Új Szó, 2004. február (57. évfolyam, 26-49. szám)

2004-02-24 / 45. szám, kedd

6 Külföld ÚJ SZÓ 2004. FEBRUÁR 24. Nader színrelép, a demokraták őszinte sajnálatára - Schwarzenegger: a külföldi születésű amerikaiak is indulhassanak az elnökválasztáson George Bushnak jó oka van a pezsgőbontásra Nader, akinek Hillary Clinton legszívesebben sajátkezűleg teker­né ki a nyakát (Reuters-felvétel) Iskolás gyerekek is vannak az áldozatok között Robbantás Kirkukban Reformpártiak csaptak össze konzervatívokkal Halottak Iránban A Greenpeace az új jégkorszakot jósoló tanulmányról Amerikai öngól egy fehér Oldsmobillal hajtottak az épülethez. Az észak-iraki olaj­mezők térségében fekvő Kirkukot etnikai feszültségek osztják meg. Az Amerikával szövetséges kurd pártok a Szaddám-rendszer alatt betelepített arabok távozását köve­telik a városból. Nem sokkal e me­rénylet után váratlanul Irakba érke­zett Donald Rumsfeld amerikai vé­delmi miniszter. Bagdadban az Ira- kot megszálló koalíciós erők tiszt­ségviselőivel tárgyalt. A Pentagon főnöke előzőleg az iraki erőszak­cselekményekben való aktív rész­vétellel vádolta meg az al-Kaida ' nemzetközi terrorszervezetet. Hoz­zátette, hogy terrorhálózatok akar­nak viszályt szítani Irak különböző etnikai és vallási csoportjai között. A rendőrség mindhárom város­ban közbelépett a helyzet csillapí­tása érdekében. Izéhben, ahol né­gyen vesztették életüket, a rendőrök mintegy 30 tüntetőt őrizetbe vettek. A pénteki válasz-, tásokon a konzervatív jelölteknek szinte az ország minden részén sikerült felülkerekedniük, ami a reformpárti hívek tiltakozását váltotta ki. RÖVIDEN Földmozgás három országban Freiburg. Földrengés rázta meg tegnap Svájc nyugati, Franciaország keleti és Német­ország délnyugati részét - kö­zölte a ffeiburgi földrengésfi­gyelő állomás. A Richter-skála szerinti 5,1-es erősségű föld­mozgás epicentruma a fran­ciaországi Vésőül közelében volt, Bázeltől 100 kilométerre nyugatra. Az este fél hétkor bekövetkezett, néhány másod­perces rengést észlelni lehetett Lyonban, Besanconban, Stras- bourgban és Genfben is. Az el­ső jelentések szerint személyi sérülés nem történt, és komoly károk sem keletkeztek. (MTI) Kigyulladt az űrközpont Újdelhi. Tűz ütött ki tegnap a legnagyobb indiai űrköz­pontban, az ország dél-keleti részén fekvő Szriharikota szi­getén, legkevesebb öten meg­haltak. A központ szóvivője ar­ról számolt be, hogy a tűz a szilárd hajtóanyagüzemben keletkezett. Egyelőre nem tud­ják, mi okozta a tüzet. (MTI) Szerbiában Milosevicsről Belgrád. Megkezdődött tegnap Belgrádban az ítélke­zés a milosevicsi rezsim idején elkövetett két súlyos politikai bűntény elkövetői felett, aki­ket Ivan Sztambolics volt szerb elnök meggyilkolásával és Vük Draskovics egykori el­lenzéki vezető elleni merény­letkísérlettel vádolnak. Ez az első per Szerbiában, amelyen vádlottként, felbujtói minő­ségben szerepelne Milosevics volt jugoszláv államfő is. De felette a többi kilenc vádlottól külön fognak ítélkezni, mert a hágai törvényszék nem en­gedélyezte, hogy a bírósági el­járás idejére Belgrádba szállít­sák. A pert tegnap el is napolták. (MTI) Lemondott az elnöklő bíró Hága. Egészségügyi okok miatt lemondott tisztségéről Richard George May bíró, a Szlobodan Milosevics ellen a hágai törvényszéken folyó per három tagú bírói tanácsá­nak elnöke. A Milosevics-pert vaskézzel irányító May bíró váratlan távozása azt a koc­kázatot rejti magában, hogy további késedelmet szenved a bírósági tárgyalás, amelyet eddig is komolyan hátrálta­tott a vádlott rossz egészségi állapota. (MTI) A 65 éves, brit állampolgár May betegségének jelle­géről nem tudni semmit (Képarchívum) MTI-OSSZEFOGLALO Washington. A Demokrata Párt legnagyobb bosszúságára in­dul az amerikai elnökválasztáson Ralph Nader, az amerikai fo­gyasztóvédelem atyja, a környe­zetvédelem élharcosa. Nader vasárnap jelentette be el­határozását, hiába rimánkodtak neki egy ideje a demokrata párti vezető politikusok és saját barátai is, hogy tegyen le erről a szándé­káról, mivel a nem konzervatív szavazótábor megosztásával csak George Bush elnököt segítené a győzelemhez a szorosnak ígér­kező őszi küzdelemben, akárcsak 2000-ben, az előző elnökválasztá­son. A Fehér Házban talán még pezsgőt is bontottak a bejelentés hírére. A demokraták már régóta orrainak a makacsságáról és fá­radhatatlanságáról ismert ügy­védre, aki szerintük 2000-ben a demokrata A1 Gore-t megfosztot­ta a győzelemtől George Bushsal szemben. Bár Nader a szavazatok­nak mindössze 2,7 százalékát sze­rezte meg, de Floridában és New Hampshire-ben olyan szoros volt a küzdelem, hogy ha Nader nem visz el voksokat, A1 Gore meg­nyerte volna az elnökválasztást. Jeruzsálem/Betlehem/Há- ga. Általános riadókészült­ségbe helyezték az izraeli rendőrséget és a biztonsági szolgálatokat tegnap, mi­vel újabb merényletektől tartanak a nyolc utas életét kioltó előző napi jeruzsále- mi buszrobbantás után. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ A rendőrség sűrítette járőrszol­gálatát a városokban, fokozottan ellenőrzi az autóbusz-állomásokat és erősítést küldött az útelzárások­hoz, hogy megpróbálja megaka­dályozni az esetleges palesztin be­szivárgásokat. A biztonsági szol­gálatoknak mintegy ötven ké­szülőben lévő merényletről van tudomásuk. Az izraeli hadsereg tegnap lerombolta a Betlehem melletti Húszán faluban a jeruzsá- lemi buszrobbantás palesztin ön­gyilkos merénylőjének a házát, egyúttal őrizetbe vette a merénylő három hozzátartozóját. A 23 éves öngyilkos merénylő, Mohamed Zohul a robbantásért felelősséget vállaló al-Aksza Mártírjainak Bri­KOKES JÁNOS Prága. Csehországnak még ezen a héten meg kell találnia az új jelöltet az EU-biztos tisztségébe. Vladimír Spidla kormányfő, aki a múlt pénteken elájult, tegnap is­mét munkába állt. Orvosai szerint a következő napokban nyugodtabb tempóban kell dolgoznia. A prágai sajtó szerint erre nincs sok esélye. A kormánykoalíció pártjainak kép­viselői már tegnap este összeültek, hogy megvitassák a szóba jöhető jelölteket. Egy biztos: a megállapo­dás nem lesz könnyű. Bár Spidla a Hillary Clinton, New York állam szenátora, Bili Clinton elnök fele­sége egy alkalommal kijelentette, hogy legszívesebben saját kezével tekerné ki Nader nyakát. Nader a napokban tölti be a 70. életévét. Az NBC televíziónak el­mondta, hogy nyugalomba vonu­lását fontolgatta, de mégis meg­gondolta magát. Független jelölt­ként indul, hogy „kihívást intéz­zen a két párti monopólium, a du- opólium ellen”. Washingtont nagyhatalmú vállalatok által megszállt területnek nevezte, a legtöbb minisztérium és kor­mányszerv ajtajára szavai szerint kifüggesztették az „eladó” táblát. Elutasította, hogy mások esély- rontójának nevezzék, és azért bí­rálják, mert nem fogadja el a két- pártrendszert. Nader évtizedeken át folytatott hadjáratot a konszer­nek ellen a fogyasztók érdekében, és sok vívmányt sikerült kiharcol­nia. A hatvanas években az ő mozgalma kényszerítette rá az autóipart új biztonsági szabvá­nyok bevezetésére. Arnold Schwarzenegger, Kali­fornia kormányzója szerint a kül­földi születésű amerikai állampol­gároknak is lehetővé kellene ten­ni, hogy indulhassanak a válasz­gádjai nevű fegyveres szervezet tagja volt. A csoport közel áll a Jasszer Arafat palesztin elnök ve­zette Fatah mozgalomhoz. A va­sárnapi jeruzsálemi buszrobban­tásnak mintegy hatvan sebesültje is volt, közülük tíznek az állapota súlyos, egynek válságos. Megkezdte a Jordán nyugati partján emelt izraeli biztonsági ke­rítés törvényességének tárgyalását tegnap a hágai Nemzetközi Bíróság (ICJ). Az ülést megnyitva a bíróság elnöke a peres eljárás történelmi je­lentőségére emlékeztetett. Első­ként a palesztin küldöttség fejtette ki álláspontját. Izrael úgy döntött, hogy szóban nem ismerteti érveit, pusztán írásos emlékeztetőre szo­rítkozik. Jasszer Arafat a palesztin televízióban és rádióban közzétett beszédében úgy vélekedett: a biz­tonsági kerítés valódi célja, hogy megakadályozza a palesztin állam létrehozását. Szerinte a fal meg akaija fosztani a palesztinokat visszakövetelt földjük 58 százalé­kától. „A világnak látnia kell e pél­dátlan tragédia emberi méreteit” - mondta, hozzátéve: a Nemzetközi Bíróság reményt adhat a békére, ha törvénytelennek nyilvánítja az épít­ményt. Saul Mofaz és Jószéf Lapid, közszolgálati rádiónak délelőtt adott rövid interjújában nem volt hajlandó neveket említeni, a sajtó úgy tudja, hogy koalíciós körökben három név van forgalomban: Jan Kohout, a külügyminiszter első he­lyettese, Pavel Telicka, Csehország EU-nagykövete és Vlasta Stepová, Csehország európa-tanácsi nagy­követe. Az ellenzéki Polgári De­mokratikus Párt jelöltje a tisztség­re Bedrích Moldan volt környezet- védelmi miniszter. Miroslav Gre- benícek, Cseh- és Morvaország Kommunista Pártjának elnöke sze­rint ők Telicka nagykövetet, ületve tásokon az elnöki tisztség elnye­réséért. Az ausztriai születésű testépítő bajnokot és filmszínészt tavaly ősszel választottak meg az USA legnépesebb és leggazda­gabb állama kormányzójává. Azt mondta, neki ugyan nincsenek el­nöki ambíciói, de mindenképpen meg kellene adni az indulás jogát az elnökválasztásokon az olyan külföldi születésű amerikai állam­polgároknak, akik már több mint húsz éve az országban élnek. A kormányzó támogatta Orrin Hatch utahi szenátor ilyen ér­telmű alkotmánymódosítási kez­deményezését. Schwarzenegger azzal érvelt, hogy az USA-ban na­gyon sok a bevándorló, akik kima­gasló eredményeket értek el, és nem látja semmi okát annak, hogy őket kizárják az elnöki poszt betöltésének a lehetőségéből. Név szerint a németországi születésű Henry Kissinger és a csehországi születésű Madeleine Olbright volt külügyminisztereket említette. Schwarzenegger, aki ma tölti be kormányzói megbízatásának 100. napját, az NBC műsorában megerősítette, hogy ellenzi az egyneműek házasságát, amit a San Francisco-i városi hatóságok a minap lehetővé tettek. Izrael védelmi-, illetve igazságügyi minisztere tegnap elítélte a hágai bíróság beavatkozását a kerítés épí­tésének ügyében. Hangsúlyozták: egyetlen országnak, egyetlen intéz­mények sincs joga elvitatni Izrael jogát arra, hogy megvédje lakossá­gát. Könnygázzal támadtak tegnap izraeli katonák mintegy 2500 pa­lesztin tüntetőre, akik a Jordán nyugati partvidékének izraeli lezá­rása ellen tiltakoztak Deir Ghszun településen. Izrael nem tárgyal a jelenlegi pa­lesztin vezetéssel, mert az nem tel­jesíti egyetlen vállalását sem, ame­lyet a közel-keleti útiterv keretén belül tett - jelentette ki az izraeli parlament külügyi és védelmi bi­zottságában Ariel Sáron. Az izraeli kormányfő vázolta a palesztinoktól való különválásra vonatkozó tervet is, amelyet várhatóan március vé­gén mutat be Washingtonban Ge­orge Bush amerikai elnöknek. A tervet, amelyről Sáron először ta­valy december 18-án beszélt a nyil­vánosság előtt, abban az esetben akaija érvénybe léptetni, ha to­vábbra sem mozdulnak el a holt­pontról az útiterven alapuló tár­gyalások. Jan Káván volt külügyminisztert tartanák elfogadhatónak. A koalí­ció és az ellenzék várhatóan ma egyeztet. Stanislav Gross minisz­terelnök-helyettes és belügymi­niszter azt áhította: a koalíció azt szeremé, ha már a szerdai kor­mányülésen egy-két névre szűkül­ne a jelöltek köre, a hét végéig pe­dig el lehetne dönteni, ki lesz Milos Kuzvart utóda, aki pénteken mon­dott le erről a tisztségről. Több ve­zető szociáldemokrata politikus úgy véli, hogy Kuzvartnak a tör­téntek után a parlamentből is tá­voznia kellene. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Kirkuk/Bagdad. Tizenhárom ember életét vesztette, 51 pedig megsebesült egy rendőrőrs elleni öngyükos merényletben tegnap az észak-iraki Kirkuk kurdok lakta ne­gyedében. A legfrissebb veszteség­mérleget a kirkuki kórház igazgató­ja közölte. A bagdadi amerikai ka­tonai parancsnokság szerint a ha­lottak közül legalább négyen pol­gári személyek voltak. A sebesültek többsége súlyos állapotban került kórházba. A sérültek között van egy általános iskolás fiú és négy közép- iskolás lány is. A merénylet elköve­tésekor mintegy húsz rendőr vára­kozott a napi eligazításra az épület előtt. A robbantok ketten voltak, SSHH^MTI-HÍR Teherán. Heten meghaltak, 28-an megsérültek Iránban a par­lamenti választások utáni zavar­gások során. Az iráni hírügynök­ség tegnapi beszámolói szerint a délnyugati Andimesk, Firuzábád és Izéh városokban konzervatív és reformpárti jelöltek hívei csap­tak össze. MTI-HÍR Washington. A Greenpeace nemzetközi környezetvédő szerve­zet tegnap bírálta az amerikai kor­mányt a védelmi minisztérium ál­tal készített stratégiai tanulmány miatt, amely a közeljövőben egy újabb jégkorszak vízióját vetíti előre. A Greenpeace szerint ha már a Pentagon is ezt a forgatókönyvet erősíti meg, az amerikai elnöknek ratifikálnia kellene az üvegházha­tást okozó gázok csökkentéséről intézkedő kiotói klímavédelmi jegyzőkönyvet, különben maga is részessé válik a jövendő katasztró­fában. A tanulmány szerint az éve­kig tartó fokozódó felmelegedés a Föld ökológiai rendszerét úgy ala­kítja át, hogy a tengerek vízének felhígulása, sótartalmának csökke­nése az északi féltekén a Golf­áramlat meleget hozó hatását csökkenti, ezáltal a kezdeti felme­legedés után az északi félgömbön jelentős lehűlés várható. Az üveg­házhatás kialakulásában szerepet játszó széndioxid-kibocsátás 35 százalékáért az USA felelős. A biztonsági kerítés törvényességéről tárgyal a hágai Nemzetközi Bíróság Készültség Izraelben Spidla kormányfő újra munkába állt - sürget az idő, a hét végéig dönteni kellene Prága új európai biztost keres

Next

/
Oldalképek
Tartalom