Új Szó, 2004. február (57. évfolyam, 26-49. szám)

2004-02-26 / 47. szám, csütörtök

ISKOLA UTCA 2004. február 26., csütörtök 2. évfolyam 8. szám JÓ, HA TUDJUK Drogtörvények az unióban FELDOLGOZÁS A kontinens legliberálisabb kábítószer-politikája köztudomású­an Hollandiában van, de a közelmúltban számos uniós ország ve­zetése döntött úgy, hogy közelít a németalföldi drogjogi elvekhez. Körkép az uniós országok drogpolitikájáról. Hollandia: A sokak számára riasztónak tűnő, ugyanakkor mégis sikeresnek mondott holland drogpolitika kulcsa a tudat­módosító szerek kategorizálásában keresendő, amely megkülön­bözteti egymástól az úgynevezett kemény és lágy drogokat. Az előbbi csoportba a kenderszármazékok, vagyis a marihuána és válfajai, míg az utóbbiba a heroin, a kokain, az LSD és az amfetamin-készítmények (extasy) tartoznak. A jogszabályok az előbbiek fogyasztását és kiskereskedelmét nem tiltják, a szinteti­kus kemény drogok tartását és kereskedelmét azonban szigorúan szankcionálják. A könnyű kábítószerekhez az erre a célra kialakí­tott, ún. Coffee shopokban lehet legálisan hozzájutni, a szemé­lyenkénti adag azonban öt grammban van maximálva, s a boltok sem tarthatnak a lágy szerekből 500 grammnál többet. A coffee shopok első megjelenésük idején - mintegy harminc évvel ezelőtt - éppoly illegálisak voltak, mint maga a drogfogyasztás, ám a til­tás ellenére sorra nyíltak a kenderszármazékokat árusító kis ká­vézók. A megengedő drogpolitika nemcsak rövid, hanem hosz- szútávon is bevált, és a várakozásokkal ellentétben nem járt a fű­fogyasztás ugrásszerű növekedésével, sőt: a könnyűdrog­fogyasztók száma a mai napig alacsonyabb Hollandiában, mint a kontinens más, szigorú drogpolitikájú országaiban, és visszaesett a keménydrogfogyasztók száma is: a kezelésre szoruló holland heroinhasználók száma ugyancsak a legalacsonyabb Nyugat-Eu- rópában. Nagy-Britannia: Az utóbbi évek legnagyobb szabású - és leg­nagyobb vihart kiváltott - kábítószer-liberalizációja Nagy-Britan­niában következett be, amikor is a kenderszármazékokat a köze­pesből a legenyhébb drogkategóriába - vagyis a depresszió elleni szerekkel és a szteroidokkal egy csoportba sorolták. A gyakorlat­ban ez azt jelenti, hogy - noha a vele való kereskedés és a birtok­lás továbbra is törvénytelennek számít - a fű fogyasztása hatósági eljárás helyett csupán figyelmeztetést von maga után. A sokat bí­rált „ejnye-bejnye-politika” jogosultságát a brit kormány azzal in­dokolta, hogy a kábítószer elleni küzdelem kulcsa nem a kímélet­len bírói ítéletekben, hanem a megelőzésben van, másfelől a mó­dosítás révén a hatóságok nagyobb energiát fektethetnek a veszé­lyesebb drogok, a heroin és a kokain elleni küzdelembe. Belgium: Anglia mellett Belgium is lazított kábítószer-politiká­ján, nem indokolatlanul: a szomszédos Hollandia hatásának kö­szönhetően ugyanis a marihuána fogyasztása itt is rendkívül el­terjedt. Korábban szigorú büntetések vonatkoztak a drogfogyasz­tókra, a liberalizált drogtörvény felnőttek számára nem tiltja ken­derszármazékok és egyéb, enyhének minősített kábítószerek egyéni fogyasztását. Továbbra is tilos azonban e szereket na­gyobb mennyiségben tartani, termeszteni, előállítani és forga­lomba hozni, valamint nyilvános helyeken fogyasztani. A svájcii drogpolitika - bár sosem volt kirívóan szigorú - szin­tén a közelmúltban lépett a liberalizáció útjára, és Hollandiához hasonlóan hamarosan zöld utat ad a kenderszármazékok fo­gyasztásának és terjesztésének. Az alpesi országban a hatóságok tudtával évek óta nagyüzeműnek mondható termesztés és árusí­tás folyik. A leleményes svájciak coffee shopok helyett háztartási boltokban, kis zsákocskákba csomagolt illatosítóként terjesztet­ték a marihuánát, a látszat kedvéért rajta a figyelmeztetéssel, mi­szerint nem fogyasztható. Svédország: Az unió legszigorúbb drogtörvényei Svédország­ban vannak, a tizenötök közül mára egyedül a skandináv ország vezetése áll a totális tiltás oldalán, azzal a céllal, hogy a társadal­mat végleg megszabadítsa a drogfogyasztástól. A kábítószer fo­gyasztása. birtoklása, vásárlása, csempészete és előállítása fajtára való tekintet nélkül egyformán büntetendő. A szankciók nagysá­ga ráadásul nem is a szer típusától, hanem mennyiségétől függ. A fentiek alapján látható, hogy az egyes tagállamok drogpoliti­kája, ha lassan is, de az egységesülés felé halad, így is számtalan különbség marad azonban a fogyasztással kapcsolatos szemlélet, a tiltott kereskedelem és a birtoklás büntetőjogi szankciói, vala­mint az orvosi és szociális intézkedések terén. Miután a kábító­szer tiltott kereskedelmével és személyes használatával kapcsola­tos törvényszegések továbbra is komoly problémát jelentenek nemcsak az unióban, de egész Európában, a hatékony drogelle­nes fellépés egyetlen módszere a szervezet szerint egy olyan átfo­gó együttműködés lehet, amelynek a tudatmódosító szerekkel va­ló visszaélés minden területére ki kell terjednie, a hatósági-bűn­üldöző tevékenységtől kezdve a felvilágosításig. A harmonizáció legfontosabb kérdése a szervezet szerint az, hogy a büntetés he­lyett a gyógyítást helyezzék előtérbe, valamint a megelőzésre, is­meretterjesztésre helyezzék a legnagyobb hangsúlyt, (he, 0 A tinédzserek ma főként marihuánás cigivel és gyógyszerekre fogyasztott alkohollal kábítják magukat Egyre fiatalabbak a drogosok Míg néhány évvel korábban a dohányzás számított „menőnek”, a füstöléshez sajnos napjainkra a drogfogyasztás is csatlakozott (Képarchívum) A szülők többsége - dacára a fiatalságról napvilágra kerülő egyre riasztóbb adatoknak - hajlamos úgy beszélni a kábítószerről, mint olyan távoli problé­máról, amelyben saját gye­reke nem lehet érintett. ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS A struccpolitika azonban nem a legjobb megoldás: a kábítószer- helyzetről készült jelentések kijó­zanító adatokkal szolgálhatnak a „rózsaszín világban élő” felnőttek számára is. Míg néhány évvel ko­rábban a dohányzás számított „me­nőnek”, a füstöléshez sajnos napja­inkra a drogfogyasztás is csatlako- zott: a szomorú valóság, hogy egy jó buli ma már jóformán elképzel- heteden néhány felajzó tabletta, vagy füves cigi elfogyasztása nél­kül. A fiatalok egyre korábban kez­dik használni a tiltott szereket. Az elmúlt években nagyságrendekkel nőtt azoknak az iskoláskorúaknak az aránya, akik 14 évesen vagy an­nál fiatalabban próbálták ki a kábí­tószert. A tizedhat-tizenhét éves ta­nulók 21,5 százaléka már kipróbált valamilyen drogot, a fiatalok közül a nagyvárosokban élők vannak ki­téve legfokozottabban a rászokás veszélyének. A tiltott szereket elő­ször kipróbáló 16 éves fiatalok ará­nya közel 30 százalék. Míg néhány évvel ezelőtt elsősorban az úgyne­vezett diszkó- vagy parti-drogok - az extasy, vagy amfetamin- származékok voltak a legelterjed­tebbek, addig ma főként marihuá­nás cigarettával és a különböző gyógyszerekre fogyasztott alkohol­lal kábítják magukat a tinédzserek. A legkisebb fogyasztói tábort a ke­mény drogok, a kokain és az opiátok (heroin, egyéb mákszár­mazékok) alkotják, a borsos árú, grammonként két-háromezer ko­ronába kerülő szerek elsősorban a Jobban eleresztett”, tehetősebb családból származó fiatalokat ve­szélyeztetik. Rohamosan nő a kínálat A felmérések megdöbbentő té­nyeket tárnak fel arról, mennyire érzik kockázatosnak, illetve ve­szélytelennek a fiatalok a különbö­ző kábítószerek használatát. A ma­rihuána, illetve az extasy kipróbá­lásáról a megkérdezettek egyhar- mada, míg az amfetamin- származékok esetében a válaszolók tizenöt százaléka gondolta úgy, hogy semmilyen kára nem szár­mazhat a fogyasztásból. A17 és 24 év közötti korosztályban a szenve­délyt kipróbálok 30 százaléka használ rendszeresen a továbbiak­ban is valamilyen kábítószert: a di­ákok háromnegyede egy éven, negyvenöt százalékuk pedig egy hónapon belül is él valamilyen til­tott droggal. A fiatalok körében népszerű szintetikus kábítószerfaj­tából a rendőrség alkalmankénti lefoglalásai és látványos utcai rajta­ütései ellenére is rohamosan nő a kínálat, ami az árak esésével, egy­ben a szerekhez jutás egyszerűsö­désével jár. A különböző szórako­zóhelyeken ma már 50-100 koro­náért is kapható extasy-tabletta; az egykor általánosnak számító sze- menkénti 100-200 koronás áron már csak a nyitástól zárásig telt há­zas elit diszkókban kínálják tablet­táikat a dílerek. A marihuánás ciga­retta szálja 60 és 100 korona között mozog. A hangulatfokozó tabletták Míg korábban leginkább a fiata­lok által látogatott zenés-táncos mulatóhelyeken, illetve a környé­kükön található parkokban és alul­járókban lehetett beszerezni a hét végi bulihoz szükséges „kedvcsiná­lókat”, a hangulatfokozó tabletták vagy füves ágik az utóbbi időben sajnos már az iskolákban is elérhe­tők. A „terítéshez” nem kellenek cukros bácsik vagy profi drogdüerek: a felsőbb évesek az al­sósoknak, a felsőbb éveseknek az iskolából nemrég kikerült volt diá­kok árulják a szereket. A drogok ki­próbálása - a közhiedelemben élő tévhittel ellentétben - nem a kábí- tószer-teijesztők, hanem haverok, osztálytársak hatására következik be: az első adagot a legtöbb fiatal barátjától, ismerősétől kapja. A diá­kok drogélményeiket szüleik és ta­náraik előtt is titkolják, a családnak és a pedagógusnak szakértők sze­rint egyetlen esélye van: ha a „tisz­tán maradás” fontosságát tudato­sítják a fiatalokban. Azok a kama­szok, akik kisgyermekkoruktól kezdve harmonikus lelki, illetve családi háttérben nőnek fel, szocio­lógusok szerint sokkal kevésbé vannak kitéve a tiltott szerek okoz­ta kísértés veszélyeinek, mint akik később, kapkodó iskolai felvilágosí­tó előadásokon, idegenektől halla­nak a problémáról, (he, s) Az unió fiataljai egyre több alkoholt isznak, és emelkedik a drogok, főként a vadkender használata is A fogyasztás emelkedése főként a fiúknál tapasztalható ISMERTETÉS A fiatalok manapság a drogok szélesebb köréhez férhetnek hozzá és egyre többen vannak azok, akik alkohollal együtt fogyasztják a ká­bítószereket - állapította meg az uniós és a norvégiai droghelyzetről az Európai Kábítószer és Drogfüg­gő Megfigyelő Központ (EMCDDA) éves jelentésében. A központ figyelmeztetett arra, hogy az unió fiataljai egyre több al­koholt fogyasztanak, és emelkedik a drogok, főként a marihuána fo­gyasztása is. Az unió egyelőre messze van attól, hogy a kitűzött célnak megfelelően, 2006-ig visz- szaszorítsa a drogfogyasztást a fia­talok körében. A marihuána (vad­kender) fogyasztása, amely egyre masszívabban teljed és széles kör­be szinte megszokott dologként ke­zelik, már valóságos népegészség­ügyi problémává vált. Németor­szágban, Spanyolországban, Fran­ciaországban, Írországban, Nagy- Britanniában a 15 és 25 év közötti korosztály több mint húsz százalé­ka élt a szerrel az elmúlt tizenkét hónapban. A rendszeres fogyasztás emelkedése főként a fiúknál ta­pasztalható. Az uniós monitoring központ első alkalommal mérte fel az alkoholhoz kapcsolódó problé­mákat, és azt állapította meg, hogy az alkoholfogyasztás is komoly fe­nyegetést jelent. Egy tíz városra ki­terjedő felmérés szerint a 20 éves­nél fiatalabb korosztály több pénzt költ alkoholra, mint más szabad­idős élvezetekre. Portugáliában a 15-16 évesek 26 százaléka Dániá­ban 89 százaléka ismerte el, hogy volt már részeg. A drogmegelőzés­ben a médiakampányok továbbra is fontos állomást jelentenek, an­nak ellenére, hogy kevés adat iga­zolja hatásosságukat, ráadásul igen költségesek is. Csak néhány EU-tagállamban: Spanyolországban, Írországban és Nagy-Britanniában működik orszá­gos iskolai prevenciós program. Egyedül Írország, Hollandia és Nagy-Britannia rendelkezik célzott megelőző programokkal a veszé­lyeztetett családok és a hátrányos helyzetű negyedek számára. A köz­pont közlése szerint a kábítószer 1990 és 2000 között közvetlenül 3103 halálesetet okozott a húsz év alatti korosztályban. 1990-ben 161 halálesetért 2000-ben, pedig 349 halálesetért volt felelős. Az elmúlt évtizedben évente 7-9 ezer olyan haláleset számoltak össze az EU- ban és Norvégiában, amely közvet­lenül összefüggésbe hozható a drogfogyasztással. Az áldozatok többségében harmincas és húszas éveikben járók. Az AIDS-vírussal való fertőzöttség előfordulása az intravénás drogosok között orszá­gonként igen eltérő az EU-ban. Nagy-Britanniában mintegy 1 szá­zalék, Spanyolországban viszont 30 százalék. 1999-ben az EU tagállam­ok és Norvégia 2,3 milliárd eurót költött a megelőzésre és a kockázat- csökkentésre, ami az EU egy felnőtt korú lakosára vetítve 5-10 euró kö­zötti összeget jelent. A lista elején a nem EU-tag Norvégia áll, amely a GDP 0,1 százalékát áldozza erre. Bi­zonyos országok, így Finnország, Luxemburg, Ausztria egyértelműen az élen járnak a kábítószereseknek nyújtott szolgáltatások színvonalá­ban Görögországhoz, Portugáliá­hoz, Franciaországhoz és Nagy-Bri- tanniához képest, (d, he) Portugáliában a 15-16 évesek 26 százaléka, Dániában pedig 89 százaléka ismerte el, hogy volt már részeg (Képarchívum)

Next

/
Oldalképek
Tartalom