Új Szó, 2004. február (57. évfolyam, 26-49. szám)
2004-02-19 / 41. szám, csütörtök
6 Külföld ÚJ SZÓ 2004. FEBRUÁR 19. RÖVIDEN Wisconsinban is Kerry nyert Madison. A vártnál sokkal szorosabb küzdelemben ugyan, de Wisconsin államban is John Kerry szenátor nyerte az amerikai Demokrata Párt elnökjelöltségének elnyeréséért rendezett előválasztást. A szavazatok több mint 40 százalékának összesítése alapján Kerry kapta a voksok 39 százalékát. Az előrejelzéseknél sokkal jobban szereplő John Edwards szenátor 37 százalékot kapott. (MTI) Megegyezés születhet Iszlámábád. Pakisztán és India között sikeresen fejeződtek be tegnap a béketárgyalásokat előkészítő konzultációk. Pervez Musarraf pakisztáni elnök bejelentette: a két rivális dél-ázsiai atomhatalom májusban tárgyalásokat kezd a megbékélésről, a vitatott Kasmírról, s a párbeszéd július-augusztusban külügyminiszteri szinten folytatódik. A szakértői konzultációk után a pakisztáni küldöttségvezető kijelentette: békés megegyezés születhet mind Kasmír, mind egyéb, kétoldalú kapcsolatokat érintő kérdésekben. (MTI) Tömeges kiutasítás Hága. A holland képviselőház elfogadta azt a sokat bírált kormányzati tervezetet, amelynek értelmében mintegy 26 ezer menedékkérőt utasítanak ki az országból a következő három év alatt. A lépés példa nélküli Európában, s számos emberi jogi szervezet tiltakozását váltotta ki. A törvényhozók a szavazás során mindössze három módosító indítványt hagytak jóvá az előterjesztett tizenhatból, s ezek a javaslat lényegét nem érintik. Egyes bírálók a törvényt egyenesen a holland zsidóknak a náci megszállás alatti deportálásához hasonlítják. (MTI) A vaskezű elnök meghalt Mexikóváros. Nyolcvanhárom éves korában, szívbetegség következtében elhunyt Jósé Lopez Portillo egykori mexikói elnök. Portillo a 71 éven át kormányzó mexikói Intézményes Forradalmi Párt elnökeként, 1976 és 1982 között kormányozta vaskézzel a középamerikai országot. Később azzal vádolták, hogy részt vett a radikális baloldali erők elleni hajtóvadászatban, amelyben több mint 500 aktivista tűnt el nyomtalanul. (MTI) Portillo soha nem ismerte el a gyilkosságokkal kapcsolatosfelelősségét (Reuters) Iráni vonatrobbanás: összefüggésben lehetett a Richter-skála szerint 3,6-es erősségű földrengéssel Kétszáznál több halott Teherán. Több mint kétszáz ember meghalt, 350 pedig megsérült tegnap reggel Irán északkeleti részén egy ként, benzint és műtrágyát szállító vonaton történt nagy erejű robbanásban. A halottak között számos tűzoltó van, akik a vonatot pusztító lángokkal küzdöttek Neisápur közelében egy pályaudvaron, amikor a robbanás bekövetkezett. A robbanás olyan erejű volt, hogy súlyos károkat okozott öt környező faluban; az áldozatok többsége a hatóságok szerint e településekről való. Egyelőre nem tudni, hogy pontosan mi okozta a katasztrófát. Egyes jelentések szerint a vonat kisiklott, és elképzelhető, hogy ez összefügg azzal a Richter- skála szerint 3,6-es erősségű földrengéssel, amelyet a teheráni geofizikai intézet éppen a szerencsétlenség körzetében és időpontja táján jelzett. Az iráni állami televízió először két vonat összeütközéséről számolt be. (MTI) A szerelvény 17 vagonjában ként, hatban benzint, hétben trágyát, tízben pedig gyapotot szállított (TASR/AP-reprofelvétel) Első ízben követtek el öngyilkos merényletet a lengyel parancsnokság alatt álló támaszpont ellen Magyarok sérültek meg Irakban Hilla/Budapest/Varsó. Tizenegy iraki meghalt, tíz magyar, tizenegy lengyel és egy amerikai katona, valamint 44 iraki civil megsérült az iraki Hillá- ban tegnap reggel elkövetett merényletekben. ÖSSZEFOGLALÓ A lengyel katonai kontingens támaszpontja ellen reggel öngyilkos merényletet követtek el. Matyuc Péter, a honvédelmi minisztérium (HM) kommunikációs főigazgatója közölte, hogy a magyar katonák közül ketten súlyos, de nem élet- veszélyes sérüléseket szenvedtek. A két magyar katonát a bagdadi amerikai kórházban ápolják, ahol szakorvosi ellátásban részesülnek. Matyuc hangsúlyozta, hogy a magyar szállító zászlóalj a terrortámadás után is folytatja feladatainak végrehajtását. Bocskai István, a HM szóvivője ugyancsak jelezte: Magyar- ország nem tervezi katonáinak kivonását Irakból. Helyi idő szerint negyed nyolc - közép-európai idő szerint reggel negyed hat - körül két, robbanóanyaggal megrakott teherautó próbálta meg áttörni a Camp Charlie lengyel logisztikai támaszpont bejáratát védő betonakadályt. A bázist védő mongol katonák golyózáport zúdítottak a teherautókra: az egyik, megállásra kényszeritett jármű menekülni próbáló vezetőjét agyonlőtték, majd az autó felrobbant. A másik járműnek sikerült eljutni a betonakadályig, de azt nem tudta áttörni, hanem az ütközéskor felrobbant. A két nagyerejű detonáció - a helyszínen 15 méter átmérőjű, két méter mély kráter keletkezett - a magyar szállító zászlóalj lakóépületeitől száz méterre történt. Az épületek ablakai kitörtek, az üvegszüánkok több embert megsebesítettek. A robbanások után valamennyi nemzet katonái azonnal szigorították a biztonsági intézkedéseket. Jóval súlyosabb következményekkel járt a környéken élő irakiakra, illetve a járókelőkre nézve a kettős terrortámadás: legalább három lakóház összeomlott. Amerikai közlések szerint legalább 11 iraki - férfiak, nők és gyerekek - vesztette életét, míg a hillai kórház öt iraki, köztük két nő haláláról és negyvenegy iraki sebesültről számolt be. Robert Strzelecki alezredes, a lengyel kontingens szóvivője előzőleg azt mondta, hogy a két öngyilkos merénylő két iraki polgári személyt rántott magával a halálba, és a robbanás 44 irakit sebesített meg. A lengyel irányítású közép-déli iraki övezetben egy csaknem tízezer fős nemzetközi hadosztály állomásozik, melynek keretében mintegy 2500 lengyel és 300 magyar katona is szolgál. Itt állomásoznak a szlovák katonák is, közülük senkinek sem esett bántódása. „Ez volt az első ilyen típusú merénylet Irakban létesített lengyel katonai támaszpont ellen” - közölte Zdzislaw Gnatowski ezredes, a lengyel vezérkar szóvivője. A lengyel erők eddig egy tisztet veszítettek, tavaly november 6-án támadás ért egy lengyel katonai konvojt. Medgyessy Péter magyar miniszterelnök arról biztosította a magyar zászlóalj tagjait, hogy a kormány becsüli őket, és számít rájuk, hiszen helyes célokért vannak ott. A kormányfő és Juhász Ferenc honvédelmi miniszter videotelefonon keresztül hallgatta meg Sramkó Mátyás alezredesnek, a szállító zászlóalj parancsnokának a jelentését az hald merényletről. Sramkó közölte: műiden sérült állapota kielégítő. Kezdettől fogva felkészültek arra, hogy ilyen esemény bekövetkezhet. A történtek bizonyítják, hogy az egyik legjobban őrzött táborban laknak a magyar katonák, hiszen a merénylőknek nem sikerült bejutniuk a hadiszállásra. Kijelentette: a katonák teszik a dolgukat, nincs pánik. Eddig senki nem jelezte, hogy a történtek miatt haza kívánna térni. Keleti György, az Országgyűlés honvédelmi bizottságának elnöke közölte: ma rendkívüli ülést tart a testület. Előzőleg a Fidesz kezdeményezte a bizottság azonnali összehívását. A kisebbik ellenzéki párt, az MDF pedig alig két órával a történtek nyilvánosságra kerülése után felszólította a kormányt és a parlamentet: azonnal rendelje haza a magyar katonákat Irakból. A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem pszichológiai, szociológiai és pedagógiai tanszékének egyetemi tanára, Bolgár Judit elmondta: azonnali pszichológiai kezelés és utógondozás is szükséges ahhoz, hogy a katonák fel tudják dolgozni a szerencsétlenséget. A PAP lengyel hírügynökség azt jelentette, hogy tegnap délután a Babilon táborban két újabb robba- t nást hallottak Hilla hányából. Nem hivatalos értesülések szerint polgári célpontok ellen elkövetett merényletekről van szó. Marek Sanak alezredes, a Charlie logisztikai bázis lengyel parancsnoka szerint a merénylet nem volt tökéletes akció, a terroristák nem derítették fel pontosan a helyszínt, nem tudták például, hogy betonakadályok vannak és a talaj süppedős, ingoványos. Ezért nem volt esélyük arra, hogy a tábor területére bejussanak. Eddig senki nem jelezte, hogy a történtek miatt haza kívánna térni. Nagy-Britannia gazdaságában teljes a foglalkoztatottság, sok térség munkaerőhiánnyal küzd Csak a kedvezmények terén szigorítanak MTI-JELENTÉS London. Egyöntetű tegnapi értesülések szerint nem az új EU-tag- államok polgárainak munkavállalásijogát, hanem a szociális juttatásokhoz való hozzáférést szigorította a brit kormány az erről tartott előző napi kabinetülésen. Tony Blah kormányfő belső kabinetjének illetékes tagjaival - Jack Straw külügyminiszterrel, David Blunkett belügyminiszterrel és Andrew Smith munka- és nyugdíjügyi miniszterrel - tartott egyeztetést arról, hogy Nagy-Britannia bevezessen-e korlátozásokat az új tagországok polgárainak munkavállalására. Patricia Hewitt kereskedelmi és ipari miniszter szerint a brit gazdaságban teljes a foglalkoztatottság, számos térség munkaerőhiánnyal küzd, és „például nagy szükség van a híresen keményen dolgozó lengyel építőmunkásokra ..., akik már most is olyan sokat tesznek országunkért”. Egyértelmű utalást tett arra, hogy a hangsúly a jóléti rendszerrel történő visszaélések megakadályozásán van. A tegnapi Daily Mirror úgy tudja, hogy az uniós polgároknak kétévi, életvitelszerű nagy-britanniai tartózkodás után teszik hozzáférhetővé a szociális juttatásokat, de ha „súlyos problémák mutatkoznak ezen a téren, a határidő kitolható lesz öt évre”. A jelenleg érvényes rendszerben háromhavi folyamatos, életvitelszerű nagy-britanniai tartózkodást és legális jövedelmet kell igazolni ahhoz, hogy az uniós munka- vállaló brit szociális juttatásokat vehessen igénybe. A legnagyobb liberális napilap, a The Independent szerint elvetették az új EU-polgá- rok munkavállalásának munkavállalói engedélyhez kötését, azzal, hogy ez csak az illegális munkaerőbevándorlást ösztönözné. A többi tagállam által sorra bejelentett korlátozások után Nagy-Britannia maradt az egyetlen nagy EU-ország, amely hivatalosan még érvényben tartja ígéretét a munkaerőpiac korlátozás nélküli megnyitására a május 1-jei bővítés első pillanatától. Szégyenletesnek nevezte az unió tíz új tagállamából várható bevándorlás kérdésének kezelését Pat Cox, az Európai Parlament elnöke. Az h politikus, utalva a tegnap esti berlini német-francia-brit csúcsra, felszólította Gerhard Schröder német kancellárt, Jacques Chirac francia elnököt és Tony Blair brit kormányfőt, hogy „cselekedjenek nagylelkűen”. Csúcstalálkozó Berlinben Hármas direktórium Berlin. Az EU versenyképességét fokozni hivatott javaslatok megvitatására ültek össze tegnap Berlinben Németország, Franciaország és Nagy-Britannia vezetői, miközben egyes uniós országok bírálattal illetik a csúcsértekezletet. Azzal a váddal állnak elő, hogy a három ország direktóriumot készül létrehozni az EU irányítására. Gerhard Schröder német kancellár, Jacques Chirac francia államfő és Tony Blair brit kormányfő szakminiszterek társaságában tanácskozott tegnap délután a berlini kancellári hivatalban. Előzetes tájékoztatás szerint figyelmük elsősorban a 2000-ben Lisszabonban elhatározott hosszú távú program megvalósítására irányul, az európai gazdasági növekedés ösztönzésére, munkahelyteremtő programokra és az európai versenyképesség fokozására az amerikaival szemben. Az Európai Bizottság megreformálása is foglalkoztatja őket, s egyes német lapok szerint Schrödertől nem áll messze olyan elképzelés, hogy az új összetételű brüsszeli bizottságban állítsanak fel egy szuperminiszteri posztot, amely összefogná a belső piaccal, az ipar- és kereskedelempolitikával, valamint a szociális kérdésekkel kapcsolatos munkát. A három ország visszautasítja azt a feltételezést, hogy diktálni kívánnának az unión belül, mindössze új javaslatokkal szándékoznak előállni, ezzel is segítve a márciusi EU-csúcs előkészítését. (MTI) Síiták az alkotmányról Mérgesek Bremerre Bagdad. Nagy felháborodással fogadták az hald síita vezetők az amerikai kormányzó kijelentését, miszerint vétóval élne, ha az új iraki alkotmány az iszlámon alapulna. , ,Az iszlám a törvények forrása, s ez természetes egy olyan országban, ahol a lakosság többsége muzulmán” -jelentette ki Ali asz-Szisztá- ni nagyajatolláh szóvivője. Paul Bremer, Irak amerikai polgári kormányzója az előző nap Kerbelában kijelentette: az iraki ideiglenes alkotmány semmiképpen sem alapulhat fő jogi forrásként az iszlámon, s ha egyes iraki vezetők mégis megpróbálnák keresztülvinni ilyen elképzelésüket, ő azt egyszerűen megvétózza. Az iraki síiták legjelentősebb politikai szervezetének képviselői is visszautasították Bremer szavait, mondván: a hatalom ma már a népé Irakban, s az iraki népet nem lehet arra kötelezni, hogy külföldön, az országtól több ezer kilométerre kidolgozott elképzeléseket fogadjon el. (MTI) Tíz éve keresték Magyar kémet fogtak el Karlsruhe. Letartóztatták a frankfurti repülőtéren a magyar katonai titkosszolgálat egyik, már 10 év óta keresett feltételezett ügynökét - közölte tegnap a német szövetségi államügyészség Karlsruhé- ban. A Magyarországról származó svéd férfi a nyomozóhatóságok gyanúja szerint 1967 és 1986 között a később életfogytiglani szabadságvesztésre ítélt Clyde Lee Conrad amerikai katonatiszt futáraként hivatalos dokumentumokat juttatott el Magyarországra. (MTI)