Új Szó, 2004. február (57. évfolyam, 26-49. szám)
2004-02-26 / 47. szám, csütörtök
ISKOLA UTCA 2004. február 26., csütörtök 2. évfolyam 8. szám JÓ, HA TUDJUK Drogtörvények az unióban FELDOLGOZÁS A kontinens legliberálisabb kábítószer-politikája köztudomásúan Hollandiában van, de a közelmúltban számos uniós ország vezetése döntött úgy, hogy közelít a németalföldi drogjogi elvekhez. Körkép az uniós országok drogpolitikájáról. Hollandia: A sokak számára riasztónak tűnő, ugyanakkor mégis sikeresnek mondott holland drogpolitika kulcsa a tudatmódosító szerek kategorizálásában keresendő, amely megkülönbözteti egymástól az úgynevezett kemény és lágy drogokat. Az előbbi csoportba a kenderszármazékok, vagyis a marihuána és válfajai, míg az utóbbiba a heroin, a kokain, az LSD és az amfetamin-készítmények (extasy) tartoznak. A jogszabályok az előbbiek fogyasztását és kiskereskedelmét nem tiltják, a szintetikus kemény drogok tartását és kereskedelmét azonban szigorúan szankcionálják. A könnyű kábítószerekhez az erre a célra kialakított, ún. Coffee shopokban lehet legálisan hozzájutni, a személyenkénti adag azonban öt grammban van maximálva, s a boltok sem tarthatnak a lágy szerekből 500 grammnál többet. A coffee shopok első megjelenésük idején - mintegy harminc évvel ezelőtt - éppoly illegálisak voltak, mint maga a drogfogyasztás, ám a tiltás ellenére sorra nyíltak a kenderszármazékokat árusító kis kávézók. A megengedő drogpolitika nemcsak rövid, hanem hosz- szútávon is bevált, és a várakozásokkal ellentétben nem járt a fűfogyasztás ugrásszerű növekedésével, sőt: a könnyűdrogfogyasztók száma a mai napig alacsonyabb Hollandiában, mint a kontinens más, szigorú drogpolitikájú országaiban, és visszaesett a keménydrogfogyasztók száma is: a kezelésre szoruló holland heroinhasználók száma ugyancsak a legalacsonyabb Nyugat-Eu- rópában. Nagy-Britannia: Az utóbbi évek legnagyobb szabású - és legnagyobb vihart kiváltott - kábítószer-liberalizációja Nagy-Britanniában következett be, amikor is a kenderszármazékokat a közepesből a legenyhébb drogkategóriába - vagyis a depresszió elleni szerekkel és a szteroidokkal egy csoportba sorolták. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy - noha a vele való kereskedés és a birtoklás továbbra is törvénytelennek számít - a fű fogyasztása hatósági eljárás helyett csupán figyelmeztetést von maga után. A sokat bírált „ejnye-bejnye-politika” jogosultságát a brit kormány azzal indokolta, hogy a kábítószer elleni küzdelem kulcsa nem a kíméletlen bírói ítéletekben, hanem a megelőzésben van, másfelől a módosítás révén a hatóságok nagyobb energiát fektethetnek a veszélyesebb drogok, a heroin és a kokain elleni küzdelembe. Belgium: Anglia mellett Belgium is lazított kábítószer-politikáján, nem indokolatlanul: a szomszédos Hollandia hatásának köszönhetően ugyanis a marihuána fogyasztása itt is rendkívül elterjedt. Korábban szigorú büntetések vonatkoztak a drogfogyasztókra, a liberalizált drogtörvény felnőttek számára nem tiltja kenderszármazékok és egyéb, enyhének minősített kábítószerek egyéni fogyasztását. Továbbra is tilos azonban e szereket nagyobb mennyiségben tartani, termeszteni, előállítani és forgalomba hozni, valamint nyilvános helyeken fogyasztani. A svájcii drogpolitika - bár sosem volt kirívóan szigorú - szintén a közelmúltban lépett a liberalizáció útjára, és Hollandiához hasonlóan hamarosan zöld utat ad a kenderszármazékok fogyasztásának és terjesztésének. Az alpesi országban a hatóságok tudtával évek óta nagyüzeműnek mondható termesztés és árusítás folyik. A leleményes svájciak coffee shopok helyett háztartási boltokban, kis zsákocskákba csomagolt illatosítóként terjesztették a marihuánát, a látszat kedvéért rajta a figyelmeztetéssel, miszerint nem fogyasztható. Svédország: Az unió legszigorúbb drogtörvényei Svédországban vannak, a tizenötök közül mára egyedül a skandináv ország vezetése áll a totális tiltás oldalán, azzal a céllal, hogy a társadalmat végleg megszabadítsa a drogfogyasztástól. A kábítószer fogyasztása. birtoklása, vásárlása, csempészete és előállítása fajtára való tekintet nélkül egyformán büntetendő. A szankciók nagysága ráadásul nem is a szer típusától, hanem mennyiségétől függ. A fentiek alapján látható, hogy az egyes tagállamok drogpolitikája, ha lassan is, de az egységesülés felé halad, így is számtalan különbség marad azonban a fogyasztással kapcsolatos szemlélet, a tiltott kereskedelem és a birtoklás büntetőjogi szankciói, valamint az orvosi és szociális intézkedések terén. Miután a kábítószer tiltott kereskedelmével és személyes használatával kapcsolatos törvényszegések továbbra is komoly problémát jelentenek nemcsak az unióban, de egész Európában, a hatékony drogellenes fellépés egyetlen módszere a szervezet szerint egy olyan átfogó együttműködés lehet, amelynek a tudatmódosító szerekkel való visszaélés minden területére ki kell terjednie, a hatósági-bűnüldöző tevékenységtől kezdve a felvilágosításig. A harmonizáció legfontosabb kérdése a szervezet szerint az, hogy a büntetés helyett a gyógyítást helyezzék előtérbe, valamint a megelőzésre, ismeretterjesztésre helyezzék a legnagyobb hangsúlyt, (he, 0 A tinédzserek ma főként marihuánás cigivel és gyógyszerekre fogyasztott alkohollal kábítják magukat Egyre fiatalabbak a drogosok Míg néhány évvel korábban a dohányzás számított „menőnek”, a füstöléshez sajnos napjainkra a drogfogyasztás is csatlakozott (Képarchívum) A szülők többsége - dacára a fiatalságról napvilágra kerülő egyre riasztóbb adatoknak - hajlamos úgy beszélni a kábítószerről, mint olyan távoli problémáról, amelyben saját gyereke nem lehet érintett. ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS A struccpolitika azonban nem a legjobb megoldás: a kábítószer- helyzetről készült jelentések kijózanító adatokkal szolgálhatnak a „rózsaszín világban élő” felnőttek számára is. Míg néhány évvel korábban a dohányzás számított „menőnek”, a füstöléshez sajnos napjainkra a drogfogyasztás is csatlako- zott: a szomorú valóság, hogy egy jó buli ma már jóformán elképzel- heteden néhány felajzó tabletta, vagy füves cigi elfogyasztása nélkül. A fiatalok egyre korábban kezdik használni a tiltott szereket. Az elmúlt években nagyságrendekkel nőtt azoknak az iskoláskorúaknak az aránya, akik 14 évesen vagy annál fiatalabban próbálták ki a kábítószert. A tizedhat-tizenhét éves tanulók 21,5 százaléka már kipróbált valamilyen drogot, a fiatalok közül a nagyvárosokban élők vannak kitéve legfokozottabban a rászokás veszélyének. A tiltott szereket először kipróbáló 16 éves fiatalok aránya közel 30 százalék. Míg néhány évvel ezelőtt elsősorban az úgynevezett diszkó- vagy parti-drogok - az extasy, vagy amfetamin- származékok voltak a legelterjedtebbek, addig ma főként marihuánás cigarettával és a különböző gyógyszerekre fogyasztott alkohollal kábítják magukat a tinédzserek. A legkisebb fogyasztói tábort a kemény drogok, a kokain és az opiátok (heroin, egyéb mákszármazékok) alkotják, a borsos árú, grammonként két-háromezer koronába kerülő szerek elsősorban a Jobban eleresztett”, tehetősebb családból származó fiatalokat veszélyeztetik. Rohamosan nő a kínálat A felmérések megdöbbentő tényeket tárnak fel arról, mennyire érzik kockázatosnak, illetve veszélytelennek a fiatalok a különböző kábítószerek használatát. A marihuána, illetve az extasy kipróbálásáról a megkérdezettek egyhar- mada, míg az amfetamin- származékok esetében a válaszolók tizenöt százaléka gondolta úgy, hogy semmilyen kára nem származhat a fogyasztásból. A17 és 24 év közötti korosztályban a szenvedélyt kipróbálok 30 százaléka használ rendszeresen a továbbiakban is valamilyen kábítószert: a diákok háromnegyede egy éven, negyvenöt százalékuk pedig egy hónapon belül is él valamilyen tiltott droggal. A fiatalok körében népszerű szintetikus kábítószerfajtából a rendőrség alkalmankénti lefoglalásai és látványos utcai rajtaütései ellenére is rohamosan nő a kínálat, ami az árak esésével, egyben a szerekhez jutás egyszerűsödésével jár. A különböző szórakozóhelyeken ma már 50-100 koronáért is kapható extasy-tabletta; az egykor általánosnak számító sze- menkénti 100-200 koronás áron már csak a nyitástól zárásig telt házas elit diszkókban kínálják tablettáikat a dílerek. A marihuánás cigaretta szálja 60 és 100 korona között mozog. A hangulatfokozó tabletták Míg korábban leginkább a fiatalok által látogatott zenés-táncos mulatóhelyeken, illetve a környékükön található parkokban és aluljárókban lehetett beszerezni a hét végi bulihoz szükséges „kedvcsinálókat”, a hangulatfokozó tabletták vagy füves ágik az utóbbi időben sajnos már az iskolákban is elérhetők. A „terítéshez” nem kellenek cukros bácsik vagy profi drogdüerek: a felsőbb évesek az alsósoknak, a felsőbb éveseknek az iskolából nemrég kikerült volt diákok árulják a szereket. A drogok kipróbálása - a közhiedelemben élő tévhittel ellentétben - nem a kábí- tószer-teijesztők, hanem haverok, osztálytársak hatására következik be: az első adagot a legtöbb fiatal barátjától, ismerősétől kapja. A diákok drogélményeiket szüleik és tanáraik előtt is titkolják, a családnak és a pedagógusnak szakértők szerint egyetlen esélye van: ha a „tisztán maradás” fontosságát tudatosítják a fiatalokban. Azok a kamaszok, akik kisgyermekkoruktól kezdve harmonikus lelki, illetve családi háttérben nőnek fel, szociológusok szerint sokkal kevésbé vannak kitéve a tiltott szerek okozta kísértés veszélyeinek, mint akik később, kapkodó iskolai felvilágosító előadásokon, idegenektől hallanak a problémáról, (he, s) Az unió fiataljai egyre több alkoholt isznak, és emelkedik a drogok, főként a vadkender használata is A fogyasztás emelkedése főként a fiúknál tapasztalható ISMERTETÉS A fiatalok manapság a drogok szélesebb köréhez férhetnek hozzá és egyre többen vannak azok, akik alkohollal együtt fogyasztják a kábítószereket - állapította meg az uniós és a norvégiai droghelyzetről az Európai Kábítószer és Drogfüggő Megfigyelő Központ (EMCDDA) éves jelentésében. A központ figyelmeztetett arra, hogy az unió fiataljai egyre több alkoholt fogyasztanak, és emelkedik a drogok, főként a marihuána fogyasztása is. Az unió egyelőre messze van attól, hogy a kitűzött célnak megfelelően, 2006-ig visz- szaszorítsa a drogfogyasztást a fiatalok körében. A marihuána (vadkender) fogyasztása, amely egyre masszívabban teljed és széles körbe szinte megszokott dologként kezelik, már valóságos népegészségügyi problémává vált. Németországban, Spanyolországban, Franciaországban, Írországban, Nagy- Britanniában a 15 és 25 év közötti korosztály több mint húsz százaléka élt a szerrel az elmúlt tizenkét hónapban. A rendszeres fogyasztás emelkedése főként a fiúknál tapasztalható. Az uniós monitoring központ első alkalommal mérte fel az alkoholhoz kapcsolódó problémákat, és azt állapította meg, hogy az alkoholfogyasztás is komoly fenyegetést jelent. Egy tíz városra kiterjedő felmérés szerint a 20 évesnél fiatalabb korosztály több pénzt költ alkoholra, mint más szabadidős élvezetekre. Portugáliában a 15-16 évesek 26 százaléka Dániában 89 százaléka ismerte el, hogy volt már részeg. A drogmegelőzésben a médiakampányok továbbra is fontos állomást jelentenek, annak ellenére, hogy kevés adat igazolja hatásosságukat, ráadásul igen költségesek is. Csak néhány EU-tagállamban: Spanyolországban, Írországban és Nagy-Britanniában működik országos iskolai prevenciós program. Egyedül Írország, Hollandia és Nagy-Britannia rendelkezik célzott megelőző programokkal a veszélyeztetett családok és a hátrányos helyzetű negyedek számára. A központ közlése szerint a kábítószer 1990 és 2000 között közvetlenül 3103 halálesetet okozott a húsz év alatti korosztályban. 1990-ben 161 halálesetért 2000-ben, pedig 349 halálesetért volt felelős. Az elmúlt évtizedben évente 7-9 ezer olyan haláleset számoltak össze az EU- ban és Norvégiában, amely közvetlenül összefüggésbe hozható a drogfogyasztással. Az áldozatok többségében harmincas és húszas éveikben járók. Az AIDS-vírussal való fertőzöttség előfordulása az intravénás drogosok között országonként igen eltérő az EU-ban. Nagy-Britanniában mintegy 1 százalék, Spanyolországban viszont 30 százalék. 1999-ben az EU tagállamok és Norvégia 2,3 milliárd eurót költött a megelőzésre és a kockázat- csökkentésre, ami az EU egy felnőtt korú lakosára vetítve 5-10 euró közötti összeget jelent. A lista elején a nem EU-tag Norvégia áll, amely a GDP 0,1 százalékát áldozza erre. Bizonyos országok, így Finnország, Luxemburg, Ausztria egyértelműen az élen járnak a kábítószereseknek nyújtott szolgáltatások színvonalában Görögországhoz, Portugáliához, Franciaországhoz és Nagy-Bri- tanniához képest, (d, he) Portugáliában a 15-16 évesek 26 százaléka, Dániában pedig 89 százaléka ismerte el, hogy volt már részeg (Képarchívum)
