Új Szó, 2004. március (57. évfolyam, 50-76. szám)
2004-03-05 / 54. szám, péntek
18 Gondolat ÚJ SZÓ 2004. MÁRCIUS 5 2. grafikon: A nyilatkozók megoszlása a szervezet tevékenységi köre szerint 0 5 10 IS 20 25 30 35 egészségügy 29,7 40 m iskola ügy, oktatás 18,9 34,1 sport 12,6 szociális szféra 9,6 ■m kultúra 7,1 m egyház 5,7 környezetvédelem tudomány, kutatás 4,1 i,i ■ ■ Magyarország Szlovákia is tehetik, hiszen az 1%-os törvényből adódó bevételek csak kiegészítő bevételei a harmadik szektornak. De fontos bevételei, hiszen - mint azt már említettük - szabadon felhasználhatók. Az 1% tehát nem helyettesítheti és nem is akarja helyettesítem az adományozás egyéb formáit. Magyarországon és Szlovákiában is felmerült, hogy az állami támogatás egyik formája —sőt az 1%-os törvény egyik alternatívája - -lehet egy olyan állami alap vagy alapítvány létrehozása, amely az 1%-hoz nagyságrendileg hasonló összeget tudna elosztani a civil szervezeteknek az állami költség- vetésből. A „független kuratórium” azonban sosem helyettesítheti a független polgárok akaratát. Ezek az elképzelések mindenkor az anyagi források kézben tartását, az elosztás centralizálását, a korrupciót jelentik az 1%-os felajánlásokkal szemben. Nem beszélve arról, hogy az egyes szakterületeken hasonló „közalapítványok” évek óta léteznek komoly anyagi forrásokhoz juttatva a civü szektor egyes ágazatait (szociális szféra, egészségügy, de a kultúra is). Az 1%-os törvény nagy lehetőség a legkisebb szervezet számára is. Azok a szervezetek, amelyek nem regisztráltatják magukat, és nem folytatnak kampányt az 1% megszerzéséért, csak önmagukat okolhatják, hiszen a lehetőség mindenki számára adott. Bármilyen kicsi is az 1%-os felajánlás összege, a szervezet a jövőre nézve komoly tapasztalatokra tesz szert, és mert kiszámítható forrásról van szó, a jövő évben újragondolva a kampánytechnikáit, megint megpróbálhat minél nagyobb bevételt elérni. Persze mindeközben nagyon fontos az informáltság kérdése. lüd-e mindenki az 1%-os törvény adta lehetőségről? A számadatok azt mutatják, hogy az adófizetőknek eddig csak egy része élt (30- 40%) az adományozás e formájával. Az 1%-os kampány legfontosabb eleme, hogy a polgárok minél több információhoz jussanak az adott szervezetről. Esedeg be is kapcsolódhatnak a civil szervezet munkájába, újabb és újabb támogatási formáknak nyitva ezzel utat. Persze ügyelni kell arra, hogy mindez ne pusztán a civil szervezetek ügye legyen. Törvény adta lehetőségről van szó, amelynek propagálásából az állami szerveknek is ki kell venniük a részüket. Pozitív hozzáállással, ennek megfelelő nyilatkozatokkal, minél egyszerűbb eljárási mechanizmusok kialakításával. Magyarországon már így van, Szlovákiában pedig most vezetik be, hogy az adófizetőnek ne kelljen külön nyomtatványon nyilatkoznia az 1% felajánlásáról, hanem legyen az adóbevallás szerves része. Végül is az 1% az adózás egy speciális formája, ugyanolyan kötelezettség és lehetőség, mint maga az adózás. Ennél nagyobb és hatékonyabb propagandát nem nyújthat az állam, és minden adófizető polgár lehetőséget kap arra, hogy élhessen a jogával. Nagyon fontos az 1%-os törvény szervezetre gyakorolt hatása is. Az 1%-t tervezni kell. Nemcsak a költségvetésben, hanem a megszerzés módjában is. A szervezetnek meg kell mutatnia magát, kapcsolatot kell kialakítania az adófizető polgárokkal. Ez a szervezeti működés hatékonyságának növelését szolgálja. A szervezet professzionalizálódik, újragondolja küldetését, munkájának hatékonyságát, munkamódszereit, személyi feltételeit stb. Transzparensnek, láthatónak, értelmezhetőnek kell lennie. Ez az „önmegmutatás” a későbbiek során nagyon fontos lehet az EU-s pályázatok esetében. Elmondható, hogy a polgárokkal való kapcsolat az intézmény működési feltételeinek javításához is hozzájárul, és ez a későbbiekben anyagi eszközökkel nem mérhető hasznára lehet a szervezetnek. Mint ahogy az államnak is, hiszen olyan szervezetek működnek vele együtt, amelyek mérni tudják a hatékonyságukat, és olyan területeken vállalnak fel megfizetheteden munkát, amelyet az állam képtelen ellátni. Ahhoz azonban, hogy emelkedjen a törvény adta joggal élő adófizetők aránya: 1. folyamatosan oda kell figyelni a visszaélésekre, jogi tanácsadást, jogvédelmet kell biztosítani az adakozni kívánó állampolgárok számára. Ez védelmet jelent és egyben az állampolgári tudat erősödését szolgálja, 2. erősíteni kell az állami ügyvitel és az egyes szervezetek kapcsolatát. Mindkét oldalon el kell sajátítani az egymásrautaltság, az együttműködés új technikáit. Ez növeli a törvény végrehajtásának hatékonyságát, és mindkét fél megelégedettségét szolgálja. 3. visszaigazolás céljából fel kell dolgozni és nyilvánosságra kell hozni az előző adózási időszak adatait. Ez csak az adóhivatal közreműködésével valósulhat meg. Az 1%-os törvény társadalmi hatása egy hosszantartó folyamat, s ez a folyamat elképzelhetetlen anélkül, hogy az adófizetők és a szervezetek ne kapjanak pontos képet arról, kik, mennyit és kinek adakoztak. Az 1%-os törvény temérdek pozitív hatása ellenére sem csodaszer. Nem tudja orvosolni a civil szektor minden gondját-baját. A hatékony munkavégzés, az önkéntes munka, a szellemi és anyagi erőforrások mozgósítása, az adománygyűjtés egyéb technikái stb. - ami mindig is jellemezte a civil szektort - továbbra is a legfontosabb éltető elemei maradnak. Ahhoz, hogy ne becsüljük alá, de ne is értékeljük túl az 1% szerepét sem az egyik, sem pedig a másik oldalon, pontosan kell látni, hogy miben segít és miben nem. Ez a tanulmány a maga szerény eszközeivel ehhez kívánt hozzájárulni - bevallottan elfogultan. Elfogultan, mert olyan két szerencsés példa összehasonlítását volt hivatott elvégezni, amelyek esetében az 1% már évek óta élő valóság. Mivel azonban ezekben az országokban szinte a semmiből jöttek létre az ötletek, és szerencsés, de ugyanakkor véletlenszerű politikai konstellációk adtak formát az 1%-os törvénynek, megkockáztatható az állítás, hogy ez a folyamat bárhol megismételhető és megvalósítható. A szervezetnek kapcsolatot kell kialakítania az adófizető polgárokkal. SZLOVÁKIÁBAN - NEM CSAK SZLOVÁKUL Kassa környékén Szepsi az egyetlen olyan város, ahol az összlakosság felét (több mint ötezer fő) mindmáig az őslakos magyarság teszi ki. Amint azt a város Fő utcáján • , I | ,, • MESTSKÉ KULTÚRNE STREDISKO VÁROSI MŰVELŐDÉSI KÖZPONT MESTSKÁ TELEVÍZIA VÁROSI TELEVÍZIÓ-- ■ - vv» «d» . ____________________— ké szített felvételeink is bizonyílják, törvénytisztelő polgárok élnek itt, hiszen az üzleteken, az intézményeken kétnyelvűek a feliratok. Szaszák György Kedves olvasóink! Szívesen várunk minden hasonló pozitív példát a kétnyelvűség alkalmazására. A fényképeket - és esetíeges kérdéseiket - a Gramma Nyelvi Iroda címére váijuk: Gramma, Bacsákova ul. 240/13,929 01 Dun. Streda; fax: 031/550 4262, e-mail: gramma@real- net.sk (Szaszák György felvételei) GONDOLAT Szerkesztők: Mislay Edit (tel. 02/59233430), Szilvássy József, Tallósi Béla. Munkatársak: Brogyányi Judit (Budapest), Gál Jenő (Prága), Gálfalvi Zsolt (Bukarest), Kőszeghy Elemér (Ungvár), Sinkovits Péter (Újvidék). Levélcím: Gondolat, Petit Press Rt., Prievozská 14/A, P. O. Box 49,820 06 Bratislava 26