Új Szó, 2004. február (57. évfolyam, 26-49. szám)

2004-02-05 / 29. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2004. FEBRUÁR 5. Nagyszünet 15 A közeljövőben mintegy három-négyezer koronával nőhet a nappali tagozatos doktorjelöltek havi juttatása Jusson is, maradjon is! Az oktatási tárca vonatko­zó rendelete értelmében a nappali tagozatos dokto­randus-hallgatók havi be­vétele a közeljövőben elér­heti a 11 550 koronát is. Ez az összeg nagyjából azo­nos az egyetemi tanársegé­dek fizetésének összegé­vel. ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS A doktorjelöltek jelenlegi nettó­jövedelme átlagban mintegy 6 200 koronát tesz ki. Ezenkívül legfeljebb 2 ezer korona kiegészí­tést kaphatnak. Az oktatásügyi minisztérium javaslata szerint a doktorjelölteknek juttatott ösz­töndíjak összegét az egyetemi ta­nárok bértáblája alapján határoz­nák meg. „Üdvözlünk minden olyan ja­vaslatot, mely hozzájárul a dok­torjelöltek szégyenteljesen ala­csony jövedelmének emelkedésé­hez” - közölte Milan Vachula Ok­tatásügyi és a Tudományos Dolgo­zók Szakszervezete (OZPSaV) al- elnöke. Hiába azonban a juttatá­sok növelése, mivel a tandíjrend­szer szeptemberi bevezetése ter­mészetesen a posztgraduális kép­zésben részt vevő diákokra is vo­natkozik. A tandíj éves összege várhatólag 3 650-tól 21 900 koro­náig terjed majd. Ha a képzésük fejében a legmagasabb összegű tandíjat kell majd fizetniük, azaz A doktorjelölteknek juttatott ösztöndíjak összegét az egyetemi tanárok bértáblája alapján hatá­roznák meg (Somogyi Tibor illusztrációs felvétele) havonta 2 190 koronát, bevételük 9 360 koronára csökkenne. Kiadá­saikat tovább növeli a kollégiu­mok szeptemberre beígért áreme­lése. A jövő tanévtől ugyanis mintegy ezer koronával emelked­nek a diákszállók díjai. Bár a költ­ségtérítéses felsőoktatás az esetek többségében hátrányosan érinte­né a hallgatókat, a Szlovákiai Doktorjelöltek Társulása (ADS) elvben nem utasítja el tandíjrend- A doktorjelöltek legfeljebb 2 ezer korona kiegészítést kaphatnak szer bevezetését, (no, rv) (Képarchívum) Állítólag fiatal éveit rózsaszínű szobácskábán töltötte, ahol rózsaszínű ágya volt és rengeteg plüssállata Renée Zellweger, a bájos szöszi meghódította a világot FELDOLGOZÁS Ismerkedjünk meg kicsit köze­lebbről az év egyik Oscar-díj je­löltjével, Renée Zellwegerrel, aki bájos mosolyával belopta magát a nézők szívébe, s minden bizony­nyal ott is marad - akár kövér, akár sovány. Renée Zellweger - színészi ké­pességein túl - arról a leghíre­sebb, hogy hihetetlen alakválto­zásra képes egy-egy szerepért, a szó szoros értelmében. Legna­gyobb filmsikeréért ugyanis, Bridget Jones szerepéért kilókat volt hajlandó magára szedni az amúgy teljesen jó alkatú, csinos, szőke leányzó. Úgyhogy elmond­hatjuk róla, hogy nem egy hiú te­remtés, legalábbis hiúságát hát­térbe tudja szorítani egy jó szerep kedvéért - ez pedig, valljuk be, nem is olyan könnyű feladat. Renée-ről sokan azt tartják, hogy nagyon elkényeztetett gye­rekvolt. Egy Houston melletti kis­városban született 1969. április 25-én norvég édesanyától és svéd édesapától - az északi vért aligha tagadhatná le a színésznő. Állító­lag fiatal éveit rózsaszínű szo­bácskábán töltötte, ahol rózsaszí­nű ágya volt és rengeteg plüssálla­ta. Ennek ellenére nem volt iga­zán babázó típus, szülei nagy bá­natára a sárban való dagonyázást sokkal jobban szerette a babafé- sülgetésnél. Tehát elmondhatjuk, hogy már egészen kis korában el­lenállt annak, hogy a szép szöszi, bájos kislány kategóriába skatu­lyázzák. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint, hogy sportolói pá­lyát képzelt magának: álmaiban olimpiai bajnokként díszelgett az emelvény csúcsán, nyakában aranyéremmel. De az élet másképp alakult: Te­xasban járt egyetemre, ahol is kénytelen volt még néhány órára bejárni ahhoz, hogy meg legyen a diplomához elegendő óraszáma, így tévedt be egy színjátszó szak­körre, s hamar komolyabbra for­dult a dolog: innentől kezdve már tudta: színésznő lesz Hollywood­ban! Ezen elhatározásában állító­lag az is közrejátszott, hogy test­vére, Drew ekkor már színész volt, és megirigyelte sikereit. Ha­mar kapott is néhány kisebb film­szerepet, de természetesen neki is - mint annyi más sztárnak - ki kellett várnia, amíg a nagy felfe­dező rá nem talál. De ő is elérke­zett Renée életében, Cameron Crowe rendező személyében. Ezek után már Tom Cruise-szal és számos más nagy, befutott sztár­ral játszhatott együtt. Egy alka­lommal szerepet kapott Jim Carrey mellett az Én és én meg az Irén című filmben, melyben Jim Carrey - szerepe szerint - szerel­mes a Renée által alkított figurá­ba. A film azonban valósággá vált: Jim Carrey-vel évekig járt együtt, aki többször meg is kérte a kezét (állítólag egyszer egy ele­gáns londoni étteremben térdre borult előtte, és egy dollártízezreket érő gyűrűt húzott az ujjára), ám a szívtipró szőkeség kikosarazta őt, végleg. Hogy Renée ezt azóta ezt megbánta-e vagy sem, nem tudni, de tény, hogy az egyik legismertebb szing- li ma Amerikában. 2001-ben igen nagy elismerés érte: Golden Globe-díjat kapott, ami, mint tudjuk, az Oscar után a második legnagyobb filmes elis­merés. Az Oscar-jelölésre sem kel­lett sokáig várnia, egy év múlva ugyanis, 2002-ben a Bridget Jones naplója című filmben nyújtott ala­kításáért a legjobb női főszereplő kategóriájában jelölték. Díjat azonban nem kapott. Idén is jelöl­ték az Oscarra, a legjobb női mel­lékszereplő kategóriában. Vajon megkapja-e? Ez ma még titok, (s) Renée-ről sokan azt tartják, hogy nagyon elkényeztetett gyerek volt (Képarchívum) VIGY0RGÓ Orvosnál- Doktor úr segítsen rajtam! Telefonnak képzelem magam!- Semmi probléma! írok ma­gának egy nagyon jó gyógyszert. Naponta háromszor szedje be, és ha nem használ, akkor a jövő hé­ten csörögjön vissza! Felvételi A rendőröknél felvételi van. Az első teszt angol nyelvű. Bemegy az első rendőr, és jön a kérdés:- Do you speak English?-Hö?- Kirúgva! - szól a vizsgáztató. Bemegy a második poszt:- Do you speak English?-Hö?- Kifelé! - üvölt a vizsgáztató. Bemegy a harmadik rendőr:- Do you speak English?-Yes, Ido! Mire a vizsgabiztos:-Hö? Zátony-Jean, evezzen a zátonyhoz!- De miért, uram?- Mert haladni kell a korall! Menyét- Jean, mostantól az állatok­nak is lehet fegyvertartási enge­délyük?- Nem uram miért?- Mert azt olvastam: lelőtte a menyét... Disznófejés- Jean, fejje meg a disznót!-Minek, uram?- Hogy disznósajtot csinálhas­sunk. Még hogy a krokodil nem barátságos állat (vicclap.hu) LÁNGÉSZ A térképkészítés titka ÖSSZEÁLLÍTÁS A környezetismeret- és a földrajz órák elengedhetetlen kelléke a térkép, melyet óráról órára használtok. Miközben tanulmányoztál egy térképet, felmerült benned valaha is, hogy vajon miként tudták olyan arányosan és pontosan az egyes vidékeket a legkisebb utcáig élethűen megrajzolni? Ha érdekel, tarts velünk! Menjünk vissza az időben, és először ismerjük meg őseink módsze­reit, melyek érthetően egészen eltérőek a mai, modem technikai vív­mányok segítségével készített térképekétől. Századokkal ezelőtt a tér­képkészítő, más néven kartográfus felmászott a magas hegycsúcsok­ra, vitte magával a mérő- és rajzolóeszközeit, és onnan szemlélve az alatta elterülő tájat kezdett hozzá a munkához. A következő lépcsőfok a hőlégballon volt, és a tájról már légi felvétel készült. Ezzel szemben ma egészen más módszereket alkalmaznak. Bár a mai kor kartográfu­sai is felmennek a magasba, de ezt repülőgéppel teszik, és természete­sen nem rajzolgatnak, hanem nagyon modem fényképezőgépeket használnak a táj látványának megörökítésére. A levegőből végzett te­repfelméréshez a repülőgépek a térképhez szükséges fotók méretará­nyának megfelelő magasságba emelkednek. A repülőgép sávokban repül oda és vissza a felmérni kívánt terület felett. Minden felvétel fe­désben van a következővel, nehogy egyeden kis rész is kimaradjon. A már összeállított képet egy pontosan ismert helyzetű tereppontokból álló hálózatra illesztik. A műszer méri, feljegyzi és berajzolja a térkép minden elemének a helyzetét és magasságát. A tereppontoknak is van szélesség- és hosszúságkoordinátájuk. A terep fényképén egy fény­nyaláb végigmegy, amely minden apró részletet rögzít egy mágnes- szalagon. Ezek az adatok egyidejűleg videoképemyőre kivetítve is el­lenőrizhetőek. A mágnesszalagon tárolt információkat számítógépbe táplálják. A számítógéphez kapcsolódik egy rajzolóberendezés, mely képes arra, hogy még javítható vázlattérképeket, ugyanakkor végle­ges, nyomdakész térképeket is elő tudjon állítani. A gyűjtött adatok alapján készíthető sokféle térkép, más-más célnak megfelelően. Ké­szíthető például autóstérkép a járművezetőknek, aztán városokat, szántókat, erdőket, mocsarakat bemutató térképek. Ha egy térképen kicsi terület van feltűntetve, akkor az nagyon részletes, az ilyenen szinte még a házakat is ábrázolják, megtalálhatók rajta tavak, még nagyon idős, nevezetes fák is. Az ilyen térképek a várostervezőknek nyújtanak nagy segítséget. A térképeken általában az alföldek zöldek, a hegycsúcsok pedig sötétbarnák vagy lilásak. Létezik azonban az ed­digieken kívül olyan domborzati térkép is, melyen még a térhatást is ábrázolják. Ez azonban nagyon komoly és nehéz munkát igényel. Egy alaposan elkészített térképet tehát a térképrajzolók vagy a számító­gép készíti el. A kézi rajzolás során több filmrétegen dolgoznak. Az egyikre az utakat rajzolják, a másikra a folyókat, egy harmadikra a szintvonalakat és a magassági színezést stb. Legvégül az akár húsz ré­teget egymásra rakják és speciális fotóeljárással kombinált filmet ké­szítenek róluk. Hogy a jövő térképei is így készülnek-e majd, vagy si­kerül egy még modernebb és gyorsabb módszert kifejleszteniük a kar­tográfusoknak, azt még nem tudhatjuk. Egy azonban biztos! Ahogyan minden más fejlődik az évek során, úgy a térképek készítésében is szá­mítani lehet majd némi fejlődésre, (i)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom