Új Szó, 2004. március (57. évfolyam, 50-76. szám)
2004-03-05 / 54. szám, péntek
ÚJ SZÓ 2004. MÁRCIUS 5. AGYSZÜNET 19 AKTUÁLIS PÁLYÁZAT íródeák 2004 - vers- és novellaíró pályázat AJÁNLÓ Ifjú írók és költők, figyelem! A hódmezővásárhelyi Szent István Általános Iskola és Halmay Zoltán Testnevelés Tagozata 11. alkalommal hirdeti meg a hagyományos íródeák vers- és novellaíró pályázatát. Itt az alkalom, hogy előhívd magadból a szunnyadó tehetséget. Pályázz te is és nyelj! 10-18 éves diákok pályázhatnak az alábbi kategóriákban: 1. novella: 10-14 éves korig, 14-18 éves korig. 2. vers: 10-14 éves korig, 14-18 éves korig. A pályaműveket legfeljebb 4 gépelt oldal teljedelemben a neved, címed és telefonszámod feltüntetésével kell beküldeni az iskola címére. Beküldési határidő: 2004. április 1. Beküldési dm: Szent István Általános Iskola és Halmay Zoltán Testnevelés Tagozata, 6800 Hódmezővásárhely, Szent István utca 75. A döntőre az előzsűrizés után kerül sor 2004. május 7-én, ahová a legjobb munkák szerzőit hívják meg. Minden pályázó mellékeljen előre megcímzett, bélyeggel ellátott válaszborítékot a munkája mellé, amelyre írja rá: íródeák 2004., valamint a megfelelő kategóriát és korosztályt. A személyi adatokon kívül a telefonszámot is fel kell tüntetni, és a pályamunkákat két példányban kell elküldeni. Amennyiben több kategóriában is pályázol, helyezd külön borítékba a munkáidat, és mindegyiken tüntesd fel a kategóriát! Jó felkészülést! (ú) SZAMÁRFÜL Dóka Péter: Az ellopott zsiráf KÖNYVAJÁNLÓ Távolodj el egy kicsit a tankönyvek szigorú világától, hiszen nem kell mindig olyan komolynak lenni! Előfordul, hogy a monoton és szürke hétköznapok közepette az ember valami könnyed és szórakoztató időtöltésre vágyik. Nincs is jobb ilyenkor egy izgalmas regénynél! Kutasd fel Dóka Péter Az ellopott zsiráf című művét! Már a cím is felkelti az ember érdeklődését, illetve kíváncsiságát. Ellopott zsiráf? Ugyan miért és kinek állhat érdekében ellopni egy zsiráfot az állatkertből? Ez bizony, eleinte hőseink számára is titok. Lássuk először, hogy kik is ők (mármint a könyv szereplői)! Ott van először is Jenci és Barnabás, a két lókötő. És hogy a két kiskölyök ne maradjon vezető nélkül, hamarosan megérkezik vidékről egy pipázó, hatalmas bajszú figura, aki mellesleg imádja a pacalpörköltet. Ó Szalai tata, Jenci és Barnabás nagyapja. A kis csapat úgy dönt, hogy felcsapnak nyomozónak, és megkeresik az állatkertből ellopott zsiráfot. Ám hogy biztos legyen a siker, remek kis gárda szegődik melléjük: Király Tibi, a pesti vagány, Dezsi, aki szeretne rettentő bátor lenni és Beniczky Péter, a peches magándetektív. Valamint velük tart még egy nem teljesen szobatiszta törpenyúl is és gazdája, Zsuzsi, aki nagyon csinos lány. Főleg, ha leveszi a szemüvegét. Csak az a baj, hogy olyankor orra esik. De hát semmi sem lehet tökéletes! Mindenesetre beindul ez a különös kis csapat, és nem kevés kalandban lesz részük! És ezeknek az eseményeknek te is részese lehetsz, ha elolvasod a regényt. Megtudhatod, hogyan lesznek hőseinkből tévésztárok, miért eszik mindig parizert a kétbalkezes nyomozó, és végül, de nem utolsó sorban azt is, hogy kik a rejtélyes zsiráftolvajok. Minden kiderül ebből a vidám, kalandos könyvből, melynek hőseit végül any- nyira megszereted, mintha személyesen ismernéd őket. (he) Szegényedő szókincs, romló szövegértés Az olvasás jövője M. FÜLÖP GÉZA Egyre kevesebb az olvasó ember, különösen a fiatalok között, és az általános műveltség is - szemben a magas piád értékű tárgyakkal - kezdi jelentőségét veszíteni. Sokan emlegetik, hogy a képi kommuniká- dó átveszi a betű szerepét. Az új embertípus (hallottuk már így emlegetni: homo informaticus) tudását a hálózaton szerzi, jól ért a számítógépekhez, pragmatikus, szókincse minimális, érzelmi élete redukált. Az olvasási szokások megváltozásának következményei között szerepelnek a szegényedő szókincs, a romló szövegértés és kifejezőkészség. A hálózati informádó átfutása, átnézése felületes gondolkodást igényel, szemben az elmélyült olvasással. A szöveg szerepét a kép veszi át, ami azért okozhat gondot, mert a kép elvont gondolatok közlésére alkalmadan, megköti a fantáziát, s nehezebb érzékelni a vizuális manipuládót. A globalizádót és az internetet egyes szakértők evolúciós zsákutcának tartják, a megoldás inkább a helyes arányok megtalálásában s a média demisztifikálá- sában rejlik. A hálózat átfutása felületes gondolkodást igényel, szemben az elmélyült olvasással (Somogyi Tibor illusztrációs felvétele) Napjainkban a fiatalok körében a nemzetközi kapcsolatok és az identitás kérdése időszerű témává vált Az Európai Unióba készülünk Manapság országszerte nagyon sokat foglalkoznak az Európai Unióval. Különösen a csatlakozást megelőző néhány hónapban vált időszerű témává akár az idősebbek, akár a fiatalok körében. TOMPA GABRIELLA A komáromi Selye János Gimnázium diákjai is bekapcsolódtak az EU-val kapcsolatos pályamunkákba, történelemversenyekbe. A Comenius-program keretén belül meghirdetett pályázatra Kovács Anikó, a gimnázium másodikos tanulója adta be munkáját, Komárom nemzetközi kapcsolatai címmel. Munkájában többek között kitűnően elemezte Komárom város iskoláinak, református gyülekezetének testvérkapcsolatait is. Pályamunkáját statisztikai adatokkal, grafikonokkal bővítette ki. Anikó a feladat alapos elvégzéséért cserébe részese lehet majd egy párnapos németországi útnak. A Comenius-programmal párhuzamban, harmadikos diákok szálltak versenybe a már második alkalommal megrendezésre kerülő Euro-próba nevezetű történelmi vetélkedőbe, mely a Miskolci Jezsuita Gimnázium szervezésében folyik. Ez tulajdonképpen egy országos középiskolai tanulmányi pályázat, melynek témája: A helyi és a nemzeti identitás szerepe az uniós csatlakozást követően. A megmérettetésre 31 csapat jelentkezett főként Magyarországról, de a határokon túlról is. A verseny célja, hogy a fiatalok megismerkedjenek az Európai Unió jelenéAz iskolatársak betekintve Anikó pályamunkájába sok érdekességet találnak Kovács Anikó büszkén mutatja meg munkáját az érdeklődőknek (Pézman Zoltán felvételei) nek és történelmének szellemi gyökereivel. Az Euro-próba három fordulóból áll. Az első fordulóban különféle forrásanyagok alapján kellett a háromfős csapatoknak egy adott témát kidolgozniuk. A második forduló, amelyre január 20-án került sor, tesztből és négy, kidolgozásra váró esszétémából állt. Innen kilenc csapat került tovább a döntőbe, amely március 20-án lesz a Miskolci Jezsuita Gimnáziumban. A mindent eldöntő fordulóba a komáromi gimnázium Camarun nevezetű csapata is bekerült, méghozzá a harmadik helyen. A csapatot Kalocsányi Erika, Ponty Tamás és Kürti Szabolcs alkotja. A döntősök feladata lesz, hogy angol nyelven előadják az Európa Parlament egy hétköznapját, amikor is aktuális EU kérdésekben döntenek majd. A csapatok nem csak politikai kérdésekben, hanem az európai kultúra és népművészet terén egyaránt felmérik majd tudásukat. A verseny fődíja egy római tanulmányút, de emellett még számos értékes könyv- és tárgyjutalom talál majd gazdára. Sok sikert kívánunk a döntőhöz a komáromi csapatnak. Ha a fiatalt hagynák, hogy kipihenje a nap fáradalmait, lehet, az órákon is aktívabb lenne Pihenéssel javul a diák felfogóképessége ISMERTETÉS „Gyorsan, gyorsan, gyorsan!” - mondja a magyartanár kisregényelemzés közben. Reakció semmi, mindenki reggelt érez. Az is meglehet, hogy meguntuk a középiskola padját, tábláját. Ja, és el ne feledjem - a tanárait. Minden héten ugyanabba a padba kell beülnünk ugyanazon tanárok óráira. Négy év alatt ez felgyülemlik és belefáradunk. Mindenkin az unalom jeleit veszem észre. Még csak fél tíz! Már több mint három éve majd mindennap ugyanazon helyen és társaságban köszönt ránk a fél 10. Kimondva nem sok, de végigülni kb. 3-szor 40-szer 30-szor 45 percet (3 év; 1 iskolaév kb. 40 hét; 30 óra egy héten; 45 perces órák) - rengeteg. A szék is kényelmetlen. Hiába adták el azzal a jelszóval az iskolának, hogy anatómiailag jól van kialakítva. A gyártó cég emberei a formatervezés során nem töltöttek el rajta annyi időt, mint mi. „Ébredjetek már fel!” - szól kicsit hangosabban a tanár. Fél pillanatra mindenki felnéz, hogy mi is történik körülötte. Miután rájövünk, hogy nincs semmi probléma, csak a tanár próbál minket aktivizálni, mindenki visszatér eredeti elfoglaltságához. Szerintem teljesen felesleges. Úgy gondolom, ezt ő is látja. Biztosan ő is tudja, minket nem fog tudni csatasorba állítani. Tudja, velünk már nem számolhat. Megszólal a jelző csengetés, amire kisebb mozgolódás támad, de rövid idő múlva már mindenki alszik tovább. Egyszer csak olyan hangkép üti meg fülünket, ami senkinek sem tetszik: DOLGOZAT! Ezt nagyobb zajszint követi, melyből az erősebb hangúak kérdése („mikor, miért, miből”) hal- latszódik csak át. Az utána következő csendben a tanár halkan megnyugtat, miszerint a végzősök élete ebből áll. Persze. Csakis. Köszönjük a bíztatást. Nagyon kedves. Ezt még megjátssza egy átlagos nap folyamán három tanár egymás után. Életkedvünk a csúcson. Bennem egy kérdés merül fel: az oktatási minisztériumban hogyan gondolták ezt? Számoljunk csak egy picit: tételezzük föl a diáknak napi 8 órája van reggel 8-tól kezdődően. Ez azt jelenti, hogy az órák kb. fél 4-ig tartanak. Fél óra, míg hazaér. Számoljunk egy teljes órát „ebédre” és a tanulásra való előkészületekre. Ha jól számolok, 17 óra körül járunk. Ekkor elkezd tanulni, tantárgyanként egy órát. Ebből azt lehet leszűrni, hogy ha csak négy tantárgyat tanul egy délután, akkor is 9-kor tud felkelni az asztala mögül. Szép. Ezt várják el tőlünk. Tőlünk, akikre most jött rá a bulizhatnék, a haverozás meg egyéb nem feltétlen szórakozás céljából történő tevékenységek? Tudom én is, nem lehetetlen mindezt belesűríteni egy napba, de mindenesetre iszonyat nehéz. Pont minket kell szadizni, akik alig fél év múlva „érettek” leszünk. Árra sehol nem gondolnak, hogy a pihenéssel javul a gyerek felfogóképessége? Pedig így van. Ha a diákot hagynák, hogy kipihenje a nap fáradalmait, lehet, az órákon is aktívabb lenne. Minden valószínűség szerint a nagyokosok ott fent jobban tudják, és azt is el tudják dönteni, hogy mennyit bír egy átlagos emberpalánta. (júda) Megszólal a jelző csengetés, amire kisebb mozgolódás támad, de rövid idő múlva már mindenki alszik tovább (Somogyi Tibor illusztrációs felvétele)