Új Szó, 2004. január (57. évfolyam, 1-25. szám)

2004-01-07 / 4. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2004. JANUÁR 7. Közélet 5 Az emberek ma mindent elhisznek annak, aki számukra hitelesnek tűnik - állítja Veress József egyetemi tanár Van egy siránkozó réteg A közelmúltban Királyhel- mecen tartott előadást Ve­ress József, a Budapesti Mű­szaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanára térségünk sorskérdéseiről közgazdasá­gi szemmel. Az uniós csatla­kozás előnyeiről és hátrá­nyairól, a társadalmi válto­zásokról kérdeztük őt. LECZO ZOLTÁN Előadásában beszélt azokról a hátrányokról, amelyek a közép­európai országokat sújtják majd, ha májustól az Európai Unió tagjai lesznek. Ha a ezek az államok mégsem csatlakozná­nak az EU-hoz, milyen más lehe­tőségek közül választhatnának? Számukra nincs más lehetőség. Az EU egy reális és jó alternatíva, de látványosan kevesebbet nyújt a tagországoknak a belépéskor, mint ami korábban várható volt. A belé­pők pedig ezt a helyzetet automati­kusan elfogadják. Ha az unió a ko­rábbi szabályokhoz képest csak va­lamivel kevesebb támogatást adna, » Az EU látványosan r kevesebbet nyújt a tagországoknak a belé­péskor annál, mint ami korábban várható . volt. V és nem jóval kevesebbet, s ha a csatlakozni kívánó országok in­kább a minél előnyösebb belépés feltételein dolgoznának, akkor egészen más volna a helyzet. A je­lenlegi történéseket szomorúan fi­gyelem, és nagyon remélem, hogy a körülmények megváltoznak. A csatlakozni kívánó országok­nak kevés eszköz áll a rendelke­zésükre, hogy befolyásolják a be­lépés körülményeit. Ha együtt­működnének, ellensúlyozhatnák kiszolgáltatottságukat? Sajnos, ma már nem. Erre utoljára a kilencvenes évek közepén lett volna esély. Akkor az volt valószí­nűsíthető, hogy csak a legerőseb­bek kerülhetnek be az unióba: a vi­segrádi négyek és Szlovénia. Miu­tán a helyzet megváltozott, min­denki a saját szempontjait figye­lembe véve választott magának erősebb „társat”. A szlovénok az osztrákokat, a lengyelek a némete­ket. A csehek és a szlovákok is kü­lönböző irányba kereskednek, és sorolhatnám. A belépő országok nem egymás erőinek egyesítésé­ben látják az esélyt céljaik elérésé­re, hanem abban, hogy külön-kü- lön valamelyik még erősebb nyu­gati ország holdudvarához csatla­koznak. És ezt meg is lehet érteni. Szlovákiában a gazdasági és po­litikai élet egyes szereplőinek er­kölcsileg legalábbis kifogásolha­tó üzleti tevékenységét jónéhá- nyan nem ítélik el, sőt! Ön sze­rint veszélyes az efféle közvéle­kedés? Ez az egyik legnagyobb veszély ko­runk társadalmában. Az egész át­meneti korszak paradoxona, hogy pont az effajta vélemények erősöd­tek meg. Ebből az következik, hogy az átmenet mégsem volt olyan átü­tő erejű, mint amilyen lehetett vol­na. Mivel ezek a viselkedésformák átöröklődtek és megerősödtek, bi­zonyos, hogy valójában pont azon a területen nem volt fordulat, ame­lyen kellett volna. Azt hiszem, hogy tizenöt évvel ezelőtt az embe­rek átlagos tájékozottsága, művelt­sége és eligazodási képessége a szónak a politikai értelmében véve lényegesen jobb volt. Nem hittek el mindent. Most viszont mindent el­hisznek annak, aki számukra hite­lesnek tűnik. Ha az egyik párt mond valamit, s annak az érték­rendje közel áll hozzájuk, hisznek neki. A másik párt akármit is mondjon, úgysem hisznek el neki semmit, és fordítva. Ez egy nagyon veszélyes tendencia. Még akkor is, ha a világ legfejlettebb országai­ban is vannak morálisan és politi­kailag elítélhető módszerek. Az eu­rópai országokban azonban az em­berek félrevezethetőségének esé­lye kisebb, mert jobban odafigyel­nek az eseményekre. Amerikában a polgárok még tőlünk is félreve- zethetőbbek, viszont hihetetlenül pontosan tudják mindennek az árát. Őket épp pénzügyi szempont­ból nem lehet „megvezetni”. Ez azért nagyon fontos, mert minden hatalmi kérdés mögött gazdasági érdekek állnak. Mi a véleménye a Szlovákiában jelenleg lezajló gazdasági folya­matokról? Előadásaimban évek óta arra fi­gyelmeztetem a hallgatóimat, hogy ne becsüljék le Szlovákiát. A szétválás után a csehek érthető módon jobban álltak, mint a szlo­vákok. Bár semmi látványos dolgot nem csináltak Szlovákiában, az or­szág gazdasága kifelé viszonylag masszívnak mutatkozik. Felértéke­lődött az utóbbi években az ún. „szlovákiai szürkeség”. Például az adórendszerben érdemben gyors változást tudtak elérni egy nem túlságosan harsogó miniszterelnök vezetésével. Nem azt mondom, hogy minden területen rendben mennek itt a dolgok, de sok alap­kérdésben sikerült megegyezniük. S ebben szerintem fontos szerepet játszik a kormányban a magyar ki­sebbség képviselete is. Sok nyugat-európai elemző arra figyelmeztette a Dzurinda-kor- mányt, hogy a reformok ilyen léptékű bevezetését a lakosság egy jelentős része nem fogja elvi­selni. Mi erről a véleménye? Nem tudom, hogy mekkora a szlo­vák társadalom tűrőképessége, in­kább egy magyarországi példát em­lítenék. A kilencvenes évek köze­pén, amikor a diósgyőri kohászat a mélyponton volt, és hatalmas volt a munkanélküliség, Győrben ugyan­ekkor iszonyatos munkaerőhiány­nyal küszködtek. Akkor mintegy kétszáz embernek felajánlották, Haa hosszútávú lé­pések radikalizmu­sával a siránkozó réte­get sikerül kisöpör­ni, már megérte. hogy települjön át az ország másik felébe. Lakást, ellátást kaptak vol­na, az én akkori egyetemi tanári fi­zetésemnél magasabb bért ajánlot­tak nekik - olyan 70-80 ezer forin­tot. Senki sem vállalta. Valószínűleg úgy gondolták, elég lesz a munka- nélküli segély, az alkalmi munka, egy kis adócsalás stb. Ezt a történe­tet csak azért mondtam el, mert úgy vélem, hogy mindkét országban van a társadalomban egy olyan ré­teg, amelyik csak siránkozik. Azo­kat nevezem siránkozóknak, akik ki akarják „bekkelni” az átmenetet úgy, hogy hasonló munkastílusban, intenzitással és minőséggel dolgoz­nak, mint régebben, de folyamato­san több pénzt akarnak kapni, mert most már az EU tagjai leszünk. Ez a réteg még mindig nem dolgozik úgy, hogy több pénzt érdemeljen. Mindkét országban van azonban egy olyan réteg, amelyik nagyon so­kat dolgozik, és lassan jobban is ke­res. Tehát teljes struktúraváltás zaj­lik. És ha a hosszútávú lépések radi­kalizmusával a siránkozó réteget si­kerül kisöpörni, már megérte. Mert a másik csoport szívni fogja ugyan a fogát a reformok miatt, de előbb- utóbb boldogul majd. Komoly vita várható a parlamentben a vatikáni alapszerződés négy utószerződésének elfogadásáról Hol van a lelkiismereti szabadság határa? röviden «HMM Jozef Kalman az újabb elnökjelölt Pozsony. Jozef Kalman, a Baloldali Blokk (ĽB) elnöke is indul az idei államfőválasztáson - erről döntött tegnap a párt politikai grémiuma. A korábban a Lupták-féle Munkáspártban majd a HZDS-ben ténykedő Kalman, aki 1994 és 1998 között miniszterelnök-helyettes volt, a „tisz­tességtudó polgárok” szavazatait szeretné elnyerni. (SITA) A Smer le szeretné váltani Zajacot Pozsony. Az ellenzéki Smer a parlament januári ülésén beterjeszti a Rudolf Zajac egészségügyi miniszter leváltását célzó javaslatát., A ja­vaslat elkészült, a szükséges aláírásokat összegyűjtöttük” - közölte Robert Fico pártelnök. Fico, aki már 2003 novemberében jelezte párt­ja ebbéli szándékát, kijelentette: Zajac politikája veszélyezteti az egészséget, a páciensek életét, emellett alkotmányellenes. (SITA) Ha jön a tavasz, a romák újra elindulnak Pozsony. Az európai uniós tagság lehetőségével élve a romák újra megindulnak Nyugat-Európa felé. „Azok a romák, akiknek már van emigrációval kapcsolatos tapasztalatuk, megpróbálnak eljutni azok­hoz a rokonaikhoz, akik már megkapaszkodtak külföldön” - mondta Ladislav Fizik, a Roma Parlament elnöke. Az újabb hullám a keleti já­rásokat érintheti. (SITA) Ujjlenyomatot vesznek a menekültektől Pozsony. A Szlovákiába érkező menekültektől ezentúl ujjlenyomatot vesznek, s azokat az EU Eurodac rendszere összegzi majd. E mód­szerrel az illegális határátlépőkről kideríthető, hogy esetleg hová lehet őket kitoloncolni. Az Eurodac szlovákiai fiókjában 12-en dolgoznak majd, működését az EU 60 millió koronával támogatja. (TASR) Schuster támadással reagált az ellene irányuló vádakra Civódás a nyugdíj miatt ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Rudolf Schuster államfő alaptalannak nevezte egyes politi­kusok és a média állítását, amely szerint azzal, hogy visszaadta a par­lamentnek a nyugdíjreform máso­dik pilléréről szóló törvényt, ve­szélybe sodorta a februári nyugdíj- emelést. Az elnök a munkaügyi mi­nisztériumot vádolta meg, mivel szerinte a nyugdíjasokat túszként kezeli, hiszen a szaktárca összekap­csolta a törvényt a nyugdíjemeléssel - közölte Ján Füle, Schuster szóvivő­je. Az elnök azért nem írta alá a már elfogadott törvényt, mert kevesli a csupán 4%-os nyugdíjemelést. Sze­rinte a januártól magasabb általános fogyasztói adó, továbbá az emelke­dő lakhatási költségek miatt a 4%-os emelés kevés, 6-8%-osat javasol. Pa­vol Hrušovský parlamenti elnök ere­detileg rendkívüli ülés összehívását fontolgatta, azonban miután egyez­tetett Ľudovít Kaník munkaügyi mi­niszterrel és František Halmešsel, a Szociális Biztosító elnökével, úgy döntött: elég lesz a január 20-án kezdődő ülésszakon újravitatni a törvényt. Az idő sürget, mivel ha a Szociális Biztosító január 29-ig nem tudja meg a nyugdíjemelés végleges mértékét, akkor márciusban nem lesz képes folyósítani a február 1-től magasabb nyugdíjakat. Rudolf Schuster 6%-os javaslata 1,6 milli­árd, 8%-os javaslata 3,1 milliárd ko­rona többletkiadást jelente az eleve deficites biztosítónak, (t, s, ú) Rudolf Schuster államfő a spórolásra hivatkozik ÖSSZEFOGLALÓNK Pozsony. Több egyház üdvözölné a lelkiismereti szabadságról szóló szerződés elfogadását. A doku­mentum ratifikálása hónapok óta húzódik, akárcsak a katolikus ne­velésről szóló szerződés jóváha­gyása. Szlovákia 2000 decemberé­ben írta alá a vatikáni alapszerző­dést, mely négy utószerződést fel­tételez. Egyet, a fegyveres erőkben létesítendő lelkészi szolgálatokról szólót már megkötötték, a hittan­ról szóló már elkészült, a lelkiisme­reti szabadságról szóló átesett a tárcaközi véleményezésen, az egy­házak finanszírozásáról szólóról pedig egyelőre hallgatnak. Eredetileg mind a négy vatikáni utószerződést kormányközi szer­ződésnek tervezték, és a nyáron a katolikus nevelésről szólót is ilyen formában terjesztette elő a KDH-s oktatási miniszter. Rossz nyelvek szerint azért választotta ezt a for­mát, hogy a parlamentnek ne kell­jen vele foglalkoznia, mert fennáll a veszély, hogy az ANO az ellen­zékkel szövetkezve blokkolni fogja a kereszténydemokraták terveze­tét. Később alkotmányjogászok is rámutattak: nem elég a miniszte­rek beleegyezése, a parlamentnek is jóvá kell hagynia azt. Azóta sem került a képviselők elő. Ugyanúgy, mint az alapszerződés­nek, az összes utószerződésnek is lesz a tizenegy regisztrált egyház­zal kötendő tükörváltozata. A kato­likus nevelésről szóló tükörszerző­dést már az ökumenikus tanácsban tömörült egyházak és vallási közös­ségek vezetői is elfogadták. „Amit ki lehetett hozni a szerződésből, azt megkíséreltük, ennél fogva elége­dettek vagyunk” - mondta Erdélyi Géza református püspök azután, hogy a kormány is megszavazta a törvényerejű dokumentumot. A lel­kiismereti szabadságról szóló tü­körszerződés Ondrej Prostredník, az ökumenikus tanács titkára sze­rint még nem végleges, és a szöveg­ről érdekes vita várható, főleg az orvosi etikával kapcsolatos részről. A szerződés ugyanis lehetővé teszi, hogy lelkiismereti okokból az orvos elutasítsa az abortusz elvégzését, terhességmegelőző tabletták felírá­sát, a művi megtermékenyítést, a sterilizációt, az eutanáziát, a klónozást és bárminemű kísérlet el­végzését. Ugyancsak a dokumen­tumra hivatkozva a pedagógusok kijelenthetnék: bizonyos tantárgya­kat - például a jógát, a szexuális nevelést - nem hajlandók tanítani, illetve nem óhajtanak használni bi­zonyos tankönyveket. A bíróknak vagy jogászoknak nem lenne köte­lességük olyan ügyekben részt ven­ni, melyek ellenkeznek lelkiisme­retükkel és a katolikus tanítással - például a család és a hazásság in­tézményének fontosságáról. Esze­rint a bíró - ha úgy gondolja - nem mondaná ki a válást, aminek egyes A szerződés elfogadása után megtagadhatnák a katonai szolgálatot. emberjogi aktivisták és a családi erőszakkal foglalkozó polgári szer­vezetek szerint súlyos következmé­nyei lehetnek, és jelentősen nőhet az erőszakos bűncselekmények ál­dozatainak száma. Miroslav Kusý emberjogi aktivista szerint minden­kinek szíve joga rendelkeznie saját magáról és arról, akar-e gyermeket, vagy kivel akar élni. A szerződés el­fogadása után a sorkötelesek meg­tagadhatnák a katonai szolgálatot, és mivel a vasárnap ünnep- és mun­kaszüneti napnak számít, senkit sem lehetne kötelezni, hogy hétvé­gén is dolgozzon, és bárki megta­gadhatja olyasmi elvégzését, ami ellenkezik a katolikus egyház taní­tásával és erkölcsével. „Alkotmányunk szerint mindenki­nek joga van az önmeghatározás­hoz, magánélethez és személyes, köztük nemzetiségére, vallására vonatkozó adatai védelméhez. Ha viszont például a hittan kötelezően választható tantárgy lesz, már az óvodától kezdve vezetni fogják, ki milyen vallású, illetve ateista” - mutatott rá Kusý a katolikus neve­lésről szóló szerződés hiányossá­gaira, és szerinte a lelkiismereti szabadságról szóló tervezetet is óvatosan kell kezelni. A politiku­sok véleménye megoszlik. Bugár Béla MKP-elnök szerint nem kell visszaélésektől tartani. „A szerző­dés a hívőket hivatott védeni. Aki élni akar ezzel a lehetőséggel, ami­kor munkába áll, előre tájékoztat­hatná munkaadóját, hogy lelkiis­mereti okokból bizonyos dolgokat nem hajlandó megcsinálni. A mun­káltatónak pedig legyen lehetősé­ge eldönteni, így is szüksége van-e az illetőre, vagy keres helyette mást” - mondta a közelmúltban Bugár. (sza, s) Kiderült, hogy nem működnek irodák az alapítványi támogatásból vásárolt székelyudvarhelyi ingatlanban Vissza kell fizetni az Illyés támogatását MTI-JELENTÉS Székelyudvarhely. Másfél hónapon belül vissza kell fizetnie az Illyés Közalapítvány (IKA) számlájára a Székelyudvarhelyért Alapítványnak azt a 163 ezer eurót, amelyből 2002- ben két éve kétszobás ingatlant vá­sárolt a városban működő civil szer­vezetek részére - írta a kolozsvári Krónika. Áz'alapítváhý elnöke Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármes­ter. Az Erdélyi Riport című nagyvá­radi hetilap szeptemberben tényfel­táró riportban számolt be arról, hogy az ingatlant a reális ár tízszere­séért vásárolta meg az alapítvány. Az IKA ezután bizottságot küldött a helyszínre. A pályázat szerint az in­gatlanban négy civil szervezetnek kellett volna helyet kapnia. Kiderült, hogy az ingatlanban nem működ­nek irodákj s a'z IKA hétfőn visszafi­zetésre kötelezte az alapítványt. Orbán Attila, a Székelyudvarhelyért Alapítvány igazgatója az erdélyi na­pilaptól értesült a döntésről. „A pénzt visszafizetni nem lehet, hi­szen azt a pályázatnak megfelelően elköltöttük, az elszámolásunkat pe­dig korábban elfogadták” - nyilat­kozta az alapítvány igazgatója. Hoz­zátette: politikai leszámolást sejt a döntés mögött, hiszen az IKA kura­tóriuma a magyarországi kormány1; váltás után kezdett vizsgálódni egy olyan ügyben, amelyet a Fidesz-kor- mány idején működő kuratórium le­zárt. Az Erdélyi Riport felhívta a fi­gyelmet: az érintett szervezetek nem tudtak arról, hogy a nevükben bárki is pályázott volna, másrészt pedig négy szervezet nehezen fér el a tárgyaló- és szemináriumterem­mel együtt két szobában. A lap sejte­ti, hogy a reális érték tízszereséért megvásárolt' ingatlan vételárának csak töredéke jutott az eladóhoz. Egy nap két szavazás? ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Rudolf Schuster államfő szerint ha az elnökválasztás első for­dulójának napjára írná ki az előre­hozott parlamenti választásokat szorgalmazó népszavazást, azzal pénzt lehetne megtakarítani. Ezzel szemben Jozef Líška, a belügymi­nisztérium illetékes főosztályának vezetője szerint ez érdemi megtaka­rítást nem eredményezne. Mégpe­dig azért nem, mert a népszavazás és az elnökválasztás más-más tör­vény értelmében zajlana, vagyis minden szavazókörzetben két vá­lasztási bizottságot és külön helyisé­get kellene biztosítani. Emellett meg kellene például kettőzni az állami zászlók, címerek számát, ráadásul a szervezés jóval bonyolultabb lenne. Csupán az urnához járuló polgárok számára egyszerűsödne a helyzet, mivel egy nap alatt élhetnének ál­lampolgárijogukkal. A választás és a referendum természetesen nem ol­csó mulatság: az 1999-es államfővá­lasztás 170 millió koronába, a leg­utóbbi referendum pedig 141 millió­ba került. Pavol Hrušovský parla­menti elnök egyébként valószínű­séggel e héten április elejére hirdeti ki az elnökválasztást. Az előrehozott választásokat szorgalmazó szak- szervezetek (KOZ) pedig január 13- án nyújtják át az aláírásokat tartal­mazó íveket az elnöknek. Ivan Sak- tor szakszervezeti elnök szerint ed­dig több mint 565 ezer aláírást sike­rült összegyűjteniük. Az államfőnek az átvétel után 30 napon belül kell döntenie a referendum időpontjá­ról, amelyet a kihirdetését követő 90 napon belül kell megtartani, (s) A Vatikán ajándékaiból nyílt kiállítás Iglón, a mintegy 200 kegytárgyat II. János Pál pápa kapta 25 éves pontifikációja során. A felvételen egy Fülöp-szigeteki Szűz Mária-sZobor. ... (TASR-felvétel)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom