Új Szó, 2004. március (57. évfolyam, 50-76. szám)

2004-03-05 / 54. szám, péntek

ÚJ SZÓ 2004. MÁRCIUS 5. AGYSZÜNET 19 AKTUÁLIS PÁLYÁZAT íródeák 2004 - vers- és novellaíró pályázat AJÁNLÓ Ifjú írók és költők, figyelem! A hódmezővásárhelyi Szent István Ál­talános Iskola és Halmay Zoltán Testnevelés Tagozata 11. alkalom­mal hirdeti meg a hagyományos íródeák vers- és novellaíró pályáza­tát. Itt az alkalom, hogy előhívd magadból a szunnyadó tehetséget. Pályázz te is és nyelj! 10-18 éves diákok pályázhatnak az alábbi kategóriákban: 1. novella: 10-14 éves korig, 14-18 éves korig. 2. vers: 10-14 éves korig, 14-18 éves korig. A pályaműveket legfeljebb 4 gépelt oldal teljedelemben a neved, címed és telefonszámod feltüntetésével kell beküldeni az iskola cí­mére. Beküldési határidő: 2004. április 1. Beküldési dm: Szent Ist­ván Általános Iskola és Halmay Zoltán Testnevelés Tagozata, 6800 Hódmezővásárhely, Szent István utca 75. A döntőre az előzsűrizés után kerül sor 2004. május 7-én, ahová a legjobb munkák szerzőit hívják meg. Minden pályázó mellékeljen előre megcímzett, bélyeg­gel ellátott válaszborítékot a munkája mellé, amelyre írja rá: íródeák 2004., valamint a megfelelő kategóriát és korosztályt. A személyi adatokon kívül a telefonszámot is fel kell tüntetni, és a pályamunká­kat két példányban kell elküldeni. Amennyiben több kategóriában is pályázol, helyezd külön borítékba a munkáidat, és mindegyiken tün­tesd fel a kategóriát! Jó felkészülést! (ú) SZAMÁRFÜL Dóka Péter: Az ellopott zsiráf KÖNYVAJÁNLÓ Távolodj el egy kicsit a tankönyvek szigorú világától, hiszen nem kell mindig olyan komolynak lenni! Előfordul, hogy a monoton és szürke hétköznapok közepette az ember valami könnyed és szóra­koztató időtöltésre vágyik. Nincs is jobb ilyenkor egy izgalmas re­génynél! Kutasd fel Dóka Péter Az ellopott zsiráf című művét! Már a cím is felkelti az ember érdeklődését, illetve kíváncsiságát. Ellopott zsiráf? Ugyan miért és kinek állhat érdekében ellopni egy zsiráfot az állatkertből? Ez bizony, eleinte hőseink számára is titok. Lássuk először, hogy kik is ők (mármint a könyv szereplői)! Ott van először is Jenci és Barnabás, a két lókötő. És hogy a két kiskölyök ne maradjon vezető nélkül, hamarosan megérkezik vidékről egy pipázó, hatalmas bajszú figura, aki mellesleg imádja a pacalpörköltet. Ó Szalai tata, Jenci és Barnabás nagyapja. A kis csapat úgy dönt, hogy felcsapnak nyomozónak, és megkeresik az állatkertből ellopott zsirá­fot. Ám hogy biztos legyen a siker, remek kis gárda szegődik mellé­jük: Király Tibi, a pesti vagány, Dezsi, aki szeretne rettentő bátor len­ni és Beniczky Péter, a peches magándetektív. Valamint velük tart még egy nem teljesen szobatiszta törpenyúl is és gazdája, Zsuzsi, aki nagyon csinos lány. Főleg, ha leveszi a szemüvegét. Csak az a baj, hogy olyankor orra esik. De hát semmi sem lehet tökéletes! Minden­esetre beindul ez a különös kis csapat, és nem kevés kalandban lesz részük! És ezeknek az eseményeknek te is részese lehetsz, ha elolva­sod a regényt. Megtudhatod, hogyan lesznek hőseinkből tévésztá­rok, miért eszik mindig parizert a kétbalkezes nyomozó, és végül, de nem utolsó sorban azt is, hogy kik a rejtélyes zsiráftolvajok. Minden kiderül ebből a vidám, kalandos könyvből, melynek hőseit végül any- nyira megszereted, mintha személyesen ismernéd őket. (he) Szegényedő szókincs, romló szövegértés Az olvasás jövője M. FÜLÖP GÉZA Egyre kevesebb az olvasó ember, különösen a fiatalok között, és az általános műveltség is - szemben a magas piád értékű tárgyakkal - kezdi jelentőségét veszíteni. Sokan emlegetik, hogy a képi kommuniká- dó átveszi a betű szerepét. Az új embertípus (hallottuk már így em­legetni: homo informaticus) tudá­sát a hálózaton szerzi, jól ért a szá­mítógépekhez, pragmatikus, szó­kincse minimális, érzelmi élete re­dukált. Az olvasási szokások meg­változásának következményei kö­zött szerepelnek a szegényedő szó­kincs, a romló szövegértés és kifeje­zőkészség. A hálózati informádó át­futása, átnézése felületes gondolko­dást igényel, szemben az elmélyült olvasással. A szöveg szerepét a kép veszi át, ami azért okozhat gondot, mert a kép elvont gondolatok közlé­sére alkalmadan, megköti a fantázi­át, s nehezebb érzékelni a vizuális manipuládót. A globalizádót és az internetet egyes szakértők evolúci­ós zsákutcának tartják, a megoldás inkább a helyes arányok megtalálá­sában s a média demisztifikálá- sában rejlik. A hálózat átfutása felületes gondolkodást igényel, szemben az elmé­lyült olvasással (Somogyi Tibor illusztrációs felvétele) Napjainkban a fiatalok körében a nemzetközi kapcsolatok és az identitás kérdése időszerű témává vált Az Európai Unióba készülünk Manapság országszerte nagyon sokat foglalkoznak az Európai Unióval. Külö­nösen a csatlakozást meg­előző néhány hónapban vált időszerű témává akár az idősebbek, akár a fiata­lok körében. TOMPA GABRIELLA A komáromi Selye János Gim­názium diákjai is bekapcsolódtak az EU-val kapcsolatos pályamun­kákba, történelemversenyekbe. A Comenius-program keretén belül meghirdetett pályázatra Kovács Anikó, a gimnázium másodikos tanulója adta be munkáját, Komá­rom nemzetközi kapcsolatai cím­mel. Munkájában többek között kitűnően elemezte Komárom vá­ros iskoláinak, református gyüle­kezetének testvérkapcsolatait is. Pályamunkáját statisztikai ada­tokkal, grafikonokkal bővítette ki. Anikó a feladat alapos elvégzésé­ért cserébe részese lehet majd egy párnapos németországi útnak. A Comenius-programmal pár­huzamban, harmadikos diákok szálltak versenybe a már második alkalommal megrendezésre kerülő Euro-próba nevezetű történelmi vetélkedőbe, mely a Miskolci Je­zsuita Gimnázium szervezésében folyik. Ez tulajdonképpen egy or­szágos középiskolai tanulmányi pályázat, melynek témája: A helyi és a nemzeti identitás szerepe az uniós csatlakozást követően. A megmérettetésre 31 csapat jelent­kezett főként Magyarországról, de a határokon túlról is. A verseny célja, hogy a fiatalok megismer­kedjenek az Európai Unió jelené­Az iskolatársak betekintve Anikó pályamunkájába sok érdekes­séget találnak Kovács Anikó büszkén mutatja meg munkáját az érdeklődőknek (Pézman Zoltán felvételei) nek és történelmének szellemi gyökereivel. Az Euro-próba három fordulóból áll. Az első fordulóban különféle forrásanyagok alapján kellett a háromfős csapatoknak egy adott témát kidolgozniuk. A második forduló, amelyre január 20-án került sor, tesztből és négy, kidolgozásra váró esszétémából állt. Innen kilenc csapat került to­vább a döntőbe, amely március 20-án lesz a Miskolci Jezsuita Gimnáziumban. A mindent el­döntő fordulóba a komáromi gim­názium Camarun nevezetű csapa­ta is bekerült, méghozzá a harma­dik helyen. A csapatot Kalocsányi Erika, Ponty Tamás és Kürti Sza­bolcs alkotja. A döntősök feladata lesz, hogy angol nyelven előadják az Európa Parlament egy hétköz­napját, amikor is aktuális EU kér­désekben döntenek majd. A csa­patok nem csak politikai kérdések­ben, hanem az európai kultúra és népművészet terén egyaránt fel­mérik majd tudásukat. A verseny fődíja egy római tanulmányút, de emellett még számos értékes könyv- és tárgyjutalom talál majd gazdára. Sok sikert kívánunk a döntőhöz a komáromi csapatnak. Ha a fiatalt hagynák, hogy kipihenje a nap fáradalmait, lehet, az órákon is aktívabb lenne Pihenéssel javul a diák felfogóképessége ISMERTETÉS „Gyorsan, gyorsan, gyorsan!” - mondja a magyartanár kisre­gényelemzés közben. Reakció semmi, mindenki reggelt érez. Az is meglehet, hogy meguntuk a kö­zépiskola padját, tábláját. Ja, és el ne feledjem - a tanárait. Min­den héten ugyanabba a padba kell beülnünk ugyanazon tanárok óráira. Négy év alatt ez felgyü­lemlik és belefáradunk. Minden­kin az unalom jeleit veszem ész­re. Még csak fél tíz! Már több mint három éve majd mindennap ugyanazon helyen és társaságban köszönt ránk a fél 10. Kimondva nem sok, de végigülni kb. 3-szor 40-szer 30-szor 45 percet (3 év; 1 iskolaév kb. 40 hét; 30 óra egy héten; 45 perces órák) - renge­teg. A szék is kényelmetlen. Hiá­ba adták el azzal a jelszóval az is­kolának, hogy anatómiailag jól van kialakítva. A gyártó cég em­berei a formatervezés során nem töltöttek el rajta annyi időt, mint mi. „Ébredjetek már fel!” - szól kicsit hangosabban a tanár. Fél pillanatra mindenki felnéz, hogy mi is történik körülötte. Miután rájövünk, hogy nincs semmi probléma, csak a tanár próbál minket aktivizálni, mindenki visszatér eredeti elfoglaltságá­hoz. Szerintem teljesen felesle­ges. Úgy gondolom, ezt ő is látja. Biztosan ő is tudja, minket nem fog tudni csatasorba állítani. Tud­ja, velünk már nem számolhat. Megszólal a jelző csengetés, ami­re kisebb mozgolódás támad, de rövid idő múlva már mindenki al­szik tovább. Egyszer csak olyan hangkép üti meg fülünket, ami senkinek sem tetszik: DOLGO­ZAT! Ezt nagyobb zajszint követi, melyből az erősebb hangúak kér­dése („mikor, miért, miből”) hal- latszódik csak át. Az utána követ­kező csendben a tanár halkan megnyugtat, miszerint a végző­sök élete ebből áll. Persze. Csakis. Köszönjük a bíztatást. Nagyon kedves. Ezt még megjátssza egy átlagos nap folyamán három ta­nár egymás után. Életkedvünk a csúcson. Bennem egy kérdés me­rül fel: az oktatási minisztérium­ban hogyan gondolták ezt? Szá­moljunk csak egy picit: tételezzük föl a diáknak napi 8 órája van reggel 8-tól kezdődően. Ez azt je­lenti, hogy az órák kb. fél 4-ig tar­tanak. Fél óra, míg hazaér. Szá­moljunk egy teljes órát „ebédre” és a tanulásra való előkészületek­re. Ha jól számolok, 17 óra körül járunk. Ekkor elkezd tanulni, tan­tárgyanként egy órát. Ebből azt lehet leszűrni, hogy ha csak négy tantárgyat tanul egy délután, ak­kor is 9-kor tud felkelni az asztala mögül. Szép. Ezt várják el tőlünk. Tőlünk, akikre most jött rá a bu­lizhatnék, a haverozás meg egyéb nem feltétlen szórakozás céljából történő tevékenységek? Tudom én is, nem lehetetlen mindezt be­lesűríteni egy napba, de minden­esetre iszonyat nehéz. Pont min­ket kell szadizni, akik alig fél év múlva „érettek” leszünk. Árra se­hol nem gondolnak, hogy a pihe­néssel javul a gyerek felfogóké­pessége? Pedig így van. Ha a diákot hagynák, hogy ki­pihenje a nap fáradalmait, lehet, az órákon is aktívabb lenne. Min­den valószínűség szerint a nagy­okosok ott fent jobban tudják, és azt is el tudják dönteni, hogy mennyit bír egy átlagos emberpa­lánta. (júda) Megszólal a jelző csengetés, amire kisebb mozgolódás támad, de rövid idő múlva már mindenki al­szik tovább (Somogyi Tibor illusztrációs felvétele)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom