Új Szó, 2004. február (57. évfolyam, 26-49. szám)
2004-02-27 / 48. szám, péntek
«* KERTESZKEDO 2004. február 27., péntek l. évfolyam 2. szám A zöldségfélék szaporítása, palántanevelése, termesztése kizárólag fonálféregtől mentes talajon történjen Fonálférgek zöldségtermesztésben A gyökérgubacs-fonálfér- gek a zöldséghajtatás és olykor a szántóföldi növénytermesztés jelentős kártevői. Fejlődésük ütemét a hőmérséklet és a tápnövény határozza meg. Kártételük különösen a téli időszakban is fűtött hajtató létesítményekben termesztett növényeken gyakori. A Meloydigine genus fajai közül a hazánkban szabadföldi körülmények között is áttelelő szabadföldi fonálféreg (M. hapla), valamint a melegigényes, hazai teleinket csak növényházakban átvészelő kertészeti gubacsfonálféreg (M. incognita), a növényházi gubacsfonálféreg (M. arenaria) és a melegövi gubacsfonálféreg (M. javanica) egyaránt károsít. Sok tápnövényűek, a legtöbb gondot a melegigényes hajtatott zöldségfélék közül az uborkán, a paradicsomon és a paprikán okozzák. A dísznövények közül leggyakrabban a szegfűn, gerberán okoznak károkat. Az egyes gyökérgubacs-fonálfé- reg fajok életmódja többnyire hasonló. A védekezés szempontjából azonban említésre méltó, hogy a felsorolt fajok közül, kizárólag a M. hapla tud áttelelni szabadföldi körülmények között. A zöldséghajta- tásban legtöbb gondot okozó M. incognita az átfagyott talajban elpusztul. Az utóbb említett faj szabadföldi kártétele csak abban az esetben következik be, ha a palánta már a palántanevelés során fertőzött volt. Tekintettel a gubacsfonál- férgek mikroszkopikus méretére, Somogyi Tibor illusztrációs felvétele jelenlétükre az általuk a gyökéren okozott tünet hívja fel a figyelmet. A kártételt okozó gubacsfonálfér- gek egyedi belső élősködők, a gyökér szöveteiben élnek, táplálkoznak, és a tápanyag felvétel következtében gubacsok kialakulását idézik elő. A növény gyökerén kezdetben apró, 1-2 mm nagyságú, majd egyre nagyobb, akár 1-2 cm nagyságú gubacsokat is találunk. A fonálférgek szívogatása során képződött gubacsok gátolják a víz- és tápanyagforgalmat, melynek következtében a károsított növények vontatottan fejlődnek, lankadnák1; hervadnak. Esetenként a növények levelén tápanyaghiányra utaló elszíneződések jelentkeznek. A fonálféreggel ' fertőzött talajban nevelt palánták gyökerén már a palántanevelés végére megjelennek a gyökérgubacsok, de ekkor még nem jelentkezik a fertőzött növények növekedésben lemaradása, hanem csak a kiültetést követően. A kártétel különösen a terméskötődést követő időszakban válik szembetűnővé. A nagy lombfelülettel rendelkező növények az elpárologtatott vizet a károsított gyökereik révén nem tudják felvenni, így a délutáni órákban a fonálféreggel fertőzött növények levelei lankadnak. A károsított növények a fejlődésben visszamaradnak, ami a kisebb fotószintetizáló felület miatt a terméshozam csökkenését eredményezi. A gubacsfonálféreg fertőzése leggyakrabban a talajban, nyugalmi állapotban lévő tojásokból indul ki, A károsított gubacsos gyökerekben a tojások még a gyökerek el- korhadása után is életképesek maradnak. Ha másik tápnövény kerül a fonálféregtojásokat tartalmazó talajba, a tojásokból kikelő lárvák hamarosan fertőzik. A fertőzött talajon nevelt palántákkal a gyökér- gubacs-fonálféreg a korábban e kártevőktől mentes talajra is átvihető. A gyökérgubacs-fonálférgek elleni védekezés alapja, hogy a zöldségfélék szaporítása, palántanevelése, illetve termesztése fonálféregtől mentes talajon történjen. A védekezés másik módszere a fonálférgek elpusztítása, egyedszámuk csökkentése biológiai, fizikai és kémiai talajkezelési módszerek segítségével. A biológiai módszerek közül a hurokvető gombák gyökérgu- bacs elleni felhasználása jelenleg kísérleti stádiumban van. A fizikai talajfertőtlenítési módszerek közül a talajgőzölés egyike a leghatásosabb védekezési módoknak, azonban mivel speciális berendezést igényel, költséges eljárás, így a zöldséghajtatásban alig terjedt el. A fizikai védekezési módszerek közé sorolható az az eljárás, amikor a fonálféreggel fertőzött területen a téli időszakban szüneteltetik a termesztést, a talaj átfagy, és a legtöbb gondot okozó gyökérgubacs-fonálférgek elpusztulnak. Ezzel magyarázható, hogy a kizárólag hideghaj- tatással foglalkozók - ha egészséges palántát ültetnek - alig ismerik a gubacsfonálférgek kártételét. A fonálférgekkel fertőzött talajok fertődenítésére általánosan elterjedtek a kémiai módszerek. A kémiai talajfertőtienítés történhet a talaj metil-bromidos gázosításával, folyékony talajfertőüenítők talajba injektálásával, valamint talajfertőtlenítő granulátum kiszórásával, és talajba dolgozásával. A kémiai védekezést kizárólag tenyész- időn kívül szabad elvégezni, mivel a szerek fitotoxikus hatásúak. A ta- lajfertőüenítő készítmények lebomlásához, dózistól és talajhőmérséklettől függően több (3-5) hétre van szükség. A kémiai talaj- fertőtienítést 5 C feletti hőmérsékletű talajon végezzük. A szerző agrármérnök ZELSEED VETŐMAG-ÚJDONSÁGOK 2004-BEN ÉTKEZÉSI PAPRIKA KARINA Korai érésű, kiváló termőképességű szabadföldi termesztésre javasolt, egészséges fajta. Vastag húsú, zamatos, nem csípős ízű, küllemre igen tetszetős, szabványos, halványzöld színű terméseket ad. Friss fogyasztásra és ipari feldogozásra is alkalmas, egészséges, nagyon ízletes fajta. AUREA Szabadföldi termesztésre ajánlott, középkorai érésű magas terméshozamú fajta. A hazai étkezési paprikakínálatból igen magas „C„- vitamín tartalmával tűnik ki (1823,8 mg KA . Kg-1). Sárga, szabványos, vastag húsú, ropogós termései nem csípős ízűek. Baktériumos foltosodással [Xant- homonas vesicatoria (Doidge) Dows.] szemben ellenálló. A korszerű minőségi követelményeknek megfelelő, friss fogyasztásra és feldogozóipari célra egyaránt alkalmas fajta. KONZERVUBORKA HELIA Fi Intenzív termesztésmódra alkalmas, jó termőképességű, középerős növekedésű, korai hibrid. Tetszetős, karcsú, henger alakú, fehér tüskés, keseredésre nem hajlamos terméseket hoz. Egészséges fajta, jó ellenállást mutat az uborkaperonosz- pórával szemben [Peronoplasmo- para cubensis (Berk, et Curt.) Clint.]. Fajta neve Ezermag tömeg (g) Szemek száma 1 g - ban (darab) Vetés ideje (hónap) Térállás (cm) Tenyész-idő hossza (nap) Termesztés módja Termés Szín Alak KARINA 6 105-140 III. 50 x 30 130 szabadföld halványzöld háromszög AUREA 6 105-140 III. 50 x 30 135 szabadföld sárga háromszög HELIA F1 20-25 38-45 III. - iV. 100-120 x 25 60 szabadföld zöld fehér tüskés OBCHODNÁ CENTRÁLA, 903 01 SENEC Boldocká cesta P.O.BOX: 60, Tel.: 02/4592 4349, Tel./Fax: 02/4592 6909 e-mail: zelseed@zelseed.sk , odbyt@zelseed.sk OBCHODNÁ FILIÁLKA, 930 36 HORNÁ POTŐN Tel.: 031/554 3316, Tel./Fax: 031/554 3389 OBCHODNÁ FILIÁLKA, 903 01 SENEC Boldocká cesta, P.O.BOX: 60 Tel.: 02/4592 7948, Fax: 02/4592 6909 OBCHODNÁ FILIÁLKA, RIMAVSKÁ SOBOTA. 979 01, Kúperná c. 14, Tel./Fax: 047/5633 598 OBCHODNÁ FILIÁLKA, 075 01 TREBISOV Kukucínova 6. 1319/7, Tel.: 056/6727 500 Amit a növényvédő szerekről termelőknek tudniuk kell Mielőtt permeteznénk... CSERES ZOLTÁN A növényvédő szerekkel körültekintően kell bánni. Úgy, hogy semmilyen kárt ne okozzunk velük, ne betegítsék meg az embert, a haszon- és vadon élő állatokat, a talajvizet ne szennyezzük, a termesztett növényeinket sem a saját, sem a szomszédos telken ne károsítsuk. A növényvédő szereket általában a haszonnövények megvédésére, a rovarok, betegségeket okozó baktériumok és gombák ellen alkalmazzuk. Felhasználási területük sokrétű, házikertekben a gomba és baktériumölő, rovar-, atka- és csigaölő, gyomirtó, talajfertőtlenítő, vadriasztó készítmények teijedtek el. Hogy a gyűjtőnevek mit takarnak, azt az alábbiakban tekintjük át. A baktériumölő szerek vagy bak- tericidek-feladata a baktériumos betegségek elleni védelem. E kategóriába tartoznak a réztartalmú szerek (Kuprikol vagy Champion). A gombaölő szerek (fungicidek) a növény felületén vagy a növény belső szöveteiben élősködő és a sejtek elhalását okozó kórokozó gombák ellen védenek. Ilyenek a kén, a réz vagy a szerves hatóanyagú szerek (pl. Merpan, Dithane stb.) A rovarölő szerek a kártevő rovarokat pusztítják, megvédve a növényt a bogarak, rovarlárvák, hernyók, nyüvek rágásától vagy a le- véltetvek szívogatásától. Az ilyen szerék többsége azonban az emberre, állatra veszélyes. Az utóbbi években számos új, csak egy-egy rovarfajra ható ún. specifikus rovarölő szer jelent meg a piacon. Ezek csak a célrovart pusztítják, hasznos ragadozókat, így pl. a katicabogarakat, fátyolkákat, fürkész- darazsakat megkímélik. S ami fontos, az emberre is kevésbé veszélyesek . Ebbe a kategóriába sorolható például a Nomolt vagy a Rimon. Az atkaölő szerek a rovarvilág legapróbb, szabad szemmel alig látható kártevői ellen irányulnak. Mivel a rovarölő szereknek ellenállnak, csak speciális készítményekkel (pl. Apollo vagy Omite) írthatók. A gyomirtó szerek olyan szerves hatóanyagú permetszerek, melyek a gyomokra vagy a talajra permetezve a gyomokat pusztítják. A totális gyomirtó szerek (pl. Gramo- xon, Region, Glyfogan) minden zöld növényt, így a kultúrnövényt is károsítják. Ezért ezek csak a vetés, ültetés előtt használhatók. A szelektív gyomirtók válogató hatásúak, csak a gyomokat irtják, a kultúrnövényt nem károsítják. Ebbe a csoportba tartozik pl. az egyszikűeket irtó Agil vagy Gallant Super. A csigaölő szerek a meztelen csigák ellen használhatók a talaj felszínére szórható, granulált készítmények (pl. Mesurol Schecken- kom vagy Mesurol Alimax). Ha a csiga mozgás közben érintkezik a granulátummal, a bőre kiszárad, mozgásképtelenné válik. A talajfertődenítő szerekkel a talajban élő, a növény gyökereit és szárát károsító rovarok, kórokozók ellen védekezünk. E készítményeknek (pl. a Basudin G, Diazol G, Basamid G) a talajban gázosodó hatásuk is van. A vadriasztó szerek (pl. Cervacol) a növényeket megrágó vagy összetaposó vadak riasztására szolgálnak, rendszerint kellemetlen szagot árasztanak. Hatásmódjuk szerint a növényvédő szereket a következően csoportosítjuk: Kontakt szerek - ilyenek a réz és a kénkészítmények, melyek a növény felületén hatnak, azaz kívülről védnek. Permetezésekor ügyeljünk a permedé tökéletes borítása. Mélyhatású permetszerek a növény levelébe vagy gyümölcsébe hatolnak, ilyen például a Basudin, Diazol vagy Sumithion Super rovarölő készítmény. A szisztematikus permetszerek a növény szöveteiben felszívódnak és a nedvszállító rendszerbe eljutva az egész növénybe szétterjednek. E kategóriába sorolhatók az új, korszerű gombaölő szerek pl. a Discus, Zato, vagy Shavit. A gázosodó növényvédő szerek hatóanyaga a kiszórás vagy kipermetezés után gázokká alakul át, amelyek a rovarok ellen hatnak. Ide tartoznak a talajfertődenítők. Vannak még kombinált szerek, amelyeket a hatás növelése érdekében fejlesztettek ki. Ez lehet két felületen ható, külső védelmet adó szer, vagy a felületen ható és felszívódó, belső védelmet adó szer kombinációja. A szerkombinációkban a két partner előnyös tulajdonságai összegződnek. A szerző az ÚKSUP növényvédelmi szakmérnöke Őszibarackfák kora tavaszi megelőző kezelése Rézzel, kénnel hatékonyan CSANDA PÉTER A tafrinás levélfodrosodás az őszibarack legveszedelmesebb betegsége elsősorban azért, mert már kora tavasszal fertőzi a fiatal leveleket, amelyek idő előtt lehullanak. A lombveszteséget gyümölcshuHás is követheti. A kórokozó ellen az őszi lombhullás után vagy kora tavasszal rügyfakadáskor permetezzünk réztartalmú (Cuprocaffaro, Cuproxat, Champion, Kuprikol, Kuprofor, Kuprotix) vagy kéntartalmú készítményekkel (Sulex-20, Sulka). Ha rügyfakadás után hűvös és csapadékos az időjárás, még egyszer permetezzünk 7-10 nappal a rügyfakadás után, de legkésőbb a virágzás előtt. Erre a permetezésre csak szerves gombaölő szerek (Delan, Dithane, Efuzin, Novzir, Syllit) használhatók. A tafrinás levélfodrosodás fertőzési veszélye különösen akkor nő, ha csapadékos időjárással párosuló lehűlést felmelegedés követ. A permetezést különösen a járvány kialakulására hajlamos, nedves, csapadékban gazdag vidékeken célszerű végrehajtani. A védekezés célja a levélfodrosodás fejlődésnek induló gombafonálzatának pusztítása. Ne feledjük, az őszibarack tafrinás levélfodrosodása ellen csak megelőző permetezésekkel tudunk eredményesen harcolni! A tünetek megjelenése után a védekezés már elkésett, a permetezés hatástalan, ezért fölösleges. A szerző kertészmérnök UP 1518
