Új Szó, 2004. február (57. évfolyam, 26-49. szám)
2004-02-05 / 29. szám, csütörtök
ISKOLA UTCA 2004. február 5., csütörtök ___________2. évfolyam 5. szám A könyv több tanulmányt, játékot, gyakorlatot közöl Ne árucikk legyen! KÖNYVAJÁNLÓ JEgész-ség” címen jelent meg Meleg Csilla könyve, melynek alcíme a Lelki egészségvédelem és iskolafejlesztés is azt sugallja, hogy olyan pedagógiai kérdéskört mutat be a szerző, amely eddig fehér foltnak számított az iskola mindennapjaiban. A téma fontosságát fokozza az, hogy felgyorsult életünkben kevés figyelmet kap a fizikai egészség és a lelki egészség őrzése, illetve védelme, vagyis az egészségkultúra kialakítása. A könyv jelentőségét emeli, hogy szerzője egy alapiskolában folyó egészségórzó tantestületi munkára világít rá. Ismerteti annak kibontakozási folyamatát az elméleti alapoktól a gyakorlati megvalósításig. A 80-as évek elejére kiáltóvá váltak azok a statisztikai adatok, amelyek a magyar népesség nemzetközi összehasonlításban is egyre romló megbetegedését és halálozását jelezték. Ekkor indultak meg azok a kutatások, amelyek az ifjúság testi, biológiai, mentális egészségéről kívántak képet nyerni, hogy azután a kutatási eredmények birtokában értelmezhe- tőkké és befolyásolhatókká váljanak a kedvezőtlen folyamatok. A kutatók egyike, Meleg Csilla, aki a könyv előszavában kiemeli: „Arra kerestem választ, hogy a köznevelési és az egészségügyi rendszer egy közös tartalom, az egészség közvetítésében hogyan befolyásolja a magatartást, hogyan strukturálódik az egészségfogalom, és mindezek milyen szerepet játszanak az egészségmagatartás társadalmi egyenlőtlenségeinek kialakulásában. A kutató számára az álmok valóra válását az jelenti, amikor a feltárt összefüggések, újismeretek számára a gyakorlat kaput nyit.” A könyv által hét év történéseibe tekinthetünk be. Megismerjük az egészségnevelés feladatait megvalósító iskolát „működés közben” és a gyakorlati beépülés folyamatát, valamint az ehhez kapcsolódó szervezetfejlesztés modelljét, és az azt megalapozó tartópilléreket: a tanárok, a tanulók és a szülők közös tevékenységét. A szerző úgy véli, hogy az iskola nem kiszolgáltatottja, hanem formálója a történéseknek. A kérdés, hogy a könyvben bemutatott program, szervezetfejlesztés modellé válhat-e más iskolák számára. A kötetet megismerve a válasz: igen. Ha olyan iskolák válnak követőivé, amelyek a saját körülményeiknek megfelelően töltik meg azt tartalommal. A szerző meggyőződése, hogy a könyvben leírt szervezetfejlesztés akkor veszítené el modell-szerepét, ha azt mondanánk: úgy kell kialakítani, ahogy a pécsiek tették. Holott - mint állítja - a könyvvel csak arra adunk példát, hogy úgy is lehet. A kiadványt a szerző férjének, a kutató Vastagh Zoltánnak ajánlja, aki az elsők között vette észre, hogy az oktatás- és egészségszociológiai problémafelvetés a pedagógiai gyakorlat számára is érvényes mondanivalót tartalmazhat. „Elmélet és gyakorlat egységben látását és az állandó egymásra vonatkoztatásra törekvést neki köszönhetem. Úgy tárta szélesre az iskola kapuit, hogy tanárjelöltek, pedagógusok és kutatók számára is felfedezhetóvé és értelmezhetővé tette a belső történések csodavilágát” - emlékszik férjére, (n) (Meleg Csilla: „Egész-ség”, Pécsi Tudományegyetem, 2001) HONLAPISMERTETŐ Az Európai Képzési Alapítvány honlapja Az European Training Foundation (Európai Képzési Alapítvány) - www.etf.eu.int - az Európai Unió egy decentralizált intézménycsoportjának tagja. Feladata az Európai Unióval szorosabb kapcsolatban álló országok szakképzési rendszereinek segítése. Az ETF további célkitűzése az oktatók felkészítése a modern társadalmak szakképzési igényeinek (versenyképesség, élethosszig tartó tanulás, információs társadalom eszközeinek felhasználása az oktatásban stb.) való megfelelésre, az unió és a harmadik országok közti kapcsolatok élénkítése a szakképzés terén. A honlapot megnyitva, a főoldalon aktualitások, cikkek szerepelnek. Az első cikk a képzésnek a marokkói vállalatok versenyképességére gyakorolt hatásáról olvashatunk. Másodikként egy konferenciáról kapunk hírt. Majd következik egy tanulmány azon módszerekről, melyekkel hatékonyan taníthatóak meg olyan készségek, képességek, amelyek a fiatalok számára azonnali előnyt jelentenek az átalakuló gazdaságok munkapiacain. Végül megtalálhatjuk az ETF 2004- es munkaprogramját, mely letölthető angol nyelven. Olvashatunk a munkapiacok helyzetéről, a szakképzésről általában, és annak fejlődéséről, az élethosszig tartó tanulásról, az Európai Unió partnerországairól és külső kapcsolatairól. Az egyes témákról viszonylag rövid ismertetők vannak, ám némelyik témánál kapcsolódó anyagokat elérve az adott téma különböző aspektusaival, aktualitásaival is megismerkedhetünk. Az oldal fő színe a türkizkék, a szervezet lógóján kívül egyáltalán nincsen grafikai elem, a cikkeket kevés kép illusztrálja. Mint az EU intézményeinek általában az ETF-nek is egyszerű, nem hivalkodó a honlapja, az egyszerűség azonban ebben az esetben nem jelent szépséget is egyben. Azok számára lehet érdekes, hasznos, akik meg szeretnék tudni, hogy mivel is foglalkozik ez a szervezet, illetve kiindulási pontot keresnek az EU külső országok felé irányuló szakképzési politikájának feltérképezéséhez, (s) A jelentkezők nem tartják demokratikusnak, hogy a felvételin a helytelen válaszokért pontokat vonnak le Objektív az egyetemi felvételi? (Somogyi Tibor illusztrációs felvétele) A főiskolai szabad helyek és a továbbtanulni szándékozók száma között az évek hosszú során kialakult aránytalanság súrlódásokhoz és az ellentétek kiéleződéséhez vezetett az iskolák és a nyilvánosság viszonyában. HORVÁTH ERIKA Az SGI Alapítvány tavaly második alkalommal kísérte figyelemmel a 22 legnépszerűbb felsőoktatási intézményben a felvételi eljárást. A megfigyelés célja az volt, hogy felmérjék, mennyire objektív és demokratikus nálunk a felvételi. A felmérésből kiderült, hogy a leendő hallgatók leginkább azt nehezményezik, hogy a teszt összeállítói figyelmen kívül hagyják a diákok reális tudását, az írásbeliben szereplő kérdések nem mindig felelnek meg a középiskolai tanagyagnak és az ajánlott szakiroda- lomnak. A másik nagy gondot a korrupció jelenti, bár a felmérés során egy konkrét esetre sem derült fény. Ennek Andrej Salner, az SGI szakembere szerint az az oka, hogy az egyetemek rengeteg adatot titokban tartanak, az információkat nem bocsátják a szakemberek és a nyilvánosság rendelkezésére. A leendő egyetemi hallgatók nem tartják demokratikusnak, hogy vannak olyan felsőoktatási intézmények, ahol a felvételin a helytelen válaszokért pontokat vonnak le. Egyes egyetemek a felvételi előtt példatárakat adnak ki, melyeket az érdeklődők megvásárolhatnak. Ezekben a példatárakban rendszerint több száz kérdés szerepel. Ha a diáknak szerencséje van, akkor hasonló vagy teljesen azonos kérdéseket kell majd megválaszolnia a felvételin. Ám akadnak olyan példatárak, melyekben nem szerepelnek helyesen a megoldások. Abban az esetben, ha a diák nem eléggé szemfüles, és nem veszi észre ezeket az elírásokat, komoly pontveszteséggel számolhat a nagy megmérettetésen. Agócs Zoltán, a Szlovák Műszaki A felvételi eljárás teljesen anonim Egyetem professzora lapunknak elmondta, hogy a felvételi eljárás lefolyását már évek óta figyelemmel kíséri. A műszakin matematikából és fizikából kell felvételi vizsgát tenni, a kérdéseket pedig a szakemberek a középiskolás tankönyvek anyagából állítják össze, hiszen ez előírás. A felvételi eljárás teljesen anonim, a diákok számokat kapnak, amikor belépnek a terembe, és nem nevüket, hanem a kapott sorszámot tüntetik fel a tesztlapjukon. A teszteket a tanárok kijavítják, majd a számítógép kiadja a sorrendet, melyből kiderül, melyik sorszámú jelentkező hány pontot ért el. Ajelentkezők felkészülését megkönnyítik a kiadott példatárak és az előkészítő kurzusok. „Úgy gondolom, a mi karunkon nincs gond a felvételivel. Olyan attraktív karokon, ahol többszörös a túljelentkezés, lehet, hogy problémák adódhatnak, de nálunk nagyjából egyensúlyban van a jelentkezők és a betöltendő helyek aránya” - nyilatkozta Agócs Zoltán. Dusík Anikó, a Comenius Egyetem Bölcsészettudományi Kara magyar tanszékének vezetője lapunknak elmondta, hogy már két éve ő állítja össze a felvételi kérdéseit, és erre kizárólag a középiskolában használt és előírt Terra Tankönyvkiadó könyveit és a feltüntetett szakirodalmat használja fel. Véleménye szerint a gondok abból adódnak, hogy nagyon sok tanár magyarországi tankönyvekből tarnt, így lehet, az egyes anyagrészekre nem helyeznek hangsúlyt egyenlő mértékben. „Azt tapasztalom, hogy nem is az irodalommal, hanem inkább a nyelvtannal vannak gondok, mert a tanárok legtöbbször nem szentelnek kellő figyelmet a nyelvtan oktatásának. Kevés diákból lesz magyartanár, így a középiskolák utolsó évfolyamaiban inkább már az érettségire készülnek. Ha a diák önszorgalomból otthon nem hozza be az esetleges lemaradását, hiányosságai gondot okozhatnak neki a felvételi eljárás során.” - mondta a magyar tanszék vezetője. Pozitívumként említette, hogy annak a diáknak, aki a pozsonyi magyar tanszéken szeretne továbbtanulni, lehetősége van próbafelvételt tenni. Erre április végén kerül sor, ahol ajelentkezők a múlt évi felvételi tesztet írják meg. Az írásbeli után az érdeklődők konzultálhatnak a tanszék tanáraival. „A próbafelvételi azért nagyon hasznos, mert a diákok ugyanolyan körülmények között, annyi idő alatt írják meg a tesztet, mint az igazi felvételin, de ennek még nincs tétje. Felmérhetik tudásukat és.az esetleges hiányosságaikat.” - mondta Dusík Anikó. A FELVÉTELI GYAKORI HIÁNYOSSÁGAI ♦ A felvéteti írásbeli teszt kérdései nem mindig felelnek meg a középiskolai tankönyvek és az ajánlott szakirodalom anyagának. ♦ Vannak olyan egyetemek, amelyek a felvéteti vizsga előtt előkészítőket szerveznek, ahol a tesztet összeállító tanárok adnak elő. Hasznos ez a fizetett képzés (összege 2000-től 4000 koronáig terjed), de hátrányban vannak azok, akiknek nem áll módjukban kifizetni az előkészítő összegét, vagy messze laknak az egyetemtől, így gondot okoz számukra az utazás. ♦ A felvéteti szóbeli eljáráson inkább a jó emlékezőtehetséget, mint a reális tudást tesztelik. ♦ A felvételizők szerint a teszt kitöltésekor nem áll rendelkezésükre elég idő arra, hogy minden kérdést megválaszoljanak, átnézzenek. Az iskolázatlanság szülte nyomor újabb nyomorúságot szül, tovább fokozza a szegénységet és velejáróit 121 millió gyerek nem jár iskolába ÖSSZEFOGLALÓ Világszerte mintegy 121 millió gyerek nem jár iskolába, derül ki az Unicef, az ENSZ Gyermekalapjának közelmúltban közzétett jelentéséből. A kényszerű iskolakerülők körében a lányok aránya kevéssel több mint 50 százalék, számuk eléri a 65 milliót. Szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy a rendszeres iskola- látogatás elhanyagolásával, ezáltal az általános műveltség megszerzésének elmulasztásával egyre inkább leküzdhetetlenné válik a nyomor az érintett gyermekek és családjaik körében. Különösen nagy problémát jelent az iskolát nem látogató lányok ijesztően magas aránya. Ezek a gyerekek a későbbiekben, felnőttként az esetek túlnyomó többségében nem lesznek képesek maradéktalanul eleget termi szülői kötelességeiknek. Anyaként mindenféle képzettség, illetve magasabb szintű kötelességtudat hiányában valószínűleg nem tartják majd fontosnak gyermekeik iskoláztatását, vagyis a probléma tovább hagyo- mányozódik. Az iskolázatlanság szülte nyomor újabb nyomorúságot szül, tovább fokozza a kialakult szegénységet és velejáróit, az éhínséget, az emberek rossz egészségi állapotát, a különféle betegségek előfordulását és nem utolsó sorban az analfabetizmust. Főleg a közép-afrikai térség országaiban jelent leküzdhetetlen- nek látszó problémát a gyerekek iskolázatlansága. A világnak ezen a részén mintegy 83 százalék az írástudatlan nők aránya, és nagyon magas, hozzávetőleg 15 százalékos a gyermekhalandóság az öt évnél fiatalabbak körében. A mára tarthatatlanná vált helyzet felszámolásához elsősorban a nőket negatívan érintő kulturális előítéleteket kell lerombolni. Ez a sajátos kulturális háttér ugyanis nagy szerepet játszik a nők elnyomásában. (érvé, s) wr Az iskolázatlanság szülte nyomor újabb nyomorúságot szül (Képarchívum)
