Új Szó, 2004. március (57. évfolyam, 50-76. szám)

2004-03-06 / 55. szám, szombat

ÚJ SZÓ 2004. MÁRCIUS 6. Egészségünkre 23 Mielőtt a mentő megérkezik, ha baj van, hívja a 0850 11 13 13-as telefonszámot Az életmenő autórádió Évente több mint egymillió ember veszíti életét a közutakon (Archív) Szombat volt. A család úgy döntött, hogy meglátogat­juk gyermekeim nagyszü­leit. Valamennyien örül­tünk a látogatásnak. ÚJ SZÓ-TANFOLYAM A szüleim gyönyörű környezet­ben, 326 kilométerre a panelház­tól laknak. Hosszú idő után utaz­tunk hozzájuk, mert már vágy­tam a hegyek után. Feleségem, aki tipikus városi ember, öröm­mel csatlakozott hozzám, a gye­rekek pedig már alig várták, hogy az udvaron játszhassanak a ku­tyával, nézegethessék az ólban a nyulakat és megkóstolhassák a nagymama finom süteményét. Elindultunk. Amikor már kibe­széltük magunkat, elcsendesed­tünk, és én bekapcsoltam az au­tórádiót. Épp autós műsort sugároztak, amelyben valami­lyen orvos épp a közlekedési bal­eset okozta egészségkárosodá­sokról beszélt. Helyenként szörnyű volt hallgatni is. Különö­sen azt hangsúlyozták, milyen sok gyermeket ér baleset. Hasznos beszélgetés volt, az egész család érdeklődéssel hall­gatta. A beszélgetés végén az or­vos minden gyermek figyelmét felhívta, akik épp autóban utaz­nak, hogy kapcsolják be a bizton­sági övét, és figyelmeztessék szü­leiket is. Nyolcéves Misi fiam a figyelmeztetést szó szerint értette. Addig nem hagyott békén bennünket, amíg be nem kapcsol­tuk a biztonsági övét. Őszintén szólva, nem volt hozzá nagy kedvem. Nem szíve­sen kötözöm le magam, mert kor­látozza a mozgásomat. Az az or­vos a rádióban olyan szuggesztí- ven beszélt, hogy a fiamnak nem lehetett ellent mondani. Utólag beismerem, ez volt a szeren­csénk... Alig telt el öt perc, a szoros he­gyi úton kanyarhoz értünk, s az ellenkező irányból belénk rohant egy autó. Az összeütközést nem lehetett elkerülni. Csak annyit tudtam tenni, hogy erősen lefé­keztem. Azt a pillanatot soha nem felejtem el. Minden nagyon rövid idő alatt zajlott le. Óriási Dr. Karol Kálig csörömpölés, utána pedig ször­nyű csend. Az első kérdésem az volt: „Rendben vagytok, tudtok mozogni?” Három rémült hangot hallottam. Megkönnyebbültem. Mindaz, ami azután történt (rendőrség, mentők, tűzoltók), szabály szerint zajlott le. Mi a kórházba, a gépkocsi a javítóba került. Valamennyien túléltük a balesetet. Legjobban azok a test­részek fájtak, amelyeket a bizton­sági öv fogott. Mind a rendőrök, mint az orvosok megerősítették, hogy ha nem használtuk volna a biztonsági övét, tragédia történt volna. Ismeretes, hogy a közlekedési balesetek a halálokok listájának előkelő helyén szerepel. Világszerte egy év alatt több mint egymillió ember veszíti életét köz­lekedési baleset következtében. E HETI KÉRDÉSÜNK A közlekedési balesetben kik halnak meg leggyakrabban? a., a gépkocsivezetők b., a közúti közlekedés többi részvevője c., a nyugdíjkorhatárú emberek I _____________I Ha erősebb a vérzés, szórjunk sót a sebre. Először kicsit csípni fog, de megéri. Rosszul gyógyuló sebeket le kell takarni ELSŐSEGÉLY Életünk során rengeteg kisebb sérülést szerzünk, melyeket jól vagy rosszul el is látunk. Lassan jön az az időszak, amikor többet va­gyunk a szabadban, könnyebben megsérülünk, hiszen a testünket sem védi annyi ruha, zárt cipő. Nézzük csak, hogy is kell rendesen ellátni a kis sebeket? Csak a tiszta seb gyógyul! A seb tisztítását maga a szerve­zet kezdi meg; a vér kimossa a szennyeződéseket a sebből. Hogy a belső tisztítás eredményes lehessen, a sebet nem szabad azonnal lera­gasztani. Az ap­róbb idegen < testeket, pél­dául szilán­kokat, kis csipesszel el kell távolíta­ni. A nagyob­bak kiszedését bízzuk orvosra, mert lehet, hogy ezek ereket sértettek meg. Végezetül a sebesült részt tisztítsuk meg vízzel vagy orvosi sóoldattal, felhígított infú­ziós oldattal. Né adjunk esélyt a csíráknak! A normális sebgyógyulást elfer- tőződések, gyulladások zavarhat­ják meg, ezért elengedheteüen a sebek fertőtlenítése. Nagyon haté­konyak azok a kenőcsök, zselék, ol­datok, melyek polivinil- pirrolidonjódot (pvp-jód) tartal­maznak. Nagy sebeknél óvatosan bánjunk a jódkészítményekkel, mert a jód a bőrön keresztül a szervezetbe ke­rül, s megzavarhatja a pajzsmirigy működését. A sebet védeni kell! Annak érdekében, hogy a sebesült szövet zavartala­nul és csíra- mentesen gyógyulni tudjon, a se­bet a fertőt­lenítés után le kell fed­ni. Ügyel­nünk kell ar­ra, hogy a sebe­sült rész elegen­dő oxigénhez jut­hasson. Kisebb karco­lásokat leragaszthatunk gyorstapasszal is. Ezek letépése so­káig nagyobb fájdalommal járt, mint maga a sebesülés, de a mai ra­gasztók már könnyen, fájdalom- mentesen lehúzhatok a bőrről. A nagyobb, vérző sebek betakarásá- hoz használjunk gézt. Tekintve, hogy a géz könnyen beleragad­hat a sebbe, azt előzőleg kenjük be krémmel úgy, hogy a kötés szívó ereje ne vesszen el. Nehezen, rosszul gyógyuló sebeket speciális sebtaka­rókkal kell befedni. Ezek felszívják a sebnedveket, ugyanekkor nedve­sen is tartják azt, és így segítik a gyógyulási folyamatot. Különleges segítségek A panthenoltartalmú krémek, oldatok hatékonyan támogatják a sebgyógyulást, javítják a bőr véde­kezőképességét. A cinkpaszta, mely cink-oxidot és búzakeményítőt tartalmaz, segí­ti a sebfolyadék felvételét, s a szö­vet újraképződését. A szaküzletekben vásárolhatunk olyan cinktartalmú készítményeket is, melyeket csukamájolajjal, A-vi- taminnal és telítetlen zsírsavakkal kombináltak. Az olyan krémek, amelyek árnikát, kamillát, fekete nadálytö- vet, körömvirágot, piros kúpvirá­got tartalmaznak, szintén elősegí­tik a sebgyógyulást. Ugyanakkor mények, melyek nyílt sebre is felvihetők, allergiás reakciókat válthatnak ki. Óvatosan bánjunk velük. Végezetül a biztonság kedvéért a sebesüléskor érdemes tisztáznunk, mikor kaptunk utoljára tetanuszol­tást, érvényes-e védettségünk. Természetes módszerek A nyílt vágott sebet folyó vízzel mossuk le vagy sós vízzel, így nem károsodnak a szövetek és gyorsabb a gyógyulás. A sebek sikeres kikezeléséhez elegendő, ami a háztartásban ren­delkezésünkre áll: só, víz és levegő. Tehát mossuk ki, levegőztessük a sebet, és tartsuk felfelé, hogy csök­kenjen a vérzés. Ha erősebb a vér­zés, sózzuk meg (először kicsit csípni fog, de megéri). Külső vérzés esetén ne folyadékkal kezeljük a se­bet, hanem alkalmazzunk nyomó­kötést egy tiszta kendő segítségé­vel. Ha túl nagy a seb, orvos varrja össze. A sebgyógyulást elősegíti a gyakori hideg vizes öblögetés. MIT TANÁCSOL AZ ORVOS? Késlekedésnek nincs helye Jelige: Egy harmadik nő­gyógyász mit tanácsol? „Fi­am 12 éves házas, gyermekük nincs, pedig nagyon szeret­nének. A menyemnek mindig valamilyen egészségügyi problémája van. Öt éve cisz­tát, majd pedig miómát fe­deztek fel a méhén. Egyéb­ként nincs semmi baja. Any- nyit tudok csak, hogy a menstruációja idején nagyon beteg szokott lenni. A leg­utóbbi ellenőrzésen megálla­pították, hogy a mióma meg­nagyobbodik, s elmaradt a tisztulása is. Két nőgyógyász­nál is járt, mindkettő meg­vizsgálta. Az egyik azt mond­ja, hogy meg kell műteni, a másik pedig azt állítja, hogy hagyni kell, nem kell beavat­kozni. Szegény menyem, ilyen helyzetben nem tudja, hogyan döntsön.” Dr. Varga Sándor nőgyógyász A kérdés bővebb megvála­szolásához sokkal több adatra volna szükségem. Annyit min­denesetre állíthatok, hogy egy kis mióma önmagában nem okoz meddőséget. Cisztát a méhen pedig nem nagyon tudok elképzelni, a pete­fészkeken viszont nem ritka kép­ződmény, de terméketlenségnek ez sem lehet az okozója. Ami fi­gyelemre méltó, az a házasélet hossza és az a tény, hogy az egy­előre még gyermektelen fiatal- asszony tisztuláskor „nagyon be­teg szokott lenni”. Feltételezvén, hogy az ifjú hölgy félje egészséges, minden­képpen az intézeti kivizsgálást ajánlom, mégpedig egy olyan in­tézetben, ahol kiválóan képzett nőgyógyászok csakis az időleges meddőség problémáival és ezek­nek megoldásával foglalkoznak. Ilyen csúcsintézmény a főváros­ban kettő is található. Nevüket itt nem közölhetem, de ha érdekelné önt, rendelkezé­sére tudom bocsátani. Nem tit­kolom, én az önök helyében nem késlekednék, mert 12 év bi­zony elég hosszú idő! Ha fáj az állkapocs Dr. Gyurász István fogorvos Jelige: E-né. „Több hónapja fáj az állkapocsízületem. Po­zsonyban is voltam kivizsgá­láson, gyógyszert is szedtem, még sincs javulás, sőt a hely­zet egyre rosszabb. Puha étel fogyasztásakor is fájdalmaim vannak.“ Az állkapocsízületi fájdalom tünetegyüttes egyes adatok szerint a lakosság 30-40%-át érinti, nőknél gyakoribb, mint férfiaknál. A kórokok között fontos szerepe lehet a lelki té­nyezőknek és a kényszerhara­pásnak. A stressz következté­ben parafunkciós mozgások jö­hetnek létre, amelyek fájdal­mas izomgörcsöket okoznak a rágóizmokban. Ezzel a fájda­lommal gyakran hátfájdalom és fejfájás is együtt jár. Parafunkció alatt azt értjük, hogy a rágóapparátus nyugal­mi helyzetében (tehát amikor sem nem eszünk, sem nem be­szélünk) azok az izmok, ame­lyek az állkapcsot, a nyelvet, az orcát és az ajkakat mozgatják, aktívan dolgoznak. Például az ember csikorgatja a fogait, rág­ja az ajkát, a nyelvével piszkál­ja, simogatja a fogait, stb. Ezek a mozgások kezdetben csak rossz szokások, de a ké­sőbbiekben tudatalattivá, auto­matikusakká válnak. A háttér­ben tehát feszültség, idegesség áll, ezek okát kell felderíteni, megszüntetni. Az ilyen parafunkciók és az esetleges kóros, rendellenes harapás és rágás annyira túlterhelheti az állkapocsízületet, hogy az nem képes regenerálódni. A másik fő ok a fogsorok rossz érintkezése, a rossz rágási szokások. Ennek oka egyrészt a fogkopás, de sokkal gyakrab­ban az, hogy a beteg elveszíti rágófogait, s aztán az első foga­ival kénytelen rágni. Ha az első fogakkal rágunk, teljesen más módon terheljük az állkapocs- ízületet és a rágóizmokat. Az ízületi fej kényszerpályán van, s ez bizony néha súlyos fájdal­makat okoz. Most beszéljünk arról, ho­gyan lehet a bajokon segíteni. Elsősorban a stresszhelyzetet kell feloldani. Ehhez néha pszi­chológus vagy pszichiáter se­gítségére is szükség lehet. Ezzel párhuzamosan ellen­őrizni kell, nincsenek-e egy­másba ékelődve a szembelévő fogak. Ha igen, ezt meg kell szüntetni. Fájdalmatlan fogor­vosi beavatkozásról van szó. Ezt követően harapásemelő sínnel ki kell mozdítani az áll­kapcsot a beékelt rossz helyzet­ből. A harapásemelő sínt az ele­jén éjjel-nappal kell viselni, a későbbiekben csak éjjel. (Ked­ves olvasónknak is ilyet ajánlot­tak Pozsonyban. Itt mondom el, hogy az ilyen sínt a fogorvos készítteti el a fogtechnikussal.) A fogorvosánál kell jelent­keznie, lenyomatot fog készíte­ni a fogsoráról, s a fogtechnikus elkészíti a sínt. Patikában ilyet nem lehet beszerezni, ezért utasították őt el ott.) Ezzel pár­huzamosan gyógyszeres keze­lést is kell alkalmazni. Izomgörcsoldókat, fájdalom- csillapító vagy gyulladáscsök­kentő hatású gyógyszereket kell szedni. Közben fizikoterápiára is kell járni, ahol elektroterápiát, jontoforézist, ultrahangkezelést stb. végeznek. A gyógyítás követ­kező fázisában aztán pótolni kell a hiányzó fogakat, s új, helyes rá­gási szokásokat kell kialakítani. Az esetek túlnyomó többségé­ben ez a kezelés sikeres. Sebészi beavatkozásra csak súlyos, az ízületi tokban meglévő, vissza­fordíthatatlan kóros elváltozá­sok esetén van szükség, s akkor, ha az előbb leírt konzervatív ke­zeléssel nem érhető el kielégítő eredmény.

Next

/
Oldalképek
Tartalom