Új Szó, 2004. február (57. évfolyam, 26-49. szám)

2004-02-19 / 41. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2004. FEBRUÁR 19. 5 Régió AJÁNLÓ Tollfosztói vigadalom Érsekújvár. Ma 18 órakor első alkalommal rendeznek tollfosztást a Regionális Mű­velődési Központban, az MKP helyi alapszervezete ifjúsági csoportjával és a Czuczor Ger­gely Cserkészcsapat tagjaival közösen. „A fiatalok számára estébe nyúló vigadalom lesz” - tájékoztatott Magyar Béla, a művelődési központ dolgozó­ja. (száz) Farsangi kupa Szimő. Szombaton délelőtt 10 órakor kezdődik a II. Far­sangi Kupa teremfocitorna a helyi tornateremben, magyar- országi vendégcsapat részvéte­lével. A megmérettetésen részt vesz az MKP válogatottja, vala­mint a helyi tűzoltók és a helyi öregfiúk csapata is. (száz) Fórum az MKP tisztségviselőivel Érsekújvár. Az MKP ér­sekújvári alapszervezete feb­ruár 20-án 17 órakor a Nyit- rapart Kultúrközpontban la­kossági fórumot szervez. A meghívott vendégek között lesz Simon Zsolt mezőgazda- sági miniszter, Szigeti László oktatásügyi államtitkár, Po- mothy László gazdasági ál­lamtitkár. (száz) Nyílt nap a Selye Központban Komárom. Ma 10 órától a Selye János Egyetemi Köz­pont nyílt napot szervez. Az érdeklődők a Tiszti Pavüon dísztermében ismertetést hallhatnak az intézményről, a felvételiről és az ösztöndíjak­ról, feltehetik kérdéseiket, majd megnézhetik a tanter­meket, a jegyzetboltot, a könyvtárat, a Selye Fordító- és Tolmácsközpontot, valamint a Sirály Diákszállót. Ha valaki szeretné megnézni, hogyan folyik a tanítás, betekinthet egy-egy előadásra is. (ma) Az Ipoly Unió a holland kormány támogatásával 229 község határában 63 lerakatot térképezett fel az utóbbi években Veszélyes vegyi raktárak az Ipoly mentén ÚJ SZÓ-HÍR Ipolyság. A különböző vegyi anyagok raktározása komoly prob­léma, hiszen veszélyforrást jelen­tenek az emberi egészségre és a környezetre is. Közép-Európára ez fokozottan jellemző, hiszen a mezőgazdaság stagnálása miatt az elmúlt évek során az ilyen leraka- tokat felügyelet nélkül hagyták, így ezek közül mostanra sokról nem ren­delkezünk megfelelő ada­tokkal. Az elmúlt időszak­ban több nemzetközi prog­ramot fürdettek ezen „időzített bombák” feltér­képezésére. 2002 áprilisa és októbere között az Ipoly Unió a holland kormány támogatásával az Ipoly mentén 229 község határában 63 ilyen le­rakatot térképezett fel, míg 2000- ig csak kilenc ilyen helyszínről ren­delkeztek hivatalos adatokkal az önkormányzatok és az állami hiva­talok. A sikeres program után ta­valy ősszel uniós Phare-támogatá- sok segítségével a Nyitrai és Besz­tercebányai kerület egészét feltér­képező programot indítottak el, mely idén novemberig tart. A munka során a helyszíneken kívül már a vegyi anyagok fajtáiról, a raktározási módszerekről és az anyagok mennyiségéről is felmé­rés készül. A munkát környezetvé­delmi szakon tanuló egyetemisták és önkéntesek végzik majd el - tá- jékoztatotta az Új Szót Wollent Ida, a program koordinátora, (ú) A Nyitrai és Beszterce­bányai kerületet feltér­képező program indult. Lerakat Ipolybélen (Az Ipoly Unió felvétele) Pozsony-Mosonmagyaróvár helyett Zsolna-Budapest a támogatott korridor? Szimőn községi rendőrök őrködtek a postahivatalnál Keletre tolódó tengely? Segélyosztás délen rendbontás nélkül Győr/Pozsony. „A Balti- kum-Adria tengely, azaz az úgynevezett észak-déli fo­lyosó keletebbre tolódott?” - teszi fel a kérdést a Győr- Moson-Sopron Megyei Közgyűlés általános alelnö- kének, Firtl Mátyásnak teg­nap lapunkhoz is eljutta­tott sajtóközleménye. KORPÁS ÁRPÁD A dokumentum reakció arra a magyar közszolgálati médiában is elhangzott hírre, miszerint az Eu­rópai Parlament illetékes bizottsá­ga kedden nagy többséggel elfo­gadta, hogy az észak-déli európai közlekedési folyosó Magyarorszá­gon átjusson el egészen az Adriá­ig, de az uniós testület nem a Po- zsony-Mosonmagyaróvár-Nagy­kanizsa-Zágráb/Ljubljana tengely ügyét tárgyalta és támogatta, ha­nem a Zsolna-Budapest-Eszék- Szarajevó-Ploce útvonalét. A köz­lemény leszögezi, hogy a Balti- kum-Adria tengely egy rövid sza­kasz kivételével része a helsinki korridorok hálózatának: csupán a Nyugat-Dunántúlon átvezető Mo- sonmagyaróvár-Nagykanizsa út­vonal hiányzik a rendszerből. „Ez a hiányzó elem - a Nyugat-Dunán- túl számára is fontos észa-déli közlekedési tengely részeként - északon Pozsony, délen Ljubljana és Zágráb felé irányul. Győr-Mo- son-Sopron Megye Közgyűlése 2000-ben kezdeményezte, hogy ez a szakasz kerüljön be a számo­zott helsinki korridorok hálózatá­ba... Nagy örömünkre kizárólag támogató észrevételekkel talál­koztunk. Az ötlettel azonosult a magyar közlekedési tárca is” - állapítja meg a nyilatkozat. Firtl hangsúlyozza, hogy a Zsolna-Budapest-Eszék-Szara- jevó-Ploce útvonal Budapesttől délre eső szakasza jelenleg is számozott helsinki korridor (V/C), forgalomszámlálási adat­sora azonban messze alatta van a Nyugat-Dunántúlon átvezető észak-déli útvonal regisztrált járműforgalmi adatainak. „Fon­tos tudni, hogy a TINA/TEN há­lózatba történő felvétel elmara­dása óriási problémát jelent, ugyanis ez esetben az útvonal fejlesztésének EU támogatásáért a Kohéziós Alaphoz nem lehet fordulni. Fontos lenne tudni, hogy áll a Pozsony-Mosonma- gyaróvár-Nagykanizsa útvonal TINA/TEN hálózatba történő felvételének ügye?” - firtatja a megyei alelnök által jegyzett közlemény, s utal arra, hogy a kérdést az illetékes magyaror­szági fórumokon is felteszi. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Sáró/Szimő. A szociális segé­lyek osztása előtt néhány délnyu­gat-szlovákiai településen is óvin­tézkedéseket kértek. „Igaz, hogy a sárói polgármester asszony kedden bejelentést tett renitenskedő roma polgártársakkal kapcsolatban, kol­légáim kinn is jártak a helyszínen, de semmilyen erőszakos cselek­mény nem történt, ami közbeavat­kozást indokolt volna” - tájékoztat­ta tegnap lapunkat Stugel László őrnagy, a zselízi körzeti rendőrka­pitányság vezetője. Hozzátette: „Fokozott figyelemmel kísérjük a rosszabb szociális helyzetben lévő falvak és azon települések minden­napi életét is, ahol nagyobb az etni­kai konfliktusok lehetősége. A szo­ciális- és munkanélküli segélyek osztásakor gyakrabban is járórö­zünk, de egyelőre semmilyen konkrét eseményt, semmi rendkí­vülit nem említhetek. Lapunk többszöri keresésre sem tudta elér­ni Sáró polgármester assszonyát. A községházán csak annyit árultak el: nem tudnak semmilyen rend­bontásról. Előfordul ugyan, hogy - különösen most, a csökkentett se­gélyek kézhez vételekor - néhány lakos a községházára megy pa­naszkodni, de az ilyen eseteket még mindig sikerült békés úton rendezni. Az érsekújvári járásbeli Szimőn Bób János polgármester tájékoztatása szerint két nap lefor­gása alatt (tegnap és ma) mintegy kétszáz lakos veszi kézhez a se­gélyt. Mivel az állami rendőrség a községben nem rendelkezik saját erőkkel, a postahivatal a községi rendőröket kérte fel a közrend fenntartására, (buch, száz) A három csallóközi falu polgármesterei és képviselői közösen tárgyaltak az önkormányzatokat érintő kérdésekről Alistál, Padány és Bögellő több téren is összefog és egybehangolja lépéseit NÉMETH GÉZA Alistál/Padány/Bögellő. Kö­zös önkormányzati ülés kereté­ben Alistálon találkoztak Alistál, Padány és Bögellő polgármeste­rei, önkormányzati képviselői. Az ülésen egyebek mellett az ok­tatásüggyel, az egészségügyi el­látással, a vízgazdálkodással és a csatornahálózattal, a szociális el­látással kapcsolatos problémákat vitatták meg. A felek az említett területeken azokat a pontokat keresték, melyek egy mikroregi- onális együttműködés keretében közösek és előnyösek lehetnek mindhárom település számára. Fazekas István, Alistál polgár- mestere vitaindítójában az alistá- li kilencéves alapiskola problé­máiról tájékoztatott. A tanintéz­ményben jelenleg 298 diák ta­nul, közülük 154 alistáli, 54 pa- dányi, 17 bögellői, a többiek pe­dig Patasról, Mádból és Albárról járnak be. (Az iskola első osztá­lyába a 2003/2004-es tanévre eddig 36 gyermeket írattak be, a szám szeptemberig még némileg változhat.) Hogy az új támogatá­si rendszer mire elég majd, egyelőre csak sejthető, ám úgy tűnik, az üzemeltetéssel nem lesznek problémák. Alistálon újonnan alapított ze­neiskola is működik, amelyben jelenleg 110 ta­nuló szerez zenei vagy képzőművészeti ismerete­ket. E tanintézmény a kö­vetkező iskolaévtől remél­hetőleg már egy, az iskola területén lévő új épületbe költöz­het; az ingadan befejezésére hat­millió korona dotációt kapott az önkormányzat. Padány polgármestere, Lázok Attila rámutatott, hogy az új, diák­szám alapú finanszírozási rend­szer nem kedvez az olyan kisisko­láknak, mint amilyen a padányi is. Mivel az iskolát meg akarják tarta­ni, racionális intézkedésekkel - az iskola és az óvoda egy épületben való összevonásával - csökkente­nék az üzemeltetési költségeket. Bögellő polgármester asszonya, Kázmér Mária is a helyi kisiskola megtartása mellett foglalt állást. Sajnos, a faluban egyre kevesebb gyermek születik, ezért a kis tá­mogatási összeg is egyre zsugo­rodni fog. Hangsúlyozta, az üze­meltetési költségeket esetleg más forrásokból próbálják meg majd kiegészíteni. Az értekezleten annak le­hetősége is felvetődött, hogy Pa­dány és Bögellő egy bizonyos pénzösszeggel támogassa az alis­táli iskolát, mert - mint említet­tük - az oktatási intézménybe e két faluból is járnak tanulók. Ezt a pénzt a tanítás színvonalának emelésére, könyvek és egyéb szükséges technikai segédeszkö­zök vásárlására használnák fel. A tanácskozáson az egészség­ügy helyzetéről is szó esett. A há­rom község önkormányzatai a la­kosság száma alapján, arányosan járulnak hozzá az alistáli egész­ségügyi központ fenntartási költ­ségeihez. A három tárgyaló fél a hulladékgazdálkodás területén is összehangolta lépéseit. Elhatá­rozták, hogy együttesen lépnek fel, illetve folytatnak tárgyaláso­kat a kérdésről az illetékes hulla­dékszállító vállalat képviselőivel. Alistál tájékoztatta Padányt és Bögellőt egy szociális otthon létre­hozásának tervéről, az ezzel kap­csolatos esetleges együttműkö­désről. A három község képviselői határozati javaslatként elfogad­ták, hogy a polgármesterek a fel­sorolt kérdésekről az önkormány­zati szakbizottságok bevonásával rendszeresen tárgyaljanak. A tárgyaláson egy szoci­ális otthon létrehozásá­nak terve is felvetődött. MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT Törvénysértő intézmények Nagyszombat megyében? GAÁL LÁSZLÓ Nagyszombat. A megyei önkormányzat költségvetésének mó­dosítása, a támogatások elosztása, a megyei főellenőr beszámoló­ja és a megyei önkormányzat útkarbantartó igazgatóságának új szervezed felépítése - ezek lesznek a legfontosabb napirendi pon­tok a megyei közgyűlés képviselő-testületének mai ülésén. A legterjedelmesebb beszámolót a megyei főellenőr tartja. Munkatársai 2003 februárja és decembere között 40 ellenőrzést végeztek, ebből 21 esetben állapítottak meg szabálytalanságokat, főleg középiskolákban, kulturális, egészségügyi és szociális intéz­ményekben, de a megyei hivatalban is. Az ellenőrök törvénysér­tésre mutattak rá a galántai, a szakolcai, a dunaszerdahelyi kór­házban, valamint a nagymegyeri és a somorjai rendelőintézetben. Elsősorban a költségvetésben, a közbeszerzésben, a könyvvitelben és az alkalmazottak fizetési osztályba való besorolásában akadtak jogszabálysértések. A képviselők tárgyalnak a galántai könyvtár új igazgatójának ki­nevezéséről is, és várhatóan 607 millió korona támogatást oszta­nak el a megyei intézmények között - kivéve az oktatásügyi léte­sítményeket. A testület elé kerülő jelentésben az is szerepel, hogy ez a dotáció nem lesz elegendő az intézmények rendes működésé­hez, a közlekedésre például 30 százalékkal kevesebbet kapnak, mint tavaly. A kulturális intézmények csak a bérekre és rezsikölt­ségekre kapnak pénzt, tehát a könyvtárak esetében egyetien könyv megvásárlására, a múzeumok esetében pedig egyetlen kiál­lítási darab beszerzésére sem juttatnak anyagiakat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom