestét nem tudták azonosítani. A madridi kormány az azonosításhoz Izraeltől kért segítséget, mivel a zsidó államnak „fájdalmas tapasztalatai vannak a terrorista merényletek terén”. Madridban a nap folyamán két további fel nem robbant pokolgépet találtak. Jósé Maria Aznar kormányfő bejelentette: tizenegy ország állampolgárai vannak a madridi terror- támadás áldozatai között. A spanyolokon kívül három perui, két hondurasi, két lengyel, valamint egy-egy francia, marokkói, kolumbiai, chilei,' bissau-guineai, kubai és ecuadori személy vesztette életét. Román lapok beszámolói szerint a közel másfélezer sérült között hatvan román vendégmunkás is volt. Aznar közölte: a merényletekben érintett minden bevándorló megkaphatja a spanyol állampolgárságot. A sebesültek között sok olyan, főként latin-amerikai van, aki bevándorlóként, az idegenrendészeti törvény előírásait megsértve tartózkodott Spanyolországban. Több szálon nyomoznak „A spanyol hatóságok nem zárnak ki semmüyen szálat sem a tettesek utáni nyomozásból - jelentette ki a kormányfő, s leszögezte, hogy a merényletekért felelős személyeket bíróság elé fogják állítani. Úgy fogalmazott: bármely kormánynak követnie kell azt a vonalat, amely a baszk szeparatista szervezethez, az ETA-hoz vezet, de léteznek más feltételezések is, egyebek között az, hogy a tettes az al- Kaida terrorszervezet. A spanyol hatóságok ebben az hányban is vizsgálódnak majd. Anélkül, hogy az ETA nevét kiejtette volna, Aznar hozzátette: „a józan ész alapján feltételezhető, hogy ez a banda” áll a merényletek mögött. Erre szinte azonnal válaszolt a radikális baszkok betiltott pártja, a Batasuna. Szóvivője kijelentette: a spanyol miniszterelnök hazudik, miközben tudja, hogy kik követték el a merényletet. „Az ETA felelősségét vasárnapig, a törvényhozási választás megtartásáig fogják hangoztatni” - jelentette ki a szóvivő. A Batasuna vezetői szerint a jelenlegi spanyol kormánypártnak, a Néppártnak választási szempontból sokkal inkább az az érdeke, hogy a szavazók ne gondoljanak arra: a madridi merényleteket az al-Kaida követte el azért, mert a jelenlegi spanyol kormány elkötelezte magát az USA iraki politikája mellett. Aznar annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a körülményekhez képest a lehető legnormálisabb módon zajlik majd holnap a törvényhozási választás. A levél hiteles Mint ismeretes az al-Kaida már csütörtökön este vállalta a madridi merényletek elkövetését egy levélben, amelyet az Al-Kudsz al-Arabi című, arab nyelvű londoni újságnak küldött. A lap több hírügynökséghez is eljuttatta faxon a levelet, amelynek hitelességét mindazonáltal rövid időn belül nem volt lehetséges ellenőrizni. A levél ugyanazt az aláírást viseli, amelyet a törökországi zsinagógák elleni novemberi, illetve a bagdadi ENSZ-központ elleni augusztusi merényletekkel kapcsolatban korábban küldött üzenetek is: Abu Hafsz al-Maszri Brigádok/al-Kai- da. Omar Bakii sejk, egy radikális muzulmán szervezet vezetője a La Repubblica című lapnak tegnap azt állította, hogy az említett levél hiteles. Hozzátette: nem lenne meglepve, ha az al-Kaida következő célpontja Olaszország lenne. A sejk szerint a madridi merényletek végrehajtásának módja hitelesíti azt, hogy valóban az al-Kaida a tettes. Hangsúlyozta, hogy a célpont kiválasztása sem véletlen: Oszama bin Laden, a terrorista szervezet vezetője tavaly októberi közleményében Spanyolországot név szerint említette az Irakban lévő ellenségek között. Lengyel aggodalmak A madridi merényletek miatt tegnap Lengyelországban szigorított biztonsági intézkedéseket léptettek életbe. Leszek Müler kormányfő óvatosságra szólította föl a lakosságot, elrendelte a légtér, a közutak és a vasúti csomópontok fokozott ellenőrzését. Hozzátette ugyanakkor, a szörnyű madridi terrortámadások miatt Varsó nem fogja hazahívni katonáit Irakból. Az említett al-Kaida-levél, az egy furgonban talált arab hangkazetták, s az hogy állítólag egy öngyilkos merénylő is volt az egyik felrobbantott spanyol vonaton, Washingtonban is felszította az aggodalmakat, hogy hamarosan újabb terror- támadás érheti az USA-t - mondta tegnap Tom Ridge amerikai belbiztonsági miniszter. (MTI, TASR) Szeptember 11-hez hasonlítják Washington. Ground Zero Madrid - írta a The New York Times tegnapi szerkesztőségi kommentáijának címében, a 2001. szeptember 11-i egyesült államokbeli terrortámadásokhoz hasonlítva a véres madridi merényletsorozatot. A The Washington Post szerkesztőségi kommentáijának a címepedig: 3/11. Az amerikai sajtó a New York-i és washingtoni terrortámadásokat röviden 9/11-ként emlegeti. A The New York Times szerint a madridi förtelmes bűncselekmény arra emlékeztet, hogy a terrorizmus globális fenyegetés, és a harc ellene nemcsak Amerika gondja. A The Washington Post szerint Jósé Maria Aznar spanyol kormányfő az ETA elleni harcban megacélosodva jobban értette, mint legtöbb európai kollégája, hogy milyen veszélyt jelentenek a terroristák a modern demokráciákra nézve. (MTI) Spanyolországnak óriási gondjai vannak az illegális migrációval, a bevándorló muzulmánokkal Iszlám terrorizmusra utaló sajátosságok ÚJ SZÓ-JELENTÉS Pozsony. Ivo Samson kül- és biztonságpolitikai elemző nem csodálja, hogy a csütörtöki madridi merényletsorozat kapcsán először mindenki az ETA-ra gondolt. „Olyan szervezetről van szó, mely megalakulása óta rendszeresen szervez támadásokat, főleg az államigazgatás, a rendőrség, az igazságszolgáltatás képviselői ellen. Viszont ártatlan járókelők idáig korlátozott mértékben, inkább csak véletlenszerűen haltak meg akcióik során. Ha mégis voltak civü áldozatok, azért az ETA bocsánatot kért - ezt példázza a barcelonai szupermarket elleni 1987-es támadás, mely során több mint húsz személy vesztette életét” - nyüatkozta lapunknak Samson. Szerinte a spanyol hivatalok a be- idegződött sztereotípiák miatt természetszerűleg gyanúsítják az ETA-t, csakhogy a csütörtöki robbantás nem viseli magán az ETA kézjegyét, és főleg az gyanús, hogy civilekre támadtak. Az ETA a robbantások előtt figyelmeztetni szokott, hogy csökkentse a lehetséges áldozatok számát. Ez most nem történt meg. Viszont az iszlám terrorizmus legfőbb ismérve: minél több ártatlan embert kell megölni. „A módszer alapján valószínűsíthető, hogy inkább az al- Kaida áll a dolog mögött, és az indíték is beazonosítható: Spanyolországnak óriási gondjai vannak az illegális migrációval, az Észak- Afrikából bevándorló muszlimok- kal. A spanyolok velük szemben számos olyan intézkedést foganatosítottak, amelyek tiltakozást váltottak ki az iszlám világ részéről” - mutatott rá az elemző. Hozzátette: Spanyolország a nemzetközi terrorizmus elleni harcba is bekapcsolódott Irakban, ráadásul olyan hírek érkeztek, hogy hamarosan átveszi Lengyelországtól a közép-iraki övezet feletti felügyeletet. Samson szerint ez elég nyomós ok arra, hogy az iszlám terroristák kinyilvánítsák nemtetszésüket. Egyesek szerint azonban az a mód, ahogyan az al-Kaida magára vállalta a támadást, nem jellemző a terrorszervezetre, ami ugyancsak nem jelent semmit, mert nem feltétlenül kell mindig ugyanolyan módon vállalni az egyes robbantásokat, (sza) Orosz elnökválasztás Egyesélyes játszma Moszkva. Oroszország több mint 109 millió választópolgára holnap négy évre elnököt választ: minden bizonnyal Vlagyimir Pu- tyin hivatalban lévő államfőt, bár rajta kívül öt esélytelen jelölt is indul. A szavazóhelyiségek reggel nyolctól este nyolcig tartanak nyitva Oroszország 11 időzónájában: így a választás közép-európai idő szerint ma este nyolckor kezdődik a távol-keleti országrészben, és vasárnap este hétkor ér véget a kalinyingrádi exklávéban. Pontosabban az előrehozott voksolás már két hete megkezdődött a hatalmas ország félreeső zugaiban, beleértve a tundrái rénszarvastenyészpket, olajmunkásokat, vagy a sarkvidéki megfigyelő állomások tudósait, akikhez helikopterekkel szállították az urnákat. Előre szavazhattak a választás napján vízen lévő tengerészek is. Tegnapig összesen ötvenezren éltek ezzel a lehetőséggel. Ha a részvétel nem érné el az 50 százalékot, akkor a választást meg kellene ismételni, de a gyenge részvételért felelősnek tartott jelöltek nélkül. Ha egyik jelölt sem érné el az 50 százalékos voksarányt, akkor 21 napon belül második fordulót kellene tartani az első két helyezett részvételével. (MTI) Visznek vagy robbantanak Garanciákat kér Izrael Jeruzsálem. A gázai zsidó települések kiürítése esetén Izrael szeretné, ha az amerikai kormány külön közleményben rögzítené, hogy „ezzel befejeződött az 1967 óta tartó izraeli megszállás”. Hasonló nyilatkozatot közölt az ENSZ a 2000. évi libanoni kivonulás után, így igazolva, hogy Izrael visszavonult határai mögé és Libanonnak nem lehetnek többé területi követelései Izraellel szemben. Az amerikaiak nyomást gyakorolnak Ariel Sáron miniszterelnökre, hogy a gázai- akkal egy időben ciszjordániai zsidó települések kiürítését is helyezze kilátásba. Ezzel szemben Sáron pártja, a Likud miniszterei és képviselői egyre nagyobb nyomást fejtenek ki, hogy ciszjordániai településeket egyáltalán ne számoljanak fel és Gázában sem az összest. A Li- kudon belül nézeteltérések vannak a kiürítendő települések sorsáról. Saul Mofaz védelmi miniszter javasolja, hogy szállítsanak Izraelbe minden elszállíthatót, a többit pedig robbantsák fel. Mások egy közös megállapodás alapján kiválasztott palesztin intézménynek adnák át a létesítményeket. Ugyanakkor tárgyalások folynak a Világbankkal is, hogy „vegye meg” a településeket, cserébe a jövendő hitelekért, amelyeket Izrael majd akkor vesz fel, amikor a végleges megállapodás keretében a palesztinok kártérítési igényeit kell majd kielégítem. Szüvan Salom izraeli külügyminiszter kairói tárgyalásai során Hoszni Mubarak egyiptomi elnök hajlandónak mutatkozott megsokszorozni az egyiptomi határőrök számát a gázai határon - de ehhez szükség lesz az izraeli- egyiptomi békeszerződés ama cikkelyének megváltoztatására, amely korlátozza az egyiptomi fegyveresek számát a térségben. Valószínűleg holnap, az izraeli és a palesztin kormányfő kabinetfőnökeinek találkozóján dől el, hogy sor kerül-e a jövő héten Sáron és Ahmed Koréi régóta esedékes tárgyalásaira. (n, m)
