Új Szó, 2004. március (57. évfolyam, 50-76. szám)
2004-03-02 / 51. szám, kedd
ÚJ SZÓ 2004. MÁRCIUS 2. Fókuszban: a szuperkedd Tíz államban választanak ma a demokraták elnökjelöltet, s akár el is dőlhet a párton belüli versengés Ma nem egyszerű kedd van Ma eldőlhet, hogy melyik demokrata jelölt lesz a kihívója George W. Bush amerikai elnöknek, aki a republikánusok favoritja a novemberi elnökválasztáson. ÖSSZEFOGLALÓNK Ma nem egyszerű kedd, hanem szuperkedd van. Tíz államban választanak a demokraták elnökjelöltet, köztük olyan népesekben, mint Kalifornia, New York és Massachusetts. A nyári jelöltállító nagygyűlésen 4321 demokrata vesz részt, s ha egy jelölt tutira akar menni, akkor legalább 2162 elektort kell addigra maga mögött tudnia, vagyis megválaszttatnia az egyes államokban. Ezen a kedden 1151 küldöttről döntenek a tíz államban a demokraták. Ketten maradtak komolyan versenyben a Demokrata Pártban, bár egyesek szerint egyedül maradt a palettán a vietnami veterán, a közép-európai gyökerű John Kerry szenátor, akinek eddig 727 elektort már sikerült megszereznie (az eddigi húsz előválasztásból 18-at megnyert). Rajta kívül már csak John Edwards ifjú szenátor van még játékban, akinek 212 biztos választója van. Ha a nagyszájú déli politikus ezen a kedden nem közelíti meg Kerryt, a versenyt elvesztette (eddig egyetlen államban sikerült nyernie). Mellesleg a három legnagyobb államban, amelyek ma meghatározóak lesznek, a felmérések szerint Kerry alaposan vezet Edwards előtt. Az amerikai média szerint Kerry már nem is figyel Edward- sra, ő már a Bush elleni harcra fényesíti arzenálját. Emiatt is jóval nehezebb most Edwardsnak. Ha ma veszít, óriási nyomás nehezedik majd rá a demokrata táborból, hogy lépjen vissza. Többek szerint, ha a demokraták nem akartak volna ilyen szoros harcot az elnökválasztás előtt, Bili Clinton nejét, a harcos Hillaryt indították volna a választáson. Neki egymagának nagyobb népszerűsége volt, mint az eredeti tíz jelöltnek együttvéve. Clintonék azonban elszámították magukat, mert nem bíztak abban, hogy Clintonné asz- szony az iraki háború után meg tudná verni Busht. Márpedig, ha Kerry vagy Edwards legyőzné Busht, négy év múlva a demokraták az elnököt, és nem Hillaryt indítanák a választáson. Clintonné pedig 2012-re alighanem elhervad. Márpedig a legújabb felmérések szerint Kerry és Edwards kü- lön-külön is legyőzné a jelenlegi elnök és alelnök párosát. Ha pedig az előbbi lenne az elnökjelölt, míg Edwards az alelnökje- lölt, a választók ötven százaléka őket támogatná, míg a Bush- Cheney duónak mindössze 42 százalék jutna. Persze, nem szabad nagyon előrerohanni az időben, hiszen Kerry és. Edwards egyelőre nem tervezi, hogy párost alkotnának. Kerrynek állítólag a kissé populista dél-karoli- nai nem is szimpatikus, főleg azok után, hogy a legutóbbi tévévitájukban Edwards (aki csak négy éve szenátor) alaposan nekiment az utóbbi húsz évben szenátorkodó, eddig nyerésre állójelöltnek. Mindkette egyelőre egyenként nyernének, (mert) Akik már nem játszanak: Howard Dean Wesley Clark Joe Lieberman Dick Gephardt Carol Moseley Braun Dennis Kucinich Al Sharpton 3 MENETREND A demokrata előválasztások: Március 2.: Kalifornia, Connecticut, Georgia, Maryland, Massachusetts, Minnesota, New York, Ohio, Rhode Island, Vermont Március 8.: Amerikai Szamoa Március 9.: Louisiana, Florida, Mississippi, Texas Március 13.: Kansas Március 16.: Illinois Március 20.: Alaszka, Guam, Wyoming Április 13.: Colorado Április 17.: Virgin-szigetek Április 27.: Pennsylvania Május 4.: Észak-Karolina, Indiana Május 11.: Nebraska, Nyugat-Virginia Május 18.: Arkansas, Oregon, Kentucky Június 1.: Alabama, Dél-Dakota Június 6.: Puerto Rico Június 8.: Montana, New Jersey Július 26-29.: Demokrata Nemzeti Gyűlés, Boston, Massachussets Május 28-31.: A Libertárius Nemzeti Gyűlés, Atlanta, Georgia (A republikánusokkal együttműködő párt jelöltállító kongresszusa) Augusztus 30-szeptember 2.: Republikánus Nemzeti Gyűlés, New York, New York NOVEMBER 2.: AZ ELNÖKVÁLASZTÁS NAPJA Nem hagyományos pártrendszer Az elnökválasztási procedúra legsajátosabban amerikai része az előválasztás. Mivel az Egyesült Államokban nem beszélhetünk hagyományos értelemben vett pártokról, ajelölt kiválasztása sem az Európában megszokott módon történik. Hagyományos párttagság híján - a Republikánus és a Demokrata Párt is úgynevezett választási párt - a pártok regisztrált szavazói döntenek a jelöltekről államonként tartott hagyományos szavazás útján. Az amerikai választók a helyi választási irodánál.adhatják le - republikánus, demokrata vagy független - regisztrációjukat. Az államok szinte mindegyikében többségi elven alapul a küldöttek kiválasztása, (ix) Egy elnökjelölt kiválasztása Ha valaki szeretne valamely párt - jelen esetben a demokraták - színeiben versenybe szállni az Egyesült Államok elnökségéért, végig kell csinálnia a jelöltállítási procedúrát. Ennek során választják ki az elnökjelöltségre pályázók közül azt az egyet, akit végül elindítanak az elnökségért. A pályázók közül egy nyáron - jelen esetben július végén, Bostonban - megrendezett, nagy jelöltállító gyűlésen választják ki a párt elnökjelöltjét. Ezen a gyűlésen 4321 küldött vesz részt különböző államokból, akik az egyes pályázókat képviselik. Az elnökjelöltség elnyeréséhez 2161 küldött támogatása szükséges. Az előválasztásokon elnyert delegátusok szavazata kötött, csak küldőjüket támogathatják. Az előválasztások előtt is leosztanak küldötteket, ezek mandátuma azonban kötetlen, a kedvük szerinti jelöltet támogathatják az elnökjelöltet állító Demokrata Nemzeti Gyűlésen. Egy állam meghatározott számú küldöttet állít. Egy-egy állam küldötteit annak arányában osztják fel a jelöltségre pályázók között, hogy ezek milyen eredményt értek el az adott állam előválasztásán vagy jelöltállító gyűlésén, azzal a kikötéssel, hogy aki 15 százalék alatt teljesít, nem kap őt képviselő küldöttet. A küldöttek döntik majd el a nagy jelöltállító gyűlésen, hogy a pályázók közül ki legyen a párt elnökjelöltje. Értelemszerűen, aki több küldöttet gyűjt az előválasztások és állami jelöltállító gyűléseken, az lehet jó eséllyel az elnökjelölt. Külön csavar ugyanakkor, hogy egyes tagállamok több küldöttet, mások kevesebbet delegálhatnak a nagy jelöltállító gyűlésre attól függően, mennyien lakják, tehát egyáltalán nem biztos, hogy az győz, aki a legtöbb államban megnyerte az előzetes szavazásokat, hanem az, aki a legtöbb saját küldöttet szerezte meg. Ez utóbbi egyébként már magára az elnökválasztásra is igaz. (ix, oo) VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: FELHŐS, BORULT ÉGBOLT; -2-2 FOK ELŐREJELZÉS 0RV0SMETE0R0L0GIA A Nap kel 06.32-kor- nyugszik 17.36-kor A Hold kel 12.17-kor - nyugszik 04.35-kor A Duna vízállása - Pozsony: 285, apad; Medve: 190, apad; Komárom: 185, apad; Párkány: 115, apad. Borult, helyen- r'JJTT"’ ként erősen fel- hős lesz az égbolt, jH. némi havazás is V _____________ el képzelhető. A i___________ legm agasabb nappali hőmérséklet -2 és 2 fok között alakul, a hegyekben legfeljebb -7 fok valószínű. Északnyugati szél 3 és 7 m/s közötti sebességgel, keleten csak gyenge szellő. Éjszaka a hőmérő higanyszála -2 és -6 fok közé süly- lyed. Holnap változóan felhős lesz az égbolt, gyakori havazásra számíthatunk. A legmagasabb nappali hőmérséklet -3 és 1 fok között alakul. Az időjárás főként a reumatikus és mozgásszervi betegségekben szenvedőket viselheti meg. Gyakoribbá válhat a hátgerincbántalmak miatti fejfájás, gyötrő fájdalmat érezhetünk az ízületek tájékán és a régebbi sebek helyén. Ingerlékenyebbek, fáradékonyabbak lehetünk, lassulnak a reakcióink, ezért ajánlott a fokozottabb figyelem. Egyes légúti betegségek tünetei ugyancsak jelentkezhetnek. Holnap a maihoz hasonló kedvezőtlen hatásokkal számolhatunk. (Reuters- és CTK/AP-felvétel) A két John: Kerry és Edwards
